Szentesi Napló, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

4. oldal Az első hónapra előirányzott mennyiség már készen van, s rö­videsen kiosztásra kerül. Minden erőmmel azon leszek, hogy teljes tervszerűséggel legyártsuk min­den hónapban a megfelelő meny­­nyiséget. A gyártási munkába be­vontuk a kisipart és a nagyipart egyaránt, mert a közellátásügyi miniszternek mindkettőt egyfor­mán kell szeretnie. Jön a facipő . A gyártást fokozni sajnos nem lehet, mert nincs több bőr. Itt vis maiorral állunk szemben. Arra törekszem azonban, hogy a cipőhelyze­ten facipő gyártásával és elsősorban a bányászoknál, az erdei- és mezőgazdasági munká­nál vezetjük be. Berendezzük a facipők tömeges gyártását és gondoskodunk arról, hogy a fo­gyasztók a fapapucshoz igen olcsó áron, 3­80 pengőért jussanak hoz­zá. Minden erőmmel arra törek­szem, hogy ezt a facipőt elterjesz­­szem, divatba hozzam és megsze­rettessem. A továbbiakban a ter­vem az, hogy a facipő előállításá­val foglalkozó kisembereket és kis üzemeket anyagilag megsegítsem, mert a termelést hetenként 5 ezer párra kívánom felfokozni. Gon­doskodom arról, hogy a gyártás­hoz szükséges nyersanyag minde­nütt, kellő mennyiségben rendel­kezésre álljon. Nagyszabású pro­pagandát fogunk kezdeni a facipő terjesztése érdekében, azt szeretném, hogy ez a vise­let a Dunántúlon és Kárpát­alján, a Nagy-Alföldön és Er­délyben egyaránt meghono­sodjon. A műtatott cipők nem váltak be — őszintén megmondhatom, hogy a műtalpú cipők a gyakorlat­ban nem váltak be, mert ellenük tartósság és kivitel szempontjából igen sok panasz ér­kezett. Ezen a téren tűrhetetlen­­ állapotok voltak. Lehetetlenség, hogy valaki műtalpú cipőt vegyen s azt alig két napi viselet után már eldobja, mert a cipő talpa teljesen tönkrement. Ezen az álla­poton sürgősen változtatni kell, mert nem lehet megengedni azt, hogy a műtalpú lábbelikkel a vásárlókat károsodás érje, amikor a vásárlók nagy része szegény ember. Ezért az eddig kiadott műtalp­­gyártási engedélyeket újból felül­vizsgáljuk. A jövőben csak azok­nak a műanyagoknak a gyártását engedélyezzük talppótlásra, ame­lyeket a Lábbeli Központ anyag­­vizsgáló osztálya erre alkalmas­nak talált s amelyért a kereskedő a vevővel szemben legalább 3 ha­vi élettartamra, írásbeli garanciát vállal. A miniszter tájékoztatása végén közölte, hogy rövidesen sor kerül a szappankérdés rendezésére is. Nem vörös­ödik és törik a GALLASZ féle hajkímélő DAUER11 Cég: Kossuth u. 18. SZENTESI NAPLÓ Vasárnap, 1942 március 1. A jövő évben megkezdik a Duna- Tisza csatorna építését Kecskemét város árvízvédelmi értekezletén Bauer János minisz­teri tanácsos, az árvízvédelmi kormánybiztos helyettese bejelentette, hogy rövid időn belül, talán már a jövő évben megkezdik a Duna— Tisza-csatorna építését. A csatorna a város közelében húzódik majd el és a határ legmagasabb pontjairól is 8,9 méter mélységbe vezeti majd le a vizet. Közölte még a kormánybiztos helyettese, hogy Kecskemét hatá­rában 175 kilométer hosszúságban nyolc főcsatornát kíván építtetni a földmívelésügyi minisztérium és hogy ebből 60 kilométer főcsa­torna már el is készült. Hangoztatta még, hogy a mezőgazdaságra fontos, úgynevezett jó vizeket nem szabad levezetni, ezeknek elzárá­sáról, illetve tartalékolásáról gondoskodni kell. A megyegyűlés ülése­ n Csongrád vármegye törvényha­tósági bizottsága szombaton dél­­­­előtt 11 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott dr. Molnár Imre főispán elnöklete mellett. A tör­vényhatósági bizottsági ülésen a nehéz közlekedési viszonyok elle­­­­nére is szép számban jelentek meg a tagok. A rendkívüli közgyűlést a Magyar Hiszekegy elmondásá­val nyitották meg, majd dr. Mol­nár Imre főispán a február 19-i kormányzóhelyettes választásról az alábbi magasszárnyalású be­szédben emlékezett meg: A beszédet lapunk vezető helyén közöljük. A törvényhatósági bizottság tag­jai több ízben lelkes éljenzésben adtak kife­jezést a Kormányzó Úr és a Kormányzóhelyettes iránti tiszteletnek és hódolatnak, majd pedig egyhangúlag elfo­gadták a főispán által tett ja­vaslatot. A hódoló és üdvözlő távíratokat dr. Zolnay Béla vármegyei főjegyző megszerkesztette még a gyűlés fo­lyama alatt és el is küldötték még a délelőtt folyamán. A rendkívüli megyegyűlés a Kormányzó úr és a Kormányzó­helyettes üdvözlése után áttért a tárgysorozatban, felvett ügyek le­­tárgyalására. Dr Molnár Imre főispán a tár­gyalások megkezdése előtt bejelen­téseket tett. Közölte a főispán a törvényhatósági bizottsággal, hogy dr Bárdossy László miniszterelnök köszönő levelet küldött a törvény­hatósági bizottsághoz azért, mert Horgos község visszacsatolása al­kalmából a­ törvényhatóság őt kö­szöntötte. Bejelentette a főispán azt is, hogy a megüresedett törvényható­ság­ bizottsági tagsági helyekre az alispán, tör­vén­yes felhatalmazás alapján dr Dózsa Károly orvost, dr Novobáczky Kálmán ügyvédet és Gyuricska Lajos kőműves mes­tert hívta be. A tárgysorozat csupán nyolc pontból állott. A tárgysorozatban felvett ügyeket a közgyűlés előtt tartott kisgyűlés már előzőleg le­tárgyalta és azokat javaslattal látta el. A törvényhatósági bizott­ság teljes egészében magáévá tette minden egyes esetben a kisgyűlés álláspont­j­át. Elhatározta a törvényhatósági bzon­­ság, hogy 90.000 pengős köl­csönt vesz fel apaállatok beszerzé­sére. Zala vármegye köriratára a törvényhatóság is kívánja, hogy a féláru vasúti kedvezményt a köz­ségi orvosokra, állatorvosokra és írnokokra is kiterjesszék. A vár­megyei körkór­háznál felszaporo­dott tartozások rendezésére köl­csönt vesz fel a vármegye. Ki­mondották ezután azt is, hogy az illetmény­rendező intézkedéseket a törvényhatósági tisztviselőkre, al­kalmazottakra, nyugdíjasokra is kiterjesztik. A közkórháznál rendszeresített orr, gége, fül, rendelőfőorvosi ál­lást osztályvezető főorvosi állássá szerveztek át. A törvényhatósági bizottság a közellátási kimenetelé­nek zavartalan biztosítása érdeké­ben egy kezelői és egy díjnoki ál­lást szervezett. A vármegye kép­viseletében la­kódimezővásárhely— makói HÉV-ben fenntartott két igazgatósági tagsági helyre Dobay alispánt és dr Dózsa István nyu­galmazott alispánt válasz­tol­t­ák meg. A vármegyei rendkívüli köz­gyűlés fél 12-kor véget ért. Ahogy a humorista látja: víz, is baj, ha nagy a vád a Sztérk Tanácsért keresett fel tegnap egy fiatalember. Helyzete kétség­beejtő: öt év óta kérvényez jobb­­ra-balra, öt év óta választ se kap s tegnap kinevezték. Ez magában még nem lenne kétségbeejtő, elvégre öt év óta várja. A bökkenő csak az, hogy egyszerre két helyen fogadták el az ajánlatát és két helyre nevezték ki: Bak­óra és Seps­iszen­tgyörgyre. Minthogy mindkét állást elfoglal­ni kissé körülményes, azt kérdi tőlem, mit tanácsolok? Mindkét állás egyformán kitűnő, mindkét helyen lakás, fűtés, világítás, ked­vezményes koszt, jó fizetés, an­gyali főnök, tündéri előmenetel — hát, melyiket, de melyiket szerese se" Miután ő nagyon okos ember­nek tart (mármint engemet), mindenekelőtt felöltöttem a leg­­bölcsebb ábrázataimat. Szabad órá­imban tükör előtt gyakorolom ezt a pózt, amit nagyságaink fényké­pezésnél öltenek és már s­került elsajátítanom a magatartást, ami tanácsot kérő kisember szemében a leghatásosabb. Két ujjal meg­támasztott­am nemes ívelésű hom­lokom és arcomon a gondok redői ültek. De nem jutott eszembe semmi. Erre­­térképet vettem elő. Ki­kerestem Raikót és Sepsiszentgyör­­gyöt. Miután megállapítottam, hogy pont egy araszra vannak egymástól, behatóan tanulmányoz­tam a léptéket. Figyelmemet az sem kerülte el, hogy a mű a Tér­képészeti Intézetben készült és Kókai Lajos a f­őbizományos. Azonban, etitől­ sem lettem oko­sabb és végre is felelni kellett. — Hát kedves barátom — kö­­höntettem két nagyon intelligens köhintést — ez, hogy úgy mond­jam, kis, izé. Majd gondolkodom a dolgon. • Azzal elbocsátottam, és azóta gondolkodom. Nincs nagyobb csapás, mint ha valamiben választék van. Ha az ember bemegy a vendég­ébe és eléje löknek egy adag teg­napi pörköltet, mert más nincs, az jól esik, mivel éhes. Ha ellen­ben rostélyos is van és a szomszéd asztalra azt hozták, esz a méreg, hogy m­ért nem azt rendeltem én is. (Ugyanakkor a szomszéd egész idő alatt az én pörköltömet gusz­­tálja és magában dühöngve álla­pítja meg, hogy bizonyosan az a jobb.) Ha egy nyakkendő volna a bolt­ban, nem lenne gond a választás, de miután megvettem a Piros­­pötölyöst, félóra múlva már tudom, hogy a kékcsíkos százszor divato­sabb.­­Ha csak szürke kalap lenne, egy pillanat alatt megnyugtató döntésre jutnék, így azonban, ami­kor megvettem és másnap elme­gyek a ki­rakat előtt, nem hagy nyugodni az érzés, hogy az a zöld ott, amit tegnap könnyelműen mellőztem, sokkal elegánsabb. Amikor Pesten vonatra szállok és óriási szerencsével csak egyet­len egy kis ülőhelyecskéhez jutok, jóleső megelégedés tölti el egész valóm?.. . Ha azonban üresen talá­lom a vonatot és gusztálhattok az ülőhelyek között, nem tudok vá­lasztani. (Leelepszem végre, de öt perc múlva felugrok, másik helyet foglalok és negyedórán belül rá­jövök, hogy amaz volt a jobb. Persze, hazáig bosszankodom, mert ismét helyet cserélni már szégyen­­lek.) Így áll a helyzet a választék­kal. Tanácsom tehát a következő: Egészen mindegy, — jámbor ifjú — hogy a két állás közül melyiket foglalod el. Ha Rabon ütsz tanyát, fél év se telik bele, rájössz, hogy jobb lett volna Sep­­siszentgyörgy és ha Sepsazent­­györgyöt választod, ugyanennyi idő múltán keserű lesz a Te csaló­dásod. Életed végéig Rahóra fogsz vágyakozni. Kiss József. ■iiiBüiHiiHiiiwimiininiiHiiiniininnniiw MÁRCIUSBAN nincs tészta FRANCIAORSZÁGBAN A francia közélelmezési minisz­térium közzétette a március hó­napra megállapított élelmiszercso­magokat. Eszerint a következő hó­napban semmiféle tésztaneműt nem adnak, a kávéadagot 45 gram­ra szállították le, ezzel szemben 450 gramra emelték fel a zsír­ada­got. A húsadag marad az eddigi heti 180 gram. A közélelmezési minisztérium rendelkezése értel­mében azokon a vidékeken, ahol az élelmiszerellátásban nehézsé­gek mutatkoznak, aszaltgyürmölcs­ből és szárított zöldségféléből pót­adagot adnak.-n­ C^£1£VV^OCVXVVVVVVVVVVVVVVVVV1( HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next