Szentesi Napló, 1942. július (24. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

n­ yan vármegye területén ál­­amelyet három esztendő óta avizek okozta áradások pusz­­nak A belvízkárosultak össze­­házaiból csak Csongrád vár­egye területén 1940-ben közel 00 házat építettünk újjá és két­ezer annyit aláfalazással meg­mentettünk. És hiába következett be 1941-ben, sőt az idei esztendő tavaszán is az újabb belvízkároso­dás, minden építőanyag beszerzési nehézség ellenére befejeztük az 1941. esztendőre kiszabott ház­építési munkálatokat. Örömteljes tisztelettel jelentem Méltóságodnak, hogy felügyelői körzetemhez tartozó három alföldi vármegye és két törvényhatósági város területén: Csongrád, Csa­­nád és Békés vármegyékben, Sze­ged és Hódmezővásárhely thj. vá­rosokban az 1941. évi családvé­delmi munkaterv alapján össze­sen 500 családi ház épült fel folyó év tavaszára. A rendkívüli idők közepette ezt a háromszoros erőfe­szítést megkívánó munkát első­sorban a törvényhatóságok és me­gyei városok vezetői és tisztvise­lői hajtották végre eszmei és mű­szaki kivitelezési vonalon. Áldoza­tos munkájuk eredményeit mutat­ja a ma Szentesen kiosztásra ke­rülő 30 ház is. A három alföldi vármegye te­rületén felépült 500 házat a ha­záját vérével védő, szovjetfronttől harcoló 5 gyermekes szentesi hon­véd családjának szántuk, mert a családvédelmi feladataink ellátása közben féltő gonddal őrködünk odakint harcoló katonáink itt­honmaradt családtagjaira. — Ezeknek a házaknak kiosz­tásakor azonban nem érdemeket akarunk jutalmazni, hanem a­­sokgyermekes családjainkat olyan otthonokhoz juttatni, ahol meg­erősödhetnek, gyermekeiket egészségben felnevelhetik és egy­ben szorgalmukkal, kötelességtel­jesítésükkel példaképül szolgálhat­nak, miként kell a­­hazát tisztes­séggel és becsülettel szolgálni. — Mély tisztelettel kérem Ál­lamtitkár Urat, méltóz­tassék az­ itt felépült családi házakat az arra kijelölt sokgyermekes csalá­dok részére átadni. A beszámoló után zúgó éljenzés és tapsvihar között lépett az emelvényre dr Bonczos Miklós államtitkár, aki a tetszésnyilvání­tások sorozatával többször félbe­szakítva a a következő szavakkal avatta fel az ONCsa házatdtt: SZENTESI NAPLÓ Nem lehet észre nem venni, hogy ebben az országban történt valami... -ban. Csak a jóakarat hiánya az, mely nem veszi tudomásul, hogy­­a világháború óta mi minden történt itt ebben a kis országiban, jóllehet egy vesztett háború után m­egcsonkítva, mindenünkből ki­fosztva és elszegényedve csak a magunk erejére voltunk utalva, ,minden erő és anyagforrástól ál­­ivágva és mégis a háború után építettünk iskolákat, vasutakat,­­kórházakat, óvodákat, napközi otthonokat, megteremtettük az egészségvédelmi szolgálatot, zöld­keresztes, szociális intézménye­ket stb Nem lehet észre nem venni és tudomásul nem venni azt, hogy itt mégis történik va­lami a magyar nép érdekében­ ,egy törődés, a hozzájuk való le­hajlás, gondjaik megosztása, a rajtuk való segítés. Mélyen tisztelt Ünneplő Kö­zönség! Az egész világon keresik a módját, lehetőségeit és eszkö­zeit annak, hogy hogy és mint le­hetne megtalálni az utat ahhoz, hogy­­­a legszegényebb néposztá­lyoknak a sorsán segíthessenek ,és az életszínvonalukat felemel­jék. Ez a törvény, ez a gondolat ,a társadalom legkisebb egységét­­és sejtjét, a családot veszi gond­jaiba és ezeknek a sorsát igyek­ezik megjavítani, őket biztonság­ba helyezni és felemelni.­ Mi nem jutalmazni akarunk, hanem ki akarjuk egyenlíteni az igazságtalanságokat... Egy jó termelési politikával, iparpolitikával és gazdasági poli-Mélyen tisztelt Ünneplő Kö­zönség! Kedves magyar Testvé­reim! Elsősorban hálásan köszönöm meg a szíves fogadtatást és üd­vözlést, azokat a kitüntető és meleg szavakat, amelyeket a Fő­ispán Úr hozzám és az én mun­katársaimhoz intézni szíves volt. Örömmel jöttünk le és veszünk részt a csongrád megyei Közjólé­ti Szövetkezet családi ház­építési munkájának ebben a városban való befejezésén és örömmel va­gyunk részesei ennek a kedves családi ünnepnek, mert úgy lát­szik, hogy azok a gondolatok és eszmék, amelyek a kormányzatot a szegényebb népréteg megsegí­tése érdekében vezették, azok most testet öltenek és az Alföld sík vidékein egyre-másra épül­nek az ONCIA telepek, úgyhogy itt nemcsak egy törvény megal­kotásáról, de annak kézzelfogha­tó végrehajtásáról van szó. Sok törvényt megalkotnak ugyanis, amelyek a valóságban egyáltalán nem, vagy nem úgy mennek át, ahogy azt a törvényhozó akarat elgondolta. Ezek a családi házak viszont megvalósultak és felépít­ve láthatjuk őket és csak a rossz­­indulat nem veszi észre, vagy­­nem akarja észrevenni, hogy ho­gyan nőnek, terjeszkednek ezek az új telepek szerte az ország-tikéval lehet az általános élet­­színvonalon javítani, de ezen fe­lül áll a törvénynek az a felada­ta ,hogy a munkásosztályból, a legszegényebb néprét­egből is k­­válassza, kiszelektálja az érde­meseket, az értékeseket, az egészségeseket, akik méltók arra, hogy a többiek közül ki legye­nek emelve és hogy életük to­vábbi irányításáról, sorsukról külön történjék gondoskodás. Egyik módja ennek a gondos­kodásnak a sok közül az, hogy családi otthont, hajlékot, kertes házat juttatunk számukra,­­ nem adományozunk ingyen, ha­­nem juttatunk hitelbe és köl­­csönképpen. Ezek a családi házak, amelye­ket az országban most itt látunk, ,ezeknek a juttatása, átadása nem ingyen és nem ajándékban tör­ténik. A Nép és Családvédelmi Alap ezeknek a munkás, sok­­gyermekes és szorgalmas csalá­doknak, akiknek juttatja köl­­­csönképpen, hitelbe és törlesztés mellett adományozza a gyerme­kekkel való törlesztés, illetőleg ,a gyermekek számára való figye­lemmel történő leírás mellett, akik a maguk munkaerejét is­­hozzáadva és a maguk erejéből, emberségéből, szorgalmából és be­csületéből visszafizetik az alap­nak a vételárat, illetőleg annak azt a részét, amit nem törölnek ,és így maguknak megszerzik az otthont. Ez a juttatás is azonban egy jelentős kedvezmény, mert tu­lajdonképpen a házak előállítása lényegesen többe kerülne, ha azt mindenkinek a maga erejéből kellene felépítenie, mert hiszen természetes az, hogy az anyag­beszerzés, a fuvarköltségek, a­­munka elvégeztetése tömeges építkezés esetén lényegesen ol­csóbba került, a 4-ik gyermektől­­kezdve pedig minden gyermek­­után 10 százalék leírás követke­zik, tehát ez is értékelendő és megbecsülendő a juttatottak ré­széről. És azt is tudomásul kell venni, hogy ha visszafizetik a­­pénzt, azt nem az állam kapja vissza, nem az állam kasszájába folyik be, hanem itt marad a vármegyei közjóléti szövetkezet­nél, amelynek módjában lesz eb­ből a pénzből újabb családi há­zat építeni és a sokgyermekes családoknak újabb és újabb ott­honokat biztosítani. Ami történik, az tulajdonkép­pen egy földi igazságtevés. Mi magunk is nagyon jól tudjuk azt, hogy a sokgyermekes csalá­doknak a gyermek örömén kívül nehezebb, örömtelenebb, az éle­te, súlyosabb a terhe, nagyobb a keresztje. Mi nem jutalmazni akarjuk őket, hanem ki akarjuk egyenlíteni azt az igazságot, hogy a sok gyermek miatt nehezebb helyzetben vannak, mint a gyer­mektelen, vagy kevesebb gyer­mekű családok. A Családvédelmi Alapnak ez­ tehát a célja és en­nek a kiválasztásnak az igazsá­gosságában és pártatlanságában mindenki megnyugodhat, mert a kiválasztás, a legméltányosabb, a­­legigazságosabb módon történik m­eg. Mi azért választjuk ki a becsületes, szorgalmas, egészsé­ges családokat, mert az ő meg­erősítésükkel egybekapcsolódik a mi népi, nemzeti érdekünk. Ezek a családok azok, akik azo ,élettel meg tudnak küzdeni, akik a magyar jövőért dolgozni és har­colni képesek. Tudományos Mozgószíntaáz Elfü­dések: Vasár- év ünnepnap 2,4, negyed 7 és fél 9, hétköznap 6 fél 9 kor Július 1-én. A világ legizgalmasabb dzsungel filmje: ítél a dzsungel Főszerepben: Hsa Miranda és Fasco Giachelli. Izgalom, szerelem, pikantéria, lenyűgöző felvételek. Szentesen először a dzsungelfilmek királya. Híradók. Színes kiegészítés. Szerda, 1942 július 1. Milyen eszközökkel történik a szociális Magyarország felépítése ? A magyar szociálpolitika, a Nép és Családvédelmi Alap az élettel, az élet nehézségeivel ve­szi fel a harcot és azt szeretnék, hogy minden juttatott család erejét megsokszorozzuk és ezek­nek a családoknak felfokozzuk­­a munkaerejét és munkaképessé­gét azáltal, hogy a régi egészség­telen hajlékokból egy rendes tiszta házba helyezzük el őket, amelyekben a maguk munkaere­jét fel tudják majd fokozni. A tegnapi napot Vadnay An­dor emlékének szenteltük, aki egy nagy álmodó volt és amint az emlékezetére tartott ünnepsé­gen mondottam, nem a maga di­csőségéről, hanem a magyar nem­zet boldogulásáról álmodott. Tartozó kötelességem beszá­molni arról is, hogy nemcsak ez a 36 ház épült most fel Szentesen és nemcsak ezek a házak épültek fel, amelyekről a Főispán úr és Valkó felügyelő úr már voltak szívesek megemlékezni. Hogy mit is tudunk felmutatni országos vi­szonylatban, azt az alábbiakban vázolom: 1940. évben, amikor a Nép és Családvédelmi Alap megkezdte műk­ödését már ebben az évben 300 házat tudtunk juttatni, 1941. évben pedig már 3600 házat épí­tettünk, illetőleg kb. 5000 házat juttattunk, tekintettel arra, hogy vettünk is és sok helyen újra­építettünk házakat. 1942-ben szin­tén 50-6000 ház felépítése van tervbevéve és előreláthatólag 5­­1 ezer ház felépítését be is tudjuk fejezni. Még 1940-ben körülbelül 2000­­pengő Volt egy családi ház épí­tési költsége, az elmúlt évben már 5000 pengő volt az átlag­építési költ­ség, s ebben az évben­­már 7000 pengő körül mozog egy családi ház átlagos építési költ­sége, illetőleg értéke. Ezeken kívül jelentős tevé­kenységet fejtett ki az alap az árvíz által okozott károk helyre­­állítása­ terén is: 1940-ben 5000 házat építettünk fel és kb. 12.000 házat kellett javítani. Ebben az évben 7 és fél milliót fordított az állam ezen építkezések céljaira, melyből millió pengő a társada­lom adományából gyűlt egybe. Már az elmúlt esztendőben 24 milliót fordít az állam az árvíz­károk helyreállítására és ebben az esztendőben ismét 21 milliót. De ha már itt tartunk, be kell­­jelentenem azt is, hány ilyen családi otthont épített az Alap ■ugyanezen idő alatt Csongrád­­,vármegyében. 1940. évben 13, 1941-ben 163 és 1942-ben 250 házat építettünk és ugyanekkor, illetve ezzel párhuzamosan árvíz által összedöntött házat újraépí­tett az Alap: 1940-ben 262­ , az elmúlt esztendőben 150-et és eb­ben az évben 180-at, úgyhogy az árvíz által rombadöntött házakat­­ beszámítva 1018 új lakóház épült, illetve épül fel az Országos Nép és Családvédelmi Alap se­gítségével Csongr­ármegyében. És mélyén tisztelt ünneplő kö­zönség, megmondom Őszintén!

Next