Szentesi Napló, 1943. július (24. évfolyam, 145. szám)

1943-07-01 / 145. szám

sütörtök, 1943 július 1. SZEM­EN­ MAP 20 80JWüz M i Mlkolá­i Erősíteni kell a gazda­társadalmat Keddi számunkban beszámol­tunk a szegedi gazdagyűlésen Kállay Miklós miniszterelnök és Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter elhangzott beszédei­ről. Az Alföldi Bizottság ülésén Bonczos Miklós államtitkár, Szen­tes országgyűlési képviselője is felszólalt, akinek beszédét kivo­natosan az alábbiakban közöljük: Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az Országos Alföldi Bizottság ülésén, rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tar­tott, amelyben a tanyavilág köz­­igazgatási, kulturális és szociális kérdéseiről szólt. — Az első bajt abban látom, — mondotta —, hogy az alföldi parasztság, a kisbirtokos és kis­gazdaosztály nem tud úgy meg­erősödni, gyarapodni s olyan ter­melési forgótőkével jelentkező belterjes üzemes gazdálkodást folytatni, mint ahogy azt az or­szág más szerencsésebb helyein sikerrel folytatják. Az alföldi nép a nehezebb sorsot részben a történelem­ből kapta osztályrészül, részben a Gondviselés szabta rá. A külterjes gazdálkodás hátrá­nyaira mutatott rá ezután, mely­nek következménye a rossz ter­melési módszer és szisztéma. Hangoztatta a továbbiakban azt, hogy csak minőségi termeléssel állhatja meg helyét ez a ki­csi ország. A termelés irányításába azonban bele kell folyni az államhatalom­nak. Fontos szempont itt az ér­tékesítési lehetőség is, valamint a közlekedési hálózat kiépítése­, az ezzel kapcsolatos tarifa­kérdés s végül a tanyarendszer. Ismertet­te a tanyarendszer hátrányait és a rendezéssel kapcsolatos felada­tokat. Elsőrendű feladat az úthálózat megteremtése és olyan szervezet életrehívása, amely lehetővé teszi a tanyai lakosság beszerzéseit és termelvényeinek értékesítését ott helyben. További teendő kulturá­lis színvonalának emelése a hit­élet kimélyítése. A tanyaközpon­tok létesítésére az első lépés meg­történt, amidőn a belügyminisz­ter erre vonatkozó javaslatát a képviselőházban benyújtotta. — A második probléma — mondotta tovább — a földnélküli szegények, a mezőgazdasági nap­számosok, földmunkások és kubi­kosok aránytalanul nagy száma, ezenfelül ennek a néprétegnek a túlságosan alacsony életszínvona­la. Mindjárt rámutat az orvoslás lehetőségeire is, s ezek között el­ső helyen emeli ki azt, hogy erősíteni kell a gazda­társa­dalmat és irányítani kell a termelést, mi­által a gazdaságokat több mun­kás foglalkoztatására tehetjük képessé. Másodszor tervszerűen átgondolt közmunkákról kell gon­doskodni, harmadszor meg kell szervezni a munkaközvetítést és a munkapiacot, negyedszer ren­dezni kell a munkaadó és a mun­kás közötti jogviszonyt. Mindezek mellett meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy a mezőgazda­­sági munkás évente 12 heti keresetből akarjon megélni. Ezért a háziipar gyakorlására kell rászoktatni. A népesség élet­­színvonalának jelentős emelkedé­sét idézhetné elő Bonczos Miklós államtitkár szerint és az alföldi vidékeket és tája­kat erősen iparosítanák és a gyáripart decentralizálnák. Példákat hozott fel arra, hogy elsősorban mezőgazdasági és ál­lattenyésztési termékeket feldol­gozó mezőgazdasági és élelmezési ipar az a kör, ahol a legéletékpe­­sebb vállalkozások létesülhetnek. —­ Az Alföld az a vidék — mondotta az államtitkár — ahol az ipari decentralizáció a legjob­ban érvényesíthető volna. Jelen­tős szerepe volna ennek az ipari decentralizációnak a mai háborús viszonyok között, másrészt azon­ban közellátási érdekekből is, nem utolsó sorban azonban a szociális szempontokból. Bonczos Miklós államtitkár vé­leménye szerint, ha az Alföld ipa­rosítása valóra válna, az Alföld szociális helyzetének egész kon­strukciója megváltozna. A harmadik nagy alföldi prob­lémát abban jelölte meg, hogy a mezőgazdasági proletárság­­nak és a földmunkás népes­ségnek nincs meg a feljebb­­jutási lehetősége. A kisgazdaosztály nem szélese­dik, de a mezőgazdasági munká­sok száma sem csökken, hanem növekszik. Éppen ezért meg kell nyitni a felfelé emelkedés útját és lehetőségét a nincstelen földmű­velők előtt, valamint a kis és tör­pebirtokosok számára. A­­ffiéria Filmszínház 1zz FIGYELEM! Bélkisnapokon 2 előadás: fél 6 és fél 8 órakor, Július 1—2 csütörtök, péntek. Csak 2 napig. Férjek Főszereplők: az ismert és már kedvenc Amadeo Nazzari, Mariella Lotti stb. Egyre lejebb jut a külsőségeket mereven őrző előkelő arisztokrata ház, amelyet egy polgár osztályból hozzá emel­kedett talpig becsületes férfi ment meg az elbukástól. Ufa híradó. 3. oldal. Sajtát­ágítók a járásbíróságon Árdrágítás visszaélésével vá­­doltan állott a szentesi járásbí­róság előtt Tóth Dániel mészá­ros, aki jelenleg tej- és tejtermé­kek árusításával foglalkozik. A bünteten előéletű mészáros ellen az volt a vád, hogy 1943 május 31-én a szentesi hetipiac alkal­mából 2,4 kg. juhsajtot az elő­írt 3 pengő 40 fillér maximális ár helyett 7 pengőért árusította. A bíróság szakértői vélemény meghallgatását kérte s a szak­értő megállapította, hogy a szó­­banforgó juhsajt nem gomolya, hanem elsőrendű füstölt sajt, amelynek ára 5 pengőben van maximálva, így tehát az árdrágí­tás öszege az előbbeni 3 pengő' 60-as drágítással szemben 1 pen­gő 60 filléres­ drágításra enyhült. A bíróság az enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével 100 pengő pénzbírságra ítélte a vád­lottat. Ugyancsak árdrágítás vétségé­vel vádoltan állott a bíróság előtt Kovács Józsefné szentesi lakás­piaci árus, aki büntetlen előéletű. A vád ellene az volt, hogy 1943 május 31-én a hetipiac alkalmá­ból a juhsajtot 6 pengőért áru­sította, holott a maximális ár 3 pengő volt. A szakértő itt is meg­állapította, hogy a sajt elsőrendű minőségű füstölt sajt volt s az ára 5 pengőben volt maximálva. A bíróság bűnösnek mondotta ki Kovács Józsefné szentesi lakost, és 50 pengő pénzbüntetésre ítélte enyhítő körülményének figye­lembevételével. a (Unnio AiSta­­látja Balatonbüdöske, 1943. június. Kedveseim! Ma egy hete érkeztünk e kies gyógyhelyre. Régi dolog, hogy az előszezon Büdöskén a legkedve­sebb. Különösen itt, a Medárd­­penzióban. Már az érkezés nagyon hercig volt. A tulaj közölte, hogy kiutalt élelmiszer egyelőre nem jött meg, de addig is játsszunk pirospecse­nyét. Attól legalább jól kimeleg­szünk. Másnap torna volt az ébresztő és délig sportoltunk. Vödörrel hordtuk a vizet, ami éjtszaka a plafonon befolyt. Az élelmiszert táviratniag megsürgettük. Kedden volt Meddárd egyhetes fordulója. A fordulót önmegtar­tással ünnepli a Medárd-penzió s kedden e miatt nem volt koszt. Délután a társaság elhatározta, hogy akármi lesz, lemegy és meg­nézi a Balatont. Én nem tarthat­tam velük, mert az esernyőm el­tűnt. Azt hiszem valaki megette.­­Szerencsém volt. A társaság fe­le megfagyott és különben is po­tyára fáradtak, mert a Balatont nem lehetett látni az esőtől.) Szerdán örömmel közölte a tu­laj, hogy sikerült neki előnyös esőbiztosítást kötnie. Minden olyan napért, amelyen mi nem fürödhetünk, ő 1000 pengőt kap. Az egész család esőért imádko­zik. Nagyon vallásosak. Csütörtökön tort rendeztünk. Leöltünk egy darazsat, a fullánk­ját pácolt marhanyelvnek készí­tettük el,­­ a többit felfüstöltük. Nekem a két szárnya jutott. Csi­náltatok belőle egy vitorlavászon kosztümöt. A péntek meglepetések napja volt. A tulaj kijelentette, hogy penziójában francia konyha van.­­ Délben spárga volt. Három szálat­­ kaptam s csak amikor neki akar­­­­tam látni, akkor derült ki, hogy műanyag. Papiros spárga. De éppen jól jött. Bekötöttem vele a gyomorszájamat, hogy ne korog­jon. Azt hiszem, orvosi nyelven ezt nevezik helyi érzéstelenítés­nek. Szombaton a fekete piacon si­került beszereznünk egy halat. Tisztes kort megért süllő volt, a Tiszából jött ide nyaralni, de tüdőgyulladást kapott szegényke. Nagy lakomát csaptunk belőle. Nekem jutott­ a hólyagja. Akko­rát pukkant, hogy még most is szédülök. A Juci viszont — ami­kor ma délután végre öt percig nem esett és lerohantunk megnéz­ni a Balatont —, azt mondta, hogy ő nem lát Balatont, ő csak zöld karikákat lát. Balatont én sem láttam. Lehet, hogy az éh­ségtől, de azt is mondják, hogy errefelé nincs is Balaton, errefele csak Büdöske van. Ma este végre intézkedés tör­ténik a hideg ellen. A tulaj jelen­tette, hogy megérkezett a fagy­balzsam. Mindenki kap egy nagy családi tégellyel. Állítólag enni se rossz. Egyébként a javulás mutatko­zik az egész vonalon. Valaki fel­fedezte, hogy a sporttelep keríté­sének deszkái kilazultak. Este be­­fűtünk és forralt bor lesz a va­csora. Egyszóval kitűnően nyaralunk. Jöjjetek, kedveseim, ti is mi­előbb és hozzátok ezt-azt. Szük­ség van főkép mentőövre, plédre és ping-pong ütőkre. Mentőövnek legcélszerűbb tíz méter kolbász a derékra csavarva, plédnek egy ak­kora oldal szalonna, hogy azzal két ember is tudjon takarózni és ping-pong ütőknek néhány füstölt sonka. Kiss József SPORT Barátságos mérkőzés keretében mérik össze erejüket július hó 4-én, vasárnap délután fél 7 órai kezdet­tel az SzTE pályán a Szentesi és az SzTE csapatok. Tekintettel arra, hogy egy esztendő óta mindkét csa­pat más osztályban játszott, minden remény megvan arra, hogy egy iz­galmas mérkőzésben lesz részünk. — Vadkacsa helyett a répát ka­páló fiút lőtte meg. Kéri József 18 éves fiút súlyos láblövéssel szállí­tották be a vásárhelyi kórházba. Kéri — mint utóbb megállapítást nyert — négy társával a tiszaugi N­olt-Tisza mellett répát kapált. A kapások közelében egy tiszasasi va­dász vadkacsára lövöldözött. Az egyik lövése célt tévesztett és a se­rét Kéri József lábába fúródott. A súlyosan sérült fiatalembert első­segélyben részesítették és beszállí­tották a kórházba. Sérülése 20 na­pon túl gyógyul. A vadkacsára va­dászó tiszasasi lakost Kéri családja feljelentette.

Next