Katolikus gimnázium, Szentgyörgy, 1901
A földrengés. A földrengés az igen gyakori tünemények sorába tartozik. Daczára azonban e gyakoriságnak, lényege, hatásának módja és más természeti tüneményekkel való kapcsolata még mai nap is a leghomályosabb kérdések egyike. S ezen nem is csodálkozhatunk, mert megfigyelése igen nehéz! Oly váratlanul jön, oly gyorsan múlik, hogy megfigyelésére előkészülni egyáltalában nincs idő. Különben is hiányzik a kellő nyugodtság, mi igen könnyen megmagyarázható. Egyedüli biztos támaszunk a föld, s ha az is inogni kezd alattunk, a legnagyobb bátorság mellett is elvesztjük nyugalmunkat. „A tenger iszonyú Ha mélyét felveti, Midőn hullámait Vad szélvész kergeti,“ mondja a költő. De „még iszonyúbb a szárazföld, az ember ezen biztosnak tartott lakhelye, ha óriási erejét mintegy próbálgatva, hátát megrázza, s lábunk alatt megindul; ha ezernyi emberélet, virágzó városok tátongó, sötét gyomrába sülyednek s ezek helyén, hogy az áldozatok jaj kiáltásai örökre !*