Szepesi Lapok, 1912 (28. évfolyam, 4-94. szám)

1912-03-18 / 43. szám

2 SZEPESI LAPOK Újból a magyar nép iránt gyülölséget tápláló osz­trák tanácsadók győztek Bécsben az udvarnál és új­­­ból, de remélhetőleg utoljára lett kiadva a jelszó, hogy a lázadó Magyarországot le kell törni, meg kell fosztani a szabadságától, önállóságától és füg­getlenségétől. A gőgős zsarnoki önkény azonban egyelőre kudarcot vallott. Hiába izgatták fel minden oldalról a nemzetiségeket a magára maradt magyar nép ellen. Hiába volt minden ármány és cselszövés a magára maradt magyar a nagy márciusi ifjúság fogadalmához híven, tettel is beigazolja, hogy az alkotmányos szabadságért és függetlenségért kész vérét és életét is feláldozni a haza oltárán. És ezzel megindult az az egész Európát bámu­latba ejtő dicsőségteljes szabadságharc, megindul a magyarság u­táni küzdelme a túlerővel szemben, mely küzdelemnek élő alakjai, sajnos, kifogyó félben vannak, de a mely harcnak szent emléke az idők végtelenségéig élni fog minden magyar kebelben ! Csodás nagy idők voltak ezek, Polgártársaim! melyeknek emlékére illő, hogy mi is meggyujtsuk évenként egyszer a történelem világító szövetnekét. És ez az alkalom nem lehet kínálkozóbb, mint a nagy március idusának évfordulója. Ha semmi más kézzel fogható eredménye nem lett volna az 1848 március 15-ikének, minthogy megszabadította a sajtót bilincseitől, minthogy meg­született Petőfi »Talpra magyar«-ja és hogy meg­­szövegeztetett a 12 pont, akkor is méltó kegyelettel illenék megünnepelnünk március 15-ikét. De a március 15-ike emlékeztető dátum azokra a mozgalmas időkre, melyek az új Magyarország alakulását megelőzték. A március 15. Örömünnep szerte-széjjel e hazá­ban, mert 64 évvel ezelőtt megmutatta újból a ma­gyar nép, hogy nemzeti öntudatra ébredt s hogy függetlenségéért és szabadságáért kész életét és vérét is feláldozni. A március 15-ike emlékeztet azokra a nagy­jelentőségű, a nép legszélesebb rétegeire kiterjedő korszakos reformokra, melyek folytán ledőltek a nemesek és nem nemesek közti válaszfalak és a szent korona tagjává lön nemcsak a nemes ember, hanem annak mindenrendű polgára. A március 15-ike forrása minden demokratikus államhaladásnak és fejlődésnek, a sok És végül a március 15-ike emlékeztetője annak keserű csalódásnak és szenvedésnek, mit e nemzet évszázadokon eltűrt ellenségei és színlelt barátai részéről. Ilyenkor érezzük át teljes valójában azt a lelkünkből sarjadzott költői fohászt: megbűn­­hődte már e nép, a múltat s jövendőt. De már most ezek után azt kérdem Tőletek, Polgártársaim,­ beteljesedtek-e a magyar nemzetnek azok a kívánságai, amelyeket a márciusi ifjúság oly találóan megformulázott ? És vajjon teljes egészében ki van-e építve a független és önálló Magyarország­nak alkotmányos épülete, melynek fundamentumát a 48-iki nagy törvényhozók rakták le? Ha erre igazán és őszintén kell megfelelnem, hát bizony mondom néktek, hogy ezek a nemzeti kívánságok máig sem váltak teljesen valóra és hogy annak az uj Magyarországnak az épülete máig sincs teljesen befejezve. Ez azonban ne csüggesszen el benneteket. Ma egy számban és erőben megnövekedett ma­gyar nemzet él a hármas bérc és négy folyam orszá­gában. És bármily sok a rejtett és nyílt sisakkal fellépő ellenségünk, egy tízmillió lelket meghaladó népet alkotmányos életének további korszerű fejlesz­tésében megakadályozni nem lehet. Ámde ez ne tegyen minket elbizakodottakká! Nekünk minden erőnkre s a legteljesbb egyet­értésre van szükségünk, hogy felküzdjük magunkat a nemzetek sorában a magyart méltóan megillető helyre. Ne szítsuk hát az elkeseredett osztályhar­cokat, az elfajult politikai pártküzdelmeket s a fele­kezetek vallási villongását, hanem forrjunk össze a népeket megnfjitó, felfrissítő s megizmositó nemzeti szellem ápolásában, hogy ez az ország végre hatal­mas és boldog legyen. Ezekkel a gondolatokkal foglalkozzatok, amikor évente összegyűltök ünnepelni 1848. március 15-ét. Lelkesedésteket és a lelkesedés nyomán támadó hazafias munkátokat pedig vezérelje az a megnyug­tató tudat, hogy Ti nem egyedül álltok a küzdelem­ben, hanem hogy szerte-széjjel a hazában a Tátrá­tól az Adriáig egy sok milliót számláló magyar nemzet dolgozik ennek az országnak a felvirágzása érdekében. Ha ezt teszitek, akkor március 15-iki ünnep­­léstek soha nem lesz üres és hiába­való, hanem ál­­dást hozó e nemzetre és akkor mi is hozzá fogtok járulni, hacsak egy parányival is, annak a független, hatalmas Magyarországnak a kiépítéséhez, amely a márciusi ifjúság s a 48-iki nagy reformátorok lelki szemei előtt lebegett. Fest Ernő losonci tanítóképezdei nevelő, majd dr. Wieland Aladár főszolgabíró szólaltak fel, közben pedig a dalárda fűszerezte szép énekével az ünnepi hangulatot. Sikerült ünnepség volt az iglói ev. polgári leányiskola önképző-körében, a róm. kath. és izraelita elemi népiskolában. Lőcse Az emlékezésnek ezen szép ünnepét városunk közönsége ezidén is impozáns módon ülte meg. Az ifjúság ünnepe a branyiszkói honvéd szobra előtt folyt le, hová zeneszóval fáklyásmenetben vo­nultak fel az íjak. Nagyszámú közönség hallgatta Hajnóci Zoltán reáliskolai VIII. o. tanuló tehetsé­gesen elgondolt és ügyesen előadott beszédét és Rottmann Arthur gimnáziui VIII. o. tanuló lendü­letes szavalatát, majd az ifjúsági kar énekét. A lőcsei Casinoban este társasvacsora volt, melyen Bal Jero­mos, a Casino márciusi serlegével kezében mondott mélyen szántó gondolatokban gazdag emlékezést a márciusi napokról s azok eszméiről. Utána a magyar műdal és régi kuruc dalok művészi tökéletességű előadásában gyönyörködött a hallgatóközönség, mely a férfidalkör kiváló erőit jól érdemelt tapssal jutal­mazta. Március 15-én a déli órákban színtársulatunk is lerótta kegyeletét a nemzeti hősökkel szemben, díszes koszorút helyeztek a szobor talapzatára, majd Jeszenszky Dezső titkár mondott rövid, mélyen átérzett beszé­det s utána Kertész Dezső szavalta el a Talpra magyart nemes hévvel. Még­ a Szózatot énekelte el a kitűnő szinházi énekkar s evvel az ünnepély véget ért­ A szepesváraljai kath. dalkör megkoszo­rúzta a branyiszkói hősök síremlékét a temetőben, ahová a közönség előző este hazafias dalokat éne­kelve lampionos menetben vonult ki. Keresztes Gyula hatásos alkalmi beszédet mondott, Szilvásy Gizikó sikeresen szavalt, Zemancsik István plébános pedig a sirban nyugvó hősöknek szentelt kegyeletes sza­vakat. «A szepesváraljai dalegylet.« 1848. március 15-ének 64-ik évfordulója alkalmából március 17-én este 1/2­ órakor a városi szálló termében hazafias ünnepélyt rendezett. Műsor: 1. Himnus. Erkel Ferenc­­től. Előadta a vegyeskar. 2. Üdvözölve légy március nagy napja. Irta:­ S. Várady Ferenc. Szavalta Miha­­lidesz Ilonka. 3. Nemzeti dal. Irta Petőfi Sándor. Szavalta Risztics György. 4. Alkalmi beszéd. Tartja :Sperber Ferenc. 5. Nemzeti ima. Bartay Edétől. Előadta a vegyeskar. 6. Dal a szabadságról. Irta S. Várady Ferenc. Szavalta Mlynár Mariska. 7. Március 15. Irta Simó Ferenc. Szavalta Mihalidesz Anna. 8. Magyarország 1848-ban. Garay Jánostól. Szavalta Novák Mariska. 9. Miért jut az eszünkbe. Irta Pál Árpád. Szavalta Jamniczky Ilonka. 10 Előre. Irta Tóth Kálmán. Szavalta Keresztes Gyula 11. Nemzeti himnusz. Beliczay Gyulától. Előadta a vegyeskar. Önkéntes adományokat szedtek szegény­­sorsú középiskolai tanulók részére a Szepességen felállítandó »Dr. Hajnóci R. József Tanulók Ott­hona« javára. A kristályfalvi r. kath. népiskola szintén ünnepelt március 15-én. Az iskolai ünnepély után a gyermekek a templomba vonultak és ott a magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlották a hazát. A gölnicbányai m- kir. állami fémipari szakiskola ifusági önképzőköre Nicki János tanár­elnök vezetésével tartalmas és szépen sikerült haza­fias iskolai ünnepélyt rendezett március hó 15-én délelőtt az intézet nagytermében. Az ünnepély műsora a következő volt: Hymnus, énekelte az ifjúsági énekkar. Nemzeti dal Petőfi Sándortól, szavalta Kirschner József IV. éves növendék. Talpra magyar Radó Antaltól, szavalta Tompa Menyhért IV. éves növendék. Ünnepi beszéd, tartotta Lauf Jakab IV. éves növendék. Március 15-ike Ábrányi Emiltől, sza­valta Tompa Zoltán II.éves növendék. Alkalmi fel­olvasás, tartotta Szálkay Károly III. éves növendék. A nemzethez Petőfi Sándortól, szavalta Barkóczy József IV. éves növendék. Ünnepi záróbeszéd, tar­totta Kun Géza IV. éves növendék. Szózat, énekelte az ifjúsági énekkar. A gölnicbányai polgári fiú- és leány­iskola tanártestülete március 15-ének emlékére a városi vendéglő nagytermében ünnepélyt tartott a következő műsorral: 1. Hymnus Kölcseytől. Éneklik a polg. isk. fiu­ növendékei. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Ladó János. 3. Előre . . . Tóth Kálmántól. Szavalja dr. Hajnóci Sándor. 4. Szózat. Vörösmarthytól. Éneklik a polg. isk. leánynövendékei. A márkusfalvai róm. kath. elemi népiskola folyó évi március 15-én tartott jósikerü ifjúsági ünne­pélyének műsora volt: 1. Hymnus. Éneklik a növen­dékek. 2. Március idusán ; szavalja: Kapuszta István V. oszt. tan. 3. Honvédtüzér temetése. Éneklik a növendékek. 4. Dal a hazáról; szavalja: Janecskó Kálmán I. oszt. tan. 5. A kis honfi; szavalja: Mikolaj József I. oszt. tan. 6. Sir a Tisza .. . Éneklik a növendékek. 7. A szabadság ünnepe, ifjúsági szín­játék. Irta: Pásztor József. 8. Szózat. Éneklik a növendékek. A szepeshelyi róm. kath. tanítóképző-intézet ifjúsága f. hó 15-én délelőtt 11 órakor az intézet nagy­termében hazafias ünnepséget rendezett az alábbi műsorral: 1. »Nemzeti dal« Szügyi F.-től. Énekli az ifj. énekkar. 2. »Ünnepi beszéd.« Mondja: Peták A. 3. »Március 15.« Jakab Ö.-től. Szavalja: Hvizdos M. 4. »Magyar nóta.« Czinka Pannától. Játsza: Lutor András hegedűn, zongorán kiséri Felber B. 5. »Emlé­kezés 1848 ra.« Lampérth G.-tól. Szavalja: Szilvásy Lajos. 6. »Kossuth apánkhoz.« Ifj. Fövényessy B.-től. Énekli: az ifj. énekkar. 7. »Új március.« Radványi K.-tól. Szavalja: Smizsár I. 8. »Jász-kun induló.« Müller F.-től. Zenekarra átírta: Schimpl Kornél. Játsza az ifj. zenekar. A margitfalvai vasúti tiszti és altiszti kar március 15-ikét, mint a nagy idők emlékezetes nagját nagy lelkesedéssel ünnepelte a helybeli és környékbeli intelligencia élénk részvételével. Az ün­nepély sorrendje a következő volt: 1. Hymnus, éne­kelte a jelenvolt közönség. 2. Megnyitó beszéd, mon­dotta Korach Jakab főellenőr, áll. főnök. 3. Március 15-én, szavalta Paál Ferenc raktárnok. 4. 1848. már­cius 15 iki események méltatása, előadta Andrascsin János hivatalnok-jelölt. 5. Apró István kocsikezelő előadta ez alkalomra irt ünnepi ódáját. 6. Kuruc dalok, énekelték Vargay Ilonka és Irma, hegedűn kisérte Matuscsák János nagysolymári róm. kath. tanító. 7. Talpra magyar, szavalta Somvári János jekelfalvai róm kath. tanító. 8. Szózat, énekelte az ünneplő közönség. Az ünnepélyt társas vacsora kö­vette, melynek során még Tauffer Gyula jekelfalvai róm. kath. plébános tartott nagyszabású, igen hatá­sos ünnepi beszédet. A bethlenfalvai áll. el. népiskola, mint minden évben, fennállása óta, úgy most is meg­ünnepelte márc­­isikét a következő műsorral: 1. Hymnusz, énekelték a tanulók. 2. Nemzeti dal, Petőfi Sándortól, szavalta Tomaskovics Ferenc V. oszt. tanuló. 3. Március 15. Erdélyi Zoltántól. Szavalta Lipták Anna VI. oszt. tanuló. 4. A szegény özvegy asszony, Pósa Lajostól. Szavalta Goldstein Aranka III. oszt. tan. 5. A rab gólya, Arany Jánostól. Szavalta Goldstein Etel IV. o. t. 6. Nemzeti dal, énekelték a tanulók. 7. Mikor imádkoztok, Pósa La-HÖLGYEK, kik a nagy retouchban kiképzést óhajtanak, kedvező feltételek mellett felvétetnek. A tanulmány befejezése után állandó és jól fizetett alkalmazás biztosittatik. — Bővebbet: Maiz Ac Terce, ényképna9világi fVlCilZ Co I dl On mű­intézete IGLO. KOSSUTH LAJOS-SOR 94. (Saját házában.)IJ Mig&sn óvan át tizemben! . •. Vidéki segbizások pontosan eszközöltemet Lingisch Géza Iglón g £ 5 £ £ gőzeFŐPe­­­ sfttrenött ém v«agy­— in­t­é se­m *** Minden hétfőn ruhafestés « o« «u­v­c­i* «10« isl m*ém **k*t?**u*A«

Next