Szervezés és vezetés, 1983 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 1. szám

­ Jó eredményt produkált az ÉGSZ­ EREF, együttműködés a Paksi Atomerőműnél. Az itt kialakított irányítási-informá­ciós rendszer középpontjában a PROJACS hálós rendszer áll, amely az egyik legjobb ma ismert és széles körben hasz­nált eljárás. Itt is tapasztalható (volt) azonban a késedelem. A vezetői támogatás sem volt kezdetben megfelelő.­­ A jövő szempontjából is kedvező helyzet alakult ki a bá­nyászatban, ahol hosszabb ideje és kedvező tapasztalatokkal használják a NIM-VEIKI költségfigyelő rendszert, illetve ennek továbbfejlesztett változatát, a tatabányai rendszert. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a költségfigyelő funkció mellett a határidő és a műszaki tartalom alakulását is re­gisztrálja. Kiegészítéseként - információs céllal - fejlesztet­ték ki az ún. költségbecslő modellt, amely egy adott pilla­natban képes prognosztizálni a várható bekerülési költséget. (Az utóbbi értékre a módszer intervallumot ad meg, amely­nek a szélessége természetesen attól függ, hogy mennyire közeli vagy távoli a beruházás befejezése.) Ennél a rendszer­nél megteremtették az eredményes működés feltételeit Kü­lönösen jelentős volt, hogy megfelelő szakemberekből létre­hozták azt a „kritikus tömeget”, amely a hatékonyságot ga­rantálni tudja A Liász-program megvalósításánál ezeket a tapasztalatokat bizonyosan figyelembe veszik­­ Talán a legjobban propagált rendszer a Dunai Vasműnél kifejlesztett integrált műszaki beruházásirányítási rendszer. A beruházási tevékenység olyan akut problémáira találtak itt - többek között - megoldást, mint a­­ határidő betartása,­­ a gépesített tervnyilvántartás,­­ a beruházási javak nyilvántartása. Az irányítási-információs rendszer alkalmazásával eredménye­sen valósult meg a konverteres acélmű, és elkezdődött a kokszolómű beruházása is. E rendszer eredményessége nem kizárólag a megoldásban keresendő - hiszen a rendszer „ke­mény magját” alkotó PCS-háló nem tekinthető a lgkorsze­­rűbbnek­­, hanem abban, hogy a Dunai Vasmű vezetése határozottan kiállt a rendszer alkalmazása mellett, biztosí­totta a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.­­Komoly szellemi teljesítmény eredményeképpen alakult ki a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) krakküzemében alkal­mazott beruházásirányítási információs rendszer. Az elmúlt években - a NIM támogatásával - a Dunai Vasmű gyakor­latával ötvözték ezt a megoldást. Az adaptálást a NIM IGYSZI (ma SYSTEM Szervezési Vállalat) végezte. A munka eredményeként új rendszer alakult ki. Az adaptálás tanulságai közül a következőket kell kiemelni: - lehetséges, sőt szükséges, hogy a máshol bevált módsze­rek alkalmazását legalábbis megkíséreljük; - sikeres adaptálás, illetve továbbfejlesztés csak megfelelő érdekeltség alapján képzelhető el; - szükséges, hogy a „donor” messzemenőkig részt vegyen a munkában. Összegezésként megállapítható: a) az utóbbi időben nincs látványos fejlődés a vállalati szfé­rában ; b) a néhány sikeres megoldás megfelelő alapot ad a tovább­fejlődéshez. Az ágazati szint követelményei Az ágazati szintű információs rendszer - és így az ágazati szintű beruházási információs rendszer is - akkor jó és haté­kony, ha­­ nem zavarja túlságosan a vállalatokat a rendszeres és ad hoc információs igényével;­­ és ugyanakkor rendelkezik a szükséges információkkal ahhoz, hogy részben a tájékozódó és részben a szükség szerinti operatív beavatkozó funkciójának meg tudjon felelni. Az IpM-ben olyan információs rendszert alakítottunk ki, amely ezeket az igényeket kielégíti. Kifejlesztése során a követ­kező alapelveket vettük figyelembe: - a rendszer inputjait - döntő mértékben vagy akár kizárólag - a népgazdaság egyéb területén meglevő adatok alkossák; - szűnjenek meg az ipari minisztériumoktól örökölt és átfedé­seket tartalmazó beszámoló jelentések; - használjuk fel azokat az információs rendszereket, ill. rendszer­­elemeket, amelyek már kialakultak és hatékonyan használ­hatók; - a feldolgozás kizárólag számítógéppel történjék és az ehhez meglevő eszközbázist (VEIKI R-40) hasznosítsuk; - hamar lehessen megkezdeni a rendszeres információszolgál­tatást; - legyen integráns része az IBM teljes információs rendszeré­nek és így tovább. Információs feladatainkat ma már úgy látjuk el, illetve in­formációs igényeinket úgy elégítjük ki, hogy egy beruházási tárgyú beszámoló jelentésünk van, abban is csak szöveges in­formációt kérünk be. Ezt az tette lehetővé, hogy az ÁFB-vel szoros együttműkö­dést alakítottunk ki. Ennek eredményeként a beruházások pénzügyi adatait maradéktalanul megkapjuk. Az ÁFB segít­sége nélkül - a beruházási információk tekintetében - igen nehéz helyzetbe kerültünk volna. E nélkül nem lett volna mód a vállalati adatszolgáltatási kötelezettség radikális csökkentésére. Kritériumrendszer Az információs rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az admi­nisztrációs teher érzékelhetően csökkenjen, a megoldás kény­szerpályát jelentsen az érintettek számára, az ember-gép kap­csolat a lehetséges legjobb legyen. Ennek leglényegesebb kri­tériumai a következők: - a gyorsaság és a pontosság követelménye miatt csak szá­mítógép lehet az információs rendszer alapja, bázisa; - meg kell szervezni a pontos és konzekvens adatszolgálta­tást; - ki kell alakítani az eredményszolgáltatás kötött rendjét; - integrált legyen a beruházási információs rendszer a válla­lat, az ágazat és a népgazdaság szintjén; - küszöbölje ki a kézi rendszerek hibáit, azaz­­ a lassúságot,­­ a pontatlanságot,­­ az egyirányú gyűjtést stb. - olyan outputokra épüljön, amelyek a beruházási folyamat során automatikusan képződnek; - az adatokat, információkat adatbankszerűen tárolják; - a szintaktikai és szemantikai hibák kiszűrésére alkalmas programrendszert alakítsanak ki. Meg kell jegyeznem, hogy meggyőződésem szerint az egész beruházási tevékenységet, tehát mindazokat a dimenziókat, amelyeket az előzőekben érintettünk, nem lehet egyetlen nagy információs rendszerrel kiszolgálni. Az a megoldás kí­nálkozik, hogy a beruházási tevékenység információs problé­máit részrendszerekkel oldjuk meg, és biztosítsuk ezeknek a részrendszereknek optimális vagy legalábbis kvázioptimális működését. Az IpM a beruházási tevékenység szervezettségének növe­lésére kialakított programjánál a nyersanyag-kitermelő és ener­

Next