Szervezés és vezetés, 1983 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 1. szám
Jó eredményt produkált az ÉGSZ EREF, együttműködés a Paksi Atomerőműnél. Az itt kialakított irányítási-információs rendszer középpontjában a PROJACS hálós rendszer áll, amely az egyik legjobb ma ismert és széles körben használt eljárás. Itt is tapasztalható (volt) azonban a késedelem. A vezetői támogatás sem volt kezdetben megfelelő. A jövő szempontjából is kedvező helyzet alakult ki a bányászatban, ahol hosszabb ideje és kedvező tapasztalatokkal használják a NIM-VEIKI költségfigyelő rendszert, illetve ennek továbbfejlesztett változatát, a tatabányai rendszert. Ez a rendszer alkalmas arra, hogy a költségfigyelő funkció mellett a határidő és a műszaki tartalom alakulását is regisztrálja. Kiegészítéseként - információs céllal - fejlesztették ki az ún. költségbecslő modellt, amely egy adott pillanatban képes prognosztizálni a várható bekerülési költséget. (Az utóbbi értékre a módszer intervallumot ad meg, amelynek a szélessége természetesen attól függ, hogy mennyire közeli vagy távoli a beruházás befejezése.) Ennél a rendszernél megteremtették az eredményes működés feltételeit Különösen jelentős volt, hogy megfelelő szakemberekből létrehozták azt a „kritikus tömeget”, amely a hatékonyságot garantálni tudja A Liász-program megvalósításánál ezeket a tapasztalatokat bizonyosan figyelembe veszik Talán a legjobban propagált rendszer a Dunai Vasműnél kifejlesztett integrált műszaki beruházásirányítási rendszer. A beruházási tevékenység olyan akut problémáira találtak itt - többek között - megoldást, mint a határidő betartása, a gépesített tervnyilvántartás, a beruházási javak nyilvántartása. Az irányítási-információs rendszer alkalmazásával eredményesen valósult meg a konverteres acélmű, és elkezdődött a kokszolómű beruházása is. E rendszer eredményessége nem kizárólag a megoldásban keresendő - hiszen a rendszer „kemény magját” alkotó PCS-háló nem tekinthető a lgkorszerűbbnek, hanem abban, hogy a Dunai Vasmű vezetése határozottan kiállt a rendszer alkalmazása mellett, biztosította a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.Komoly szellemi teljesítmény eredményeképpen alakult ki a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) krakküzemében alkalmazott beruházásirányítási információs rendszer. Az elmúlt években - a NIM támogatásával - a Dunai Vasmű gyakorlatával ötvözték ezt a megoldást. Az adaptálást a NIM IGYSZI (ma SYSTEM Szervezési Vállalat) végezte. A munka eredményeként új rendszer alakult ki. Az adaptálás tanulságai közül a következőket kell kiemelni: - lehetséges, sőt szükséges, hogy a máshol bevált módszerek alkalmazását legalábbis megkíséreljük; - sikeres adaptálás, illetve továbbfejlesztés csak megfelelő érdekeltség alapján képzelhető el; - szükséges, hogy a „donor” messzemenőkig részt vegyen a munkában. Összegezésként megállapítható: a) az utóbbi időben nincs látványos fejlődés a vállalati szférában ; b) a néhány sikeres megoldás megfelelő alapot ad a továbbfejlődéshez. Az ágazati szint követelményei Az ágazati szintű információs rendszer - és így az ágazati szintű beruházási információs rendszer is - akkor jó és hatékony, ha nem zavarja túlságosan a vállalatokat a rendszeres és ad hoc információs igényével; és ugyanakkor rendelkezik a szükséges információkkal ahhoz, hogy részben a tájékozódó és részben a szükség szerinti operatív beavatkozó funkciójának meg tudjon felelni. Az IpM-ben olyan információs rendszert alakítottunk ki, amely ezeket az igényeket kielégíti. Kifejlesztése során a következő alapelveket vettük figyelembe: - a rendszer inputjait - döntő mértékben vagy akár kizárólag - a népgazdaság egyéb területén meglevő adatok alkossák; - szűnjenek meg az ipari minisztériumoktól örökölt és átfedéseket tartalmazó beszámoló jelentések; - használjuk fel azokat az információs rendszereket, ill. rendszerelemeket, amelyek már kialakultak és hatékonyan használhatók; - a feldolgozás kizárólag számítógéppel történjék és az ehhez meglevő eszközbázist (VEIKI R-40) hasznosítsuk; - hamar lehessen megkezdeni a rendszeres információszolgáltatást; - legyen integráns része az IBM teljes információs rendszerének és így tovább. Információs feladatainkat ma már úgy látjuk el, illetve információs igényeinket úgy elégítjük ki, hogy egy beruházási tárgyú beszámoló jelentésünk van, abban is csak szöveges információt kérünk be. Ezt az tette lehetővé, hogy az ÁFB-vel szoros együttműködést alakítottunk ki. Ennek eredményeként a beruházások pénzügyi adatait maradéktalanul megkapjuk. Az ÁFB segítsége nélkül - a beruházási információk tekintetében - igen nehéz helyzetbe kerültünk volna. E nélkül nem lett volna mód a vállalati adatszolgáltatási kötelezettség radikális csökkentésére. Kritériumrendszer Az információs rendszert úgy kell kiépíteni, hogy az adminisztrációs teher érzékelhetően csökkenjen, a megoldás kényszerpályát jelentsen az érintettek számára, az ember-gép kapcsolat a lehetséges legjobb legyen. Ennek leglényegesebb kritériumai a következők: - a gyorsaság és a pontosság követelménye miatt csak számítógép lehet az információs rendszer alapja, bázisa; - meg kell szervezni a pontos és konzekvens adatszolgáltatást; - ki kell alakítani az eredményszolgáltatás kötött rendjét; - integrált legyen a beruházási információs rendszer a vállalat, az ágazat és a népgazdaság szintjén; - küszöbölje ki a kézi rendszerek hibáit, azaz a lassúságot, a pontatlanságot, az egyirányú gyűjtést stb. - olyan outputokra épüljön, amelyek a beruházási folyamat során automatikusan képződnek; - az adatokat, információkat adatbankszerűen tárolják; - a szintaktikai és szemantikai hibák kiszűrésére alkalmas programrendszert alakítsanak ki. Meg kell jegyeznem, hogy meggyőződésem szerint az egész beruházási tevékenységet, tehát mindazokat a dimenziókat, amelyeket az előzőekben érintettünk, nem lehet egyetlen nagy információs rendszerrel kiszolgálni. Az a megoldás kínálkozik, hogy a beruházási tevékenység információs problémáit részrendszerekkel oldjuk meg, és biztosítsuk ezeknek a részrendszereknek optimális vagy legalábbis kvázioptimális működését. Az IpM a beruházási tevékenység szervezettségének növelésére kialakított programjánál a nyersanyag-kitermelő és ener