Szigetvári Hirlap, 1943. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)

1943-07-03 / 27. szám

Szigetvár, 1943. július 3. V. évfolyam, 27. (223.) szám. POLITIKAI HETILAP Előfizetési ár: Szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egy hónapra 1 pengő. PÉTER JÓZSEF Szigetvár, Zrínyi­ tér 5. Telefon 134. Az új közellátási rendeletek. A közellátási miniszter 37.006-1943. számú rendelete a gabonaárakat, 111.000— 1943 ez rendelete a cséplést, a gabona és liszt f­orgal­mát, 36.800 - 1­943. számú rendelete a bércséplést és az 627.000— 1943. sz. rendelet a cséplési utasítást tartalmazza. A rendeletnek a közönségre vonatkozó fontos intéz­kedéseit folytatólagosan közöljük. Fel­hívjuk olvasóinknak figyelmét, hogy ezeket a számokat őrizzék meg, mert a közleményeket nem ismételjük meg. Gabonát (búzát, rozsot, kétsze­rest, árpát, zabot, kölest, hajdi­nát) csak cséplőgéppel szabad csé­pelni. Kévekötő és zsuppszalma készítésére az elöljáróság ad enge­délyt. Más kézicséplést vagy nyom­tatást a közellátási kormánybiz­tos (a főispán) engedélyez. A cséplőgépet csak fogadalmat lett felelős vezető vezetheti. A fo­gadalom letételéről szóló igazol­ványt a cséplés megkezdésének bejelentésekor az elöljáróságnak be kell mutatni. Csak annak a gabonáját csépelik el, akinek gazdakönyve van, vagy aki igazolja, hogy gabonája ara­tórész, vagy akinek az elöljáró­ság külön cséplési engedélyt ad. A gazdakönyvet a gazda a cséplés megkezdése előtt tartozik bemutat­ni. Az aratórészt a bandagazda a munkaadó tanúsítványával igazol­ja. Szemesgabona éjjelre zsáko­­latlanul és mázsálatlanul nem ma­radhat. A mázsakönyvbe a gabo­na tiszta súlyát vezetik be. A le­­mázsált gabona azonnal elvihető. A Az új intézkedések a tapasztalato­kon okulva új és jobb alapokra helye­zik a közellátást. A gazdasági év vé­gén mindenütt csökkentik a fejadago­kat. Nálunk emelték és emelni fogják. Ezt az eddig kiadott és az ezután­­ kiadásra kerülő rendeletek tették és teszik lehetővé. A fejadagok emelése kézzelfogható bizonyíték arra, hogy az új rendeletek következetes végre­hajtása a nagyobb magyar kenyérért indított harcot sikerre vezeti. mázsálási eredmény egy példányát a gazda tartja meg. A járgányos gépeknél ugyan­olyan könyveket kell vezetni, mint a gőzgépnél. Nyomtatásnál vagy kézicséplésnél cséplési naplót nem kell vezetni. A cséplés eredményét nyolc napon belül az elöljáróság­nak kell bejelenteni. Ha a gép mellé ellenőrt rendelnek ki, a költ­ségeket a géptulajdonos fizeti. A gép vezetője jelenti be az elöl­járóságnak a cséplés megkezdését; a mázsakönyvbe, a cséplési napló­ba és az eredménylapra feljegy­zi a mérés eredményét; az ered­ménylapot három példányban ál­lítja ki. Egyet a nyilvántartó ha­tóságnak, egyet a közellátási mi­nisztérium csépl­ésnyilvántartó ki­rendeltségének,­­Budapest, II., Mar­­czibányi­ tér 6., egyet magának. Az eredménylapokat hétfőnkint kell átadni (elküldeni). Arató mun­káscsapat számára közös ered­ménylapot lehet kiállítani. A cséplést a közellátási minisz­térium ellenőrizteti. Eon belül úgy­ jelenti be, mint a gazdák az aratórészt. (Lásd ott.) A géptulajdonos a gépkeresetből 10 mázsa gabonát tarthat meg sa­ját háztartására. Ennyi tartható vissza akkor is, ha több tulajdono­sé a gép, ha a gépet bérbeadták, ha valaki több cséplőgépet bérel. A géptulajdonosnak a saját ház­tartási szükségletén és a kiadott munkásrészen felül megmaradó gépkeresetét hetenként megvételre fel kell ajánlania jogosított keres­kedőnek. Egész gépkeresetéről ez év október 31-ig kell elszámolnia a Gabonaforgalmi Központnak, Bu­dapest, IV., Bécsi­ u. 2. Az elszá­molás a cséplési eredménylapok, a munkások részére kiadott ke­nyérgabonáról szóló záradékolt bejelentések és az eladott kenyér­­gabonáról kapott vételi jegyzék alapján történik. Az arató- és cséplőrész (a csép­­lőmunkás és a gép keresete) ár­pából, kölesből és hajdinából ter­mészetben kiadható. Ezt a beszol­gáltatásba nem számítják be. Ki­vétel az árpa akkor, ha a gazda a közellátási kormánybiztos enge­délyével árpával is eleget tehet beszolgáltatási kötelezettségének. Zabból az arató- és cséplőrész természetben nem adható ki. E címen a zabtermés 15%-át kell a gazdának beszolgáltatni. Ha nincs megállapodás a zab arató- és cséplőrész pénzzel való megváltására, a járandóság helyett azonos értékben más gabonafélét vagy más terményt vagy termé­ket köteles a gazda hatósági áron kiadni. Ezt a beszolgáltatásba nem számítják be. A zab gépkeresetet hatósági áron készpénzben kell ki­fizetni. 1. Cséplés. 2. Arató- és cséplőrész. Az arató- és cséplőrész kenyér­gabonából (búza, rozs, kétszeres) t­ermészetben kiadható. A cséplő­rész beszámít a beszolgáltatatásba. Az aratórészt beszámítják húsz hold szántón alul is, ha igazol­ják, hogy az aratást a gazda és családtagjai tartós munkaképtelen­ség vagy katonai szolgálat miatt nem végezhették el, ha a gazda munkaképtelen hadirokkant vagy hadiözvegy. Annak, aki a kiadott rész beszá­mítását igényelheti, a kenyérga­bona kiadását 3 napon belül két példányban be kell jelentenie an­nak az elöljáróságnak, ahol a fi­u­k­ás lakik. A bejelentés adatai: a munkás neve, lakcíme, a kiadott mennyiség, a kiadás napja, a gaz­da neve, lakcíme. Az elöljáróság az egyik bejelentést záradékolja és a bejelentő gazdának visszaad­ja. Ezzel kell a nyilvántartó ható­ságnál a beszámítást kérni. Ha a bejelentés postán történik, megcím­zett és felbélyegzett borítékot is kell küldeni. A gépkereset átvételét a gépve­­■zető a cséplési eredménylapon iga­zolja. A beszámítás a nyilvántar­tó hatóságnak átadott eredménylap alapján történik. A gépkeresetből a munkások része természetben kiadható. A gépvezetőnek kell ki­adni a cséplőmunkások részét ak­kor is, ha azokat nem a gazda alkalmazta. A rész átvételét a gép­vezető és a munkások megbízottja az eredménylapon igazolják. A be­számítás a nyilvántartási hatóság­hoz juttatott eredménylap alapján történik. A gépvezető a gépész, fűtő, ete­tő és a cséplőmunkások termé­szetben kiadott bérét három­ra­ 3. Sommások, bérbeadók. A sommásoknak kiadott járan­dóságot a gazdának három napon belül be kell jelenteni. A bejelen­tés úgy történik, mint az arató- és cséplőrész bejelentése. (Lásd ott.) A bérlő a bérbeadónak a háztar­tásához tartozó minden személy után 240 kg. kenyérgabonát ad­hat ki, ha a bérbeadó igazolja, hogy ez év aug. 1-től a jövő júl. 31-ig lemondtak kenyér- és liszt­jegy jogosultságukról. Ha a bér­beadónak ennél több jár, a több­letet a bérlő hatósági áron kész­pénzben fizeti ki. A bérbeadónak kiadott kenyérgabonát a beszol­gáltatásba beszámítják. Alumínium 5 pengősök. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója szüle­tésének 75. évfordulóján két mil­lió darab tíz millió pengő értékű aluminium ötpengőst vertek. Az új ötpengős június 18-án került forga­lomba. Az állami és egyéb köz­pénztárak minden mennyiségben elfogadják, magánosok 250 pengőig kötelesek elfogadni. (124.947—1943. és 124.978—1943. P. M.) A színméz ára. A színméz fogyasztói ára (Buda­pesten G­P) az országban 5.40 P. Kg-os üvegben 10, fél kg-osban 12, negyed kg-osban 24, nyolcad kg-os­­ban 40 fillérrel drágább. Az üveget külön számítják. (35.800—1943. K. M. Faszén. Ára kicsinyben az egész ország­ban: 1 kg-os papírzacskóban re­­torta 46, boksa 44 fillér. Zsákban vagy ömlesztve retorta 36, boksa 35 fillér. (22.000—1943. K. M.) Kincstári térítések. Június 1-től patkóit lóért 2.50­0, patkolatlanért 1.40 P, javítás nélkül használható egy lóra való szerszámért vagy nyeregért napi 30 fillér, javításra szorulóért napi 14 fillér, javítás nélkül használható járműért napi 70 fillér, javításra szorulóért napi 30 fillér. Azt az állatot veszik patkól­­nak, melynek­ legalább a két első lábán van pat­kó. Nyolc hét után a patkolatlan állatért is annyi térítés jár, mint a patkol­ért. A térítés az átvétel nap­jától a visszaadás napjáig jár. A­ térítési díjat havonként az elöljáró­ság útján fizetik. (1805—1943. H. M.) Munkásigazolványok. Azok, akik részért aratási vagy cséplési munkát, vállalnak, mun­kásigazolványaikat a községi elöl­járóságnál mutassák be. A meg­keresett kenyérgabona rész csak záradékolt munkásigazolvány alap­ján őröltethető meg. A kántortanítók államsegélye. A községi és a felekezeti tanítók kántori járandósága államse­gély szempontjából a tanítói he­lyi javadalom megállapításába 1943 január 1-től nem számít be. Ha a tanítónak elkülöníthető kántori fi­zetése nincs, államsegély szem­pontjából 1943 január 1-től java­dalmazásának a fele számít. A rendelet miatt a kántori járandó­ságot csonkítani nem szabad. (3230—1943. M. E.)

Next