Szigetvári Hirlap, 1944. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1944-01-08 / 1. szám

VI. évfolyam, 1. (250.) szám. Szigetvár, 1944. január 8. Előfizetési ár: Szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 1 pengő. PÉTER JÓZSEF Szigetvár, Zrínyi-tér 5. Telefon 134. ­ ONCSA — Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap Után-útfélen találkozunk ezzel a néhány betűvel: ONCSA. Ez a néhány betű rövidítve az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot je­lenti. Két ok indít bennünket ar­ra, hogy az ONCSA kérdéssel bő­vebben foglalkozzunk Az egyik: a nép- és családvédelmi adó fi­zetésével mindenki áldozatot hoz a szegény magyarok felemeléséért. A másik: az alap célja a szegény magyarok felemelése. Hasznos és Az alap első lépése a sokgyerme­kes családok és a szórvány ma­gyarok összeírása volt. Az alap az anyagi megsegítésen kívül a támo­gatott családok szellemi és er­kölcsi nevelését is szolgálja. Erre valók a könyvtárak, előadások, tanfolyamok, a népfőiskolák támo­gatása. E működésbe kapcsolódik bele a társadalom szociális neve­lése, szervezése és tájékoztatása. Ennek a szolgálatába állítja az elő­adásokat, sajtót, rádiót, filmet, ki­állításokat és minden más megfe­lelő eszközt és módot. Ennek a törekvésnek az a cél­ja, hogy a társadalom maga előtt lássa, hogy elesett ,ré­tegen tervszerűen talpraállít­ják és így is elősegítik a ma­gyar társadalom megújhodá­sát a nemzeti hivatás betölté­séhez. Az állam gondot fordít arra, bizonyos idő elteltével senki ne foglalkozhasson hivatalból szoció­szükséges, hogy tisztában legyenek­­ a kérdéssel azok is, akik adnak, s azok is, akik kapnak. Akik adnak,­ megtudják, mire adják adófillé­reiket, akik rászorulnak, tudják h­ova kell fordulniok, hogy az alap támogatásában részesüljenek. Az Országos Szociális Felügye­lőség jelentést adott ki az alap 1940—1942. évi működéséről. E rö­vid ismertetés adatait ebből a be­számolóból vesszük. kis ügyekkel, aki arra elméletben és gyakorlatban nem készült elő. Hogy megfelelő számban álljanak rendelkezésre munkaerők, az egyetemek mellett egyetemi szo­ciális tanfolyamokat szerveztek. Itt a hallgatók elméleti és gyakorlati kiképzést kapnak. Az alap az egyéni viszonyok részletes megvizsgálása alap­ján jelöli ki, hogy kik és mi­lyen sorrendben részesülnek juttatásban. A megsegítés után figyelemmel kísérik a támoga­tott gazdálkodását, erkölcsi magatartásat, tanácsokat ad­nak, hogy felemelkedését elő­segítsék. Az alap a rászorulókat kamat­mentes kölcsönnel és természetbe­ni juttatással támogatja. A kölcsön fedezete,­ mint már említettük, az erkölcsi megbízhatóság, a józanság és szorgalom. Kölcsönt ingatlanra, ingóra és házasodásiba folyósíta­nak. A közjóléti szövetkezetek kölcsönt folyósítanak, anyaghitelt adnak, munkaalkalmakat biztosíta­nak és termelőüzemeket létesíte­nek. Az alap szervezete Az alapnak hivatalos és társa­dalmi szervei vannak. Hivatalos szervek: Az alapot a belügyminiszter ke­zeli, így vezető elnöke jelenleg Kádár Levente fadügyi államtit­kár, akinek Somogyi Ferenc dr So­mogy vármegye szék-, felügyelője a helyettese. Központi szerv az Igazgató Bizottság, melynek előké­szítő és javaslattevő szerepe van és az Országos Szociális Felügye­lőség, melynek a végrehajtás a fel­adata. Az ország hét szociális felügye­lőségre oszlik. Somogyi Ferenc dr egyetemi magántanár, volt ország­­gyűlési képviselő, a szociális fel­ügyelője Somogy Tolna, Baranya, Vas, Zala vármegyének és Pécs szab. kir. városnak. Az alapot a vármegyékben az alispánok testesítik meg. Az alis­pánok mellett szociális előadók működnek. A vármegyék a belügy­minisztertől bizonyos összeget kap­nak az alap céljaira. Az alispá­nok a szociális felügyelőkkel mun­katervet készítenek, ezt a belügy­miniszter jóváhagyja. Az ONCSA pénzt csak a jóváhagyott munka­­tervre lehet felhasználni. Az alap járási szerve a fő­szolgabíró, aki mellett szociális előadó működik. Járási szervnek vehetők a szociális gondozók és a kisegítő gondozók is. Az alap községi szervei a szo­ciális védőnők, akiknek az adat­­felvétel és a gondozás a feladatuk. Társadalmi szervek: A társadalom or­szágos, megyei és községi egyesületei útján kap­csolódik be az alap hivatalos szer­veinek működésébe. Az or­szágos egyesületek közül csak néhányat említünk meg. Az Actio Catholica, Országos Kát. Jószövetség, Kát. Hölgyek­, Kát. Lányok­, Kát. Dolgozó Lányok és Nők Orsz. Szövetsége, KALOT, Ma­gyar Vöröskereszt, KIÉ leánykö­rök, Evangélikus Nőegyesületek, Unitárius Szövetség, Ref. Szoc. Missziós Testvérek, stb. Megyei társadalmi szerv a Tör­vényhatósági Kép- és Családvédel­mi Bizottság, azelőtt Vármegy­ei Jó­léti Bizottság. A bizottságnak ta­nácsadó, tájékoztató és javaslatte­vő szerepe van. Községi szervezet a Bajtársi Szolgálat a hadbavonultak és csa­ládjaik támogatására és a községi munkaközösség. Feladata a helyi szociális feladatok ellátása. Hang­súlyozni kell: a munkaközösség nem új egyesület. Munkája a ható­ság és a társadalmi egyesületek kö­zös munkája a helyi kérdések meg­oldására. Itt még csak annyit kell megjegyezni, hogy az ONCSAF anyagilag támogatja azokat az egyesületeket, melyek beilleszked­nek a hatóság szociális munkater­­vébe. Következő cikkünkben azt is­mertetjük, hogy az alap mi módon támogatja a rászoruló magyaro­kat.­ Hadikölcsön­károsultak támogatása. Támogatásra utalt az, akinek évi jövedelme a 2400 pengőt nem ha­ladja meg. Ez az összeg minden gyerek után 000, minden eltartott hozzátartozó után 1200 pengővel növekszik. A támogatás 1000 1500 korona hadikölcsön után legfeljebb évi 20 pengő. Évi 5 pengővel emel­kedik a támogatás minden 500 ko­rona után 3500 koronáig. 3500— 4000 korona után évi 50 pengő. 1000 4500 korona után évi 60 P. 4500 5000 korona után évi 75 P. 5000 7500 korona után évi 90 P. 7500 10.000 korona után évi 110 pengő. 10.000 12.500 korona u­tán évi 150 pengő. 12.500 15.000 ko­rona után évi 185 pengő. 15—20 ezer korona után évi 225 pengő. 20 25.000 korona után évi 260 P. 25 30000 korona után évi 300 P. 30­­40.000 korona után évi 335 P. 40 50.000 korona után évi 375 P. 80 100.000 kor­ona után évi 485 P. 180^ 210.000 korona után évi 635 pengő. 450—500.1KX) korona után évi 1000 pengő. 500.1XX) koronán fe­lül évi 1100 pengő. A rendelet új­évkor lépett hatályba. (256.000— 1943. B. M.) Besz­olgáltatási naptár 1944-re. Január 31. Dughagyma. Február 15. Édes és keserű csil­lagfürt, seprőcirokmag. Február 28. Hízott sertés, gyep­vetőmag. Március 31. Cirokszakáll, vörös­hagyma, fokhagyma. Április 1. Rostnövények 30°/o-a. Április 15. Napraforgó és tök­­magolaj, tökmag, kukoricacsi­a. Június 15. Tavasszal áztatott len­­kóró. Június 30. Zsiradékok, tógazda­ságból hal. Az alap rendeltetése A szociális elvek megvalósítása előtt a bajbajutott magyart egyénileg és pillanatnyilag támogatták. Az alap az egyén helyett a családot támogatja intézményes talpraállít­ásával. A munkanélküli segély megszűnt, helyébe a munkanélküliek foglalkoztatása lépett. Az 1910. évi XXIII. törvénycikk kimondja, hogy­ az alap cél­ja a rászorulók, ezek között is elsősorban a mezőgazdasággal fog­lalkozók és a sokgyermekes családok gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése háború után a leszereltek foglalkoztatása és a falusi házépítő akció végrehajtása. Az alap anyagi lehetőségeit a nép­es családvédelmi adó, a megszűnt v­írmegyei szociális alapok át­vett összege és a támogatottak által visszafizetett pénz mennyisége szabja meg. Az alap 1910 végén kezdte meg működését. Nem tagadható, működését a háború sok tekintetben korlátozza. Az eddigi eredményekből az illetékesek megállapították, hogy: a gazdasági felemelkedéssel együtt járt a támogatottak erkölcsi fel­emelkedése is. A folyósított kölcsönöket száz százalékban visszafi­zették. (A kölcsönök fedezete az erkölcsi megbízhatóság, a józan­ság és a szorgalom.) Az alap támogatásával életrehívott közjóléti szövetkezetek: jelentős gazdasági tényezők. Az alap műkö­dése

Next