Szigetvári Hirlap, 1944. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1944-01-08 / 1. szám
VI. évfolyam, 1. (250.) szám. Szigetvár, 1944. január 8. Előfizetési ár: Szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 1 pengő. PÉTER JÓZSEF Szigetvár, Zrínyi-tér 5. Telefon 134. ONCSA — Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap Után-útfélen találkozunk ezzel a néhány betűvel: ONCSA. Ez a néhány betű rövidítve az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot jelenti. Két ok indít bennünket arra, hogy az ONCSA kérdéssel bővebben foglalkozzunk Az egyik: a nép- és családvédelmi adó fizetésével mindenki áldozatot hoz a szegény magyarok felemeléséért. A másik: az alap célja a szegény magyarok felemelése. Hasznos és Az alap első lépése a sokgyermekes családok és a szórvány magyarok összeírása volt. Az alap az anyagi megsegítésen kívül a támogatott családok szellemi és erkölcsi nevelését is szolgálja. Erre valók a könyvtárak, előadások, tanfolyamok, a népfőiskolák támogatása. E működésbe kapcsolódik bele a társadalom szociális nevelése, szervezése és tájékoztatása. Ennek a szolgálatába állítja az előadásokat, sajtót, rádiót, filmet, kiállításokat és minden más megfelelő eszközt és módot. Ennek a törekvésnek az a célja, hogy a társadalom maga előtt lássa, hogy elesett ,rétegen tervszerűen talpraállítják és így is elősegítik a magyar társadalom megújhodását a nemzeti hivatás betöltéséhez. Az állam gondot fordít arra, bizonyos idő elteltével senki ne foglalkozhasson hivatalból szociószükséges, hogy tisztában legyenek a kérdéssel azok is, akik adnak, s azok is, akik kapnak. Akik adnak, megtudják, mire adják adófilléreiket, akik rászorulnak, tudják hova kell fordulniok, hogy az alap támogatásában részesüljenek. Az Országos Szociális Felügyelőség jelentést adott ki az alap 1940—1942. évi működéséről. E rövid ismertetés adatait ebből a beszámolóból vesszük. kis ügyekkel, aki arra elméletben és gyakorlatban nem készült elő. Hogy megfelelő számban álljanak rendelkezésre munkaerők, az egyetemek mellett egyetemi szociális tanfolyamokat szerveztek. Itt a hallgatók elméleti és gyakorlati kiképzést kapnak. Az alap az egyéni viszonyok részletes megvizsgálása alapján jelöli ki, hogy kik és milyen sorrendben részesülnek juttatásban. A megsegítés után figyelemmel kísérik a támogatott gazdálkodását, erkölcsi magatartásat, tanácsokat adnak, hogy felemelkedését elősegítsék. Az alap a rászorulókat kamatmentes kölcsönnel és természetbeni juttatással támogatja. A kölcsön fedezete, mint már említettük, az erkölcsi megbízhatóság, a józanság és szorgalom. Kölcsönt ingatlanra, ingóra és házasodásiba folyósítanak. A közjóléti szövetkezetek kölcsönt folyósítanak, anyaghitelt adnak, munkaalkalmakat biztosítanak és termelőüzemeket létesítenek. Az alap szervezete Az alapnak hivatalos és társadalmi szervei vannak. Hivatalos szervek: Az alapot a belügyminiszter kezeli, így vezető elnöke jelenleg Kádár Levente fadügyi államtitkár, akinek Somogyi Ferenc dr Somogy vármegye szék-, felügyelője a helyettese. Központi szerv az Igazgató Bizottság, melynek előkészítő és javaslattevő szerepe van és az Országos Szociális Felügyelőség, melynek a végrehajtás a feladata. Az ország hét szociális felügyelőségre oszlik. Somogyi Ferenc dr egyetemi magántanár, volt országgyűlési képviselő, a szociális felügyelője Somogy Tolna, Baranya, Vas, Zala vármegyének és Pécs szab. kir. városnak. Az alapot a vármegyékben az alispánok testesítik meg. Az alispánok mellett szociális előadók működnek. A vármegyék a belügyminisztertől bizonyos összeget kapnak az alap céljaira. Az alispánok a szociális felügyelőkkel munkatervet készítenek, ezt a belügyminiszter jóváhagyja. Az ONCSA pénzt csak a jóváhagyott munkatervre lehet felhasználni. Az alap járási szerve a főszolgabíró, aki mellett szociális előadó működik. Járási szervnek vehetők a szociális gondozók és a kisegítő gondozók is. Az alap községi szervei a szociális védőnők, akiknek az adatfelvétel és a gondozás a feladatuk. Társadalmi szervek: A társadalom országos, megyei és községi egyesületei útján kapcsolódik be az alap hivatalos szerveinek működésébe. Az országos egyesületek közül csak néhányat említünk meg. Az Actio Catholica, Országos Kát. Jószövetség, Kát. Hölgyek, Kát. Lányok, Kát. Dolgozó Lányok és Nők Orsz. Szövetsége, KALOT, Magyar Vöröskereszt, KIÉ leánykörök, Evangélikus Nőegyesületek, Unitárius Szövetség, Ref. Szoc. Missziós Testvérek, stb. Megyei társadalmi szerv a Törvényhatósági Kép- és Családvédelmi Bizottság, azelőtt Vármegyei Jóléti Bizottság. A bizottságnak tanácsadó, tájékoztató és javaslattevő szerepe van. Községi szervezet a Bajtársi Szolgálat a hadbavonultak és családjaik támogatására és a községi munkaközösség. Feladata a helyi szociális feladatok ellátása. Hangsúlyozni kell: a munkaközösség nem új egyesület. Munkája a hatóság és a társadalmi egyesületek közös munkája a helyi kérdések megoldására. Itt még csak annyit kell megjegyezni, hogy az ONCSAF anyagilag támogatja azokat az egyesületeket, melyek beilleszkednek a hatóság szociális munkatervébe. Következő cikkünkben azt ismertetjük, hogy az alap mi módon támogatja a rászoruló magyarokat. Hadikölcsönkárosultak támogatása. Támogatásra utalt az, akinek évi jövedelme a 2400 pengőt nem haladja meg. Ez az összeg minden gyerek után 000, minden eltartott hozzátartozó után 1200 pengővel növekszik. A támogatás 1000 1500 korona hadikölcsön után legfeljebb évi 20 pengő. Évi 5 pengővel emelkedik a támogatás minden 500 korona után 3500 koronáig. 3500— 4000 korona után évi 50 pengő. 1000 4500 korona után évi 60 P. 4500 5000 korona után évi 75 P. 5000 7500 korona után évi 90 P. 7500 10.000 korona után évi 110 pengő. 10.000 12.500 korona után évi 150 pengő. 12.500 15.000 korona után évi 185 pengő. 15—20 ezer korona után évi 225 pengő. 20 25.000 korona után évi 260 P. 25 30000 korona után évi 300 P. 3040.000 korona után évi 335 P. 40 50.000 korona után évi 375 P. 80 100.000 korona után évi 485 P. 180^ 210.000 korona után évi 635 pengő. 450—500.1KX) korona után évi 1000 pengő. 500.1XX) koronán felül évi 1100 pengő. A rendelet újévkor lépett hatályba. (256.000— 1943. B. M.) Beszolgáltatási naptár 1944-re. Január 31. Dughagyma. Február 15. Édes és keserű csillagfürt, seprőcirokmag. Február 28. Hízott sertés, gyepvetőmag. Március 31. Cirokszakáll, vöröshagyma, fokhagyma. Április 1. Rostnövények 30°/o-a. Április 15. Napraforgó és tökmagolaj, tökmag, kukoricacsia. Június 15. Tavasszal áztatott lenkóró. Június 30. Zsiradékok, tógazdaságból hal. Az alap rendeltetése A szociális elvek megvalósítása előtt a bajbajutott magyart egyénileg és pillanatnyilag támogatták. Az alap az egyén helyett a családot támogatja intézményes talpraállításával. A munkanélküli segély megszűnt, helyébe a munkanélküliek foglalkoztatása lépett. Az 1910. évi XXIII. törvénycikk kimondja, hogy az alap célja a rászorulók, ezek között is elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozók és a sokgyermekes családok gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése háború után a leszereltek foglalkoztatása és a falusi házépítő akció végrehajtása. Az alap anyagi lehetőségeit a népes családvédelmi adó, a megszűnt vírmegyei szociális alapok átvett összege és a támogatottak által visszafizetett pénz mennyisége szabja meg. Az alap 1910 végén kezdte meg működését. Nem tagadható, működését a háború sok tekintetben korlátozza. Az eddigi eredményekből az illetékesek megállapították, hogy: a gazdasági felemelkedéssel együtt járt a támogatottak erkölcsi felemelkedése is. A folyósított kölcsönöket száz százalékban visszafizették. (A kölcsönök fedezete az erkölcsi megbízhatóság, a józanság és a szorgalom.) Az alap támogatásával életrehívott közjóléti szövetkezetek: jelentős gazdasági tényezők. Az alap működése