Szilágyság, 1991. július-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1991-07-05 / 1. szám
- wrvt>in _m. IIIJ SOROZAT, I. évf., I. szám 1991. július 5. A MEGYEI RMDSZ HETILAPJA ára 5 loj MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN r----------------------------------------------- cKagifamäufft faliftatimk Másfél éven keresztül, minden pénteken — hogy milyen áldozatok árán, arról most ne beszéljünk — eljutott kedves olvasóinkhoz a Szilágysági Szó, amely az 1989-es események eredményeként hazánkba is beköszöntött sajtószabadság egyik hajtásaként született meg. Most, 76 szám megjelenése után (1990. január 5 — 1991. június 28.) a Szó elköszön s SZILÁGYSÁG beköszön: áldoazatkészséget, ügyszeretetet, több lelkesedést, a veszélyesen terjedő közönyből való ébredést kíván minden olvasójának, mert „a Szó élni akar“ s csak az Önök támogatásával fog tovább élni a megváltozott nevű lap oldalain is! ■ Miért a változás? Voltak, vannak, akik elmarasztalnak bennünket érte. De nézzünk csak vissza egy rövidke pillanatra az időben, tekintsünk vissza a múltba! Mintegy 115 esztendeje, 1877 áprilisában Borbély Sámuel, a zilahi tanítóképző tanára „nemes ambícióval“ megindítja a megye első lapját Szilágy címen, amely „szellemi és anyagi pártolás hiánya miatt“ 1879 végén megszűnt. 1882. november 11-én Ardai Balogh Sámuel kiadja a Szilágy és vidékét, amelyből összesen 23 szám jelent meg. Bocsánczy Adolf alispán új lap alapítására buzdít, s amikor Berényi János és Kincs Gyula személyében segítőtársak ajánlkoztak, Dénes Lajos, első aljegyző elvállalta a szerkesztés feladatát, és így 1883. május 6-án megjelent az az új SZILÁGY, amely 1910-ben SZILÁGYSÁGra változtatva a nevét, 1944-ig folyamatosan megjelent. Soha nem akart több lenni, mint amire első megjelenésétől vállalkozott: „Lapunk vidéki lap s az is kíván lenni a szó igaz értelmében, a mi vidékünk lapja“ — hangoztatták a szerkesztők. Ezt a szerényen fogalmazott nemes hagyományt kívánjuk folytatni. Úgy akarunk az országos, a világot foglalkoztató nagy ügyekre kitekinteni, hogy soha ne tévesszük szem elől megyénk társadalmi, politikai kérdéseit, hogy lehetőséget adjunk szűkebb pátriánk történelmi és művelődési hagyományainak megismerésére, ápolására. Elődeinket követve az „eredetiség“ helyett a „tartalmasságot“, a „csiklandósság“ helyett a „tanulságost“ választjuk célul. És még valami: „avatott zsurnaliszta nem volt a szerkesztők között (mennyi, mennyi hasonlóság!), de a jótollú helyi munkatársak mellett országosan ismert írók közöltek a lapban: Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Gárdonyi Géza. Kedves hazai írók. Szilágyságból elszármazott újságírók, kövessétek Lászlóffy Csaba, Gittai István példáját! A szilágysági olvasók várják írásaitokat! „Lapunk... hasábjai nem tűrik meg a gyülölség hangját“, „ ... a gyülölség román és magyar közt természetellenes dolog..." E testvériség-eszményhez is úgy szeretnénk hűek maradni, mint ahogy az lapelődünk hasábjain megfogalmazódott: „A völcsöki magyarság a vele egy községben lakó románoktól nem idegenkedik, őket nem gyűlöli, hanem velük békességben él“. Mai demokratikus berendezkedésünkért folytatott munkánkban, küzdelmünkben jó lenne mindkét oldalról odafigyelni a száz év előtt megfogalmazott gondolatokra: „Ezen két faj (román és magyar — K.J.) azonos érdekeinél és jövőben valósulható reményeinél fogva nemcsak egymásra utalva —, de egymást kiegészíteni van hivatva“. „Földrajzi fekvésénél fogva sohasem volt két nemzet szorosabb barátságra és szövetségre utalva, mint ez a kettő. És eljövend az idő melyben késő nemzedékek csodálkozással fognak arról beszélni, volt olyan kor is, amikor hogy kettő vak gyűlölettel állt egyemással szemben. Mit fűzhetnénk ehhez hozzá most, száz év után, mai tapasztalataink alapján? Talán ennyit: Ámen és úgy legyen! Bizonyára úgy lesz. Kui János A Szilágyról Alighogy születtett, m indult nyomba. Soha nem lesz fáradt. Soha nem lesz lomha . Örükké csak jár, jár... De a furcsa benne : Hogyha nem javulnak, Akkor mégse menne IHat. május 7. Kőrös Mihály Tájékoztató Az 1991—92-es tanévre vonatkozó beiskoláztatási tervezettel kapcsolatosan az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetősége a következőket hozza a közvélemény tudomására: a tavaly tavaszi egyezséggel ellentétben, idén újra nem tartják tiszteletben anyanyelvi oktatási intézményeink státusát. Például a három, hajdan felekezeti kolozsvári magyar líceumban, a nappali és esti tagozaton, újabb román osztályokat kívánnak beindítani. Többrendbeli helyi és központi illetékes szervekkel folytatott tárgyalásaink ezidáig eredménytelenek, végleges válaszok, eredményes döntések nem születtek. Megállapítható, hogy több magyarlakta megyét átfogó diverzióról és provokációról van szó. Emiatt a Kolozs megyei RMDSZ, a szülői bizottságokkal közösen 1991. július 2-án, du. 17 órakor az Apáczai, Báthori és Brassai líceum udvarán egyidejűleg tiltakozó nagygyűlést szervezett. Köszönjük a többi megyei RMDSZ szervezeteknek velünk való szolidaritását. A továbbiakban is számítunk egyetértésükre, támogatásukra. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetősége Többet nem pattogunk!« Július elsejétől megszűnt a Szilágysági Szó ! SZILÁGYSÁG lett újságunk neve. Mi, szerkesztők (még ...) maradunk. Hogy jobb lesz, avagy sem, azt csakis olvasóink dönthetik el nem is a jövőről, ikább a múltról jutott eszembe ez-az. __ Édesanyám, miért vagy szomorú? — kérdezte K.Anka első lapszámunkban. — Kislányom, azért vagyok szomorú — válaszolhatna az anya akár most is, mert nem tudok neked kólát, nugátot, mi gyorós csokoládét venni... Nom telik. Tudom, te is szeretnél ADIDAS-cipőt, Barbie-babát, de én napi keresetemből csak három liter ecetet vehetek, például ... . 2 szám: „S a szorgos hangya és a szorgos méh kiszabadította Doina Corneát és Tőkés Lászlót, és együtt megtalálták azt az országot, ahol az igazság, testvériség és szeretet uralkodik . Az ország nevét, könyörgöm •••• Ugyanekkor N.E. vallomása. ...de félek a ránk következő hétköznapok újra lefelé tartó vonalától Prófécia? Január végén megszületett Fűzfa Ferenc. Üzenjük, küldjön még! Már nem küld. Viszik ... (Mármint a leveleit, tévedésből, másfelé ...) „Eladtam a földjeimet egyegy szelet szalámiért“ — mesélte Annus néni. A kollektivizálásról, természetesen ... Emelkedik a szalámi ára, s a föld sem kell mindenkinek, ahogy hallom Ne iózd csak! Népünk hős fiának születésnapját „ünneplő“ számunkban egy verseimre bukkanok (nem a humor-oldalon!): A kék hazajár...(!) Olvasói remény Sarmaságól február 0-én: „Még mindig rém tisztázott, hogy mit ?, f8Wnyvelő“. Azóta tisztázódott, áttogták március elején, hogy lo^t holmikat kidobó szerkezeket szerelnek minden szemt,gépkocsi csomagtartójába. Mapsig már jenesen a gazsokba kelle_ n. (Akinek nem;ngeovács Magdolna kárászteleliyugdíjas arról mesélt nekünk, hogy megnövelt nyugdíját tíz unokájára fogja költeni. .....hallhatóvá kell tennünk hangunkat először itthon, a mi kis pátriánkban, utána ebben a nagy közös házában, és akkor már bátran megfoghatjuk az Európa-ház ajtaján is a kilincset“. — írta régi munkatársunk. Ő már megfogta, kiment. Hol fényesebbek a kilincsek... Ornitológiai szövetség is alakult, méghozzá apolitikus, hirdettük áprilisban. (Tagjai lehetnek mindazon kulturális szervezeti tagok is, akik szintén apolitikusok, és harmincszor elmondják egymás után, hibátlanul: Dobbal nem lehet verebet fogni...!) Májusban énekelni kell! — írtuk a választás előtt. Énekeltünk is. Aztán a győztesek fütyülni kezdtek. Nekünk... Csak bírjuk szusszal a táncot! Augusztusi cím: Vádlott, a szocializmus... (Fölmentették...) „Fekete úr ismét nem bánja, hogy a neve hivatalosan Fekete, pedig december végén " más volt a véleménye“. Még most sem bánja! „Ha kimegyek az ócska piacra...“ — énekelte évekkel ezelőtt Zalatnay Cini. Mi is kimentünk. A nyíregyházira, a debrecenire, a pestire... Pedig nem küldtek bennünket, mint Domokosékat... Őket küldték, mégsem mentek! Az utolsó csavarhúzót is kivittük a házból egy pár forintocskáért... Most már a forintocskából TOCSKA lett! (Tocska, annyit tesz oroszul: pont...) Manapság a vámnál még a pizsamánk is kopott kell legyen, nehogy eladja azt a jámbor hazánkfia a bolhapiacon. Meg aztán, kopott ruhában inkább megszánják az ember fiát, nem így gondolták vajon? Másfél év... Kezdeti ígéreteket is feledtek sokan, ahogy mi is „megfeledkeztünk“ a oldalasról... Pista bácsi is nyolckihagyó memóriával irt levelet az egykori jóbarátjának, „titkár elvtársnak“ oda. FEL: „A jövő héten kútágasavatás... a gasra koszorút húzunk... kétátéged is szívesen... csak gyere...“ Csak bátran, Szilágyság! Kovács Sándor ■ [UNK] I Másfél év Szilágysági Szóban ■ Szilágyppéri hívogató Falujuk szülöttére, Budai Ézsaiás történészre, Csokonai Vitéz Mihály egykori tanárára, a tiszántúli református egyházkerület volt püspökére emlékezik július 7-én, vasárnap Szilágypér lakossága. A 225 éve született és 150 éve meghalt tudós pap emlékét a helység református műemléktemplomának porticusában márványtábla hirdeti ezentúl. A délután 4 órakor kezdődő ünnepi istentisztelet fénypontja Tőkés László , püspök igerhirdetése lesz, melyet Budai Ézsaiás tevékenységéről szóló méltatás, valamint a helyhez és alkalomhoz illő színvonalas művészi műsor követ. Nem pusztán Szilágy tér ünnepe lesz július 7-e. A rendezvény szervezői már kezdettől fogva arra törekedtek, hogy messzi kisugárzó eseménye legyen kultúránk e nagy személyisége emlékének ápolása. Szatmáron kívül a szomszédos Bihar és Szilágy megye magyarságát is várják. Több református gyülekezet nyilvánította ki már eddig részvételi szándékát, s bejelentette érkezését Debrecen küldöttsége is. a Úgy készülnek a szilágypériek- Budai Ézsaiás-ünnepségre, mint az idei Református Világtalálkozó egyik műsoron kívüli, de rangos eseményére. Hazavárja ez alkalomból a falu az onnan elszármazottakat. Önismeretünk gazdagítása, együvétartozásunk tudata elmélyítésének újabb alkalma és lehetősége a szilágypéri RMDSZ és a helység református gyülekezetének e júliusi közös rendezvénye. Nyitva mindenki előtt a falu temploma, szeretettel várja a megemlékezésre és Tőkés László püspök igehirdetésére az oda ellátogatókat. Közel egy esztendővel előbb a Szilágypérrel szomszédos Sződemeteren Kölcseyt idézni találkozott a múltunk és kultúránk iránt érdeklődők népes serege. Autóbuszok indulhatnak a mostani eseményre is. Különböző útvonalak történelmi és irodalmi emlékei megtekintését célzó egész napos kirándulásainak közös záróakkordja lehet a szilágypéri ünnepségen való részvétel. A helység aszfaltos úton Nagykároly vagy Tasnád felől egyaránt megközelíthető. Muzsnay Árpád