Szilágyság, 1993. január-június (3. évfolyam, 1-19. szám)
1993-01-15 / 1. szám
SZILÁGYSÁG Petőfi, Arany barátja Petőfi születésének 170. évfordulójára emlékezünk ez év januárjában. Arany Jánoshoz fűződő barátsága, korai halála miatt, sajnos nem tarthatott soká, de levelezésük, egymáshoz írott verseik, Irodalmunk gyöngyszemeivé váltak. " „Toldi írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre !“. itőfi Ez csupán a kezdet, deérdeklődve fordul pályatársa felé, nem csupán munkái, hanem magánélete is érdekli. „A barátság, amely a két költőt összefűzte, éppen olyan nemes volt, • mint őszinte... Petőfi keves, szilaj, ifjú, erélyes szellem, akinek a dacban, s küzdelemben mintegy kedve telik... Petőfi a harag és a merengő szelídség, a düh és a méla ellágyulás közt hánykolódik, örül vagy búsul, szeret vagy gyűlöl, boldog vagy boldogtalan, de soha nincs nyugalma“. (Gyulai Pál), ellentétben Arannyal, aki nyugodt, kiegyensúlyozott, öntudatos művész. A történelem vihara elsöpri Petőfit, életre szóló sebet hagyva barátja lelkén. Már abban az időben ellentmondásos hírek terjengtek a költő haláláról. Bármennyire is fájdalmas, Arany nem hisz a visszatérésében. „Oh! mert, hiába költ már A hi nekem mesét, Tudom én, mit jelent ez Ellentmondó beszéd“. Petőfi földi maradványai után kutatnak ma is a tudósok, tárgyi bizonyítékokkal próbálják cáfolni a legendát. Százegynéhány év távlatából Arany János sorai még mindig oly fájóan igazak: „Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő, Nem mondja semmi jel". HERO N. ILDIKÓ Egy pillanat : 9 lej! Mármint, arról akarok írni, hogyan tudnak egyesek egy pillanat alatt kilenc lejt keresni. S hány ilyen pillanat van egy napban, ha elgondoljuk. .. Hétfőn reggel hét órakor, nyolcvan lejjel a zsebemben betoppantam a zilahi Fenyves negyed központja egyik nyitvatartó „vegyesboltocskájába“. Lehet itt mindent kapni, kimért italtól a ruháig, néha tojás is van, meg ratta. Kávézóasztalkák és cigaretta, csak jólmeghatározott profil, az nincs. Vasárnap elszívtam az utolsó szál cigarettámat is, gondoltam, munkába indulás előtt veszek egy pár szálat az egyik legolcsóbból, lett légyen az 180 lejes BT füstölnivaló. Kiszámoltam, 9 lej egy szál. (180 : 20 , 9). Kezembe számoltak nyolc szál cigarettát. S tudomásomra hozták, hogy ha kibontják akkor drágább! Végül is, nem az a lényeg, hogy most 8 vagy 1 lejt keresett rajtam egy pillanat alatt az élelmes butikos, sem az, hogy a doboz már ki volt bontva (mások is vehettek pár szálat), hanem ha továbbbondoljuk... In kibontják, drágább! Drágább, mert kibontják. Kibontják a csomagodat, a leveledet, a pofaládádat elhajlítják, a kertedből „kibontották a hagymáidat, kibontják házad előtt az úttestet, hogy éjjel ess bele, kibontják a zászlókat, kibontják... Mielőtt én is túl kibontanám a fantáziámat, rámszólok magamra egy kölcsönvett parafracálással: Gomboljam be a számat, mert kilóg a nyelvem!... Hát, maholnap valóban kilóg. Az ünnepek miatti lótás-futástól, az üres sebek cipelésétől, az ígéretek súlyától. BIHARI SÁNDOR Szélsőségesek előnyben Egy hónapja az Országos Audovizuális Tanács gyakorolja azt a jogát, hogy versenypályázaton, azaz árveréssel adja használatba a létező frekvenciákat rádiós és televíziós műsorok sugárzására alakított társaságoknak. A hazai közvélemény már korábban megismerhette a temesvári, a nagyváradi tévéadókat, akárcsak fővárosi vagy moldovai rádióadók műsorait, amelyek függetlenségük révén korrekt tájékoztatást nyújtottak nézőiknek, hallgatóiknak. A novemberben s december napjaiban folyó versenytárgyalásokon viszont elveszítette a közvetítés jogát Temesvár, Nagyvárad, Brassó független tévéadója, a iasii Nord-West független rádióadó. A törvény értelmében a frekvencia-engedély megadásakor nem vehetők tekintbe politikai érdekek, annál inkább az érintett földrajzi övezet lakosainak az érdekei. Nos, a gyakorlatban ez úgy érvényesült hogy a korábban megkedvelt, tekintélyt kivívott adók nem kaptak frekvencia használatra engedélyt, annál inkább rádióadó és tévéállomás működtetésére az Europa-Nova társaság, ami különben a hírhedt Josif Constantin Drágan tulajdona. íegionális múltja ugyan nem zavarja az audovizuális tanácsot, sem az, hogy szélsőséges lapokat pénzel, ő lett a nyerő fiú, ezért sem véletlen, hogy a Polgári Szövetség (és nem Polgári Szövetség Párt) tiltakozó nyilatkozatban figyelmeztet, hogy az Országos Audivizuális Tanács eljárása, döntései a konzervatív és szélsőséges köröket részesíti előnyben, megsérti a törvényt, és az 1989 decemberében megszerzett szabadságjogok gyakorlását szeryezteti. Tiltakozásával veugyanakkor a Romániai Demokratikus Konvenció partnereihez is szól, hogy a hazai és nemzetközi közvéleményt tájékoztatva figyelmeztessenek: a frekvencia engedélyekkel szélsőséges erőknek kedvezve a demokratikus alapelveket sértenek meg. (gcr). 2. oldal Életképek A Horváth család még a nyár folyamán felkereste szerkesztőségünket, hogy három fiú sorsáról, akikkel közeli rokonságban áll, tájékoztasson Nemrégiben ismét kopogtattak. .. Zoltán, Sándor és Ferenc anya nélkül nőttek fel az apa házában. Kora gyermekkoruk ó a szinte önellátóak voltak, maguk végezték a háztartást, mostak, főztek. Meghitt családi légkört az apa sem biztosított számukra Horváth Katalin elbeszélése szerint, aki a fiúk nagynénje. Úgy véli, hogy a fiúk védtelenek és kiszolgáltatottak voltak a felnőttekkel szemben. Új házasságban élő édesanyjuktól sem kapnak anyagi támogatást, ezért a tanulást is abba kellett hagyniuk. Horváth Katalin tehetetlennek bizonyul szomszéd asszonyuk, Tőtös Erzsébettel szemben, aki az apa hallgatólagos beleegyezésével, hosszú idő óta a saját részére váltja ki a fiúk élelmiszeradagját. A három serdülő fiú megpróbált változtatni sorsán. A nagyobbik mesterséget tanult, és elköltözött otthonról. A két kisebb jelenleg alkalmi munkát vállal Magyarországon. Bár lapunk nem hivatott családi vitákban igazságot tenni, mégsem zárkózunk el olvasóink elől, akik ilyen módon szeretnék elmondani panaszaikat, B.N.l. Új adózási mód Tapasztalataink szerint az olvasók nagyobb részére ismeretlen, hogy országunkban 1993-al kezdődően az áruforgalmi adót helyettesítő új adózási módot vezetnek be : a hozzáadott értékre számított illetéket (taxa pe valoarc adaugalá vagy TVA). A törvényhozás felfogásában így ellenőrizhetőbbé válik az állami bevételi forrás. Az adózásra vonatkozó szakirodalomban ezt értéknövekedési adónak vagy illetéknek nevezték meg korábban, jóllehet, hogy e módszer ismeretlen volt még a második világháborút követő évek elején, azóta más országokban is alkalmazzák. Egy gazdasági szakértő állítása szerint a ciklikusan visszatérő gazdasági válságok, a költségvetési hiányok, a növekvő költségvetési kiadások késztették az államokat ennek az adónemnek a bevezetésére. Szerte a világon több mint félszáz államban alkalmazzák, s tény az is: a jövedelmek „megfejésénél“ ellenőrizhetőbb állami bevételi forrást jelent az adózási nemet használó államnak. Romániai gazdasági szakértők és a törvényhozók véleménye szerint figyelembevették a külföldi tapasztalatokat is az új adózási mód bevezetése előtt. Az értéknövekedési adó magába foglalja a gazdasági folyamat egészét, amit a termelés vagy a szolgáltatás különböző szakaszában egységes adókulcs segítségével állapítanak Értéknövekedésen értendő meg. az értékesítés teljes ellenértéke és a felvásárlás teljes ellenértéke közti különbség. Az adó vagy illeték tárgyát képezi: 1. a termékértékesítés (a termék tulajdonjogának vagy kezelői jogának ellenérték fejében történő átruházása, valamint a termékeknek vagy alapeszközöknek a gazdasági társaságokba vagyoni hozzájárulásként bevitele); 2. az ingatlanjavak tulajdonjogának átruházása; 3. szolgálatatások értéke; 4. termékek és szolgáltatások importja. Termékértékesítésnek tekintendő a terméknek bérletre való átadása is. Értéknövekedési adót kötelesek fizetni a jogi és magánszemélyek, akiket gazdasági ügynökökként jegyeztek be az 54-es törvényrendelet alapján. Nem fizetnek értéknövekedési adót a gazdasági tevékenységet nem végező szervezetek, intézmények (a társadalmi szervezetek, politikai pártok). Az adót viszont minden olyan személynek fizetnie kell, aki profitot valósít meg, ebben az esetben a társadalmi szervezetek vagy pártok is, ha gazdasági tevékenységet végeznek. Az értéknövekedési adókulcsot és a szabályozást a pénzügyi hatóságok ismertetik az érdekeltekkel. Az értéknövekedési adófizetők kötelesek a kerületi adóhivatalhoz eljuttatni az adófizetői bevallási űrlapot, amelyeket az illetékes adóhivatalnál szerezhetnek be. (hager). ZSOLTÁR BOGÁR A FALON — Látja azt a bogarat ott a plafonon? Most nem mozdul, de éjjel, amikor sötét van, összevissza mászkál. Két hónappal ezelőtt nem hittem volna, hogy a karácsony előtti nagytakarítás idején egy kórteremben fogok nyögdécselni... Meleg, az van, ennivalóra sincs panasz, meg aztán annyi féle mindent hoznak a rokonok, barátok, szomszédok, csak győztem gyomorral. Végigrobotoltam a kollektívet, gazdálkodtunk is urammal, imádom az állatokat, s most még ezer lejt sem kapok havonta Itt ez a gyógyszer, például, a velem szerezte, az én nyugdíjamból két dobozra már nem telne. .. Minden örömem az unokáim. Értük küzdöttem, értük még a kaszát is megfogtam, asszony létemre, ha szükség volt. Hogy fájt, amikor karácsonykor nem jöttek haza a faluba, mert „mama, nézzük majd a tévét, meg sár is van, gyere te hozzánk... !“ Kentem volna én, de nem bízhatom a szomszédokra a tehénfejést. Imádkozom a Jóistenhez, hogy minél hamarabb kerüljek ki innen. Aludni sem tudok nyugodtan, nemcsak fájdalomtól. Mi lesz a jószágokkal, mi lesz a házzal és ataasszony nélkül? Én meg tudnám az ujjaimon számolni, hányszor néztem televíziót, de akármikor jött hozzám az unokám: Mama, tejföl van? Volt. Istenem, lesz is még! Mama, van megint kisboci ? Volt megint kisboci, kisnyúl, kisgidó, bárányka... Istenem, csak az a bogár, ott a falon. .. Színestévét vettek karácsonyra, azt nem lehetett eldugni a ruhásszekrénybe, az nem is igazi karácsonyi ajándék. .. Az én fél nyugdíjamból vett tábla csokoládé már ott van a frissen vasalt ruhák alatt... Majd ha jön az angyal, előveszi. Csak lennék ott én is, Istenem! HURRÁ ! VAKÁCIÓ! — Hamarabb kikapjuk a téli vakációt! Apuék már megvették a fenyőfát, a szekrénybe nem szabad kotorásznunk (tudom én, miért*...), a szomszéd bácsinak megvan videókazettán a Jézus Krisztus, kölcsönadja aznap estére apunak. Kocsival kiugrik majd nagytata és nagymama után a faluba, hadd lássák ők is. Ők minden vasárnap mennek a templomba ott, alig várom, hogy lássam, mennyire fog nekik tetszeni a film. Tatáék disznót vágnak karácsonyra, lehet, hogy mi is kimegyünk a kocsival, de nem biztos, mert a» pu nagyon elfoglalt ember, a héten is kétszer volt Kolozsváron, holnap indul Debrecenbe. Hol dolgozik? Nem is tudom pontosan, de nem fontos. Egyszer belenéztem véletlenül a bukszájába, több forintos volt benne mint tejes. Nagyon szeretem az én apukámat. Levelet is iratott a kisöcsémmel, aki másodikos (persze, és segítettem neki), hogy mit hozzon a Jézuska. Kisvonatot, Barbiebabát, mert egy kis mértékben magamra is gondoltam, soksok csokoládét! ZSOLTÁR Száll az ének, szájról szájra. .. Kisleánykák mennek a templomba, könyvecskével a kezükben. Egyformák most. Egyformán szépek, jók. Pedig van, aki közülük első tanuló, van, aki három tantárgyból megbukott, van, akinek nincs apukája, van, akinek másik anyukája lesz hamarosan, van, akinek ezüstfenyőből lesz karácsonyfája, tesz, akinek a a tíz éve vásárolt műanyagfán árválkodik majd néhány tavalyról megmaradt szaloncukor, alatta pedig egy pár zokni, tábla krmplicukor, apunak egy csomag jobb cigaretta, anyunak harisnya, nagymaminak új görbebot. S szalmakrumpli tesz a vacsora a legolcsóbb rántott szalámival. .. De itt is, ott is, igaz szívből eléneklik majd azt a •«oltárt, «az m éneket. • másnap reggel, apu ha megdrótozza a törött szánkót, ki lehet menni a lejtőre szánkózni. Csak adna az Isten egy kis havat legalább! Kisgyerekkoromban, mikor még hittem, hogy az angyal hozza a fát, édesanyám díszítéskor mindig tett az ablakrepedésekbe egy pár pöszmedéknyi vattát, amikor hozta be, odakapódott! Volt a karácsonyfán egy törött lábú üveggólya. Harmadik évben már kerestem meg a madár? A madár mindig ott volt. Majd nagyobbacska lettem, s egyszer csak elmúlt a nagy titkolózás: gyere, fiam, segíts! S előkerültek az ágy alól a karácsonyfadíszes dobozok, benne a színes gömbök, ezüstözött diók, szalagok. Ott volt a töröttlábú gólya is! Mielőtt felkiáltottam volna, édesanyám már bele is dobta a szenesládába: ezt a régi kacatot kihajítjuk, vettem új díszeket! Sírva emeltem ki a fekete széndarabok közül a madarat. Most már a feje is letört... Hozhatott nekem az» „angyal“ kisvonatot, összerakós játékot, kisautót, cukorkát, én egész este a gólyámat sirattam. Édesapám már végül megunhatta a sok kesergésemet, mert karácsony estéhez nem illő kifakadással próbált jobb belátásra bírni. Hogy mennyibe került neki a sok játék, s akkor én hálátlan, egy vacakért bömbölök nem... Hol vagy most, töröttlábú gólyamadár? EPILÓGUS Látod azt a fekete bogarat? Ha gyermekedre rászólnak hangos tüntetőn, hogy nem értik, mit beszél... ha kioktatnak, hogy milyen kenyeret eszel... ha betegágyadhoz elfelejtik odavinni a kiírt gyógyszert, mert a nővérke „tévedésből“ más betegnek adta... ha falusi öregeid karácsonyi tűzhelye lehetne melegebb is... ha te is szeretnél fiacskádnak egy Puma-cipőt venni, de csak szeretnél... ha szeretnéd megölelni asszonykádat, de az fáradt mosástól, mert nem telik át a mosógépre... ha karácsonykor bezárkózol lakásodba elöl, mert a kántálók serege az aprópénz kenyérre kell, mindig előtted lesz a fekete bogár a falon. Hogy előbújt, te nem tehetsz róla. Túl magasan van, a plafonon. A töröttlábú konyhaszékedre még fel sem mersz állni, hogy leüssed. Mi felnőttek, simogassuk meg a buksi fejecskéket, akárhol találkozunk gyerekekkel. S ha kérdőn csodálkozva néznek majd az idegen bácsira, szótlanul menjünk tovább. KOValCS SANIKHI