Szilágyság, 2019. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
2019-01-11 / 1. szám
2. I INTERJÚ ^xilnggsóg Az ember a legfontosabb Folytatás az 1. oldalról - Az infrastruktúrák kialakítására hány projektet írtatok? - Számtalant, s vannak olyanok is, amiket elkészítettünk, de nem lettek kivitelezve, mert módosultak a feltételek. Ezek sem tekinthetők elveszett pénznek, mert mindegyik projekt egy kigondolt lehetőség, amit elő tudunk majd venni, s tudunk rá építeni. Befejeztünk egy nagyon nehéz projektet, amit a környezetvédelmi alap finanszírozott. Párhuzamosan futottak a projektjeink; a közművesítés, csatornahálózat-építés, a útmodernizálás, és az esővíz elvezetésének a modernizálása. Tavaly decemberben át tudtuk adni a csatornakiegészítést Szilágyperecsen minden utcáján, kicsi igazítások vannak még, de ezt követően a vízművesek át is vehetik majd a rendszert az egész községben, s akkor elmondhatjuk, hogy Szilágybadacsonban és Somlyóbadacsonban is kiépült a vízcsatorna. Ez egy nehéz projekt volt, mert egy 15%os önrészt vállaltunk, azzal az ígérettel, hogy a megyei tanács állja majd az önrészünk felét, amit betartottak, de az utóbbi három évben már nem folyósították az összegeket. Vállaltuk azt is, hogy közpénzből, helyi költségvetésből kiépítjük az áramszolgáltatást, a vízellátást a derítőtelepekre, így ez a beruházás majdnem 2 millió lej önköltséget jelentett De túl vagyunk rajta, s megoldottuk a szennyvízcsatorna rendszerünket Szilágyperecsenben és Badacsonban is. Ezáltal elértük azt, hogy Szilágyperecsen és Szilágysomlyó közt bármilyenen beruházás történjék, a csatornázás meg van oldva. Badacsonban biztosítottunk lehetőséget egy ipari park beindítására, mert azáltal hogy a derítőtelephez kivittük az elektromos áramot, és kivittük a vízhálózatot, valamint projektbe foglaltuk az útjavítást, van ott egy 150 hektáros magánterület, ahol majd akármilyen beruházást ki lehet eszközölni. Úgy építettük az infrastruktúrát, hogy több száz KW-os áramot tudunk szolgáltatni, a terület pedig csak 500 m-re van a falutól, víz, áram, csatorna és úthálózat lesz, tehát a jövőbe ide be lehet ruházni, munkahelyeket teremteni. Szintén tervben van, pályázni szeretnénk a közintézményeknek termálvízzel való fűtésére. Ezek a közintézmények nem lehetnek nagyon távol a forrástól, van két telkünk, ami a községgé, ott akarunk majd lefúrni. A geológusok, szakemberek szerint nagy esélyünk van arra, hogy termálvízre leljünk, mert a közelben van a bagosi termálvíz, és Somlyó- Perecsen közt is van gyógyvíz. Ezért jó, hogy a közintézményeink egymás mellett vannak. Ha a víznek a minősége gyógykezelésekre is alkalmas, akkor erre is tudunk majd építeni. Tárgyalunk egy kínai befektető alappal, aki szeretné a kínai gyógymódot a termálvizes gyógymóddal ötvözni, s hajlandóak lennének beruházni a geriátria terén az öreggondozás és az öregkori betegségek kezelésébe. Ez a jövő kihívása. Kaptam egy finanszírozási lehetőséget, amivel mentesíteni tudnám a falut a dombokról leszaladó árvíztől. A falunak egy része, az iskola melletti műútvonali rész ki van téve egy ilyen állandó veszélynek, ezért szükség lenne egy gátra, amivel a vizet fel tudnánk fogni, s öntözésre felhasználni. - Van-e már arra valamilyen kilátás, hogy a közeljövőben ipari park létesüljön, jelentkezett-e már valaki? - Badacsonban, a faluban van egy tehéntartó gazda, s a szomszédok elégedetlenkednek, mert 25-30 tehenet tart, s az hangos, nyáron bűzlik, ő már azon gondolkodik, hogy kiköltözik oda. Ilyen hasonló helyzet volt Svájcban is. Ők is ezt csinálták, arra törekedtek, hogy minden kis településen legyen valamilyen kis gazdasági létesítmény, azért, hogy megmaradjon a település. Ebből kell mi tanuljunk a jövőben, s ne csak metropolitan övezetekre koncentráljunk. Az a cél, hogy lehetőségeket biztosítsunk a fiataloknak. A decemberi falugyűlésen felkértem a gazdákat, lakosokat, hogy ha hazajönnek külföldről a fiatalok, akkor tudassák velük, ajánlják fel, hogy itt van beruházási lehetőség, és az önkormányzat a területet kivéve, minden infrastruktúrát ingyen a rendelkezésükre bocsát. - Ha már a fiatalokat említetted, hány óvodás, iskolás van a faluban? - Óvodában 183 gyerek, az iskolában 307, sőt Krasznáról is vannak gyerekeink a napköziben, akiknek szülei Nagyfaluban dolgoznak a Hannánál. A gyereket reggel fél hétkor hozzák, a dadánk már olyankor ott van, fogadja, foglalkozik vele, s délután fél hatkor, hatkor jönnek a nagyszülők, szülők s viszik haza. Ez eltölt büszkeséggel, mert a több mint tíz éves munkának megvan az eredménye. Délután 5 csoportunk működik, öt óvónéninek van posztja, s a szülőnek már nem gond a munkavállalás, még kisgyerek mellett sem, mert nálunk biztonságos helyen tudhatja. Minket érdekel, s nekünk érdekünk, hogy a jövő nemzedék hogyan nevelkedik fel. Uniós pénzből megépült a tanodánk az óvoda udvarán, mert nem akartam egymástól távol taníttatni a gyerekeket. Ha van egy gyerek, akkor lehet jön majd a második is, s jó, ha a testvérek, barátok közel vannak egymáshoz. A tanodában nagyon sok beszédhibás gyerek van, s számukra egy logopédust, pszichológust, szociális munkást alkalmaznánk pályázati pénzből. Egy keresztény alapítványt, Diakóniát, akinek már van a külföldi és belföldi tapasztalata sikerült Perecsenbe csábítani, ezáltal megvalósítottuk a tanoda működtetését, ahol a nevelésen van a legnagyobb hangsúly. Négy kádernek munkát tudtunk adni, a gyerekek két évig ingyen kapták az ebédet, s ma már eljutottunk odáig, hogy cégek is támogatnak minket, mert az évi leírt adót hozzánk irányítják. Azt nézik, hogy az alkalmazottnak lehetősége van stresszmentesen túlórázni, ha épp úgy adódik. Azt a beruházót, aki hosszú távon akar megtelepedni, érdekli az iskola, a szociális háló. - Szó volt egy uszoda megépítéséről is. Ezzel mi a helyzet? - Tervben van, még nem kaptam finanszírozást, de nincs elvetve a dolog, viszont most arra törekszünk, hogy elérjük azt, hogy az általános iskolában már szakosodni lehessen. Tanuljanak tornát, kézimunkát s zenét, mert ez hiányzik, s ahol megvan, mint például Magyarországon, ez nagyon jól működik. Szakosítani akarom az általános iskolát zenére, sportra, s ezáltal a felelősséget is levennénk a szülők válláról, mert nem kellene azért fizessenek, hogy a gyerekük többet sportoljon, vagy egy hangszeren megtanuljon, mert mi erre lehetőséget adnánk. Az iskola modernizálásával ezt akarjuk elérni, s a hangszereket is megvásárolnánk, mert nemcsak a szülőé a gyerek, hanem a társadalomé is, nekünk pedig gyerekcentrikusnak kell lennünk. - A fiatalok után, térjünk rá az idősebb generációra, számukra milyen többletet tudtok nyújtani? - Sajnos olyan orvosaink vannak, akik nem laknak Perecsenben, ezért az orvosi lakást fel akarom újítani, kialakítani szakorvosi rendelővé, ami azt jelenti, hogy szerződést kötünk egy egyetemmel, ahonnan szakorvosokat vonzunk majd, és én biztosítom számukra felszereléseket, gépeket, kardiológiára, nőgyógyászatira, amire szükség van. A Diakónia Alapítvánnyal be tudtuk vezetni az öreg betegek háznál való gondozását. 43 beteget látogat naponta egy asszisztensnő és egy betegápoló, s ha kell, akár pelenkát is cserélnek. A gondozó és az asszisztens kapott egy gépkocsit, amivel elmennek a beteghez, és ha szükséges még az orvoshoz is elviszik a beteget, ha a családnak nincs rá lehetősége. Egy pályázatot megnyertünk beteggondozásra is. Ez egy a 16.600 eurós beruházási lehetőség, amiből kellékeket vásárolhatunk. Célunk, hogy Perecsenben a beteg ne holland kimustrált betegkocsit, kórházi ágyat, matracot használjon, ezért ebből az összegből matracokat, ágyakat, higiénikus illemhelyeket, járókereteket vásárolunk majd, de hangsúlyozom, nem ócskát. Most készül egy pályázatunk, ami arról szól, hogy még egy asszisztenst foglalkoztassunk, mert olyan helyzetbe került a falunk, s máshol is így van ez, hogy a családban gyakran nincs olyan, aki be tudna adni a betegnek egy vénás injekciót. - Szociális segélyt hány embernek juttattok? - Van vagy 5-6 család, és vannak olyan személyek, akik kiestek minden rostán. A szociális segély nem lesz trendi nálunk. Itt az a trendi, hogy munkaközvetítés által keressen munkát az illető, vagy a napszámos-munkatörvény keretén belül. Jó a szociális segély, abban az esetben, ha azt alkalmazzuk, aki nem tud dolgozni, pl. még nem nyugdíjas, a munkahelye megszűnt, és lebetegedett, de ha nem beteg, s megszűnt a munkahelye, akkor ott van a 416-os törvény, amely szerint új szakmát tanulhat az illető. - Hány nagy cég van Perecsenben, s hogyan működnek ezek? - Négy nagy cég van, amely több tíz vagy száz emberrel dolgozik, de számtalan kis cégünk is van. Itt megjegyezném, hogy az egyéni vállalkozót is szeretném a nagy cégekkel egy rangba sorolni, mert az egyéni vállalkozó, aki akar és tesz, nagyobb rizikót vállal, mint egy multinacionális cég. Hangsúlyt fektettünk arra, hogy minden településen legyen egy karbantartónk. Két ilyen személy végzi a téli hótalanítást, így nem kell közpénzből cégnek fizetni. Vásároltunk egy traktort, pályáztunk erőgépre, s a munkások ezekkel dolgoznak, hótalanítanak, vagy ha egy állattetem van a falu határában, akkor ennek elszállítását is megoldják. Szilágyperecsent sokan a hagymatermesztés hagyományáról ismerik. Hogyan látod ennek a jövőjét? A hagymatermesztés hagyománya nem fog kihalni, csak a súlya fog változni. A 90-es években nem volt olyan család, aki ne ezzel foglalkozott volna, most már vannak közülük olyanok, akik más vállalkozásba kezdtek, mert a perecseniek minden lehetőséget kihasználnak. Kulcsár Mária Józsa László