Vasárnap, 1994. június (1. évfolyam, 7-10. szám)
1994-06-05 / 7. szám
1994.júniusa. Megnyitás előtti nyilatkozatok Nem biztos, hogy le kell cövekelni annál az álláspontnál, miszerint egy-egy minisztériumban a tárca vezetőjének és az államtitkárnak ugyanazon párthoz kell tartoznia - mondotta az MSZP tegnapi kongresszusának megnyitója előtti percekben Tabajdi Csaba. Szerinte csakis a gyakorlatiasság számíthat. Bihari Mihály politológus ugyancsak kívánatosnak tartja, hogy az MSZP koalíciós ajánlattal rukkoljon elő. Szerinte nem kizárt, hogy az államhatalmi ágakat a szabad demokraták irányíthatják majd. Ahhoz, hogy az ország nyugalma meglegyen, hogy az emberek aktívan politizáljanak, kellhetnek a szabad demokraták - nyilatkozta a Vasárnapnak a párton kívüli politikai szakértő. - Nem furcsa-e, hogy a legnagyobb munkavállalói érdekképviselet vezetője, illetve a Munkaadók Országos Szövetségének vezetője ugyanannak a pártnak a színeiben jut a parlamentbe? - kérdeztük Baráth Etelétől, az Expo volt főbiztosától. - Köztudott, hogy az MSZP frakciójában öt-hat szakszervezeti vezető szerepel, és az nagyon jó, hogy a frakció állásfoglalásait előzetes véleményükkel befolyásolni tudják. Szerintem azonban nyilvánvaló, hogy egyéb törvény meghozatalakor mindenki saját lelkiismerete szerint szavaz. Hogy munkaadói oldalról nagyon kevés résztvevője van a frakciónak, mindenképpen sajnálatos. Szerintem kőkemény kapcsolatot kell kiépíteni a gazdaság vezetőivel, annál is inkább, mert az MSZP programjában egy gazdaságiszociális megállapodás megkötése is szerepel. Hiszek abban, hogy a gazdaság jövője a munkaadói, a vállalkozói szféra magatartásán múlik. Abban pedig teljesen egyértelműen biztos vagyok, hogy erősíteni kell a munkáltatók és a munkaadók közötti kapcsolatrendszert, bármilyen kormány is jöjjön létre. A Magyar Szocialista Párton belül néhányan lemondanák a Világkiállítást. A volt kormányfőbiztostól az Expo iránti reményekről is érdeklődtünk. Megítélésem szerint a szocialista kormány a Világkiállítás megrendezése mellett marad - mondotta Baráth Etele, utalva arra, hogy az ötlet a Németh Miklós által vezetett kormány idejéből származik, és azután, hogy Bécs lemondta a részvételt, a szocialisták az Expo mellett szavaztak. - Hivatalos tárgyalásokat a párton belül nem folytattam az Expóról, de tudtommal Pál Lászlótól kezdve, aki ezzel hivatalosan foglalkozik, a legtöbb gazdasági szakértő továbbra is pártolja az elgondolást. Természetesen hangsúlyozzák azt is, hogy tiszta lappal kell indulni, ki kell deríteni, hogy eddig mennyibe került az előkészítés. Békési még a régi Az ebédszünetben kérdeztük Békesi Lászlót, a párt gazdasági szakértőjét: tartja-e még magát ahhoz a néhány nappal ezelőtti nyilatkozatához, amelynek értelmében az MSZP egypárti kormányzása esetében nem vállal kormányfunkciót? - Igen. Tisztán szocialista kormányzás esetében ugyanis semmilyen garanciát nem látok az MSZP gazdasági programjának keresztülvitelére. Szerintem már most nyilvánvaló, hogy Magyarország új miniszterelnöke Horn Gyula lesz, ugyanakkor szerintem a kongresszus koalíciós felajánlást tesz a szabad demokratáknak. - Ön szerint mi a legsürgetőbb, a gazdaságban megoldandó feladat? - Elsősorban azt szögezném le: nem születnek népszerű intézkedések, a hangulat javítására nem léteznek költségvetési eszközök, ezt minden nyilatkozatban meg is kell erősíteni. Ugyanakkor az államapparátus kiadásai még mindig lefaraghatónak látszanak, ideértve az elkülönített céltámogatásokat, de a különböző alapítványok finanszírozását is. Mindemellett nem látom biztosnak, hogy a 330 milliárd forint körüli költségvetési hiány tartható-e, és a másik, az egyensúlyt igencsak zavaró tényező, a folyó fizetési mérleg hiánya, ami nem biztos, hogy a 3-4 milliárd dolláros szinten tartható. A jegybankkal közösen kell felülvizsgálni többek között a kamatszintet is. Már mindjárt vége. Békési László Csehák Judit mellett MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Párt rendkívüli kongresszusáról jelentjük Hornt és Petőéket akarja az MSZP A kép csalóka: orvosnak ma nem kellett a Horn Gyula fejét rögzítő eszközhöz nyúlni - mondotta kérdésünkre dr. Veres Róbert, a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjét kezelő orvoscsoport egyik tagja. A készülékkel semmi gond nincsen, jelentette ki igen határozottan az orvos, és annak felhelyezése óta semmilyen korrekció nem történt. Felvételünkön bizonyára a mikrofont erősítik föl az elnök ruhájára a kongresszus megkzdése előtti pillanatokban Tárcaszemle két változatban Információink szerint koalíció esetén felállhatna például egy olyan kormány, ahol Horn Gyula miniszterelnöknek két helyettese van: Békesi László, aki egyben gazdasági csúcsminiszter is, valamint Kuncze Gábor, aki az államhatalmi ügyekért felelős. Liberális kézbe kerülhetne az igazságügy, a belügy, a földművelés és esetleg a kulturális ügyek vezetése. Ekkor a mezőgazdaság egyértelműen az Agrárszövetségből érkező Nagy Tamásé, a kultuszminisztérium pedig Fodor Gáboré. Az igazságügyet Hack Péter vihetné, hacsak nem szólítják el onnan a belügyminiszteri feladatok. Utóbbi tisztre ugyanis több elképzelhető jelölt lenne, csak - e pillanatban - mindegyiknek van egy kis hibája. Demszky Gábor Budapest főpolgármestere, Dornbach Alajos eddigi alelnöknek pedig a Tisztelt Ház adhat továbbra is munkát. Kuncze megtarthatná ezt a tárcát is, ahogy bejöhetne egy másik erős szabad demokrata, Magyar Bálint is a kormányba, csakhogy egyikük sem jogász. A külügyi, a szociális, a munkaügyi, a honvédelmi és a közlekedési tárca élére pedig ugyanazok jöhetnének szóba, akik egy tiszta szocialista kormányban viselhetnék ezeket a tiszteket. Ha végül így alakulna, akkor Horn Gyula mögött nem lenne szükség miniszterelnökhelyettesekre. Gál Zoltán a belügyi, Csehák Judit a szociális, Kovács László a külügyi tárca természetes várományosának tekinthető. Horn Gyula korábban úgy nyilatkozott, hogy szívesen látna újra a kormányban két tapasztalt, párton kívüli szakembert: Kulcsár Kálmánt, aki az igazságügy minisztere lehet és Glatz Ferencet, akinek kultuszminiszteri gyakorlata van. A művelődési ügyek vezetésére azonban szóba jöhet még a szocialista Vitányi Iván is. Nem okozna igazi meglepetést, ha Pál Lászlónak jutna a közlekedés és hírközlés, Kósáné Kovács Magdának a munkaügy és Keleti Györgynek a honvédelem. A földművelési tárca sorsa már nem ilyen egyértelmű, a közelmúlt parlamenti szereplései kapcsán Géczi Józsefet kellene említeni, de gyanítható, hogy ide van más jelölt is. A környezetvédelmi minisztériumnak már a léte is kérdéses, különösen, hogy a szocialistáknak sincs olyan „zöldjük”, akit mindenképpen be kellene hozni a kormányba. Nem teljesen elképzelhetetlen, hogy Gyurkó János jelenlegi miniszter adott esetben mint szakember kapna felkérést a maradásra. Esélyeit javíthatja, hogy a kampánymocskolódástól távol tartotta magát, s MDF-es jelöltként pedig nem jutott be a parlamentbe. Tiszta szocialista kabinet esetén az egyetlen igazi talány a gazdasági csúcsminiszteri poszt sorsa, hiszen Békesi László a koalícióhoz kötötte szerepvállalását. Medgyessy Péter felbukkanása e helyen nem okozna igazi meglepetést. Bármiképpen alakul is a kormány összetétele, igen valószínű, hogy a parlamenti posztok elosztásánál a házelnöki tiszt az SZDSZ-nek, nevezetesen Dornbach Alajosnak jut. Ez Szűrös Mátyás számára lenne csapás, aki már hétfői nyilatkozatában méltányosnak ítélte, hogy ez a poszt is a szocialistáké legyen, s őt jelöljék erre. Kósáné Kovács Magda Vitányi Iván Fodor Gábor Glatz Ferenc Hack Péter Nagy Tamás Homlokok Horn Gyula, az MSZP elnöke nem panaszkodhat arra, hogy személyével keveset foglalkozott a hivatalos politika s nyomában a sajtó. Hogy ki mit mondott róla itthon és külföldön, a választások előtt és után, azt gyűjtöttük csokorba a magyar újságok híradásai segítségével. „A politikai pornográfia kategóriájába tartozik, ha volt karhatalmisták, a múlt rendszer haszonélvezőinek bélyegzik azokat, akiket 56 után meghurcoltak, de később szakmai munkájuknak köszönhetően bizonyos pozíciókba juthattak.” (Antall József parlamenti felszólalása Horn Gyulának az MSZP 1992. december 6-i tanácskozásán kifejtett nézeteiről.) „Hornt a kommunisták árulónak, míg a konzervatív kormánykörök a politikai mocsoktól besározódott baloldalinak tartják.” (Focus, német hírmagazin.) A Liberation a szocialisták fölcsuszamlásszerű győzelmét jó részben Horn Gyula személyéhez köti. Az MSZP elnöke jól viselte az övön aluli ütéseket is, pedig az ellene viselt s a televízió által támogatott csatában már csak azt nem vágták a fejéhez, hogy a tatárokat és a törököket is ő hívta be. A kormánykoalícióhoz tartozó honatyák kezdeményezték Horn lemondatását a külügyi bizottság éléről, mert szerintük a testület vezetői funkciója összeférhetetlen az MSZP elnöki tisztével. „A koalíciós pártoknak nem az a céljuk, hogy ‘kibuktassák’ Horn Gyulát a parlament külügyi bizottságának elnöki tisztéből, mindössze egy ellentmondásos helyzetet akarnak tisztázni.” (Csóti György, a külügyi bizottság alelnöke nyilatkozik a Népszabadságnak 1993. január 19-én.) A Nürnberger Nachrichten felidézte Kohl kancellár szavait, aki a vasfüggöny lebontásában aktív szerepet játszó Horn Gyulának 1989-ben Bonnban azt mondta: „Ezt sohasem fogjuk elfelejteni önnek!" „Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke beszámolt arról: a lelkészekkel és a plébánosokkal való találkozó során elhangzott, hogy a lelkészek véleménye szerint Horn Gyula húsvéti levele az Antikrisztus hangján szólalt meg, farizeus és vámszedő.” (Az MDF elnökségének Szentendrén megtartott üléséről az Új Magyarország tudósít 1994. április 14-én.) „Horn Gyula, a nemzetközileg elismert külpolitikus nem kapott volna többséget, ha ő, ámbár a párt elnöke, igényt tartott volna a miniszterelnöki jelöltségre. Az ereje csak addig terjedt, hogy megakadályozza Békesi jelölését a kormányfői pozícióra.” (Georg Paul Hefty, Frankfurtban élő újságíró, politológus.) „Az egykori magyar külügyminiszter eddig azt hirdette, hogy a külpolitikát nem szabad kampánycélokra felhasználni. Horn bebizonyította, hogy ebben sem lehet hinni neki.” (Kelemen András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Horn és Moravcík áprilisi találkozójáról nyilatkozik az Új Magyarországnak 1994. április 22-én.) A The Washington Post azt írja, Horn ellentmondásos politikus, aki részt vett az 56-os forradalom leverésében, következésképpen nehéz lenne vele elképzelni az október 23-i ünnepséget, de külügyminiszterként nagymértékben hozzájárult a berlini fal leomlásához. Nem küldöttek A Magyar Szocialista Párt kongresszusának eseményeit illetéktelenek nem zavarták meg, jóllehet a Villányi úti konferenciaközpont ajtóit nem őrizték látványosan. Erre példa, hogy a sajtó munkatársai is különösebb akkreditációs bonyodalmak nélkül jutottak az épületbe. Hívás nélkül jött a 84 éves Margit néni, aki először a Köztársaság térre indult, de végül odaért a Villányi útra ,és némi csalódottsággal vette tudomásul, hogy nem juthat az ülésterembe. „Kompenzációképpen" egy televízióriporternek negyven percen keresztül elmesélte élete történetét. A másik úr, aki a Villányi útra meghívó nélkül vetődött - egy vidéki emberről van szó, aki éppen arra járt -, pillanatok alatt megértette, hogy a Magyar Szocialista Párt zárt konferenciát tart, s miután egyetlen listán sem szerepel, meghívottként sem mehet be az ülésterembe. Régebbi ismerőseivel jót diskurált, majd elballagott a villamosmegálló irányába. Az oldalt szerkesztette Benkő Imre, Katona József, Muzslai Zoltán