Vasárnap, 1995. február (2. évfolyam, 5-8. szám)
1995-02-05 / 5. szám
G VASARNAPI HÍRLAP ' ^AAcdoOJí^llÁDÍAAsJJ. /) SORSOK 1995. február 5. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy második feltámadása [ j ^— ^ "Yo b b Cj^Lj ^ ■------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ " Szabadkőművesek a tizenötödik kiátkozás után A lapok hírt adtak egy perről, amit a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy indított a Belügyminisztérium ellen a budapesti szabadkőművesek Podmaniczky utcai páholyházának visszaadásáért. Sokan vannak, akik csak e hírből tudták meg, hogy Magyarországon ismét tevékenykednek a szabadkőművesek. Az információhiány ebben az esetben természetes, hiszen a szabadkőművesek tudatosan maradnak távol a világtól. Rítusaikat, jelképrendszerüket azonban - ha máshonnan nem - a művészetekből ismerjük. Sarastrót Mozart Varázsfuvolájából, Pierre Bezuhovot Tolsztoj Háború és békéjéből... S a körről, a vonalzóról, a vakolókanálról, a kőműveskötényről vagy az egyenlő szárú háromszögről s a hármas lángról is tudjuk, hogy szabadkőműves jelkép. De talán kevésbé köztudott, hogy páholytag volt Podmaniczky Frigyes, Hárai Jenő, Kosztolányi, Ady, Benczúr, Kisfaludy Stróbl, Jászi Oszkár vagy Andrássy Gyula gróf is. L. Nagy Zsuzsa majd húsz évvel ezelőtt megjelent könyve a magyarországi szabadkőművességről a többi híres szabadkőműves képe között Benedek Marcellét is közli, azzal az aláírással, hogy „az utolsó magyar nagymester". De nem Benedek Marcell volt az utolsó nagymester. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy 1950- ben történt második betiltása után 1989-ben ismét feltámadt, s jelenlegi nagymestere dr. Jobbágyi György. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholyt - amely 1886- ban alakult meg az akkor már meglévő két nagypáholyból - az elmúlt évtizedek során kétszer is betiltották - mondja dr. Jobbágyi. -Három évtizedes sikeres munkája után először 1919-ben Kun Béla volt az, aki törvényen kívül helyeztette elődeinket, mivel ellenségnek tartotta a szabadkőműveseket. Pedig ez a zártkörű társaság harminc év alatt olyan intézményeket hozott létre, amelyekről ma már szinte senki nem tudja, hogy megalapítói közénk tartoztak. A mentők, a Stefánia Anya és Csecsemővédő Intézet, a Nyomorék Gyerekek Otthona egyebek között - sorolja dr. Jobbágyi -, de talán legalább ilyen fontos, hogy a polgári házasságot, a polgári anyakönyv-vezetést, az általános titkos választójogot is a szabadkőművesek kezdeményezésére vezették be. S mégis: a szabadkőművesség sokak szemében ma is gyanús... Támadta a katolikus egyház, betiltották a kommunisták, üldözték a fasiszták, s egyes szélsőséges pártok még a mai Magyarországon is valamiféle nemzetközi szabadkőműves összeesküvésről beszélnek. - Elképesztő rágalmakat szórtak ránk - mondja a nagymester. - Amikor megbukott Kun Béla, azt hittük, Horthyék majd elégtételt adnak nekünk. Ehelyett azonban Dömötör Mihály belügyminiszter 1920-ban megerősítette betiltásunkat. Sokan azt állították: mi öltük meg Erzsébet királynét, mi csináljuk a forradalmakat, mi robbantottuk ki a világháborút, ellenségei vagyunk az egyháznak. Betiltásunk 1945-ig tartott, amikor is visszakaptuk páholyházunkat. Helyreállítottuk a háborús károkat, és elkezdtünk gyarapodni. Ötvenen indultunk, s 1950. június 17-én, amikor újra betiltottak bennünket, már 1500-an voltunk. Tizenhat budapesti és három vidéki páholyban - Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán. A nagymester szerint azonban a betiltást nem a magyarországi kommunisták kezdeményezték, hanem Sztálin egyenes parancsa volt - akárcsak Romániára, Csehszlovákiára és Jugoszláviára vonatkozóan is. A betiltást azonban a nagypáholy tagjai nem vették tudomásul: továbbra is rendszeresen találkoztak magánlakásokon, kávéházakban. A kezdeti félelmek szerencsére indokolatlannak bizonyultak. - Nem a kommunista rendszer haragudott ránk - emlékszik vissza dr. Jobbágyi, hiszen Rákosi Mátyás tagja volt a Galilei Körnek, ami pedig a szabadkőművesség „előszobája" volt. Nagyon jól ismerte Jászi Oszkárt, Madzsar Józsefet. Ő nem üldözött bennünket... Annál inkább az egyház. Hogy miért? Dr. Jobbágyi György szerint az ok roppant egyszerű s érthető. - A szabadkőművesség hivatalosan 1717-ben alakult meg Londonban, onnan átterjedt a kontinensre, Belgiumba, Hollandiába, Spanyolországba, Franciaországba, s ezt az egyház vagy húsz évig tűrte. Igaz, mi egyáltalán nem voltunk egyházellenesek - Keresztelő Szent János a szabadkőművesek védőszentje, az ő neve napján alakultunk meg -, de kezdettől vallottuk a szabadság, testvériség, egyenlőség elvét. A Nagy Francia Forradalom előtt már vagy 150 évvel ez volt a jelszavuk az angol páholyoknak. Ebből viszont az egyháznak az egyenlőség nem tetszett, mert szerinte kell lennie gazdagnak, s kell lennie szegénynek, mert az Isten ezt így rendelte. A szabadkőművesség pedig az egyenlőséget és a testvériséget úgy értelmezte, hogy a páholyokban a királytól a kőművesig, az asztalosig mindenki egy asztalnál ült, s barátoknak, testvéreknek tekintették egymást. A király egyébként nem puszta szimbólum, hiszen Nagy Frigyes például a Potsdami Páholy nagymestere volt. A vallási és a politikai vitákat a szabadkőművesek száműzték a páholyokból, hiszen úgy gondolják, ezek megbontják a testvériséget. - Mi fölötte érezzük magunkat a vallásoknak és a politikai pártoknak - magyarázza a nagymester -, s ezt sehogy sem tudta a katolikus egyház elviselni. Az egyház ugyanis már a niceai zsinat óta beépült az államba - Magyarországon például az ország első zászlósora az esztergomi érsek volt, a főpapok tagjai voltak a felsőháznak- tehát részt vett a politikában. Az egyház 1500 esztendő alatt hozzászokott, hogy nélküle nem történik semmi. A szabadkőművesek viszont létükkel kérdőjelezték meg ezt a helyzetet, tehát az egyház számára veszélyessé váltak. A lelkek fölötti hatalom elvesztésének réme azt diktálta 1738-ban az akkor 82 esztendős Kelemen pápának, hogy kiátkozza a szabadkőműveseket. Spanyolországban és Portugáliában egyébként halálbüntetést is maga után vont, ha valakiről kiderült, hogy szabadkőműves. Ekkor vált titkossá a szervezet. A XX. század végén nehezen képzelné el az ember, hogy érvényes volna még a több mint két és fél évszázados kiátkozás, de dr. Jobbágyi György felvilágosít, még tizennégyszer átkozta ki a katolikus egyház a szabadkőműveseket. Utoljára XV. Benedek, 1917-ben. A korszellem azonban mégiscsak arra kényszerítette a Szentszéket, hogy felülvizsgálja eddigi gyakorlatát. XXIII. János pápa törte meg a sort. Mégpedig úgy, hogy nem írta alá a kiátkozást. A kánonjog szerint ugyanis az újonnan megválasztott pápának napokon belül alá kell írnia az addig kiadott bullákat, enciklikákat s egyéb rendelkezéseket, csak így maradnak ezek érvényben. Amit nem ír alá, érvényét veszti. XXIII. Jánost követően így tett VI. Pál, I. János Pál, s II. János Pál is. VI. Pál kezdeményezte egyébként a békülést az egyház és a szabadkőművesség között, erre egy testületet is felállított, amely húsz éven át működött. S a mostani pápa 1983-ban ki is hirdette az új törvénykönyvet, amelyből már kimaradt a szabadkőművesek kiátkozása. De korai volt az öröm. A törvénykönyv ugyanis csak fél év elteltével emelkedik törvény erőre - ekkor újra ki kell hirdet ni. E határidő letelte előtt egy nappal Ratzinger bíboros kihallgatást kért a pápától, s ennek furcsa eredménye lett. A következő nap az jelent meg hogy bár a szabadkőművesség nincs kiátkozva, ez nemegyenlő azzal, hogy az egyháznak megváltozott volna az álláspontja ebben az ügyben. - Ez azt jelenti - értelmezi a tényt dr. Jobbágyi György -, hogy azért mégiscsak bűn belépni a szabadkőművesek közé, s páholytag a szentségekhez sem járulhat. Van, aki tudomásul veszi ezt, van, aki nem. De azért ez a visszahúzó erő hat. Ami viszont a politikai vádakat - mármint a nemzetközi összeesküvést - illeti, azt dr. Jobbágyi György pusztán a műveletlenség bizonyítékának tartja, hiszen a szabadkőművesek ugyan kapcsolatban vannak egymással, de nem alkotnak világszervezetet. Két és fél millió szabadkőműves él ma a világon, de központjuk, központi szervezetük nincs. A kapcsolat azonban intenzív, mert ami velünk történik, azt másnap New Yorkban már tudják, azon egyszerű okból, hogy valamennyi páholy munkájában részt vesz egy-egy külföldi szabadkőműves testvér. Ők aztán viszik a hírt a világban. S a sokat emlegetett titkok... A nagymester szerint a szabadkőműveseknek voltaképpen nincsenek titkaik, illetve csak olyan titkaik vannak, amelyek a másik - az inas, a segéd, a mester - felismerésére szolgálnak. Külső jelek tehát... Arról viszont, hogy mi történik odabenn a páholyban, szívesen beszél dr. Jobbágyi György. A szabadkőművesek tevékenysége voltaképpen előadásokat és vitákat jelent, amelyek témája a magyarok bejövetelétől vallási kérdésekig bármi lehet. - Ma három olyan témán dolgozunk, aminek jelentősége felér az általános, titkos választójogéval - mondja a nagymester, többet azonban nem árul el, hiszen amikor elkészülnek, a végeredményt úgyis átadják a társadalomnak. És még csak nem is tartják fontosnak felfedni, hogy ők a szerzők. - Nem hiúság, s nem az egyéni előrehaladás vágya mozgat minket - teszi hozzá dr. Jobbágyi. Az sem titok, hogy a szabadkőműves páholyok hetente jönnek össze - most már nem lakásokban és kávéházakban, hanem egy Lövölde téri, két lakásból álló ideiglenes páholyházban. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egyébként öt páholyt fog össze. Eredetileg négy volt: a Deák Ferenc, az Egyenlőség, a Galilei és az Árpád. Az Árpád-páholy azonban nemrégiben Szegedre költözött, s megalakult helyette Budapesten a Sas Páholy. Öt évvel ezelőtt harmincöten alakították újjá a szervezetet, s ma 150 és 200 között van tagjaik száma. A belépőknek komoly feltételeknek kell megfelelniük. - Mi csak olyan embereket veszünk fel, akik már elértek valamit az életben, s nem rajtunk keresztül akarják megteremteni az egzisztenciájukat - mondja dr. Jobbágyi György -, hiszen az tudvalevő: a szabadkőművesek segítik egymást. Különös mó don, a Podmaniczky utcai ház visszaadása kapcsán folytatott per sokak figyelmét felhívta a szabadkőművességre, s amint a nagymester elmondja, egyre többen szeretnének a páholyok tagjai lenni. Persze csak férfiak. Mert a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy az angol hagyományokhoz tartja magát. Hiába vannak már női páholyok is, például Franciaországban, ezeket a magyarországi szabadkőművesek nem ismerik el. Bár dr. Jobbágyi György annyit azért megjegyez, a korszellem azt sugallja, hogy a női páholyok létrejöttét nem tudják elkerülni... Még azt is elárulja, hogy már Magyarországon is van egy női páholy, ez azonban természetesen nem része a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak. Annyi kompromisszumot azért tesz a magyarországi szabadkőművesség, hogy évente egyszer-kétszer meghívják a női hozzátartozókat is. Bármennyire is egységes a szabadkőművesség azért a jelek szerint vannak árnyalatnyi különbségek az egyes országok között. A politikától való tartózkodás általános elv, s mégis, emlékezetes az a botránysorozat, amely jó néhány évvel ezelőtt megrengette az olasz kormányt. A szereplők valamennyien az úgynevezett P-2 Szabadkőműves Páholy tagjai voltak. Dr. Jobbágyi György szerint a Progressio-2 Páholy valóban államot akart teremteni az államban, de az ottani szabadkőműves páholyok azonnal kizárták őket. - Ezt azonban nem írták meg az újságok - mondja dr. Jobbágyi -, csak azt, hogy a szabadkőművesek politikai hatalomra törtek. A P-2-es páholy meg is szűnt. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy most tehát páholyházának visszaadására vár. De nem türelmetlen. Ha a bíróság másodfokon is a szabadkőművesek javára ítél, akkor is várnak a beköltözéssel, amíg felépül a rendőrség székháza. Hiszen a páholyház is türelmesen vár csaknem fél évszázada. Azok a mérnökök, akik az ötvenes évek elején a ház átalakításával voltak megbízva, történetesen szabadkőművesek voltak. Álmennyezetekkel és falborításokkal megmentették a freskókat s a falakon lévő szabadkőműves szimbólumokat. Ezek a mai napig érintetlenül várják, hogy elbontsák róluk a védőborítást. Gyémánt Mariann Dr Jobbágyi György Theodore Roosevelt, az Egyesült Álamok elnöke, főmesteri öltözetben Fotó: Benkő Imre Benedek Marcell - mégsem ő az utolsó nagymester