Vasárnap, 1995. március (2. évfolyam, 9-12. szám)
1995-03-05 / 9. szám
1995. március 5. Pető Iván véleménye Folytatás az 1. oldalról A szocialisták elnökségének pénteki, a felsőoktatási tandíj bevezetése, illetve a 6+4+2-es oktatási szerkezet bevezetését elutasító álláspontjáról a szabad demokraták elnöke közölte, hogy ez ügyben nem lehet koalíciós vita. A tandíj bevezetéséről ugyanis kormánydöntés van, e tekintetben tehát az MSZP elnökségének a miniszterelnökkel, vagyis saját elnökével kell vitatkoznia, aki viszont nem volt jelen az idézett ülésen. Ami pedig az SZDSZ műhelyében kidolgozott új oktatási szerkezetet illeti, ez a Nemzeti Alaptantervről készült tervezet része, és még bőségesen lesz mód megvitatására. Szekeres Imre, a szocialista párt alelnöke szerint sincs szó újabb koalíciós viszályról, hanem csak arról, hogy az új oktatási szerkezetről szóló szakmai vitákhoz, a döntéshez politikai szempontok megfogalmazására is szükség van. Ami pedig a Pető-nyilatkozat gazdaságkriadó-fújási részét illeti, Szekeres úgy gondolja, az SZDSZ elnöke is egyetért vele abban, hogy nehéz a helyzet, de most végre adott minden feltétel ahhoz, hogy fordulat következzék a kormányzati munkában. Pető: Szocialista belügyről van szó MAGYARORSZÁG / vf Az Expressz-udvar csapdája Százmilliókba kerülhet a furcsa szerződés BÉRLETI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a KÉK EXPRESS KFT. (1056. Budapest, Irányi u. 17.) mint bérbeadó, / a továbbiakban: bérbeadó/, másrészről a Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Részvénytársaság (1085. Budapest, Blaha tér 3.) mint bérlőa továbbiakban: bérlő között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint: I. A Józsefvárosi Önkormányzattal 1994. november 30-án kötött adásvételi szerződéssel a bérbeadó megszerezte a Budapest, VII., József krt. 9. szám alatti ingatlan földszintjén lévő, összesen 184 m2 alapterületű irodahelyiségek - közismert néven "Express-udvar " - tulajdonjogát. Tisztelt Vezérigazgató Úr ! Ügyfelem a KÉK EXPRESS Hirdetési Újság Kht. képviseletében eljárva hivatkozással az ügyfelem és Önök között - a Budapest, Vilkér József krt. 9. szám alatti helyiségcsoport, közismert néven Express udvar tárgyában - korábban létrejött "Bérleti szerződés" 7. pontjában foglaltakra a mai nappal,30 napos felmondási idővel, a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt 1995. március 31.-i határnapra felmondom. Kérem, hogy az érintett helyiségeket a fenti határnapon társaságunk képviselőjének a szerződésben foglaltak szerint átadni szíveskedjen. Budapest, 1995. február 28. Folytatás az 1. oldalról Hacsak dr. Molnár Péter, a Hírlapkiadó vezérigazgatója nehezen megfejthető okból nem írta volna alá idén február 20-án a Kék Expressz Kft.-vel azt a bérleti szerződést, amelyben kvázi elismeri a konkurens jogait. Igaz, a 2. pontban rögzítik: a helyiségek ügyében per van folyamatban, ám azzal, hogy bérleti díjat fizetnek, egyáltalán a vitatott tulajdonossal lépnek szerződéses kapcsolatba, gyengítik pozíciójukat. A megállapodás 7. pontja, amely a bérleti viszony 30 napos felmondását rögzíti, aztán hamarosan visszaütött. A vezérigazgató alig egy hét múlva, február 28-án ügyvédi felszólító levelet kapott, hogy az Expressz március 31-ig hagyja el értékes hirdetési felvevői irodáit. Ingatlanszakértők egybehangzó véleménye szerint ingatlanbérlet felmondási ideje - különösen ilyen fontos, gazdasági hasznot hozó esetben - legkevesebb 6 hónap. Úgy tűnik, az állami vagyon őrzője besétált a kékek nem túl nehezen átlátható csapdájába. Ám mit szól ehhez az ÁV Rt., a döntéshozatalra kényszerített bíróság és legfőképpen a kanadai vevő, akinél friss jogait nyilván pénzért kívánja értékesíteni a még meg sem jelent Kék Expressz? A kétmilliárdos vételárból az állam pontosan annyit - feltehetően több százmilliót - veszíthet, amennyit a kékek nyernek. Nem nehéz megjósolni, a Hírlapkiadó körüli botránysorozat még nem ért véget. (b) A felső vezetők fele fölöslegessé válhat Azizz. Suchman tisztaságot ígér Tárca nélkül, de igen forró területet felügyel Suchman Tamás, a héten kinevezett privatizációért felelős kormánytag. Közvetlenül az eskütétel után kérdeztük, mivel kezdi majd a vélhetően kevesek által irigyelt munkáját? - Képviselőként alaposan megismertem a privatizációs törvény tervezetét, a parlamenti vitában felmerült módosító javaslatok elfogadását magam is elengedhetetlennek tartom. - Személyesen nyújtott-e be módosító indítványt? - Igen, ötöt. Szívesen látnék biztosabb garanciákat a privatizáció folyamatában, és a dolgozói tulajdonszerzésnek is nagyobb teret adnék. A vita során elleneztem az egyszerűsített privatizációs technikát, mivel utólag vitákra adhat alapot. Egyik indítványom a részletfizetési lehetőségeket érintette, ötödik módosító indítványom pedig szervezeti kérdéseket érintett, mivel a privatizációval foglalkozó intézmények most végrehajtandó egységesítése a mai helyzetben szerintem hátráltatná a magánkézbe adás folyamatának amúgy kívánatos gyorsítását. Hogyan vélekedik erről a kormány és azon belül az új pénzügyminiszter? - Bokros Lajossal együtt most folyik erről az egyeztetés. Mindketten fontosnak tartjuk, hogy az időt ne átszervezgetéssel töltsük. Az ÁVÜ korábban értékesítéssel foglalkozott, ezt a feladatot a távolabbi jövőben viszont az új szervezet látja majd el. - Mi lesz ennek a véve, és megalakulását milyen személyi változások kísérik? - Az elnevezés ügyében még nincs végleges döntés, de nem is ez a fontos, hanem az új felfogás. Személyekkel kapcsolatos döntésekre egyelőre nem készülök, hiszen ezek alapos előkészítést igényelnek. Az viszont biztosnak látszik, ha majd egyszer a két szervezet egyesül, akkor a mostani felső vezetők közel felére nem lesz szükség. A privatizációs ügyletek némelyikével kapcsolatban a folyamat tisztasága is megkérdőjeleződött. A magánosítás közelében tevékenykedő állami tisztségviselők közül néhány pedig gyanúsan rövid idő elteltével bukkan fel a privát szférában... Tervezi-e az ellenőrzés szigorítását? - A belső ellenőrzés korábban nem volt kellően hatékony, ezen változtatni kívánok. A most még életben lévő privatizációs törvénynek is voltak olyan pontjai, amelyek lehetőséget adtak a visszaélésre, de az új törvény ezt orvosolni fogja. Azon leszek, hogy a parlament és a szélesebb nyilvánosság is kontrollálhassa az egyes privatizációval kapcsolatos döntéseket, bizonyos ügyekben hatpárti egyeztetésre, valamint az Állami Számvevőszék véleményének előzetes kikérésére is sor kerül majd. Meggyőződésem, hogy ilyen biztosítás mellett nem kerülhet sor utólag vitatható döntésekre! - koan - VASÁRNAPI HÍRLAP 3 AU ^--------C. KATONA JÓZSEF MOSOTT VOKSOK Vizes lábbal, tétován jött be a tavasz. Semmi káprázat, hirtelen kivetkőzés. Az ilyen lassú szezonváltás meg óhatatlanul leleplezi önmagát. Akárhogy is nézzük, az idei ruhákba is csak a tavalyi nőket csomagolták. Ami persze nem olyan nagy baj, ha valaki eleve a meglepetések asszonyának született. Mint Pécsi Ildikó szocialista képviselő, aki tavaly Zuglóban lefőzte Pető Ivánt, most meg ő lett az első telefonos honanya. Percenként 77 forintért lehet vele telefonbetyárkodni, míg ő magnetofonról műveltségi kérdéseket tesz fel a hívónak. Azzal sikerült rávenni erre az attrakcióra, hogy a bevétel egy részével majd állatmenhelyeket támogathat. Pénteken sajnálkozott is a televízióban, hogy nem pártjának jutott eszébe pénzt csinálni a tehetségéből. Bár ebben azért nem lehet olyan biztos, amíg nem olvasta a kormány szupertitkos pénzcsinálótervét. Ha már pénzről esett szó, megvolt a kötelező tavaszi nadrágszíj-igazítás. Ritkult a vasúti menetrend, sűrűbb lett a pesti buszjegy, drágultak a gyógyszerek. A koalíciós partnereket egyébként e héten legázolta a tavaszi fáradtság, legalábbis az első vonalakból nem lőttek egymásra. Félő, hogy ez az állapot csak átmeneti. Most publikálták, hogy az SZDSZ 4 százalékponttal feljebb tornászta a népszerűségét, s lassan megközelítgeti a szocialistákat. Ezt a Mérleg utcában értékelhetik a „bent is vagyunk, kint is jár a szánkpolitika sikereként is. A Köztársaság téren meg tovább nőhet az idegesség. Ott amúgy is kezd beérni az az áldatlan helyzet, hogy a Fodor mellől kilőtt szocialista államtitkár pártjában alelnökként viszi tovább a kulturális ügyeket. Ugyanilyen régi, maszatos ügy a tavalyi Horn-baleset, ami a régóta várható eredményt hozta. Az ácsorgó teherautó vezetőjét és a pártelnök sofőrjét egyaránt szolid pénzbüntetésre ítélték. Utóbbinak és az ügyésznek ez egyaránt megfelelt. Az persze homályban maradt, hogy a szocialisták kiváló sofőrje miféle indíttatásból vált hirtelen baloldali elhajlóvá. Az út mellett felvillanó fehér fényre - amely ezt is megvilágíthatta volna - ma már senki sem emlékszik. A meteorológiai tavaszt három hétre követő csillagászatit most megizzasztja a magyar külpolitika. Merthogy akkorra ígértük az alapszerződést Szlovákiával meg Romániával. Pontosabban nem ígértük, csak mondtuk, még pontosabban: jó lenne, ha addigra lenne olyan, ami jó lenne... Ha jól értettem, erről próbálta meggyőzni Horn Gyula a szerdai magyar-magyar csúcson a határon túliakat. Aztán jött egy levél az EU vezetőitől, amiből az tűnt ki, hogy ők nagyon remélik, időre meglesz az aláírás. A kis országok szoktak érteni az efféle tartózkodó kérelmekből, főleg ha éppen a feladóval akarják adoptáltatni magukat. Félő, hogy a végén úgy járunk mi ezzel az alapszerződéssel, mint a kisróka az anyamedvével. Megpróbálom szalonképesen felidézni a történetet. A kisróka nap mint nap azzal hergeli a bocsokat, hogy úgy szeretne (megkötni egy alapszerződést) az anyjukkal. Mígnem az öreg medve egy napon lesben áll, s amikor elhangzik az ajánlat, üldözőbe veszi a pimaszt. Ám a hatalmas test megszorul két fa között, mire a kisróka megfordul, kihúzza magát, s mélyen a medve szemébe néz: csúnya is vagy, öreg is vagy, de ha már megígértem a bocsoknak... A kisgazdákra is kezd visszajönni a balsors. De gyanítom, még a mentelmi bizottság is bánni fogja, hogy keresztülhúzták a pártelnök számítását. Nem fogadták el ugyanis a Kapronczi Mihály képviselő nevében benyújtott lemondást. Hiába íratta alá Torgyán doktor már a jelöltekkel jó előre a biankó lemondónyilatkozatot, ez a gyakorlatban nem működik. Kapronczit kizárhatják ugyan a frakcióból, de ha akar, maradhat a parlamentben. Csakhogy van egy másik szerződés is. Eszerint tízmilliót kell fizetnie annak a képviselőnek, aki elhagyja a kisgazdák képviselőcsoportját. Ez csak elsőre hangzik olyan rosszul, mint valamiféle jobbágyváltság. Felfogható ez piacosan is. Mondhatjuk, minden mandátum egy vállalkozás, s ezekbe az elnök tízmilliós apportként bevitte a pártot. Aki akarja, viheti a mandátumot, csak vásárolja ki az FKGP tulajdonrészét. Ez most valószínűleg nem a menedzsment - azaz Kapronczi - lesz, hiszen a tízmillió nagy pénz egy leszerelt köztisztviselőnek. (Ennyiből három hónapon át lehet kvízelni megszakítás nélkül Pécsi Ildikóval.) Ha Kapronczi meg akarja tartani az állását, akkor önprivatizációra kényszerül, befektetőt kell találnia. S így már nem is olyan magas az ár. A Fidesznek például jóval többe került tízmilliónál minden egyes mandátuma. A kisgazdák viszont olcsóbban hozták ki, így most nyereséget könyvelhetnek el. (Abba egyelőre nem merek belegondolni, hogy ha a mandátumokat bevezetnék a tőzsdére, micsoda üzletsorozatok tartanák izgalomban az országot két választás között.) A Népszabadság szakírója egyébként már megnevezte a legesélyesebb szakmai befektetőt, s ez pedig a MIÉP. Számukra most ez az egyetlen mandátum is a létet, a jelenlétet jelenthetné. Mondom én, kevés az öröm az idei vetkőzésben. DANUBIUS Vigyázzon! RÁDIÓ ■■■ SBfflJis „Kétmillió-kétszázezer Mindig Önöknél ember hallgatja.” Mindig Önökért (Gallup) Magyarország legnagyobb kereskedelmi rádiója DANUBIUS RÁDIÓ H-1088 Budapest,Bródy Sándor u.40.Telefon: 138-8428 Telefax: 138-8925