Színes Vasárnap, 1995. július (2. évfolyam, 26-30. szám)
1995-07-02 / 26. szám
1995. július 2. Sólyom László Az alkotmánybírák és elnökük, Sólyom László nevét most minden bizonnyal imáiba foglalja a nemzet. Merthogy alkotmányellenesnek nyilvánította s megsemmisítette az egyiptomi fiz csapással felérő Bokroscsomag, azaz a stabilizációs program jó néhány részét. Nem mindegyiket, már csak azért sem, mert a magas testület most csak azokkal az indítványokkal foglalkozott, amelyek - a határozat szerint - „a törvény rendelkezései közül azokat kifogásolták, amelyek széles rétegeket érintenek, jelentős változásokkal járnak és azonnal hatályba lépnek". A többire ősszel kerül sor. Akik emlékeznek még az Alkotmánybíróság előző négy évben tanúsított hűvös távolságtartására a napi politikától és a törvényhozás szükségleteitől, nem győznek csodálkozni e metamorfózison. Mint ahogy azon sem, hogy a sok esetben a határozatok dodonai megfogalmazásával vádolt testület elnöke most mily egyértelműen, mily félreérthetetlenül ítélte alkotmányellenesnek a törvény egyes passzusait. Sőt hangjában még némi korholás is érződött. Különösen persze akkor, amikor a személyi szám használatának meghosszabbításáról volt szó... Mert ha van valami, ami ellen Sólyom professzor már az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások idején harcolt, s amit azóta is szisztematikusan ki akar iktatni az államigazgatásból, az az információs önrendelkezési joggal ellentétes azonosító jel, amellyel „beleírhatnak bennünket mindenféle könyvbe...". Az Alkotmánybíróság most felszabadultabbnak tűnik, mint fennállása óta bármikor. Erejének teljében, hatalmának tudatában van. Az előző kormány idején hozott határozatai még visszafogottan tiszteletteljesek voltak, ahogy az infánst figyelmezteti nevelője. Most azonban - már nem először - keményen rávert a kormány praclijára, mert az rosszalkodott... PATERNOSZTER Hack Péter . A parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke, bármennyire is ellenkezik alkatával, most összevonta szemöldökét. S tiszteletteljesen ugyan, de némileg ingerülten reagált az Alkotmánybíróság döntésére. Amely Hack szerint sokkal inkább saját addigi határozataiból,semmint az alkotmányból vezethető le. Az alkotmányügyi bizottság elnöke nem ok nélkül haragos. Hiszen a Bokros-cso- Mag nem kerülhetett volna parlamenti tárgyalásra bizottsági ajánlás nélkül. Márpedig ha Hack Péter rábólint valamire, azt jogilag nyilván kifogástalannak tartja. Mert előfordulhat ugyan elvileg, hogy a politikus félreteszi a jogász szempontjait, de az alkotmányügyi bizottság mai--------et—Hockát uccuéi elnökének esetében ez elképzelhetetlen. Ki van zárva, hogy a jogtudós Hack, a kisebbik kormánypárt meghatározó személyisége, a parlamenti frakció helyettes vezetője tudatosan kétes vizekre irányítsa a koalíció stabilizációs hajóját. Hack Péter meg volt győződve róla, hogy a Bokroscsomag erős nyomású vízsugár, amely oltja a már égő házat... És akkor valaki azt mondja: a tűzoltók azt is tönkreteszik, ami eddig épen maradt. Nem csoda, hogy Hack dühbe jön, s ami nehezen hihető: kétségbe vonja az Alkotmánybíróság kompetenciáját. Mondván: a testület a parlament második kamarájának szerepét játsza, s olyat tesz, ami nem szokás: költségvetési ügyekbe szól bele... Hiába, a csomag - legalábbis néhány darabja - visszakerül a parlamenthez. S bármi legyen is Hack véleménye az Alkotmánybíróság döntéséről, az biztos, hogy a megszorító intézkedések „javított, bővített kiadásában" már nem lehet alkotmányossági zavar. Mert az alkotmányügyi bizottság elnöke még egy presztízsveszteséget nem engedhet meg magának. (gyémánt) MAGYARORSZÁG SZÍNES VASÁRNAP 5 Még a nyáron rendkívüli parlamenti ülés Készül a Bokroskényszercsomag Folytatás az 1. oldalról Hogy a 72%-os kormánytöbbség akaratával szemben nem a saját érdekeiket, hanem az alkotmányosság szempontjait részesítették előnyben, ez olyan magatartás, amely mércéül kell hogy szolgáljon minden magyar közméltósági politikusnak - fejtette ki Orbán Viktor. S ha netán valakinek nem lett volna világos, mire gondol, még megeresztett egy verbális attakot Göncz elnök ellen is. Hogy hogyan tovább? A Színes Vasárnap szombati információi szerint péntekről szombatra szinte egész éjjel dolgoztak magas rangú pénzügyminisztériumi tisztségviselők és a gazdasági kabinet más szakemberei. Az első lapjelentések az alkotmánybírósági döntés nyomán 25-40 milliárddal nagyobb deficittel számoltak az idei esztendőre. Most viszont úgy tűnik, hogy 33-43 milliárd között lehet ez a növekvény. A kormány tagjainak csütörtökön kell dönteniük arról, hogy az új körülmények között miként biztosítják azt, hogy az idei pótköltségvetésben rögzített 165 milliárdos hiányt ne lépjék át. Ez rendkívüli erőfeszítéseket igényel, és negatív társadalmi hatásokat vetít előre. Csak találgatni lehet arról, hogy mi lesz a javaslatban, amelyet a szabadságát elhalasztó Bokros Lajos a kormány asztalára letesz. (Mellesleg: az, hogy a pénzügyminiszter egyáltalán tervezett szabadságot e periódusra, azt mutatja, hogy ilyen volumenű és mértékű alkotmánybírósági döntésre a kormány nem számított. Ezt más jelek is alátámasztják.) A luxus jellegű termékek, élvezeti cikkek további megadóztatásától kezdve hosszú lehet a lista, magában foglalhat ez is-GÁL ZOLTÁN, az Országgyűlés elnöke a 16 óra című rádióműsor tegnapi adásában nyilatkozva kijelentette, hogy valószínűleg július végén, augusztus elején kell a parlamentnek rendkívüli ülésszakot tartani. Ekkor hozzák meg a Bokroscsomag alkotmánybírósági felülbírálata miatt szükségessé vált további intézkedésekettézkedéseket a beruházási javak importjának lassítására is. (Ezek importja, eltérően a fogyasztási javakétól, nem csökkent.) Drasztikusabbá válhatnak bizonyos olyan elvonások, amelyek a tervezettnél nagyobb állami leépítésekhez vezethetnek. Mindez egyelőre feltételezés. Napvilágot láttak szombaton olyan értékelések, hogy valóban kemény lépések nem szükségesek. Ezek szerint a „kiesés" akár állampapírok terven felüli kibocsátásával is fedezhető. A bennünket szombaton délután tájékoztató szakemberek szerint ez is egy út lehet, ám önmagában kevés, és negatív hatásai is jelentősek. Növeli az állam eladósodását, újra felfelé sodorhatja a kamatszintet, és egy ponton túl kétségessé teheti azt, hogy a forintleértékelés jelen előre tervezett szisztémája fenntartható legyen. S megkérdőjelezi azt is, hogy az MNB által prognosztizált szinten, tehát a még kezelhető évi 30 százalék alatt maradjon az infláció... Összegzésképpen felkészülhetünk a forró júliusra, a rendkívüli parlamenti időszakra. (Munkatársunktól) A PÉNZÜGYMINISZTER szerint az Alkotmánybíróság döntése miatti deficitnövekedés következtében új költségvetési törvényt kell a parlament elé beterjeszteni. A hiányzó pénznek azonban csupán egy részét kell a központi költségvetésnek megfizetnie. Az Alkotmánybíróság döntése csak egy fejezetet érint: a Népjóléti Minisztérium kiadásainál emiatt nem sikerül csökkentést elérni. Ez a családi pótléknál 9, a várandóságinál 1, a gyermekgondozási díjnál 3 milliárd forint lenne, s ez az összesen 13 milliárdot jelent. A honoráriumok járulékterhének 12 milliárdos és a táppénzszigorítás 5 milliárdos többlete, valamint a vállalkozók baleseti járuléka megemelésének hatása a társadalombiztosítási alapok költségvetésében jelent volna meg. Az immáron sokadszor elkészített törvényjavaslatot azonban a tavaszi ülésszak végéig sem fogadta el a parlament. Az alkotmánybírósági döntés azért nem tenné kötelezővé újabb pótköltségvetés megalkotását, mert a változás csak kevéssel haladja meg a pénzügyminisztériumi szakértők által oly sokat emlegetett - még megengedettnek tartott-10 milliárdot. (várkonyi) POLITIKAI KULISSZATITKOK • POLITIKAI KULISSZATITKOK U.. . ______________________________________________________________________________________________________________________ '. ■ „ .. Torgyán rejtekhelyen Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke megelégedéssel vette tudomásul, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások eredménye szerint pártja, az MSZP-vel együtt, a népszerűségi lista első helyén áll. Úgy tudni, hogy a Kisgazdapárt vezére immáron - az alkotmánybírósági döntés és az FKGP folytatódó népszerűséggyarapodása ismeretében - lehetségesnek tartja a Horn-Kuncze-kormány válságát, a koalíció idő előtti bukását és az előre hozott választásokat is. Mint mondotta, nincs kétsége aziránt, hogy ha ilyen választásra kerülne sor, úgy övé lenne a miniszterelnöki szék. Egyesek szerint, akik a hét végén beszéltek vele. Torgyán József most rejtekhelyen gondolja át egy „árnyékkabinet" összetételét egy befolyásos, igazgatási tapasztalatokkal rendelkező szakember segítségével, akinek nevét azonban senkinek sem árulja el. Az ellenzék más csoportjai szerint viszont Torgyán, megfelelő intellektuális pártbázis híján, most érte el a csúcspontot... IMF-kényszer zubbony? A Nemzetközi Valutaalappal idehaza és Washingtonban tárgyalt szakértők egy része úgy véli, e pénzügyi szervezet meglehetősen sematikus feltételrendszer kényszerzubbonyába akarja belegyömöszölni a vele tárgyaló országokat, eközben nincs tekintettel az egyes államok geopolitikai sajátosságaira, saját erőből tett stabilizációs erőfeszítéseire. Hacsak persze nincs amerikai kormánynyomás a segítségnyújtásra, mint az emlékezetes mexikói pénzügyi összeomlás idején... ] Ezt a nézetet újabban több magyar politikus is osztja. Suchman Tamás privatizációs miniszter szintén rámutatott a közelmúltban, hogy a nemzeti érdekek leghatározottabb képviseletére van szükség a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott tárgyalásokon. Az IMF mindenesetre a maga részéről keményen tárgyal, képviselői határozottan fogalmaznak. Kopits György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője már kijelentette: a magyar folyamatok megkívánják, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt megsemmisített intézkedéseket helyettesítsék ésszerű, azonos mértékű intézkedésekkel. Egyebek közt megfogalmazta: „Egyelőre alig látszik a március 12-i csomag hatása, több intézkedés még hátravan, így nem lehet megítélni, hogy a GDP 3,5 százalékát kitevő költségvetési hiány mellett megfékezhető-e az eladósodás növekedése. Első ránézésre úgy tűnik, ahhoz, hogy ez a cél reálisan elérhető legyen, a hiánynak 3,5 százalékpontnál kisebbnek kellene lennie." Amit itt nem mond ki, de ami ebből következik: ahhoz, hogy a költségvetési hiány a GDP 3,5 százalékánál is kevesebb legyen, az idei 165 milliárdos „csökkentőcsomaggal" egyenértékű - vagy csaknem ugyanekkora - újabb csomagra volna szükség. Kérdés azonban, hogy ez súlyos társadalmi következmények nélkül biztosítható-e... Vannak olyan koalíciós személyiségek, akik szerint meg lehetne értetni az IMF-fel, hogy 3,5 százalék helyett mintegy 4,5 százalékkal is megelégedhet, ennek elérése garantálható lenne a „megszakadás" veszélye nélkül is. Idetartozik: az alkotmánybírósági határozathoz történő pénzügyi alkalmazkodás nyilván nehezíti az IMF-fel kimunkálandó készenléti hitelmegállapodást, amely enélkül is leghamarabb az év vége felé lett volna várható. Másrészt a korábban bejelentett német hitelek csomagjának tényleges folyósítása is - két ottani tartományi parlament döntésén túlmenően - függvénye az IMF-megállapodásnak. Surányi milliói A legnagyobb jövedelmű hazai bankvezető állítólag Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Úgy tudni, kinevezésekor olyan szerződést kötöttek vele, amely évente legalább 25 millió forintos jövedelmet biztosít számára. Surányi György alapbére, értesülésünk szerint, havonta 1,4 millió forint, ám ezenfelül hathavi garantált prémium is megilleti. Ferihegy II kérdőjelekkel Néhány hónapja bejárta a sajtót a hír, miután aláírták a kanadai Huang- Danczkay-csoporttal a keretszerződést, zöld útja van a Ferihegy II repülőtér bővítésének. Ám kezdettől fogva világos volt, hogy az ügy nem egyszerű: a megállapodás ellenzői kitartottak és most is kitartanak amellett, hogy a kanadai cég a vállalt terhekhez képest aránytalanul hosszú ideig tartó üzleti jogokhoz és előnyökhöz juthat, s ez ellentétes a hazai nemzeti érdekkel. Noha őszig még a keretszerződésből következő mintegy tucatnyi szerződést kellene aláírni, a KHVM-ben optimisták, az ott dolgozók szerint addigra olyan kormány-előterjesztés készül, amely egyértelmű pozitív tisztázást hoz. Mások nem olyan biztosak ebben. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) tudniillik költségvetési szerv, s mint ilyen, beviheti jogait egy gazdasági társaságba. Ugyanakkor azonban a Pénzügyminisztérium hibásnak tartja az LRI ilyen minősítését, és kiiktatná azt a költségvetési szervek sorából. Ha ez a Huang-Danczkaycsoporttal kötött szerződés véglegesítése előtt történik meg, egyet jelenthet a projekt „elenyészésével", mivel az LRI már nem kapna gyakorlatilag automatikusan engedélyt a ráruházott jogoknak gazdasági társaságba való bevitelére. A Huang-Danczkay vissza is léphet... Egyébként az tapasztalható, hogy sokan kétségbe vonják az alapelképzelés realitását is, azt, hogy az évi 3 milliós repülőtér forgalma az ezredfordulóig a kétszeresére nőhet. Szerintük ez nem veszi figyelembe a realitásokat, túlbecsüli Ferihegy vonzását, alábecsüli a Schwechati (Bécs) repülőtér viharos fejlődését, Prága konkurenciáját. Lejárt órák A privatizációjára váró áramszolgáltatók lerobbanását mutatja (és épp ilyen állapotuk miatt is sürgős a tőkeinjekciót hozó privatizáció), hogy e vállalatoknak egyre kevesebb pénzük van a fogyasztóknál lévő árammérő órák rendszeres karbantartására, cseréjére, ellenőrzésére. 10-12 esztendő, de néha ennél rövidebb idő alatt e villanyórák elpiszkolódnak, alkatrészeik kikopnak, a valódi fogyasztásnak néha csak törtrészét mutatják. Emiatt az áramszolgáltatókat több százmilliós kár éri. Legalább ekkorára becsülik azt a veszteséget, amivel a jó technikai érzékű barkácsolók rövidítik meg e cégeket. Tűvel, gemkapoccsal, dróttal, mágnesdarabkák használatával és sok más eljárással lassítják a könnyen manipulálható, mechanikus elven működő órák mozgását, és az eredmény olyan villanyszámla, amelynek nincs köze a tényleges fogyasztáshoz. A többé-kevésbé ötletszerű ellenőrzések is évente több tízezer ilyen cselekményre derítenek fényt. Mint egy áramszolgáltató cég vezetője mondotta: az áramlopás hazánkban, a labdarúgást is megelőzve, vezető nemzeti sporttá vált.