Színes Vasárnap, 1995. november (2. évfolyam, 44-47. szám)

1995-11-05 / 44. szám

­ ------------------------------— Emmanuel-díjat adnak át Andrew Vajnának Ma New York egyik patinás föladva vállalja apja védelmét. — szállodájában, a Pierre-ben Hisz benne, ám amikor egy minden valószínűség szerint Al budapesti kutató útja alkalmá­b' Gore, az Egyesült Államok alól- val megismerkedik apja hajda­nőke adja át Andrew (András) mj fegyvertársának feleségével Vajnának az Emmanuel Alapító (Törőcsik Mari), szörnyű bizo­mány díját. Mint ismeretes, Tony nyosságot szerez. Curtis, a magyar származású­­ Nem egy tipikus hollywoodi filmsztár volt az alapítványié- történet. Ki lesz még jelen a díját­­vó. A gondolat néhány év előtti, adáson­­ magyarországi látogatása alkal- - Elég nagy eseménynek i­l­mával született, amikor is élet­ ígérkezik. Tony Curtis mellett ben maradt rokonait igyekezett a magyarországon is jól ismert , idehaza fölkutatni. Az igen üzletember, Andrew Sarlós is a megbecsült kitüntetést azok a meghívottak között van. És kapják, akik valamilyen módon persze sokan, akik az USA-ban hozzájárultak, hogy az emberi­ számítanak. Még a magyar mi­ség soha ne feledje fél évszáz m­­niszterelnöktől is kapott az dús szégyenét. alapítvány egy levelet, amit _ Andy Vajnát, az amerikai ma fölolvasnak, s amiben a filmcézárt Los Angeles-i iroda- Horn Gyula részint kimenti­jában értem utol­ magát, mert személyesen nem - Mivel érdemelte ki a rangos tudott ideutazni, részint mél­díjaz­­tatja az alapítvány alapgondo­- Minden bizonnyal a Music saját.­box című filmemmel. - Úgy tudom, hamarosan ismét - Sokan láthatták idehaza is Magyarországra érkezik Evita­nt­ Jessica Lange főszereplésével, Em­­ma filmje forgatására, amelyben lékeztetne a sztorira ? Madon­na játssza a főszerepet. - Egy évtizedek óta Ameri- - Mostanában sűrűn meg­­kában élő férfit megvádolnak, fordulok odahaza, hiszen már hogy a fasiszta uralom idején a helyszínek kiválasztásánál embereket gyilkolt. Akik föl is­ tartunk. Még bizonyos pénz­mérni vélték, pert indítanak el- ügyi tárgyalások folynak, de lene. Ő természetesen végzetes ha minden jól megy, március­félreértésnek minősíti a vádat, han hozzákezdünk a munkát • 1995. november 5. Pénzek, érvek, csaták Folytatás az első oldalról Suchman a hét végén ismétel­­ten kifejtette álláspontját. En­nek lényege: a bérkérdésekről halaszthatatlanul tárgyalni kell, ezek megközelítőleg egy­milliós kört érintenek. Szemé­lyes megítélése szerint a vasár­napi kormányülésen egy úgy­nevezett minimális bérfejlesz­tési program már elfogadható lenne. Suchman azt mondotta, hogy a kormánynak ebből kell kiindulnia: elemi érdeke, hogy a termelőszférában jól fizetett emberek dolgozzanak, minde­nekelőtt a munkabéke fenntar­tása és az exporttermelés foko­zása miatt. Kérni ugyanis Suchman szerint csak akkor le­het, ha adni is tudunk. A pri­vatizációs miniszter elképzelé­sei állítólag az állami tulajdo­nú cégeknél 15-21 százalékos átlagkereset-növekedést irá­nyoznak elő. Veszteséges cé­geknél az alsó, a kiváló ered­ményt produkálóknál, illetve a hatóságilag meghatározott ár­ral dolgozóknál a felső határ lenne az irányadó. A kormány hangulatát jelez­te a csütörtöki vita, amely állí­tólag szenvedélyes volt. Értesü­lésünk szerint különösen visszatetszőnek találták a Paksi Atomerőmű dolgozóinak a cég nyereségességére hivatkozó 25 százalékos követelését, tekin­tettel arra, hogy ott idén már volt egy 23 százalékos emelés, és a havi bérek százezer forint körüliek. A jelek szerint Suchman elképzeléseit két ol­dalról támadják. A kormányon belül Bokros Lajos a stabilizáció folytatását félti a villamosener­­gia-ipar bérköveteléseinek „pu­ha" fogadtatásától. Ő hangoz­tatja e követelések megalapo­zatlanságát: összességében nem annyira a teljesítmény ja­vult, mint inkább az áremelke­dések következtében jobbak az áramszolgáltatók eredményei. Bokros a Színes Vasárnap érte­sülése szerint ebben a kérdés­ben maga mögött tudhatja a kormánytagok többségének és talán a miniszterelnöknek a tá­mogatását is, mivel attól tarta­nak, hogy az engedmények nem lefékeznék, hanem lavina­szerűvé tennék a sztrájkmoz­galmakat. A másik oldalon a vil­lamosipari szakszervezet, mint elnöke, Gál Rezső a hét végén mondotta, „megfontolásra" el­fogadja Suchman előterjeszté­sét, de az abban foglaltaknál sokkal többet szeretne elérni. Gál Rezső figyelmeztetett: a­ kormány többet veszíthet a privatizációs feltételeket rontó sztrájkok miatt, mintha teljesíti követeléseiket. Gál minden va­lószínűség szerint arra utalt, hogy ha nem tudnak meg­egyezni a kormánnyal, akkor még novemberben minden áramszolgáltató sztrájkba lép­het. „Ez a nyomás olyan for­mája, amely már a zsaroláshoz közelít" - mondotta egy kor­mánytag. Munkatársunktól IMF: előtörlesztés Reménykeltő lépés a készenléti hitelhez Némileg váratlanul érte a köz­véleményt a csütörtöki kor­mányülésen elhangzott beje­lentés, mely szerint Magyaror­szág, miközben két éve hiába próbál fölvenni egy mindössze 300 millió dolláros hitelt az IMF-től, 600 millió dollárt visszafizet előtörlesztésként, két évvel a határidő előtt. Ez az összeg a teljes külső magyar adósság kettő százaléka. Mint Kopits György, az IMF magyarországi képviselője nyi­latkozta, ezt bizalomkeltő gesztusnak értékeli a szerve­zet, de messzemenő következ­tetéseket nem kell levonni be­lőle, hiszen nem túl jelentős összeg. Surányi György, az MNB elnöke pedig pénteki saj­tótájékoztatóján úgy vélte, a többi adósság ilyen visszafize­tésére egyelőre nincs mód. Szakértők szerint ez az előtör­lesztés mintegy 4 milliárd fo­rintnyi kamatot spórol meg a költségvetésnek, amelynek kia­dásai és bevételei egyensúly­ban vannak. A hihetetlen ütemben növekedő hiányt az okozza, hogy az államilag ger­jesztett infláció egyik legna­gyobb vesztese éppen a bü­dzsé, mert egyre magasabb ka­matot kell fizetnie. Egy éven belül a magyar költségvetés kamatterhe 700 milliárd forint lesz. Az egyensúlyhoz pedig az kell - tanácsolta néhány hó­nappal ezelőtt az IMF képvise­lője -, hogy Magyarország hoz­zánőjön az adóságához. Vagyis rendszeresen képes legyen a költségvetést előtörleszteni. Más vélemények szerint vi­szont a pénzügyminiszter wa­shingtoni tárgyalásai során tett ígéretet a hitel visszafizetésére, ami meg nem erősített hírek szerint a két éve kért 300 millió dolláros készenléti hitel felté­tele lehet. Egyes hírek szerint januárban megszülethet a ked­vező döntés, ha a parlament jó­váhagyja a költségvetést. Arról viszont egyelőre még sejtése sincs senkinek, hogy mi törté­nik, ha a büdzsé idei hiánya nem 200 milliárd, hanem 300 milliárd forint lesz. L. M. és mindent tagad. Lánya, aki hoz, egyébként ügyvéd, karrierjét M. T. J(Xod\K^X^ \! MAGYARORSZÁG Marad a régi adótábla? Rendkívül hányatott sorsú a jö­vő évi személyi jövedelemadó­ról szóló törvényjavaslat. Bár az előkészületi munkák csaknem fél éve tartanak és nyár végére elkészült - nagy vonalaiban - a nemrég az Országgyűlés elé terjesztett indítvány, ám az el­telt két hónap sem volt elegen­dő arra, hogy az Érdekegyezte­tő Tanáccsal sikerüljön valami­lyen módon megállapodni. Ezek után két variáció képzel­hető el. Az egyik: a Pénzügymi­nisztérium keresztülviszi az akaratát, és a már megismert adótábla lép érvénybe, ahol megszűnik az adómentes határ, míg a maximális kulcs 44%-os lesz. A másik, amiről a legújabb hírek szólnak: a PM, látva a tár­sadalmi felháborodást, nem nyúl az adótáblához. A költség­­vetés az utóbbi variációval jár­na jobban, akkor az szjából származó jövő évi bevételek el­érik az 500 milliárd forintot. A most kidolgozott tábla viszont „csak" 480 milliárd forintnyi bevételt hozna. Egyes szakér­tők szerint jól jönne ez a 20 mil­liárd forint, mert a sztrájkfenye­getések hatására odaígért köz­alkalmazotti béremelésre leg­alább lenne fedezet. L. M. SZÍNES VASÁRNAP 3 M PTrncmn iS il mm I 1 OrU w In Több mint pótlék Ezt már nem lehetett halogatni. Annyi indulat feszül ebben a ki­csiny országban, mint egy robbanásig hevített kazánban, amely­ből valamiképpen ki kell engedni a gőzt, hogy mozdonyostul, masinisztástul, az utasokkal együtt levegőbe ne röpüljön. De mit tegyen a szegény kazánfűtő, ha mindegyre zargatják, hogy in­dulni kéne, haladni, lapátoljon még több szenet, szítsa a lángot, miközben tudja, bármelyik szelephez nyúl, mindegyik túlhevült már, megégeti a kezét. Elindítja mégis a mozdonyt - kis ország kis vonatán a fűtő és a gépész egy és ugyanaz­­, keresztet vet, lesz, ami lesz, s a gyorsu­ló zakatolást hallgatva reméli, hogy talán csak kisiklik majd a szerelvény, akkor még javítható (?), de végzetes szakadékba nem zuhan. Kínjában, mert érzi, nem ez a legjobb megoldás, dudorá­­szik. S közben arra gondol, ez tiszta kabaré, lám Lisa Minelli és Bob Hope, a csóró kis konzumnő és a mitugrász konferansz hiá­ba dalolta rekedtre magát, hogy money, money, money... De meg kellett próbálni... Mint ahogy próbálkoznak a közalkalmazottak, és próbálkozik a kormány. Sok lenne itt most fölsorolni, hány szakma akar sztrájkolni ebben és a jövő hónapban harminc-negy­ven százalékos béremelésért, illetve azért, hogy ami az alkuk után a követelésekből megmarad, legalább a jövő évre tervezett inflációt fedezze. A villamosipariak a héten már Pakson és má­sutt is tartottak két-két órás munkabeszüntetést. Demonstráció­juk eredménye kétséges. Mindössze egy ígéret. A miniszterek megvizsgálják, milyen lehetőségei vannak annak, hogy a való­ban nyereséges állami cégeknél legyen mód a béremelésre. Ma a kormány éppen erről (is) tanácskozik. Vélhetően abban a szel­lemben, amit Horn Gyula egy lakossági fórumon öntött szavak­ba ilyképpen, az ország gazdasági stabilitása miatt nem enged­hetnek a közalkalmazottak sztrájkköveteléseinek. De más a szó, és más a tett. Ravasz politikus a miniszterelnök. Vélem, hogy részben máris kihúzta a kígyó méregfogát. Nem vé­letlenül döntött a kormány éppen ezen a héten a családi pótlék­ról. Amit föltehetőleg már a jövő héten megszavaz a parlament. S ami jótékony mákony lesz a közalkalmazottaknál sokkal széle­sebb réteg megnyugtatására. Mert azok a családok, akik jövő áp­rilistól már az új rendszer szerint kapják az egy-két vagy több gyermek utáni pótlékot, már most láthatják, tudhatják, hogy azért ez sokkal több, mint amivel a nyárelőn a Bokros-csomag „adományaként" hergelték őket. S bizonyára sokan elgondol­kodnak ama közmondás igazságtartalmán, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok". S talán nem is érdemes már a metsző novemberi szélben a Parlament elé vonulni. Ha nem így elmélkednének, föltehetőleg akkor is fölösleges. Mert hogy mire lesz itt elegendő pénz jövőre, azt, úgy tűnik, sen­ki sem tudja. Csak vágyak vannak, politikai megfontolások, az ország gazdasági stabilizálásának csalfa reménye. A héten az Or­szággyűlés bizottságai átrágták magukat az 1996-os költségvetés tervezetén. Szinte mindenütt általános vitára alkalmasnak talál­ták, ám a javaslatnak nincs olyan fejezete, amelyben legalább egy vagy két tételt a lojális, „kormányhű" szocialisták is el ne­vetné­nek. Kemény szócsatákra lehet tehát számítani hétfőtől a Tisztelt Ház maratoni, egész hetes ülésén, de billenjen erre vagy arra a mérleg nyelve, attól a büdzsében még nem lesz több pénz. Sőt, még annyi se... Hiszen a miniszterelnök úr a családi pót­lékkal százmilliárd forint sorsát már szinte el is döntötte. Jó ér­zékkel, mert abban biztos lehet, emiatt még az ellenzék sem tá­madja majd nagyon.De honnan kerül elő ez a százmilliárd? Az lehet, hogy csoda történt. Látni vélem, hogy Horn, mint egy bű­vész, belenyúl a (közös) kalapba. A miniszterek lesnek, miként húzza elő a fehér nyulat. S ámulnak, amikor meglátják, hogy tap­sifüles helyett a kormányfő kezében ott ragyog a nagy Kohinoor. Taps. Talán csak Bokros pénzügyér fanyalog egy kicsit. Lein­tik. Azt a kis dohányt majd összekotorják a költségvetés más zu­gaiból. E pillanatban az a fontos, hogy lehűtsék a robbanásig fű­tött indulatokat, valamiképpen csillapodjon a nép. S ezzel voltaképpen egyet lehet érteni. Hogy aztán mennyire égetjük meg a tenyerünket? Az a jövő zenéje. A következő pót­költségvetéskor ráérünk gondolni vele. « - . . * —------ Kun u^PÓR VILMOS Sorsdöntő elhatározás előtt a KDNP (/) &A^jo^Mjgf'LLjc H -€­­x y f^ó | Kulcsfontosságú döntés vár a Tölgyessy Péter egykor az sét" célozta, a volt miniszter kori - az ellenzék által is szűk- Kereszténydemokrata Nép- SZDSZ-ben: egyévnyi elnök- erőtlen, MDF-függő politizáló- szerűnek minősített - ipari mió­­ párt Országos Választmánya-­ség után vereséget szenvedett, sa miatt.­nisztersége, majd a főpolgár-­­ nak tagjaira november 11-én, részben azért, mert a korábbi Többen bírálják Füzessy Ti- mester-választáson elért előke-A testület ekkor tárgyalja vezetők nem működtek együtt bort is, elsősorban gyenge mé­­lő helyezése alapozta meg­ azt a határozati javaslatot, vele. A KDNP elnökét az esle- diaszereplései miatt. Egyes vég Érdekes következtetésekre amely indítványozza, hogy a hetetlenülés fenyegeti, mint remények szerint, ha az Ország ad okot a KDNP-n belüli erővi- KDNP csatlakozzon az MDF akkor Tölgyessyt - hiába vá­­gos Választmány a Polgári szonyok földrajzi megoszlása és a Fidesz-MPP által szorgál­­lasztotta meg őt a tagság, a Szövetség mellett dönt­és is. Értesüléseink szerint Giczy mázott Polgári Szövetséghez, parlamenti frakció és a döntés­ Giczy távozik posztjáról, tábora csaknem kizárólag az Giczy György pártelnök hozó testületek együttes több- Füzessy nem mondana le az Alföldre, Kelet-Magyarország­­olyannyira ellenzi a hárompárti­sége a párt belső ellenzékéhez ügyvezető elnökségről. Giczy- ra korlátozódik, míg a Polgári együttműködést, hogy a hatá­­hoz,­vel együtt azonban kivonulna Szövetség hívei a Dunántúlon rozat elfogadása esetén még el- Információink szerint Giczy a KDNP első vonalából az a vannak túlnyomó többségben, neki megbízásáról is lemond a­ a százhetvenhat fős választó csoport, amely a kisgazdákkal A hárompárti ellenzéki együtt­­mű - ezt világossá tette a megyei mány negyvenöt-ötvenöt szá­­val a szorosabb együttműkö- működés hívei egyetértenek vezetőkkel lezajlott egyeztetés zalékának támogatására szá­­dos támogatója­­például Hasz- Orbán Viktorral, a Fidesz-MPP után. Valamelyest árnyalja a ké­­mibhat. Ez kétségkívül szoros­­os Miklós, a Torgyán ihlette elnökével abban, hogy az per információnk, amely szerint csatát ígér, különösen, ha hoz- Nemzeti Szövetség reprezen- MDF-KDNP-Fidesz-MPP vá- Giczy - belső fórumokon - már rászámoljuk a pártelnök eile­­tánsa vagy Gáspár Miklós és lasztási koalíció érdemi felke­­korábban is kilátásba helyezte nében felsorakozó Lator- Pálos Miklós). Azonban ha for­ szülését minél hamarább - az lemondását, ha nem az általa ki­­csi-Surján páros (a választ- díjva alakulnak az események esetleges időközi választások­­alakított politikai stratégiái kor­mány elnöke és az egykori - tehát az Országos Választ- ra számítva - el kell kezdeni, veti a párt­ pártelnök) lassú, de biztos erő-­mány elutasítja a Polgári Szó- Giczy György ezzel szem-Érthető a pártelnök fokozó­­södését. A KDNP-n belül egy­ vétségét, a pártellenzék nem­ben továbbra is óvja pártját az dó nyomásgyakorlása, hiszen re elfogadottabb az a véle- adja fel a küzdelmet. MDF-Fidesz „ölelésétől", és Giczy György idén januárban tény, hogy Giczy nem felelt Giczy lemondása esetén a változatlanul úgy gondolja, kezdődött elnöki periódusa­ meg az elvárásoknak, a párt­győztesek elnökjelöltje m­fár- csak egy erős KDNP vállalhat­nak eddigi legnagyobb meg- népszerűsége emiatt nem is­mációink szerint az eddigi szorosabb ellenzéki összefő­­próbáltatása előtt áll. Paradox növekedhetett, s az elnök jó- közszereplése alapján sikeres- mást - akkor is csak az FKGP módon szinte ugyanabba a szi­­nuák­ megválasztása csupán nek tekintett Latorcai János lesz. bevonásával. ,­tuációba került, amelybe Surján László „megbünteté- Az ő respektjét egyrészt egy- i / Névai Gábor KV­ ­P „

Next