Színes Vasárnap, 1996. március (3. évfolyam, 9-13. szám)

1996-03-03 / 9. szám

4 SZÍNES VASÁRNAP Kárpótlás a rendszerváltásért /Vagyont kapnak a szakszervezetek Folytatás az első oldalról Újabb problémaforrás lehet, hogy akik eddig nem használ­tak állami ingatlant, azok most nem kapnak tulajdont. Meg­lehet, az azonos területen mű­ködő „konkurens érdekvé­dők" esetleg igen. Stílusosan iskolapéldának ti­tulálható a Pedagógusok Szak­­szervezetének (PSZ) váromá­­nya, hiszen ezzel kapcsolatban valamennyi probléma tetten A törvényjavaslat moratóriumot hirdet a majdan kiosztott ingatla­nokra, s átadásuk után 15 évig sem el-, sem bérbe adni nem le­het ezeket. Sőt hitel fedezetéül sem szolgálhatnak, legfeljebb, ha az ingatlan felújítására vesz fel pénzt a tulajdonos párt vagy társadalmi szervezet. Kibúvó le­het azonban, hogy az ingatlan szolgálhat biztosítékul egy új építkezéshez, s el is lehet cse­rélni. A kincstárba pénzt befizet­ni ugyanis csak akkor kell a ja­vaslat szerint, ha az új épület ke­vesebb mint felét éri a réginek. Tehát ha például csak negyven százalék a nyereség, a párt vagy társadalmi szervezet megtart­hatja a pénzt. Ezt az akciót meg is ismételhetik, hiszen a jogsza­bály tervezete ezt nem tiltja. A fiktív bérletként ismert technika azonban nem járható út: a tulaj­donos 15 évig „nem engedhet be" más szervezetet az épület­be, még ingyen sem­­érhető. Ennek oka nem az, hogy a szakszervezetek közt a PSZ számíthat a legtöbb, a lista szerint 11 ingatlanra. Köztük például a Fáklya Klub 4700 négyzetméterére, és nyolc, összesen kétezer négyzetmé­ternyi üdülőre, tanyára s turis­taházra. A hozzájuk tartozó 26 ezer négyzetméter földdel együtt. A gond inkább az, hogy 89- ben kiszakadt a PSZ-ből a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszer­vezete (FDSZ). Ők ketten most közösen kapják meg a másfél ezer négyzetméteres Városli­geti fasori székházukat, ám a többi ingatlan a lista szerint ki­zárólag a PSZ-é. Kis Papp Lász­ló FDSZ-elnök pedig „nem tartja jónak", ha ők nem kap­nak azokból is. Erre a törvényjavaslat sze­rint 15 évig nincs mód, hiszen addig nem lehet másra átru­házni a most megkapott ingat­lanokat. Hacsak a törvény megszületéséig meg nem álla­podik a két szervezet, s az in­gatlanokért közös használó­ként jelentkeznek majd a Kincstári Vagyoni Igazgató­ságnál. Erre az ad lehetőséget, hogy az számít, ki használja az adott ingatlant a jogszabály hatályba lépésekor. A megálla­podás lehetségesnek tűnik: Árok Antal hivataligazgató sze­rint a PSZ nyitott arra, hogy az FDSZ-nek is adjon az ingatla­nokból. Arra azonban nem, hogy a rendszerváltás után alakult „konkurencia", a Peda­gógusok Demokratikus Szak­­szervezete (PDSZ) is kapjon valamit ebből. Ők persze másképp gondol­ják ezt. A pedagógus-érdek­képviseletek három év után sem egyeztek meg arról, ho­gyan osszák fel maguk közt a már régen is a PSZ tulajdoná­ban lévő vagyont. A PDSZ vé­gig úgy érvelt, hogy az ingye­nesen használt ingatlanok el­osztásáról is tárgyalni kell, de ettől a PSZ elzárkózott - tud­tuk meg Szakács Péter PDSZ- szóvivőtől. Aki szerint ha most újabb ingatlanok is „bekerül­nek a kalapba", azokat is el kell osztani. Az ingatlanosztás előtti helyzet más szakszervezetek­nél sem egyszerű. Például a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezeténél, amelynek neve alatt két boglárlellei üdü­lő szerepel a várománylistán. Csakhogy nincs ilyen szak­­szervezet, mert a KPVDSZ há­rom részre szakadt. Az egyik Számításaink szerint összesen mintegy ötvenezer négyzetméternyi ingat­lannal gazdagodnak a pártok, ha az Országgyűlés megszavazza az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyről legközelebb másfél hét múlva egyeztetnek a pártok. A javaslat két lehetőséggel számol: vagy csak a hat parlamenti párt kap a jelenleg pártok által ingyen használt állami ingatlanok­ból, vagy rajtuk kívül a 94-es választások első fordulójában a területi listák­ra leadott voksok 1 százaléknál többet szerzett pártok is kapnak. Előbbi alapján az MSZP közel 19 ezer négyzetméter irodára számíthat, ha utóbbit fogadják el a képviselők, az a szocialistáknak 3 ezer négyzetméter „veszteséget” jelent. Az SZDSZ 11 és fél ezer négyzetméter vagy ennél más­fél ezerrel kevesebb irodát kaphat. Az MDF hat és fél, illetve hatezer négyzet­­méterre számíthat, a KDNP várománya 5 ezer, de legalább négy és fél ezer négyzetméter iroda. A Fidesz négyezer négyzetméteréből négyszázat „ve­szíthet el”. A parlamentbe be nem került pártok közül négy érte el az 1 száza­lékos voksküszöböt. A Munkáspárt - ha egyáltalán kap ingyenirodát - valami­vel több mint másfél ezer négyzetméter, a Köztársaság Párt ennél mintegy háromszáz négyzetméterrel kevesebb ingatlanért drukkolhat. Az Agrárszö­vetség ezer, a MIÉP nyolcszáz négyzetméter ingatlan tulajdonosa lehet, üdülőt most a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) kezeli, a másikat a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet. (A szakszerve­zet adatai szerint utóbbi ingat­lant a VISZ tagszervezete, a Hungária Szálloda Szakszer­vezeti Bizottsága használja. Ma már azonban nincs Hungá­ria Szálloda...) Viszont mind­két ingatlant használja rajtuk kívül a harmadik utódszerve­zet, a Bankok, Biztosítók Dol­gozóinak Szakszervezete is. Magának a KASZ-nak is „van előélete", hiszen előbb több kicsi szakszervezet pró­bálta védeni a kereskedelmi dolgozók érdekeit, majd ezek­ből jött létre az egységes szer­vezet, így lehet, hogy míg a kincstári lista szerint a Keres­kedelmi Szakszervezet használ egy művelődési központot a budapesti Eötvös utcában, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége pedig egy bada­csonytomaji üdülőt, valójában mindkét ingatlan várományo­sa a KASZ. A képet tovább bo­nyolítja: Mátraházi István ügy­vivőtől megtudtuk, hogy - bár ezt tiltja a törvény - a művelő­dési házban bérlők is vannak. Például a kerületi közjegyző. Egyszerűbben átlátható a kép a budapesti Benczúr utca 43. alatti ingatlan esetében. Itt mindössze arról van szó, hogy míg a kincstár tudomása sze­rint az 1800 négyzetméteres in­gatlant egyedül a Vízügyi­ Köz­szolgáltatási Dolgozók Szak­­szervezete használja, valójában itt lakik még (tehát váromá­nyos) másik öt szervezet is. A kincstári lista szerint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége két üdülőt és egy majd 1800 négyzetméteres ker­tet (!) is használ jelenleg. De ezeken kívül e szervezet a vá­rományosa a budapesti, Város­ligeti fasor 38. alatti 4200 négy­zetméteres székháznak is. Vi­szont az épületbe a szövetség hat tagszakszervezetén kívül számos társadalmi szövetséget és alapítványt, illetve a Tudo­mányos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetét is „been­gedték". Ők a törvénytervezet szerint mind tulajdonosai lesz­nek az általuk használt irodák­nak. Amit Kozma Károly, a szakszervezeti szövetség főtit­kára furcsa megoldásnak talál, „hiszen őket szívességből en­gedtük be". Daróczi Dávid . ... ./.].v/l./x Információval szelídítik az uniósokat " A magyar gazdák is félnek Európától Morvanaól. A magyarországi gazdák ér­dekképviselete elsődleges kö­telességének érzi, hogy a hazai termelőket folyamatosan tájé­koztassa az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeiről, követelményeiről, hátrányai­ról és előnyeiről. A gazdaköri szövetség megítélése szerint megtörtén­het, hogy a hazánkban a me­zőgazdasághoz igen nagy számban szorosan kötődő la­kosság éppen azért, mert az agrárgazdaságot félti, a maj­dani népszavazásnál a csatla­kozás ellen voksol, holott az integráció az ország egészé­nek érdeke - jelentette ki Koz­ma Huba, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szö­vetségének elnöke. Kozma szerint a megoldás a kellő felkészítés, mégpedig nemcsak folytonos felvilágosí­tással, hanem a valóban ön­kéntes beszerző, értékesítő és feldolgozó szövetkezetek szer­vezésével is. Ezek a szerveze­tek azáltal, hogy növelik a ter­melés jövedelmezőségét, csök­kentik a termelők kiszolgálta­tottságát, lényegében azt ké­szítik elő, hogy szilárd, gazda­ságilag is megerősödött ma­gángazdaságokkal csatlakoz­zunk az Unióhoz. Ezért a Magyarországi Gazdakörök C{ CtO.'\£UvUjO^ Országos Szövetsége újabb is­meretgyarapító programokat szervez az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében. Az egy évvel ezelőtt alakult Közép-európai Gazdatanács Csehországban megrendezett összejövetelén elhangzottak ugyanis megerősítették azokat a hazai tapasztalatokat, misze­rint a magántermelők mind a már unióbeli, mind a befoga­dásra váró országokban félnek a csatlakozástól. A veszélyér­zet alapja döntően a hiányos információ. A közép- és kelet-európai mezőgazdaság tömegtermé­keinek bezúdulásától tartó nyugat-európai gazdák köré­ben például kevéssé ismert, hogy a visegrádi országok ag­rártermékei együttesen is csak ötszázaléknyi részesedést je­lentenek majd az Unión belüli áruforgalomban. E vélt fenyegetettségérzet eloszlatása érdekében a cseh, a magyar, a lengyel és a szlo­vák magángazda-érdekkép­viseletek felveszik a kapcso­latokat a nyugat-európai társ­­szervezetekkel. Ugyanakkor közös stratégiát alakítanak ki, és megállapodnak a csat­lakozási tárgyalások kapcsán képviselendő közös álláspon­tokban.­­ MAGYARORSZÁG Fedor Vilmos szocialista képviselő cáfolja, hogy a társadalmi szervezetek és pártok minden használatukban lévő ingatlant megkapnának, így - sze­rinte - múlt heti lapszámunkban tévesen jelent meg, hogy a TIT megkapja a Planetáriumot. Az ő szövegértelmezése szerint az alapszabályukban rög­zített feladatokhoz szükséges ingatlanok csak az irodákat jelentik, így a pár­tok és a társadalmi szervezetek nem lesznek üdülőtulajdonosok sem. S hozzáteszi, a pártok másfél hét múlva látnak hozzá, hogy a majdani törvény szövegét véglegesítsék. A mostani, másfél éves előkészítés után elkészült javaslat szerint (amely az iroda szót nem is használja) viszont minden földet, épületet és ingatlan­­részt, amit a társadalmi szervezet ingyenes használati jog alapján a saját működési céljaira használ, a tulajdonába kell adni. Az egyetlen megszorí­tás, hogy az ingatlan nem lehet sportlétesítmény. A képviselő szerint az is tévedés, hogy a kérdéses ingatlant az kapja, aki éppen használja, függetle­nül attól, hogy 1990-ben ki szerezte meg a jogot az ingyenes használatra. „Legfeljebb az jöhet szóba, hogy ha az adott szervezet megszűnt, jogutód­ja kapja meg az ingatlant." A törvényjavaslat szerint azonban tulajdonos lehet az a társadalmi szer­vezet is, amely az ingyenes használati jogot szerzett társadalmi szerve­zet használati jogának megszűnését követően­­ e törvény hatályba lépése­kor az ingatlant ténylegesen használta működési céljaira". Ez a paragrafus jogvitát eredményezhet, hiszen eszerint a BIT tulajdono­sa lehetne azoknak az irodáknak, amelyeket az MSZP kapott használatba, de valójában az ifjúsági szervezet használ. (Ilyen például a párt Köztársa­ság téri székháza melletti BIT-központ.) Ezzel szemben egy másik paragra­fus szerint a ház mégsem lehet a BIT-é, mert pártok közt kell felosztani min­den olyan ingatlant, aminek ingyenes használati jogát párt szerezte meg. Tabaj­di megköveti i­s a kitelepített svábokat Megkövetem mindazokat, akiket elhurcoltak, elűztek, szülőföldjükről ártatlanul tá­vozásra kényszerítettek. A kol­lektív felelősségre vonás, ami­kor csak elenyésző kisebbség tévedt meg, elfogadhatatlan" - mondotta szombaton Tabajdi Csaba államtitkár azon a meg­­emlékezés­en, amelyet a~"ma­­­gyarországi németek kitelepí­­tésének, elhurcolásának 50. év­­fordulója alkalmából rendez­tek. ~ „Ötven éve vártunk ezekre a történelmi szavakra" - vála­szolt a kormány képviselőjé­nek Kerner Lőrinc, az Országos Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke. A szovjet hatóságok titkos döntése alapján már 1944 vé­gétől több mint 60 ezer fiatal magyarországi német férfit és nőt hurcoltak el 1­5 éves kény­szermunkára a Szovjetunióba, ahonnan sokan nem tértek vissza. A szövetségesek dönté­se alapján 1946 elejétől meg­kezdődött a magyarországi németség tömeges elszállítása, először Németország ameri­kai, 1947 nyarától szovjet meg­szállási övezetébe. Távolról sem csak azokat kötelezték azonnali távozásra, akik a Volksbund, netán az SS tagjai voltak (az utóbbi szervezet ka­tonai alakulataiba egyébként minden „népi németet" beso­roztak). A deportálásra elegen­dő ok volt, ha valaki az 1941-es népszavazáson német nemze­tiségűnek vallotta magát - vagy ha német neve volt... A tömeges deportálások mö­gött az is ott volt, hogy az ideig­lenes kormánynak be kellett fo­gadnia az Erdélyből menekült, majd a Csehszlovákiából kény­szerrel áttelepített magyarok tízezreit - többnyire ők költöz­tek az elhagyott portákra. A szomorú évforduló alkal­mából kisebb kiállítás nyílt a Mezőgazdasági Múzeum épü­letében. Bemutatják a magyar­­országi németség - a legendá­san dolgos, tehetős parasztság - életének történetét, tárgyi emlékeit, mellettük a deportá­lások dokumentumait. Az egyik szívszorító korabeli fényképen idős balassagyar­mati (német nevén krottendor­­fi) parasztasszony ül a marha­vagon ajtajában. Keserű arccal búcsúzik a szeretett hazától - kezében háromszínű magyar zászlót szorongat. H. A. Tabajdi ötven év adósságát törlesztette 1996. március 3. Primakov módosított Folytatás az első oldalról Kérdés természetesen, válto­zik-e az orosz magatartás a kö­zeli választások után. A diplo­máciai szakértők azt mondják, akár a kommunista párt jelölt­je győz (ami a pillanatnyi pa­pírforma), akár Jelcin marad hatalmon, netán esetlen Zsiri­­novszkij jön (ami nem tűnik va­lószínűnek), Oroszország fé­lelme a bezártságtól marad. Miután szinte függetlenül a választások kimenetelétől Oroszország legszervezettebb katonai hatalma a hadsereg, és az is marad a belátható jövő­ben, a Nyugat vélhetően res­pektálni fogja az orosz aggo­dalmakat. Éppen ezért a ma­gyar vezetés azzal a lehetőség­gel számol, hogy a korábbi menetrendhez képest elhúzó­dik a „jegyesség", és a béke­partnerségből jóval az ezred­forduló után lehet tényleges tagság. Ennek valószínűségét növeli az is, hogy Magyarország alig­ha lesz képes a következő fél évtizedben a GDP-ből a NA­­TO-ban megszokott és elvárt arányt katonai fejlesztésre for­dítani. A NATO-kompatíbi­­litás ugyan elsőrendűen nem haditechnikai kérdés, de azért teljesen elavult arzenállal ne­héz az észak-atlanti blokkhoz csatlakozni. A magyar légierő számára pedig ütött a tizen­kettedik óra, a váltás létfontos­ságúvá vált. A meghívásos tendernél majd kiderül, hogy a harcigéptípusok - a svéd Gri­­pen, az amerikai F-16, a fran­cia Mirage - közül melyik jöhet szóba. Azt már most lát­ni lehet, hogy a lobbyérdekek nagyon élesen ütköznek, de feltehetően - a Wallenberg­­csoporttal kimunkált együtt­működés okán - a Gripen jár a legkevesebb készpénzkiadás­sal. Ám még így is kétséges le­het, hogy rendelkezésre áll-e majd a szükséges summa. A NATO-tagság elhúzódása nem veszélyezteti Magyaror­szág biztonságát. A partneri kapcsolatok erősödése ugyan­is, jogi következményeit te­kintve, csaknem egyenértékű a formális NATO-tagsággal. Emellett nem teljesen kizárt, hogy az IFOR-erők itt-tartóz­­kodásának meghosszabbítása mégis szükségessé válik, és ez természetesen az ország kato­nai védettségének további biz­tosítékát jelenti. Munkatársunktól Párbeszéd az idén is Több mint 350­ jelentkezőből 50 társadalmi szervezetet támo­gatott tavalyi keretéből a Pár­beszéd Program, valamint az azonos nevű alapítvány, me­lyet a művelődési tárca kisebb­ségi főosztálya hozott létre ta­valy. A program életre hívásá­nak legfőbb célja az volt, hogy kitörési lehetőséget biztosítson abból a „kommunikációs get­tóból", amiben a hazai kisebb­ségek évtizedeken át éltek. Radó Péter, a Párbeszéd Program tanácsának tagja, a kultusztárca Civil Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője (aki korábban a kisebbségi főosz­tályt vezette) a szombati sajtó­­tájékoztatón elmondta: olyan tömegkommunikációs és okta­tási kezdeményezéseket támo­gattak, amelyek a kisebbségek kultúráját ismertették meg a többséggel. Bejelentette, hogy idén hasonló célból ismét pá­lyázatot hirdetnek, amelyre 15 millió forint áll rendelkezésre, s ez évben az alapítvány saját programokat is indít.

Next