Színes Vasárnap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 35-39. szám)
1996-09-01 / 35. szám
1996. szeptember 1. Még nem született a püspökihez hasonló rendszerkritika Az egyház munkájáról külön elemzés készül Püspökkari körlevél még nem volt olyan kelendő, mint a most augusztus 20-i: a plébániákra kiküldött 25 ezer példány napok alatt elfogyott, s a múlt héten újabb tízezret rendeltek belőle. A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) a hívekhez és minden jóakaratú emberhez címzett üzenetének sajtófogadtatása is csak a pápalátogatáséhoz hasonlítható. Ez siker - értékeli a helyzetet Lukács László, az MKPK tömegkommunikációs irodájának igazgatója. Csalódást az sem okozott, hogy a körlevél kiadása után két héttel még csak az MDF, a KDNP és az MDNP „üdvözölte"’ az írást. Az igazgató ugyanis még ennyire sem számított. Úgy gondolta, hosszabb idő kell a reagálásokhoz. A körlevelet egyébként postázták valamennyi közjogi méltóságnak, a parlamenti képviselőknek, a kormány tagjainak és a pártvezetőknek is. Az iroda azonban várja minden körlevélolvasó észrevételeit, javaslatatait, s gyűjtik a sajtóban megjelent publikációkat is. Annak esélyét, hogy világi körökből is sok hozzászólás érkezzen, jelentősen növeli, hogy csütörtökön a körlevél teljes szövegét közölte a liberális értelmiség lapjaként elkönyvelt Magyar Hírlap. Emellett azonban nyílt találkozókat is szervez a kommunikációs iroda a következő hónapokban a Kossuth Klubban. Folytatás mindezeken túl is várható. A körlevél szerint összehangolt és következetes programot kellene kidolgoznia a kormányzatnak, az önkormányzatoknak, a civilszervezeteknek, a munkavállalók ésadók érdekképviseleteinek, hogy megakadályozzák az elszegényedést és a jogtalan vagyonszerzést. Hasonló céllal helyi szintű programok kidolgozását is szorgalmazza az MKPK, s összefogást sürget a hívek, a papok, illetve az egyházközségek és egyházi közösségek, valamint minden jóakaratú ember közt. Lukács László szerint az e megállapodásokkal kapcsolatos egyházi tervezetek már készülnek, s hamarosan publikálják is ezeket. Persze az egyházi léptékkel mért „hamarosan" éveket is jelenthet. A körlevél is csupán a rendszerváltás után hat évvel született meg - jóllehet egyetlen új megállapítást sem tartalmaz. Ezt Lukács is elismeri. Azonban mint mondja, az MKPK-éhoz hasonló, egybefogott ,,rendszerkritika'' még nem készült. Azt, hogy ez a munka csak mostanra születhetett meg, Tomka Miklós, a körlevél elkészítésében részt vevő szociológus azzal magyarázza, hogy az egyház mély válságban volt, egyszerűen nem voltak szakértők, akik kidolgozhatták volna a szöveget. „Ha úgy tetszik, ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiépüljön a kapcsolat az egyházi hierarchia és az előző rendszerben tőle teljesen külön létező szakértők közt." A 20-án megjelent szöveg több, mint kétéves szakértői munka eredménye. Hogy pontosan kiknek a véleményét kérte ki a püspöki kollégium a tervezetekről, nem tudni, a névsor ugyanis bizalmas. Tomka Miklóstól azonban megtudtuk, tudásuk és tisztességük, nem pedig vallásuk vagy világnézetük alapján válogattak a szakértők közt. Azt sem tudni, ellenezte-e a püspökök közül valaki a körlevél sugallta politikaváltást. Az MKPK ülésein elhangzottak ugyanis titoknak minősülnek. Lukács és Tomka is hangsúlyozta azonban, hogy a körlevélből nem „húztak ki" érdemi részt a püspökök, kisebb változtatásokkal hagyták jóvá az alapszöveget. Mindez azért lenne érdekes, mert a kommentárokból úgy tűnik, a külvilág fordulatot sejt az MKPK politikájában. Ezt támasztja alá az is, hogy a szöveg kidolgozását nem kizárólag teológusokra és katolikus szakértőkre bízták. Kérdés azonban, mekkora erő van egy radikális váltást sürgető mozgalom mögött? Egyfelől tény, hogy az elmúlt hat évben változás zajlott az egyház szociális tevékenységében: ma már közel 400 karitász működik, amelyeknek tagjai önként dolgoznak a helyi szociális problémák megoldásán, a feszültségek enyhítésén. Ez a jelenség új, más, mint a hagyományos plébániai, egyházközségi vagy a szerzetesi rendszer. Másfelől azonban az egyházi vezetők megnyilvánulásaiban kevesebb volt a szociális elem, s inkább a volt egyházi vagyon visszaadása, az iskolák és a hitoktatás körüli harcok kapcsán hallatták hangjukat. A körlevél viszont nem ezekre épít, hanem négy fejezetre osztva értékeli az új Magyarország társadalmát: a szociális és egészségügyi viszonyokat, a gazdasági élet jelenségeit, az állam és politika, illetve a kultúra helyzetét. Összességében borús képet fest, s egy politikai és érdekcsoportokon, vallási közösségeken átívelő kiegyezést sürget a szegénység megállítása érdekében. A körlevél azonban nem szól az egyház elmúlt hat évéről. Lukács szerint azért, mert a dokumentum célja a társadalom, s nem az egyház helyzetének elemzése volt. Utóbbi egy másik tanulmány témája. Mint mondta, az MKPK másfél éve készíttetett felmérést arról, hogyan értékeli a lakosság az egyház szerepét. Végleges eredmény azonban még nincs. Hogy a körlevél egyfajta váltást jelez, azt a kommunikációs igazgató is elismeri: éppen azért adta ki a püspöki kar, hogy ezt sürgesse. S hozzáteszi, az egyház maga is részt akar venni a civilszféra építésében. Hogy ez milyen eredménnyel jár, közéleti szerepét tekintve új pozíciót talál-e az egyház - ez a következő években derül ki. darnyi MAGYARORSZÁG SZÍNES VASÁRNAP 5 Várják a pápát Öt nap múlva érkezik másodszor Magyarországra II. János Pál pápa. Ismeretes, hogy 7-én 10 órakor a Győri Ipari Parkban misézik majd, ezután még Győrben találkozik a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival, valamint a miniszterelnökkel. A megelőző napot és éjszakát a katolikus egyházfő a felújított, ezerszáz éves Pannonhalmi Apátságban tölti. Itt találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. A községi futballpályára érkező II. János Pál jól ismert pápamobiljával - szokása szerint áldást osztva - hajt át a falun a főapátságra, ahová a hívek már nem követhetik. Ottani programjai kivétel nélkül zártkörűek lesznek. Képünkön a közös szerzetesi ebédlő látható, ahol a pápa együtt vacsorázik a testvérekkel, valamint az a terem, ahol II. János Pál a köztársasági elnökkel találkozik majd. Utóbbiból nyílik a pápa hálószobája, melynek csak az ajtaját örökíthette meg fotósunk, Rieb Attila. tl POLITIKAI KULISSZATITKOK • POLITIKAI KULISSZATITKOKT Energiaár-hullámok A tévéhíradóban hangzott el, miután csütörtökön Suchman Tamás találkozott, a legnagyobb energiacégek, a külföldi befektetők képviselőivel, hogy a privatizációs miniszter húsz perccel a tanácskozás befejezése előtt távozott... Valójában, mint megtudtuk, a miniszter közvetlenül a tanácskozás befejezése után hagyta el a megbeszélés színhelyét - egy következő tárgyalásra indult -, míg beszélgetőpartnerei még egy darabig ott maradtak kötetlen beszélgetésre. Ám a Suchman időelőttinek vélt távozásáról szóló történet önálló életre kelt és szerepet játszott azokban a spekulációkban, amely szerint a megbeszélés „eredménytelen" volt. Valójában azonban ezen a tárgyaláson senki sem készült eredményre, mivel ez kizárólag technikai jellegű előkészítést szolgált. Jelenleg a kabinet célja az - tudta meg munkatársunk a Miniszterelnöki Hivatalban hogy a kormány megalapozott, korrekt, a lakosság számára is elfogadható, a külföldi befektetőket illetve az energetikai cégek érdekeit is kielégítő döntést hozzon az árak ügyében. Kari Imre kormánybiztos most egy kis munkacsoport segítségével sommázza az érdekeltek véleményét, tárgyal a külföldi befektetőkkel, a Magyar Energia Hivatal, az IKM és az ÁPV Rt. szakértőivel, a villamosenergia- és a gázszolgáltatók képviselőivel, valamint a MOL és a Magyar Villamos Művek vezetőivel. Szeptember második felében ennek eredményeképpen új közbülső egyeztetés várható a privatizációs miniszter és a befektetők között: itt már előreláthatóan jelentősen közeledni fognak az álláspontok. Nyugalom a betéteseknél Olyan nagy vihart kavart az Állami Számvevőszék bankkonszolidációs jelentése, hogy Kovács Árpád ÁSZ igazgató külön nyilatkozatban szögezte le: nem a mostani bankokról és nem jelenlegi vezetőikről szólt jelentésük. Kovács szerint az izgalmakat főként az váltotta ki, hogy korábban csupán a gazdasági válsággal indokolták a konszolidáció szükségességét. Ám az ÁSZ jelen vizsgálódása kimutatta, hogy a megvizsgált két bank, a Magyar Hitel Bank és a Konzumbank több munkatársának 1989-1990-es hitelezési gyakorlata is súlyosan elmarasztalható volt, amiért voltaképpen felelősségre kellett volna vonni a hiteleket folyósítókat. A Konzumbank a lakossági szolgáltatások terén igen aktív, meglehetősen széles fiókhálózattal rendelkező kis bank, amelynek vezetése kíváncsi volt, vajon megingathatja-e a betétesek bizalmát a bankjukat említő ÁSZ- jelentés. Végtére a betétes nem tudhatja, hogy az ÁSZ-jelentésben foglaltak nem a mostani bankra, és nem a jelenlegi banki emberekre vonatkoznak. Nem tudhatják azt sem, hogy a rossz hitelekért felelős fiókvezetőket már régóta eltávolították, némelyikük ellen rendőri eljárás is folyt. A Konzumbanknál végrehajtott „villámszondázás" eredménye ezek után az optimista várakozásokat igazolta: volt ugyan néhány betétes, aki aggódott, de az ÁSZ-jelentés közzétételét követő hétköznapon a fiókok normális életüket élték, és a betétek körülbelül olyan nagyságrenddel gyarapodtak, mint más normális hétköznapokon. Immár eltekintve a Konzumbanktól: az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség óvatosan szkeptikus magatartást tanúsított, amit a körülmények nagyon is érthetővé tesznek. Ott az ÁSZ-vizsgálat jelentését augusztus 12-én kapták meg azzal a kéréssel, hogy büntetőjogilag értékeljék annak megállapításait. A Legfőbb Ügyészség augusztus 23-án levélben értesítette az ÁSZ-t, hogy hosszabb időt vesz igénybe a jelentés áttanulmányozása, ám emellett a bűncselekmény alapos gyanújáról csak akkor lehet érdemi döntést hozni, ha ismerik a jelentés alapját képező dokumentumokat. Az ÁSZ elnöke az ügyészségnek ezt a tájékoztatását tudomásul vette, majd augusztus 28-án ugyanezt a jelentést - kiegészítések, tehát a kért dokumentumok mellékelése nélkül - újból elküldte a Legfőbb Ügyészségnek. A Legfőbb Ügyészség ezt büntetőeljárás kezdeményezésének tekintette, így hát büntetőfeljelentésként továbbítja az Országos Rendőr-főkapitánysághoz. Persze nagyon logikusan ki lehet számolni, ha a Legfőbb Ügyészségnek az volt az álláspontja, hogy a bűncselekmény alapos gyanújáról csak dokumentumok alapján lehet dönteni, akkor a jogállamiság szellemében az ORFK sem helyezkedhet más álláspontra. ^ \ V\ Szeptember 1.? Szeptember 1-jétől kellene elkezdenie működését az új bűnüldöző szervnek, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak. Az elhúzódó politikai kompromisszumkeresés a két koalíciós partner között azonban túlontúl időigényes volt. Igaz, a hétvégére már Kiss Ernő ezredes személyében megtalálták a szervezet vezetőjét, ám nincs még székház és hiányzik az az adatfeldolgozó rendszer, amely nélkül nincs eredményes munka. Érthető tehát, hogy Kuncze Gábor belügyminiszter biztosította Kiss ezredest, egy év türelmi időt kap és csak azután fogják értékelni, milyen eredményeket értek el vezetése alatt a gazdasági bűnözés visszaszorításában. Mindenesetre szeptember 1-jétől Kiss Ernő - akit értesülésünk szerint rövidesen tábornokká léptetnek elő - a rendőri hierarchiában Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány után talán a legfontosabb személy lesz. Hozzátartozik az eddigi ORFK gazdaságvédelmi főosztálya, amelynek a pesti Király utcában van a székháza, valamint a Tonhauser László ezredes vezette Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat, amelynek vidéki „fiókhálózata" is van. A szervezeti egységekhez olyan fontos alosztályok tartoznak, mint az, amely a pénzmosással és az, amelyik a nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik. Kiss ezredes háromszáz fős szervezetének önálló vizsgálati osztálya is lesz, ily módon egységes irányítás alá kerül a nyomozati és a vizsgálati munka. Közben nem kell irigyelni Ignácz István ezredest, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság eddigi bűnügyi helyettesét sem, aki az ORFK bűnügyi főigazgatójának székébe kerül. Ha igaz, hogy a KBI munkatársai kiemelt fizetést fognak kapni, akkor könnyen meglehet, hogy a bűnüldözők legjobbjai odaorientálódnak majd. Közben a „hagyományos bűnüldözőkre" várnak majd a szaporodó autólopási, lakásbetörési ügyek, amelyeknek eredménytelen nyomozásai kiváltképpen irritálják a lakosságot. Ignácz ezredesnek nem lesz könynyű eredményt felmutatnia. Csillapodó alkotmányvita Az előző parlamenti ülésszak végének egyik meglepetése volt az MSZP megosztottsága az alkotmányügyi szavazásban. Úgy tűnik, a szocialisták azóta az alkotmányozással összefüggő legtöbb kérdésben egyetértésre jutottak. Ennek megfelelően az MSZP három elemből álló javaslatot tesz az őszi ülésszakon. Be kívánja emelni a szövegbe az állam szociális elkötelezettségére és ehhez kapcsolódóan az érdekegyeztetés szükségességére vonatkozó utalást. Az érdekegyeztetés lényege, hogy az állam a társadalmi béke megőrzésén fáradozik és ezért tart fenn olyan egyeztető fórumokat, amelyek a társadalmi konfliktusokat hivatottak megoldani. Egy további új elem a fizetett szabadsághoz való jog. Egy kérdés maradt, a külföldön élő magyarok választójogának ügye, amelyben továbbra sincs egyetértés a szocialisták soraiban. Némelyek úgy vélik, hogy olyan gesztusról van szó, amelyet érdemes és szükséges megtenni, és amely emellett a választások eredményét nem befolyásolja. Mások szerint az, aki nem adófizető polgár, aligha jogosult arra, hogy szavazzon. Elképzelhető, hogy a belső vita feloldására reprezentatív közvéleménykutatást tartanak.