Színes Vasárnap, 1996. október (3. évfolyam, 40-43. szám)
1996-10-06 / 40. szám
1996. október 6. ' „Tokaj szőlővesszein...” Nincs Cy (Tolna']' márkaneve a nektárnak Tokaj-Hegyalja a tokaji aszú, a tokaji szamorodni, a tokaji furmint és a tokaji hárslevelű hazája, tehát az itt készült borok földrajzi megjelölése, a tokaji nem egy bejegyzett márkanévé - tudtuk meg Szőke Jánostól, az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhelyettesétől. Ha viszont a tokaji márkanév lenne, az azt jelentené, hogy a szabadalom tulajdonosa, a bejelentés napjától számított 20 évig, kizárólagos jogosultságot szerezne a védett termék használatára, s ez a továbbiakban csak akkor maradhatna fenn, ha a tulajdonos évente befizetné a fenntartási díjat. A tokaji bor esetében viszont csak a címke védelmére került sor (ez az úgynevezett mintaoltalom), tehát csupán a termék külső formájára vonatkozik. Igaz, ennek jelentős előnye, hogy olcsóbb, hiszen nem kell fenntartási díjat fizetni, viszont a produktum más külsővel könnyen leutánozható, így lehet a tokaji névből tokaj vagy akár más is, a hamisítók fantáziája kimeríthetetlennek tűnik. Munkájukat megkönnyíti az is, hogy az egykori Tokaj- Hegyaljai Állami Gazdaság helyén ma nyolc új cég működik, mindegyikük foglalkozik palackozással és értékesítéssel egyaránt. Ez viszont nyolcféle bort, nyolcféle címkét jelent. A lassan áttekinthetetlenné váló helyzet feloldására jött létre a Márkavédők Egyesülete, amely szervezet arra törekszik, hogy megnehezítse, mi több, lehetetlenné tegye a hamis úton járók munkáját. Kosics Angela, az egyesület alelnöke szerint az a legfontosabb, hogy a Btk. bűncselekménynek minősítse akár egyetlen termék márkahamisítását is, ugyanis a ma is érvényes rendelkezések értelmében csak egymillió forint érték fölött számít büntetendőnek valamely márka hamisítása, különben csupán gazdasági szabálysértésről van szó. A feketekereskedelem, ami a hazai kiskereskedelmi forgalom 30 százalékát teszi ki, már csaknem 200 milliárd forint kiesést okoz évente az államháztartásnak. Az 1970-ben hozott és azóta többször módosított bortörvény még mindig Európa legszigorúbb szabályzója, ám a hamisítókra kiszabható legmagasabb büntetés mértéke így sem haladja meg a húszezer forintot. Új fejlemény a termékvédelem és a minőségbiztosítás ügyében a hegyközségek, illetve a hegybírók megjelenése. A hegyközségi szervezetekről szóló, 1995. március elsejétől hatályben levő törvény értelmében maguk a hegyközségek vállalnak termékeik számára származás- és eredetvédelmet. A minőségi boroknak a borvidékről kell származniuk, és a palackokon fel kell tüntetni a palackozás helyét és idejét is. Ezzel ellenőrizhetőbbé válik, ha valaki más vidékről hoz alapanyagot, amit a szabályzat szigorúan tilt. A hegybíró hatáskörébe tartozik továbbá a büntetések foganatosítása is, s ez akár a szőlő kivágását is jelentheti. Nem jutottak viszont dűlőre a magyar márkavédők azokkal a szlovákiai termelőkkel, akik, mondván a tokaj-hegyaljai borvidék nemcsak a magyar határig terjed, a szlovák részen is termesztenek tokajit. Tudni kell, hogy a minőségibor-termesztés északi határa tulajdonképpen a magyar határ - mondják a szakértők, mert az ettől északabbra fekvő területeken már nem lesz igazán jó a bor. A KGST fennállása idején ezért Magyarország inkább felvásárolta a szlovákok termését, hogy az a piacon megjelenve ne csorbítsa a tokaji hírnevét. Manapság a dolog pont fordítva működik: élelmes szlovák kereskedők közvetlenül a termelőktől vásárolják meg a mustot, majd hazaszállítva értékesítik azt. Az, hogy a márkanevek ennyire le vannak züllesztve, abból fakad, hogy az egykori állami szeszipari vállalatok ugyanazokat a termékeket gyártották az ország különböző pontjain - mondják a Márkavédők Egyesületében. Az eredet védelme tehát nemcsak azért fontos, mert a különböző nemzetközi egyezmények is egyre inkább erre köteleznek bennünket, hanem saját érdekünk is, hogy a magyar termékeknek is legyen hasonló védelmük külföldön. V Kiss Csaba Megyei jogú városok a gázrészvényekről Elmúlt már a január Az önkormányzati szférának legalább 14 százalékos részesedés kellene a GDP-ből, szemben a tervezett 13 százalékkal - állították a Megyei Jogú Városok Szövetsége közgyűlésének résztvevői a Kecskeméten rendezett kétnapos ülésen. A szövetség nem fogadja el azokat a kormánynyilatkozatokat, amelyek az önkormányzatokat teszik felelőssé a közalkalmazottak 19,5 százalékos béremelésének még nem maradéktalan teljesítéséért. Álláspontjuk szerint az önkormányzatok a forráshiányért nem felelősek, és a jövőben sem zárkóznak el közalkalmazottaik saját forrásból történő bérfejlesztése elől. Ennek azonban az a feltétele, hogy megszűnjön az a gyakorlat, mely szerint minél többet adnak saját keretből egy évben, annál kevesebbet kapnak a költségvetési bérfejlesztésre a következő évben. A közgyűlésen terítékre került az energiarészvények ügye is. A szövetség képviselői elfogadhatatlannak tartják, hogy bár az önkormányzatok még a múlt évben megegyeztek a gázrészvények felosztásáról, a törvényben meghatározott időponthoz, vagyis január végéhez képest napjainkig nem történt meg a gázrészvények kiadása. O LITIKAI KULISSZATITKOK • POLITIKAI KULISSZATITKOK I _________________________________________________________ . • . • .■■■■.........:...;.f ;___________________________i__i___.........................— ----a----1 Bizonytalan menedék A Színes Vasárnap értesülése szerint negyedéven belül valószínűleg megszűnik Magyarországon az ideiglenes menedék intézménye. A véres délszláv háborúnak ugyanis már több mint egy esztendeje vége, és ezt a jogi kategóriát kifejezetten a háború földönfutóvá vált áldozatai számára hozták létre. Azoknak tehát, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak visszatérni szülőföldjükre, az egykori Jugoszlávia utódállamainak valamelyikébe, más jogcímre lesz szükségük az itt-tartózkodáshoz. A jugoszláv háború áldozatai közül hetvenötezer töltött hosszabb-rövidebb időt Magyarországon, nagy részük innen Németországba, a Benelux államokba vagy más nyugateurópai országba került. Jelenleg a hazánkban élő menedékesek száma hatezer, ebből nem egészen ezerötszázan élnek táborban, a többiek magánszálláson. A Magyar Menekültügyi Hatóságok számára külön gondot okoz, hogy sok nyugat-európai országba került menedékes hazánkon mint tranzitországon keresztül kíván visszatérni szülőföldjére. Ám nem bizonyos, hogy minden esetben be is fogadják őket, így könnyen megtörténhet, hogy a Nyugat-Európából hazaindulók végül Magyarországon ragadnak: ezt a gondot kívánják hatékonyan és egyben a lehetőség szerint humanista módon megoldani a hatóságok. Előre látható: nem lesz egyszerű. A hiéna órája Előzetes letartóztatásban van egy élelmes kecskeméti elektroműszerész, aki a taxióracég megbízásából és az adóhatósággal szerződéses viszonyban állva forgalmazott és javított taxiórákat. Lehetősége volt arra is, hogy ezeket bármikor hitelesítő plombával lássa el. Élt is ezzel a lehetőséggel: mint a helybeli rendőrhatóság széles körű vizsgálata megállapította, harminchat olyan taxisofőr közül, akik egy bizonyos gyártmányú taxiórával dolgoztak, huszonhatan e műszerész segítségével úgy változtatták meg a berendezés működtető szoftverét, úgy manipulálták az úgynevezett fekete dobozt, hogy az adatok egy része nem került adóköteles jövedelemként regisztrálásra. A taxiórát gyártó cég vezetői termékük jó hírnevét féltik, és arra hivatkoznak, hogy ők már csaknem három esztendeje feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen szoftverhamisítás miatt, ámde a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozása nem járt eredménnyel. Értesülésünk szerint a Kiss Ernő ezredes vezetése alatt álló KBI-ben is többek meggyőződése, hogy országszerte néhány korrupt szakember segítségével manipulálják a taxiórákat azok, akiket a köznyelv hiénáknak nevez. Ilyen módon százmilliókkal csapják be az államot, és valószínűleg hasonló összeggel károsítják meg az utasokat is. Megjöttek az oroszok Egyik laptársunk szombati számában egy balatoni ingatlanközvetítő, bizonyos B.-né tapasztalatairól számol be. ....Orosz nő érdeklődött nála - férfival az oldalán - arany fogsorát villogtatva, láncait rázva. Kimondottan jól beszélt németül, s panziót keresett. - Mégis mennyit szánnak rá? - kérdezte az ingatlanközvetítő. - Az magát ne érdekelje! - csattant fel a hölgy - itt és itt legyen, és úgy nyolctíz szobás. - Harmincmillió forint. - Oké - válaszolta a hölgy gondolkozás nélkül, és B.-né szerint már pakolta is volna ki a dollár- és ötezres kötegeket." A laptársunkban közreadott kis történet tökéletesen hihető, és több hasonló sztorit saját tapasztalatunkból is letehetnénk mellé. A Rózsadomb lejtőjén, a legdrágább villáiról nevezetes „ügyvédsor" ötszáz méteres körzetében tíz orosz személy vásárolt az elmúlt másfél évben villát. A Svábhegyen, a miniszterelnöki rezidenciától számított egy kilométeres körben hét vagy nyolc orosz és ukrán személy szerepel az új ház- és villatulajdonosok között. Ezek közül némelyik villában tökéletesebb a biztonsági berendezés, mint a miniszterelnöki rezidencián. A Budapesten külföldiek nevére regisztrált hatszázas Mercedesek tulajdonosai között több az orosz, mint a német. Sok jel mutat arra, hogy az az orosz-ukrán pénzemberekből álló réteg, amely a nagyobb biztonság érdekében változatosabbá akarja tenni befektetéseit, vagyona egy részét ingatlanban vagy bankbetét, illetve vegyes vállalati, banki folyószámla formájában Magyarországon tartja. A földrajzi közelség csak egy a tényezők közül, amelyek alapján döntenek. Egy belügyi forrás nemrégiben azt mondotta lapunknak, hogy ma több orosz van Magyarországon, mint az egykori szovjet fegyveres erők kivonásának utolsó etapja előtt. Forró áru Amikor az egyik fővárosi discóban nemrégiben kora hajnali razziát tartottak, a rendőrök a helyiségben több mint egy kiló drogot gyűjtöttek össze. Ennyi forró árutól akartak sebtében szabadulni a fiatalkorú vendégek, más szóval milliókat kellett összesöpörni a padlóról. Különböző hazai felmérések teljesen érthető módon nagyon eltérő adatokat közölnek a magyar fiatalok drogfüggőségéről, de a tendencia egyértelmű. Van olyan kimutatás, amely szerint a tizenöt éves iskolások 10-20 százaléka már kóstolta a „narkót". A szakemberek többsége 30-50 ezerre teszi a drogfüggő fiatalok számát, és a legpusztítóbb kábítószer, a heroin rabjainak lélekszámát négyezerre taksálják. Különösen veszélyes tendenciának tűnik az, hogy a „kezdő fogyasztók" évről évre fiatalabbak. A rendőrség tervei között szerepel, hogy - Nagy-Britannia és az Egyesült Államok mintájára - jó pedagógiai érzékű rendőröket küldjenek ki az iskolákba, hogy személyes élményanyagukkal erősítsék a kábítószer-ellenes felvilágosító munkát. Egyelőre azonban még nincs nagyon sok erre a célra alkalmas, felkészült rendőr. Kakukktojás Az autótolvajoknak akaratlanul nagy szívességet tett az, aki a magyar ábécében nem igazán honos Q betűnek a rendszámtáblára történő felvételét engedélyezte. Nyelvünkben a Q kakukktojás. A magyar ember ugyanis, mivel általában nem használja, nem is ismeri fel a Q betűt, amelyet az O betűtől csak egy minifarkinca különböztet meg. Ráadásul e farkinca a rendszámtáblán hangyányi. A rendőrök cserbenhagyó vagy lopott kocsikat üldözve sorra-rendre találkoznak azzal, hogy nagy apparátus üldöz egy kocsit, melynek rendszámában O betű szerepel, de kiderül, hogy a keresett betű valójában Q lenne... Úgy hallottuk, a következő rendszámmodell belépésekor „ejtik" a zavart okozó betűt. .. MAGYARORSZÁG X Mit végeztek a parlamenti különbizottságok?, $x Bombák és lufik Bár az úgynevezett Tocsik-ügyben a miniszterelnök vizsgálatot kezdeményezett s a vizsgálat az érintettek felelősségre vonásával járt, az ellenzéki pártok mégis szükségesnek tartják - a koalíciós pártok pedig szükség esetén támogatják egy újabb parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is. Természetesen nem ez lesz az első különbizottság, amely valamely ügy vizsgálatára áll fel. Annak jártunk utána, mostanáig mit végeztek a többiek... Az elmúlt két év alatt - a 68/1995-ös határozatban" lévőn kívül - az Országgyűlés összesen négy, bizottságonként négy-négy kormányzati, illetve ellenzéki képviselőből álló ideiglenes bizottság felállításárólöntott. "Nert megy ilyet abizottság személyeket is beidézett már maga elé, hogy előbbre lásson. Az elkövetkező hetekben két bizottság várhatóan be is fejezi a munkát. Emlékezetes 1995 tavasza, amikor bombaként robbant, majd luftballonként pukkant szét a Budapest Bank 12 milliárd forintos tőkeemelésének híre. Akkor Szabó Iván (volt MDF, ma MDNP) javaslatára létrejött a tőkeemelés ügyét vizsgáló bizottság, amelynek fideszes elnöke, Kósa Lajos még a bizottság idén tavasszal bekövetkezett megszűnése előtt lemondott - helyét Ungár Klára (SZDSZ) vette át -, majd a testület ezután nem sokkal jobblétre szenderült. A vizsgálat egyébként - emlékezik vissza Matyi László, a bizottság volt szabad demokrata tagja - a tőkeemelést törvényesnek találta, és megállapította, hogy a műveletnek költségvetési kihatása nem volt. A tőkeemeléssel kapcsolatban „feltárt" számviteli hibákat pedig máig is sokan vitatják. A tőkeemelést vizsgáló bizottság létrehozására mintegy kormányzati válaszként alakult egy másik, az adós- és bankkonszolidációt már átfogóan vizsgáló bizottság. Ennek elnöke Varga Mihály (Fidesz- MPP). A bizottság megalakulása óta kéthetente (legközelebb jövő szerdán) ülésezik. „1991- től 1995. június 30-ig vizsgálódunk” - emlékeztet Varga Mihály. Egyébként megállapították, ebben az időszakban az állam kötvények formájában 385 milliárd forintot fordított bankkonszolidációra. Varga fájlalja, hogy ennek az összegnek a kamataitcsak idén 95 milliárd forintot) húsz évig a költségvetés állja, vagyis az adófizetők. A bizottság jelenleg az 1993-94 közötti időszakkal foglalkozik, a korábbi két éven már túl vannak. ,A vizsgálat 1997 elejére le is zárulhat" - véli Varga. Erre a derűlátásra az is okot adhat, hogy a bizottságban komolyabb véleménykülönbség eddig csak azon volt, mikor hallgassák meg a miniszterelnököt is arról az időközben felmerült kérdésről, hogy néhány nagy bank vezetője kapott-e tőle valamilyen segítséget. Végül abban maradtak: azután hallgatják meg, miután tervezett menetrendjük végére érnek. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gazdálkodását vizsgáló ad hoc bizottság dr. Kis Gyula (MDF) kezdeményezésére jött létre 1995 decemberében - de ülésezni (ők is 1-2 hetente találkoznak) csak februárban kezdtek. A bizottság tagjai „némasági fogadalmat" tettek: amíg dolgoznak, nem nyilatkoznak. Kis Gyulával azért szót lehet érteni. A csendet azzal indokolja, hogy hat részterületet vizsgálnak, és egy közös állásfoglalás előtt nem célszerű nyilatkozni. De biztat: 2-3 hét múlva már a T. Ház elé kerülhet a bizottság jelentése - amely „nagy durranás lesz" illetve egy hozzá kapcsolódó határozati javaslat. Előbb azonban éppen ezekről kellene konszenzusra jutni - hangsúlyozza Kis, mert szeretné, ha az ügyekről minden frakció kialakítaná a maga álláspontját. A bizottság munkáját segítő szakértőkre nem vonatkozik a titoktartás. Markos András szociológus például emlékeztet rá, hogy az otthoni ápolással kapcsolatban az OEP is indított egy vizsgálatot. Kiderült, hogy az otthoni ápolásra szánt 145 millió forintból 107 milliót úgy osztottak ki, hogy abból 90 milliót három cég kapott, további nyolc cégnek így csak a maradék 17 millió jutott - ami a bizottság szerint antidemokratikus. Markos kritizálta azt az OEP-döntést is, amely nyomán a napokban az egészségbiztosítási pénztár a MÁV-val és több céggel, hazai bankkal együtt egy 18-22 milliárdos alaptőkéjű távközlési szolgáltatócéget hoz létre, amelybe a „belépő" 100 millió. A szakértő szerint a MÁV-nak inkább rendeznie kéne az OEP felé fennálló tartozásait. A legnagyobb lufi talán akkor pukkan el, ha a tavaly decemberben alakult, munkához szintén csak februárban látott magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló (a továbbiakban: olajügyi) bizottság is befejezi a munkát. A testület havonta háromszor ülésezik - nem érzelemmentesen. (A közelmúltban kivált szabad demokrata Szalay Gábor helyére a szintén SZDSZ-es Mádai Péter került.) E heti ülésüket jövő héten lehet, hogy kettő is követi. Demeter Ervin (MDF), a bizottság elnöke elmondta: előterjesztésük már készen van, de mielőtt előrukkolnának vele, azoknak is meg kell ismerniük az anyagot, akiket a jegyzőkönyv érint. Az öt fejezetből álló jegyzőkönyv csaknem fele egyébként már végső formában van, elképzelhető tehát, hogy október végére-november elejére ők is befejezik a munkát. Az ideiglenes vizsgálóbizottságok léte esély arra, hogy kiderüljenek a visszásságok. Ám ez eredmények... Ezek a bizottságok - néha úgy tűnik - leginkább a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad elve alapján működnek. Vagy nincs is káposzta? T.L.L. szi________ SZÍNES VASÁRNAP 5