Színes Vasárnap, 1997. február (4. évfolyam, 5-8. szám)
1997-02-02 / 5. szám
4 színes vasárnap Kisebb parlament, igazságosabb választójogi törvény Amiben mindenki egyetért: legyen olcsóbb a kampány Folytatás az első oldalról Toller László, az MSZP-frakció helyettes vezetője érdeklődésünkre elmondta: nem tud róla, hogy az SZDSZ a tárgyalások megújítását kezdeményezte volna. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a kormányprogram valóban azt tartalmazza: a képviselők létszámát csökkenteni kell. Hozzátette azonban: a törvény esetleges módosítása mindenképp koalíciós egyeztetést igényel. A Fidesz a tavaly májusban megszakadt tárgyalásokon azt képviselte, hogy arányosabb legyen a hazai választási szisztéma, tehát ne fordulhasson elő, hogy egy párt 33 százaléknyi szavazattal 54 százalékos többségre tehessen szert a törvényhozásban - mondta érdeklődésünkre Trombitás Zoltán országgyűlési képviselő, aki a tárgyalásokon a Fidesz színeiben vett részt. Trombitás azt is szorgalmazta, hogy a parlament jelenlegi létszáma legalább 20 százalékkal csökkenjen, s maximalizálják a választási törvényben a kampányköltségeket is. Trombitás Zoltán szerint meg kell változtatni a választókerületek határait is, amelyeket még a Németh-kormány határozott meg egy 1989-es rendeletével. Vannak ugyanis olyan körzetek, ahol 30 ezer választó jut egy képviselőre, s olyan is akad, ahol hetvenezren választanak egy honatyát. Pokol Béla alkotmányjogász, a Független Kisgazdapárt elnöki főtanácsadója a választásokig hátralévő időt túl kevésnek tartja ahhoz, hogy a választójogi törvényt alapjaiban megváltoztassák. Azzal azonban ő is egyetért, hogy valamilyen formában maximalizálják a kampányra fordítható pénz nagyságát. Pokol Béla aláhúzta: talán az egyetlen kérdés, amelyben az FKGP és az MSZP a hétpárti egyeztetéseken egyetértett, az az, hogy nem kell arányosabbá tenni a választási rendszert. Lengyelországban ugyanis a korábbi arányos választási rendszer azt jelentette: előfordult, hogy tizenhárom párt jutott be az ottani törvényhozásba. Balsai István, az MDF-kormány igazságügyi minisztere sem tartja kivitelezhetőnek a választójogi törvény lényeges módosítását. Ugyan szerinte is óriási aránytalanságok vannak a választókörzetek felosztásában, ám hétpárti konszenzus esetén sem szabadna a választások előtt alig több mint egy évvel megváltoztatni a körzethatárokat. Azt azonban üdvözölné Balsai, ha a kampányra fordítható összeg nagyságát szabályozná a törvény. Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kevésnek tartja a hátralévő időt arra, hogy a választási törvényen változtassanak. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Néppárt képviselője lát esélyt arra, hogy a pártok megállapodhatnak egy eljárásjogi kódex szövegében, amely egységesítené a választási jogszabályokat. Azonban, mivel a választójogi törvény módosításában eddig sem mutatkozott tartalmi egyetértés, a politikus kérdésesnek tartja a változtatás lehetőségét. Bogád Zoltán ! MAGYARORSZÁG ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Veér marad a mentálhigiéné vezére Folytatás az első oldalról - Munkája során többször saját minisztériumával is konfrontálódott. Nem gondolja, hogy a tárcánál folyó mostani átszervezések kiváló alkalomat adnak az ön háttérbe szorítására? - Nem hiszem, hogy el akarnának távolítani. Kitűnő a kapcsolatom Kökény Mihállyal, miniszteri kinevezésekor még közvetlen tanácsadó testületébe is meginvitált. Megbeszéléseink folyamán egyértelművé tette, hogy számít rám a mentálhigiénés mozgalom vezetésében, de jelezte azt is: szükség van a lelki egészségügy némi átalakítására. Ezzel egyébként én is egyetértek. - Hogyan képzelik az átalakulást? - A mozgalom és a programiroda közalapítvánnyá alakulna, így a mentálhigiénés mozgalom kikerülne a népjóléti tárca közvetlen irányítása alól a kormány felügyelete alá. Ezzel egy jobban áttekinthető pénzügyi rendszer jönne létre. Hozzájuthatnánk más pénzügyi forrásokhoz is, például részesülhetnénk a környezet-egészségügy vagy a munkanélküliek számára félretett pénzekből is. Nem történhetne meg az (ami a mentálhigiénés mozgalommal többször előfordult), hogy pénzügyi zavar esetén tőlünk vonnak el pénzt a máshol keletkezett hiányok pótlására. Kinevezésekor legfontosabb célnak a lelki és a szenvedélybetegségek visszaszorítását tartotta. Akkoriban többször kifejtette: mindent meg kell tenni az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás visszaszorítása érdekében. El kell érni hogy a lelkiegészségtan tantárgy legyen az általános iskolákban és az egyetemeken. Szükség van mentálhigiénés irodák felállítására, ahol szakemberek várják a rászorultakat. Sikerült-e megvalósítani elképzeléseiket az elmúlt két év során? - Nagyrészt igen. Kiépült az ország mentálhigiéniés hálózata, megalakult hét regionális és öt megyei iroda. Húsz településén folyamatosan készítik fel prevenciós munkára a szakembereket, sőt a szegedi tanárképző főskolán már graduálisan is folyik mentálhigiénés képzés. Gyakorta szerveznek konferenciáikat és egészségügyi heteket is. Dolgozhatnánk persze hatékonyabban is, de ehhez nagyobb anyagi támogatásra lenne szükségünk. Az általam koordinált program tavaly és az idén is egyaránt 200 milliót kapott a költségvetésből. A mentálhigiéné éves költségvetése sem több kétmilliárd forintnál. Ebbe viszont már a különféle adományoktól kezdve az önkormányzatoktól kapott támogatásig minden beletartozik. Költségeink emellett jelentősek: fizetjük a munkatársak bérét, szervezzük megelőző akcióinkat, fenntartjuk a programirodákat. - Mennyire vált népmozgalommá a lelki egészségvédelem? Korábban felhívta a figyelmet, csak ilyen formában lehet igazán hatásos a megelőzés. - Ma már az ország minden megyéjében jelen vagyunk. A statisztikák szerint minden második ember tud rólunk, ami ilyen rövid idő után nem kis eredmény. Nyáron elkezdtük a mentálhigiénés ifjúsági táborok szervezését is. Sátoraljaújhelyen például több százan vettek részt a nyári pogromban. Az ott jelen lévő fiatalok ma már mentálhigiénés ifjúsági szervezet létrehozását tervezik. \ f'Kirády Attila Veér: Kiépült az ország mentálhigiénés hálózata I_______ -Lv.u ___________ Új teherautó vagy pótkocsi vásárlásakor: • rendkívül kedvező tartós bérleti konstrukciók • új AVIA tehergépkocsi már 660 000 Ft befizetésével elvihető (3,51 hasznos terhelhetőség, 16 raklap méretű plató) Cím: Ajka-Bakonygyepes, Fő u. 122/B. Tel.: 06-30-467-490, 06-88-312-985 Mennyit ér egy börtönben töltött nap? Kinek pár száz, kinek pár ezer Folytatás az első oldalról - Először is más a szabálysértés, és más a bűncselekmény - mondja dr. Bárándy György. - A szabálysértésért rendszerint pénzbírság jár, amit - ha nem fizetnek meg - át lehet változtatni elzárásra. Más kategória a pénzbüntetés. Ezt a bíróság főbüntetésként és mellékbüntetésként is megítélheti. Az előbbit szabadságvesztés helyett szabhatják ki, a kisebb bűncselekmények esetében pedig a büntetés lehet szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. De az enyhítő szakasz alkalmazásával súlyosabb bűncselekményeknél is elképzelhető a pénzfőbüntetés. Például, ha az elkövető idős, büntetlen előéletű és példamutató életvitelű. A pénzbüntetést a törvény szerint úgy kell kiszabni - magyarázza az ügyvéd -, hogy meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételét. Tehát a bíró megszabja, hogy a tettes hány napot érdemel, és az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz és életviteléhez mérten meghatározza a napi tételnek megfelelő összeget. A legrövidebb kiszabható időtartam tíz nap, a leghosszabb pedig háromszázhatvan nap, tehát csaknem egy év. A napi tétel összege legalább ötven forint, illetve legfeljebb tízezer forint lehet. A legkisebb effajta pénzbüntetés tehát ötszáz, a legnagyobb pedig hárommillió-hatszázezer forint. Az, hogy hány napot szab ki a bíróság, attól függ, milyen súlyos a bűncselekmény, az pedig, hogy mekkora az összeg, az elkövető vagyonától, jövedelmétől és életvitelétől függ. Ez még érthető a laikus számára is, az elgondolkodtató aránytalanságok inkább azokban a helyzetekben vannak, amikor a bíróság mellékbüntetésként kötelezi a vétkest fizetésre. A törvény szerint ugyanis - mondja Bárándy doktor akit határozott időtartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete, vagyona van, arra pénzmellékbüntetést lehet, illetve kell kiszabni. Ha viszont a tettes vagyoni haszonszerzés céljából követte el a bűncselekményt - tehát lopott, rabolt, sikkasztott, csalt -, akkor kötelező a pénzmellékbüntetés. Ha ezt nem fizeti ki, akkor ezt szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Itt nincs napi tétel, a legalacsonyabb összeg ötezer, a legmagasabb pedig kétmillió. A bíró például dönthet úgy, hogy a tízezer forintos pénzbüntetést napi ezerforintos tételekre változtatja, de a másfél millió megfizetését például akár napi tizenötezer forintjával is „megszámíthatja”. Természetesen előfordulhat - nyugtázza dr. Bárándy -, hogy egy szabálysértés elkövetője, ha a tízezer forintos szabálysértési bírságot nem fizeti be, esetleg több napot tölt a fogházban, mint az, aki pénzbüntetésképpen néhány százezer forintot egyenlít ki, napi tízezer forintjával. ' wn OO’ J OI-4 IV/UUUllLV/L^O. 1 ICC L Illőül 11Z,V_L1 . ^ I 11011031 UaSZllU Nánási László ASM 1QQ7 ff»hmnr 9.. 1997. február 2. Balsai nyomán: Vastaghig válogat^ „jyA-jv'V Gatter a legkapósabb ^ A sajtóban viszonylag nagy visszhangot váltott ki, hogy Vastagh Pál igazságügyi miniszter Gatter Lászlót, a Pest Megyei Bíróság még hivatalban lévő elnökét bízta meg egy évre a Fővárosi Bíróság vezetésével - annak ellenére, hogy Gatter a másodjára kiírt pályázat nyomán a szavazáskor 432 tagú összbírói értekezleten a legkevesebbet, mindössze 86 voksot kapott. Az ügy kapcsán nem árt emlékeztetni rá: Gattert 1992- ben 138 kollégája közül csupán 28 találta alkalmasnak a Pest Megyei Bíróság elnöki tisztére, Balsai mégis kinevezte. Annak ellenére, hogy öt éve 98 bíró nyilatkozott úgy: alkalmatlan a feladatra. Gatter azóta bizonyított, s pályája fölfelé ível... Az idei szóban forgó pályázat újbóli kiírására azért volt szükség, mert az első pályázat nyomán a bírák a Fővárosi Bíróság 68 éves jelenlegi elnökét, Szabó Sándort részesítették több mint ötvenszázalékos szavazati előnyben. Szabó után akkor Gatter került a második helyre, de miután a miniszter a jelenlegi elnököt életkorára tekintettel nem nevezte ki és ismét pályáztatott, a Pest Megyei Bíróság még hivatalban lévő elnöke már csak a legkevesebb voksot kapta. Vastagh ezután bízta meg Gattert. Ehhez egyébként joga volt, még indokolnia sem kell, miért nem vette figyelembe az értekezleten jelen lévő bírák többségének álláspontját. Ezeknek a jogoknak persze előzményeik is vannak. A bíróságokról szóló törvény 1990-es módosítása óta a megyei bíróságok elnökeit az igazságügyi miniszter öt évre nevezi ki (korábban határozatlan időre szólt a megbízatásuk). A jelenlegi gyakorlat szerint a döntés előtt a pályázók alkalmasságáról a főváros, illetve a megye területén dolgozó bírák előzetesen állást foglalnak, és megyei összbírói értekezletükön javaslatot tesznek a kinevezésre. Ha nincs alkalmas pályázó vagy a miniszter a bírák javaslatát nem fogadja el, új pályázatot kell kiírni. Amennyiben a megismételt pályázat eredménytelen, a miniszter az elnöki állást legfeljebb egy évre szóló megbízással tölti be. A rendszert először Balsai István igazságügyi miniszter alkalmazta 1992-ben, amikor is valamennyi megyei bíróság élére új elnök került. Akkor a kinevezés kilenc esetben nem a bírák többségének egyetértésével történt, s ez szakmai, sőt politikai vihart is kavart. A különböző bírói és jogászszervezetek, továbbá a Fidesz és az SZDSZ azzal támadták Balsait, hogy a kinevezések kapcsán törvényt sértett. Az Alkotmánybíróság a hozzá intézett indítványokra 1993-ban állapította meg, hogy a miniszter nem vétett a jogszabályok ellen, ugyanis azok nem rendelkeztek egyértelműen a szóban forgó esetekbeli teendőkről. A testület ugyanakkor kimondta: a miniszter csak azok közül nevezhet ki bírósági vezetőt, akiket a bírák többsége támogat, a bírói testület által alkalmasnak talált pályázókat azonban nem köteles kinevezni és döntését indokolni. Az állásfoglalást nem foglalták törvénybe, meghozatala óta azonban irányadó. Az 1992-ben kinevezett 21 elnök közül két megyei bírósági elnök személye időközben változott (Bács-Kiskun és Fejér megye). Ezekben a megyékben most nem kell pályáztatni, hiszen a megbízatások még sokáig érvényesek. A többi megyei elnöknek és a Fővárosi Bíróság elnökének megbízatása viszont 1997. február 28., illetve (Hajdú-Bihar és Csongrád megye, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság esetében) március 31. napjával lejár. Az állásokra a pályáztatás és a kinevezés túlnyomórészt már megtörtént. A csupán megbízott Gatter mellett az öt évre eddig kinevezett 15 elnök közül 12 korábban is elnök volt, új elnök a Békés, a Baranya és a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság élére került. Az 1992 óta tisztségben lévő Baranya megyei elnök, Fekete Bálint egyébként nem is pályázott, a Hajdú-Bihar megyei elnök pedig visszavonta pályázatát. Hátravan még a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság ismételt pályáztatása, mert a többséget szerző jelenlegi elnököt a miniszter ott sem nevezte ki. Ugyancsak elnökre vár még a Pest Megyei Bíróság (Gatter itt is pályázott, de nem érte el az 50 százalék plusz egy szavazatot), valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság, ahol várhatóan hamarosan sor kerül az új pályázati kiírásokra, illetve a bírói értekezletre. Vastagh tehát eddig mindössze kétszer, a Fővárosi és a Komárom-Esztergom Megyei bíróságok elnökei kapcsán élt azzal a már alkotmányosnak ítélt miniszteri joggal, hogy a bírák véleményét figyelembe nem véve nevezzen ki bírósági elnököt. A jelek szerint ő is válogat, de ha a még függőben lévő három bíróságnál is ezt tenné, sőt - ha a két üresedés miatt már korábban betöltött megyei állás esetében is -, a gyakorlatilag még lehetséges öt, illetve az elméletileg lehetséges hét esettel még mindig elmaradna Balsaitól, aki kilencszer járt el így. 1 . Tóth László Levente