Szinészek Lapja, 1931 (50. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
gés és tartalom. Ma már nem mindegy, hogy mit játszanak a színházak, mert a gazdasági hínár karjaiban vergődő közönség, ha színházba megy, azért megy oda, hogy szellemi táplálékot, szellemi megnyugvást kapjon, hogy szépet kapjon, szépet hangulatban, színben, zenében, eseményben és főleg tartalomban szépet ! Az üszküs, véres, csúf múltból, a sáros, reménytelen jelenből kell, hogy a szépségbe, a tökéletességbe ringasson a színház. Friss erőre, célkitűzésre, öntudatra van szüksége a színpadi irodalmnak! új tehetségek kellenek. Óriási mértékben hatalmasodott el a színészetnél is a dilettantizmus. Sajnos, sok nagy múltú és előkelő színháznál érvényesülnek olyan szempontok, amelyek nagyon kevvés művészi szakszerűségről tesznek tanúságot. Hivatkozhatnék fővárosi színházakra, ahol néhány kitűnő művészember működését a dilettáns igazgatás tette lehetetlenné. v Színházi válságról beszélnek! A színházi válságban nem a sokszor hangoztatott sztár-rendszer a főbűnös, hanem a művészi rendszertelenség, a vétkes szakszerűtlenség, amely többek között a sztár-rendszert is kitermelte. Nem kívánom a szemforgató morál-prédikátor látszatát kelteni, azonban azt is meg kell állapítanom, hogy nem használnak a színészet realitásának azok a mellékszempontok sem, amelyek általánosan túltengenek a színészetnél. A színművészet magasabb céljai érdekében önmagában van és nem azért, hogy sokan csak eszköznek használják fel és soha ilyen mértékben nem, mint ma!... .A színészet és különösen a magyar színészet nem azért született, nem azért keltették életre lánglelkű ajtostolok, szentek, akik szenvedtek, küzdöttek érte, hogy a kései »utódok« léha, tartalmatlan munkátlanságra használják fel!... Nem szabad a sziziházaknál hatalomra engedni dilettánsokat, hogy beleszólási joguk legyen, hanem lelkes, invenciózus szakemberek kellenek! Le kell rombolni a pesti és a vidéki színészet között húzódó kínai falat! Ha valamelyik fővárosi színház nem talál tagjai között alkalmas színészt egy szerepre, ne növendékekkel kísérletezzen, hanem keressen alkalmas szereplőt a vidéken. A nagy dobbed-kürttel induló rendezőképzés terén ne ismét csak ambiciózus dilettánsoknak tegyék lehetővé a tanulást, hanem működő, dolgozó, tanulni akaró vidék színészeknek is! Adják meg a lehetőségét annak, hogy vidéki színészek magánúton elvégezhessék a rendezői szakiskolát és arról bizonyítványt kaphassanak! Csakis a nívó emelése, a színházi élet megtisztulása, az egyéni tökéletesedés hozhatja el a színipályára a realitást. ■ Tisztában vagyok azzal, hogy igei sok akadályt kell addig leküzdenünk, ameddig teljes mértékben reális pályát csinálunk a színészetből. A profitéhes színházi ifjságirodalom által tönkretett közízlést kell először is megváltoztatnunk, meggyógyítanunk! .. . Ezen a téren is a darabíróktól várunk alkglaud és egy tisztán művészi irányú objektív sajtótól támogatást! Mi hiszünk pályánk magasztos hivatottságában és az a szeretet, ami bennünk, vidéki színészekben él, le fog küzdeni minden akadályt, ami a színészetet a realitástól elválasztja! Nekünk, színészeknek a társadalom újjáépítésében nagyon fontos szerepünk van. Ez a szerep naga a legeszményibb realizmus, és mi, kedves kollégám, ezt a szerepet el is fogjuk játszani!!! A Színészek Lapja az értekezlet eredményéhez hozzáfűzi, hogy a kormány a vidéki színészet segélyezését az országos ankét határozatától tette függővé. Most tehát kötelessége szavát te is tartani. Vagy megadja a kért és az egyhangúlag szükségesnek vélt segélyt vagy lemond talán évtizedekre a vidéki színészet rendezésének kérdéséről. * A január 28-i tanácsülésen Pázmándy Dénes ismerteti a vidéki színészet rendezése tárgyában megtartott szűkebb ankét megáillapodását és szükségesnek tartja, hogy a tanács is külön kérvényt terjeszen fel sürgősen e tárgyban. A jelentést a tanács egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul és kimondja, hogy a kérvény mielőbb felterjesztendő. * A február 6-i fíz tanácsülést Herceg Ferenc alelnök nyitja meg. Irodaigazgató javaslatára a tanács Herceg Ferenc alelnöknek, PámayJenő és Tukács György főiszlrnoknak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz nemes munkásságukért, mellyel a vidéki színészet ügyét az ankéton szolgálták. Azután felolvassa a múlt tanácsülés határozataiból, a belügyminiszter urhoz felterjesztendő memorandum szövegét, melyet a január 19-iki ankét által megállapított és felterjesztett kérések és javaslatok alátámasztásául terjeszt fel a tanács is. Molnár lászló elnök lemondása. Ugyancsak a február 5-iki tanácsülésen Ditrói Mór alelnök felolvassa Molnár László elnöknek hozzá intézett lemondó levelét az elnökségről: Kedves Barátom! M Miután körülményeim a fővárosból távozni kényszerítenek, az elnöki állásról kénytlen vagyok lemondani. Nem várhatom te még a küszöbön lévő közgyűlést sem, mert új állásomtól kifolyólag annyi gondom és dolgom akad már most is, hogy lehetetlen az egyesület ügyeit ellátnom, amelyek különben is most nagyon összetorlódtak. Kérlek, jelentsd te lemondásomat a legközelebbi rendes tanácsülésen és szíveskedjél kifejezni nevemben hálás köszönetemet a tanács minden tagja előtt bizalmukért, melyet leírhatatlanul nagyrabecsültem és pályafutásom legszebb emlékei közé sorolom. őszinte hívod Molnár lászló A tanács a legnagyobb sajnálattal veszi tudomásul a fővárosból távozni kényszerülő elnök lemondását és a legszebb elismeréssel adózik Molnár László elnöki működése iránt s kimondja határozatilag, hogy üdvös és odaadó munkásságáról jegyzőkönyvi köszönetet szavaz s azonkívül egy, az irodaigazgató által szerkesztendő átiratot nyújt át a tanács a távozó elnöknek küldöttségileg, melyben minden tanácsos részt fog venni Ditró Mór vezetésével. Az elnöki tisztség betöltésének kérdésénél Ditrói Mór kijelenti, hogy tekintettel a küszöbön lévő közgyűlésre, nem elodázhatatlan szükséges ezúttal ks elnök választása, miután ő és Herceg Ferenc, mint alelnökök és mint az elnök helyettesei készséggel vállalkoznak az elnöki teendők elvégzésére. A tanács ezt örömmel tudomásul veszi. (Folytatjuk.) SZÍNÉSZEK LAPJA Elektra! Irta Sophokles, fordította és színre alkalmazta dr. Csengery Jámpé. Színre került 1930 november 1-én a székesfehérvári Vörösmarty színházban. A híres delpihii A^^ollon templom homlokán díszeleg e klasszikus igazság: »Ember, ismerd meg tenmagad!« Ember, gyere, nézd és lásd a nagy görög Sophokles tragédiáját Elektrát, hogy lásd milyen kicsiny, milyen tehetetlen vagy ma 1930 Krisztus után s mily nagy volt Sopdiokles, ki Krisztus előtt 496-ban szület