Szinészek Lapja, 1933 (52. évfolyam, 1-11. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2. oldal Jegyzőkönyv. Felvétetett az Országos Színész­egyesület igazgató-tanácsának 1982. év december hó 7-én tartott rendkívüli üléséből. Jelen voltak: Sebestyén Géza el­nöklése mellett Békeffi Róbert, dr. Farkas Ferenc, Fehér Gyida, Matány Antal, Perczel Oszkár, Sarkadi Aladár, Nagy Jenő, Tiha­nyi Béla fővárosi tanácsosok, Géczy István titkár, Kabelik Anna jegyzőkönyvvezető. Megjelent az ülésen dr. Fülei Szántó Endre a vidéki színészet felügyeletével megbízott miniszteri osztálytanácsos úr is. Sebestyén Géza elnök: üdvöz­löm az urakat és a rendkívüli ta­nácsülést megnyitom. Bejelentem a t. Tanácsnak, hogy Fülei Szántó Endre felügyelő úr őnagysága le­utazott velem Pápára és ott egyéni súlyával és agilitásával lehetővé tette, hogy a most ott épülő mozi a színelőadások tartására is alkalmas legyen. Ennek a rendkívüli tanács­ülésnek egyetlen tárgya volna a pá­pai színház ügye. Pápa városa ugyanis egy mozit építtet, de anya­gi eszközök hiányában nem áll módjában a mozit úgy megépít­tetni, hogy­ ennek színpada szín­ház céljaira is megfeleljen. Erről Deák Lőrinc színigazgatótól érte­sültünk, aki lenn járt Pápán és ott a helyszínen meggyőződött arról, hogy a mozi közeledik a befejezé­séhez és sürgős intervenciónkat kérte ez ügyben. Ezért volt elkerül­hetetlenül szükséges odautazásunk és sikerült a polgármester urat meggyőznünk, hogy Pápa városa nem maradhat színház nélkül. Azonban nekünk kellett keresni a megoldást arra nézve, hogy az épülő mozgószínház színpadának színielőadásokra való tágasabbá té­tele és az öltözőknek a színpadon kívül való elhelyezési költségei mi- ilyen módon fedeztessenek. Erre más mód nem kínálkozott csak az, hogy az Országos Színészegyesület adjon Pápa városának 3 évre 2000 pengős kamatmentes kölcsönt, melynek ellenében a város évente 8 hétre engedi át díjmentesen a mozi épületét a mindenkori szín­­igazgatónak, akit fűtéssel és világí­tással támogat. Végeredményben kamatveszteségünk sem lenne, mert az első évben fizetendő 120— 180 pengő kamat, mely a következő években fokozatosan mindig keve­sebb lenne, az igazgató által meg­térülne, aki szívesen vállalja ma­gára ezt a napi 4—5 pengős terhet. Ezért tartottam szükségesnek a rendkívüli tanácsülés összehívását, mert megígértem, hogy a tanáccsal letár­gyaltatom a dolgot és a tény­állás ismertetése után a tanács hozzájárulását kérem. Ugyanilyen értelmű eljár­ásra kérek felhatal­mazást a t. Tanácstól Győr és Szombathely városokra nézve is, mert lehetetlennek tartom, hogy Dunántúlnak e fontos gócpontjai­ból a színjátszás száműzve lehes­sen. Dr. Fülei Szántó Endre: Az el­­nök úr által előadottakhoz kevés hozzászólni valóm van és az elis­merő szavakat, melyeket elnök úr felém adresszált, visszaintézhetem, mer­t ugyanazt az agilitást fejtette ki mint én és eggyüttélve csinál­tuk a dolgot a köz javára. Ha most a t. Tanács a pr­opozíciót elfogad­ja, a miniszter úr hozzájárulását tolmácsolom. Szerencsére az utolsó pillanatban sikerült ott a magyar színészet számára egy 8 hetes haj­lékot biztosítani. Az egészet abból az elgondolásból csináltuk, hogy ezzel Pápa városa színházhoz jut, az igazgató pedig várost kap. Ugyanilyen intézkedésre volna szükség más városokban is. Sarkadi Aladár: A tanács köszö­netét fejezem ki a felügyelő úr őnagysága előtt, akiben a színé­szet nagy barátját tisztelhetjük és akinek minden ténykedéséből azt érezhetjük, hogy teljes spoat­ban mellettünk áll. A játszó helyiségek hiányából előállott nagy nehézségek oda juttatták a színészetet, hogy ne könyörögjön játszó helyért, ha­nem követelje a munkához való jogát. E pillanatban egy erős kezű miniszter áll itt, aki feltétlenül se­gítségünkre fog sietni, ha elme­gyünk hozzá és feltárjuk előtte ba­jainkat. Perczel Oszkár: Én mindenben hozzájárulok ahhoz, amit Sarkadi úr mondott. A javaslatot természe­tesen most megszavazzuk, de szer­ződésben kell kikötni Pápa váro­sával a 8 hetes színházi évad biz­tosítását szeptembertől május vé­géig terjedő időben. Fehér Gyula: Igen örülök, hogy felvetődnek ily­en kérdések. Ezek talán fel­ráznak bennünket. Én ne­kem már volt szerencsém többször elmondani mindazt, amit Sarkadi úr előttem nagyon helyesen elmon­dott. Én azonban szeretném meg­kérni az elnök urat, hogy az ő módja szerint szerkesszen a legrö­videbb időn belül egy kérvényt, amelyben mutassunk rá sebeinkre és tárjuk fel őszintén helyzetünket, ne hallgassunk el belőle semmit és ezzel a beadvánnyal menjünk a mi­niszter úr elé. Mi szóval is elmond­hatjuk bajainkat, de írásban is le legyen fektetve. Sebestyén Géza elnök. Ezt amit Fehér és Sarkadi urak elmondtak, már régóta átéreztem és fel is kér­tem a felügy­elő úr őnagyságát, hogy eszközöljön ki számunkra a kultuszminiszternél audenciát. Az idő azonban most nem alkalmas erre, mert a kultuszkormánynak a saját színházaival is sok baja van és úgy gondolom, hogy addig, amíg itt valamilyen formában rendet nem teremtenek, mi sem kérhetünk semmit. Ezt a memorandumot megcsináljuk. Jelzem azonban, hogy először a kultuszminiszter úr­hoz kell mennünk és csak azután, ha a szakminiszter már letárgyalta a dolgot, mehetünk a miniszterel­nök úrhoz. színészek lapja

Next