Színház és Filmművészeti Tájékoztató, 1951 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1951-06-01 / 1. szám

- 2 •­ Ugyanúgy ahogy a békeszerető koreai parasztok, ahogy­an Sadrin, ahogy a világ minden egyszerű, becsületes embere, Nyikita rsinyin, a tajga munkaszerető parasztja, a "Páncélvonat" hőse sem art háborút. l­Nem, nem - ne Vigyél, bele engem a háborúba, - mondja " rát­jának,­­Znobov tengerésznek. Én vadászhatok, halászgatok­, újra fel­­áltom a"földet^- ez a fő”! Az óceánontúli hivatl­an vendégek, azok­­­, neki, a békés munka emberének is­ megölik a gyermekeit,"tűzzel szíitják el két keze munkáját és arra kényszerítik, hogy - akárcsak drift - "puskás ember” legyen, aki fegyverrel a kezében védelmezi a két, , V : Mikor az ellenséges páncélvonat, mint a háború és terrenció baljóslatú jelképe, dübörögve, tüzet fújtatva nyomul előre tengerparti városka felé, — amelyben a versinyin számára oly drága "­­rangszivü derűs ember” a kommunista Paklevanov vezeti a felkelést,­­ partizánok a sinekre fekszenek,­ hogy testükkel zárják el a vonat ut­­a. A kínai nép bátor fiát Szin-Bin-U partizán, élete árán állította­­ a­ vonatot. A béke hiveinek milliói ma is ugyanígy, nem kimélve éle­iket, útját állják a háborúnak. A polgárháború és az intervenció legnehezebb napjai­ul,­ az ellenség felbőszült bandái ellen védekezve a szovjet emberek­ a­ékéről ábrándoztak, a békét várták. A béke, maga az élet, a­z alkotás, nép boldogsága. Vszevolod Visnyevszkij­­’Felejthetetlen 1919” című darab­­ban van a következő jelenet: 1 Lenin ragyogó napfényes dolgozószobájában vagyunk a nemiben, 1919-ben. A Köztársaság veszélyben van. Pétervárhoz a aurchill által irányított fehérgárdista hadtestek,közelednek, a refí­­írről csapásra készülődik az angol hajóraj, Kronstadtban összeeskü­­vst szitának. Pusztulás, éhség, tífusz - minden egyszerre zúdult rá a­iatal országra. . A dolgozószobában Lenin és Sztálin van együtt. Vlagyi­­i­ Iljics a kormány és a Párt nevében megbízza Sztálint Pétervár vé­­elmének vezetésével. Ott állnak ketten, az emberiség történelmének öt legnagyobb alakja, a soha nem látott nehézségek és újabb megpróbál­­atások küszöbén.­S a kegyetlen­ és véres háború közepette újból­i ékéről beszélnek, gondolkoznak, ábrándoznak. ’’Bármilyen súlyos is a helyzet — mondja Lenin — meg ugyok róla győződve: kitartunk, ellenállunk. Csodálatos a mi népünk.. .t vészelj­ük, magunk mögött hagyjuk ezt a polgárháborút is és megkezdőd­ik a legfontosabb: a békés épités. Milyen'csábitó ez! Ezt akarjuk’mi,­zt várjuk... Erre áldozzuk minden erőnket, ha kell az életünket... " És a békés épités ideje eljött. A polgárháború véget­ől. A Szovjetköztársaság kivívta a győzelmet. Emlékszem azokra a darabokra, azokra az előadásokra, azokra az alakításokra, amelyek ezt az időszakot örökítették meg. Mindegyiket áthatotta az építés lapsugara, a békés alkotás öröme,­mindegyik az életet és az emberi munka­ szépségét dicsőítette.

Next