Szion, 1838. július-december (Második félév, 1-32. szám)
1838-07-15 / 4. szám
HP1 T Л К G V J К G V Z É к: 131 m íf Ш 12 12 '3 Ш &> A’ Magyarok' ülődéiről, ’s a keresztény hit’ első apostolairól ugyanazoknál. A’ Humnus föld, mellyre lepni akarok, nem kisebb homálybal fedve látszik az utókor’ visgálodó szemei előtt, mint a’ Szittya; de több még is, mit számos tudós férfiak’ nyomozásai után róluk bizonyossággal állíthatni, mint a’ Szittyákról. Mert ámbár a’ Hunnusok eredete szinte a’ pogány irók’ mesés koráig vitetik, azon korban is azonban nagy szerepet játszottak, melly a’ történeti igazság’ bélyegeit viseli. Úgy vélem legalább nincs kongarsiussal többé panaszkodni okunk, hogy a’ Moeotis tón való átmenetei előtt éji homály fedi a’Hunusok’tetteit szemeink elől a) vagy Ammian Marcellinussal a’ Hunnus nemzetet a’ régi adatokból kissé ismeretesnek állítani b) mert ámbár, mint Szittyagyarmat éjszakán később lett ismeretes, Asia benső részeiben, mint hatalmas nép, a’ legrégiebb idők óta nagy nevű volt, így hiszem én ezt Pray’ évkönyvei útmutatása szerint, kinek ámbár hosszas vetélkedése volt Desericius Iuczevel e’ kérdés felett, még azonban ama Sinai irók’ hitelessége, mellyeket Degvines nagy tudománynyal készült munkáiban idéz, ’s bizonyítványaikból a’ Hunnus nemzetről állít, el nem döntetik, addig azok tekintetét az újabb görög irók jeleibe, kiknek nyomdokit Desericius követte, tenni teljes joggal szabad leend. Érdekes erről saját szavait hallani Praynak, c) ki, miután röviden véleAmmiann, Marcell. c) Hic unus (Dsgvines) omnium diligentiam, quam alii in hoc Argumento contriverant, superavit, deditque sibi id operae vir externus, itaque ab partium studio alienus fideque dignissimus , nec unquam propterea satis a’ nobis promerito sui laudandus, ut Hunnorum originem ex ultimo oriente, suisque confiniis, vicissitudines eorum resque gestas sub Imperatoribus, Imperatorum enim auspiciis Hunni regebantur , in apertissimam lucem ex sinicis scriptoribus protraheret. Illos auctor eruditus inprinns secutus est, ubi vero hi obscuris aut quam res postulabat, breviores sunt, Arabicos quoque ac ceteros orientalium rerum Scriptores in suppetias accersit. ,,Pray Annál. Dissert Praevia p.S. ményét ezen ajtatos rendű atyának előadná, így nyilatkozik : ,,hogy sok hiányzott neki, miből a’ Hunnusok’ eredete felvilágositathatnék, kitűnni fog azokból, mellyeket Degvinesból, korunk’ legjelesebb írójából, felhozni fogunk, a’ kinek dicséretére tovább mondja: ,,Ez egyedül szorgalmat meghaladta mindnyájoknak, kik e’ tárgy’ felvilágosításában dolgoztak. ’S mindenkép igyekezett e’ külföldi, ’s azért részre hajlatlan , hiteles, ’s eléggé soha nem magasztalható szó,hogy a’ Hunnusok’ eredetét,a’ kelet’ végszéléről, a’ Sinaiak’ szomzédságából, az ő viszontagságaikat és tetteiket császárjaik alatt, mert császárok által kormányoztattak, a’ si/гаг írókból teljes világosságra hozná, azokat követte főleg a’ tudós szerző, ’s a’ hol ezek homályosak , vagy rövidebbek, mint a’ dolog kívánja, az arabokat, és egyéb keleti írókat segéd kutfőkül használta. d) Amazok szerint azon vidékeken, hol C/ie/isy, Chause, és Petscheli tartományok voltak, számos, és tetteiről elhíresedett nemzet létezett, melly később Hunnusok’ Turcusok’ Mogulok' Hungarusok' Tatárok’ neve alatt lett ismeretes, ’s ámbár előbb Chan-Yong, mintegy hegybeli vadak nevezetét viselték , e név a’ kormányozni családdal együtt megváltoztatott, és a’ Hia fejedelem alatt Tchong-yo, a’ második Tcheon alatt Hiong-jiu, a’ Hun alatt Hiong-nu nemzeti névvel neveztettek, honnan milly könnyen eredhetett a’ Hunnus szó , első tekintettel kitűnik. Különféle viszontagságaikat ugyanezek után rajzolja a’ tudós szerző, mig a’ Hia család kinyomatvan székéből, elsőbb ugyan tatár földre, innen Ázsia’ éjszaki részére költöztek, Szittya gyarmatok közé számláltattak, ’s az újabb íróktól Szittya nemzedéknek is tartattak. Áuibár ezen hiteles kútfők után indulni annál bátorságosabb , minél inkább sejthetlen lenne különben a’ Sinai irók’ érintett tudósítása, ’s kisebbé fogható, mint jelent meg egyszerre ama nagy hatalmú nép, melly Europa félelmévé változott, kitűnik mindazonáltal, hogy sajátilag a’ kíváncsiság a’ Hunnusok őseleiről meg sincs kielégítve, mert megjelennek ugyan ők a’ Sinai nép között, de kitől, honnan jöttek e földre, nem érintetik; nincs is többé szükségünk a’ Hunnus etymonja végett is Hunnor fiát Nimródnak költeni Turóczival, sem Hunnus vezért nekiek adni Ranzánussal; mert ama kisded szóváltozást annál biztosabban elfogadhatjuk ; minél több példákra találunk a’ későbbi görög íróknál is, mikép a’Hunnusokat majd Ohmoknak, majd linóknak 's a’ t. nevezték. d) A’ Sinai irók közűl következüket említ, mint ugyan annyi kútfőket, mellyekből a’ Hunnusok’ történeteit meríti . Si-Kiang Chauen, melly munka Herodotus idejénél, ki mintegy 400 évek előtt élt Kristus előtt, nem látszik neki régiebbnek. Se-ma-tsien a’ Sina történet irók’ Atyja, K. e. 97. évben élt. Továbbá Алеи-g-se vagy is évkönyveik , mellyek többektől írattak. Seb könyv, melly az előbbi szerzőiül való, ’s főkép Han család történetkönyve, melly dynastia alatt a Hunnus Nemzet fő dicsősségben fénylett. m 00 Ф 0 0 m Ф 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 000 000 0 00000 00000 Ш000 V#m 0 0 0 0 0 # ( a) „Hunnorum sive Hungarorum res usque ad transitum Maeotidis il- Iachrimabiles , ignotaeque urgentur longa nocte. Quae ante magnum Atilam , et sub ipso, fabulis veluti tenebris obscura sunt.“ Jacob. Kongarsius scriptores lier. Hung, in Dedic. ad Guiliel. Ancel.“ b) „Hunnorum Gentem veteribus monumentis leviter notam fuisse.“ navra et zdtvca zu ötúcfoqu elg tv zt'Xog otjá, ra Qéés TzJV có^av, zrjg exxXyoíng xrjv oixocopyv. S. Joan. Chrys. De Sac. L. VI. Szerkeszti ’s kiadj m A T Y J Á N . Pesten, JeiHeis’ Id-ем I^:iN 2-dik félév. 4. szám C Y A li ÉRT. A' Magyar pá- Elődeiről. 'mii. TÖRTÉNET- TÁR. Austria. Az austriai birodalom' Statisticája vallási tekintetben. Olaszország Angelo Mai bíbornak' beszéde a' keleti nyelvek' hasznáról. Lamar lischtni' munkája. Kegyelem - Kincs. A' porosz kormány ügyvivőjének elfogadtatása. Asia. Chinai térítések' átlapolja. — LITER. Confession sat. Literatúrai szemle. Scias, quomodo operient te in domo Dei conversari, quae = est Ecclesia Dei vici : columna et Jirmamenlum ve- | ritui is. Tini. 111. 45. '