Szocialista Művészetért, 1981 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
A központi vezetőség december 15-i0iesen Orcein József művelődési miniszterhelyettes tartott tájékoztatót a művelődési tárca m1-es tervéről (Mezey felvételei) Három kép a nyílt vitáról A november 25-én tartott művészetpoltikai nyílt vita bevezető előadásait Tóth Dezső, Ujfalussy József, Fukász György, Poszler György, Hermann István tartotta 2 (szocialista ) MŰVÉSZETÉRT Központi vezetőségünk újjáválasztása utáni első munkaülését 1980. december 15-én délelőtt tartotta a Fészek Művészklub nagytermében Vass Imre elnökletével. A napirend első témájaként Drecin József művelődési miniszterhelyettes a kulturális ágazat 1981. évi tervéről adott tájékoztatót. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében a költségvetés összeállítói a kulturális ágazat esetében 1981-ben 6,5 százalékos költségvetési növekmény megtervezését látták megalapozottnak. Természetesen jelentékenyen befolyásolja a tervezett költségvetés valódi értékét a vásárlóerő alakulása. Ha a VI. ötéves terv vonatkozásában is automatikusan a 6 százalékos növekménnyel kalkulálunk, akkor is állandóan számítani kell a gazdálkodásban bekövetkező esetlegességek hatására. Mindenesetre jobban, hatékonyabban, takarékosabban kell gazdálkodnunk a rendelkezésre álló javakkal, bizonyos párhuzamosságokat érdemes megszüntetni, mert a kulturális ágazat, ha nem is profitábilis, de a hatásfokán lehet javítani. Foglalkozott a miniszterhelyettes a filmgyártás és -terjesztés korszerűsítésével, a színházi rekonstrukciók, elsősorban az Állami Operaház felújításával, a képző- és iparművészeti terület ellátási kérdéseivel. A bérpolitikában 1981-ben a nómenklatúrák tóiágjainak széthúzásával nagyobb teret kívánnak biztosítani a differenciálásnak. A tájékoztató után a kv tagjai számos kérdést, véleményt fűztek a hallottakhoz. A művészeti szakszervezetek IX. kongresszusán felvetett, a szakmai küldöttértekezleteken megvitatott filmes, képzőművész, zenei, zeneoktatási gondok, kidolgozott javaslatok, további bíráló észrevételek — mint a miniszterhelyettes válaszában mondotta — részben támogatták a kulturális vezetés célkitűzéseit, részben felhívták a minisztérium figyelmét jónéhány elgondolás pontosabbá tételére. A tájékoztatóhoz Császár Ferenc, Szabó Iván, Lakatos Éva, Varsányi Lászlóné, Gorbói Tamás, dr. Gombár József, Fehér István, Egressy István szólt hozzá. Dr. Békés Imre kv-titkár hangsúlyozta a tervek készítésében a szakszervezettel időben egyeztetés fontosságát, és a testületi állásfoglalás kialakításához szükséges, hogy kellő súlyú és idejében megkapott információ álljon rendelkezésre. Néhány időszerű javaslatot is tett a színházak rekonstrukciójával, a filmtröszt megszüntetésével s a jövedelemadóztatással kapcsolatban. A tanácskozás második részében Simó Tibor főtitkár tájékoztatta a központi vezetőséget a vezető testületeknek a IX. kongresszus óta végzett munkájáról, majd a szakszervezetek XXIV. kongresszusának eseményeiről, a művészeti szakszervezetekkel kapcsolatos személyi döntéseiről szólt. A SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége november 24-én délután a székház klubjában Vass Imre elnökletével ülést tartott. Dr. Keresztúri Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője ismertette a kulturális ágazat VI. ötéves tervének koncepcióját, amelyet az elnökség alapos eszmecsere után köszönettel tudomásul vett. Dr. Békés Imre kv-titkár tájékoztatót terjesztett elő az alkalmazotti létszámcsökkentésre vonatkozó állami intézkedések végrehajtásának tapasztalatairól. Végezetül Simó Tibor főtitkár beszámolt a SZOT elnökségének aznapi üléséről, valamint a két elnökségi ülés közötti tevékenységről. — SZAKMAI ELNÖKSÉGEK ÜLÉSEI. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége október 22-i ülésén a küldöttértekezlet tanulságaival és a kongresszus határozataiból adódó feladatokkal foglalkozott. December 2-i ülésükön Schmidt János, a műszaki-munkavédelmi bizottság elnöke előterjesztésében megvitatták a színházak műszaki állapotáról és a rekonstrukciók helyzetéről adott jelentést. December 22-i ülésükön a IX. kongresszusból adódó feladatok tervét, valamint az oktatás ötéves tervezetét tárgyalták meg. A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége október 28-i ülésén a grafikai beszerzés változásairól és az önálló művészek jövedelmi helyzetének néhány kérdéséről tanácskozott. November 25-i ülésén a minisztérium képzőművészeti osztálya előtt álló főbb tennivalókkal ismerkedtek meg Horváth György osztályvezető előterjesztésében, valamint a szakszervezet ötéves programját fogadták el. December 23-i ülésükön javaslatokat fogadtak el a képző- és iparművészek foglalkoztatásának javítására. A Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége december 4-i ülésén megtárgyalta Laczó Zoltán szakosztályi titkár előterjesztésében az Országos Zenepedagógus Szakosztály jelentését a VI. közgyűlés óta végzett munkáról, valamint a Vas megyei zeneiskolák helyzetét elemző beszámolót Varsányi Lászlóné előterjesztésében. — LÁTOGATÁS. A román oktatási, tudományos és kulturális szakszervezetek szövetségének kéttagú küldöttsége tanulmányozta november 25—29. között a művészeti és az oktatási területeken folyó szakszervezeti munkát. Tanculescu Constantin alelnök és Tapalaga Rodica színművésznő, a bukaresti Kisszínház művésze, a végrehajtó bizottság tagja, a két szakszervezet vezetőivel eszmecserét folytatott, színházakban, múzeumokban ismerkedett a mozgalmi tevékenységgel és meglátogatták a Színház- és Filmművészeti Főiskolát is. A nyomdai árak rendezése következtében, a SZOT titkárságának határozata alapján, a SZOCIALISTA MŰVÉSZETÉRT példányonkénti árát, előfizetési díját is módosítanunk kellett. 1981 januárjától lapunk egyes példányainak ára 2 forint, az éves előfizetési díja pedig 24 forint. Kérjük Olvasóink szíves, megértő, további támogatását, és az 1981. évi előfizetési díjakat már 24 forinttal egyenlítsék ki. Tájékoztatásul közöljük, hogy a „Szórakoztatózenészek" című lap példányonkénti ára 4 forint, évi előfizetési díja 16 forint. A „Parlando” című zenepedagógiai folyóirat ára példányonként 5,50 forint, egy évi előfizetése pedig 66 forint. A művészeti szakszervezetek IX. kongresszusa határozata végrehajtásának megkezdéseként értékelhetjük, hogy november 25-én a művészetpolitikai nyílt vitasorozatunk a fenti című eszmecserével folytatódott. A folytatás kimondottan a vita tartalmára is vonatkoztatható, elvégre az eddigi alkalmakon sem kerülték el az előadók, a hozzászóló művészek, mozgalmi aktivisták, amikor a művészi értékről, a szórakozásról, a közérthetőségről folyt a vitatkozás, hogy ne essék szó azok közművelődési vonatkozásairól. Mindenképpen egyik alapvető kérdés a kulturális életben, hogy a művészet mennyire vállalja a közművelődési funkcióit, mennyire vannak meg ehhez az objektív és szubjektív feltételek, milyen az intézményrendszer, eleven-e a közművelődési szemlélet. Sokoldalúan tárták fel a vita résztvevői a művészet és a közművelődés vonatkozásait. A művészet a történelmi fejlődés során kivált, elkülönült a mindennapi élettől, immanens fejlődést, életet kibontakoztatva távol került a köznapiságtól, így most időszerű művelődéspolitikai-közművelődési feladat annak segítése, hogy a közösségi életformát építő szocialista társadalom újra megteremtse a művészet és hétköznapiság szorosabb kapcsolódását, ami a kultúra esztétikaietikai értékeivel átitatott mindennapokat eredményez. Többen felhívták a figyelmet arra a körülményre, hogy a közművelődés nem pótolhatja az alapozó iskolai nevelés hiányosságait; az iskolai művészeti nevelés irodalomcentrikus egyoldalúsága nem helyettesítheti a vizuális alapvetést. Ha a közoktatásban nem alapozódik meg az esztétikai kultúra, nem keltik fel a művészet iránti igényt és érzékenységet, akkor a közművelődés eszközeivel bajos pótolni. Olyan jelenségről is minősítés hangzott el, hogy a közművelődés az ismeretek terjesztésében megelégszik bizonyos felületi eredményekkel. Imponálóak azok az adatok, melyeket olvashatunk, hallhatunk a könyvforgalomról, a színházba járásról, televíziónézettségről, de ezek a közművelődés extenzív mérésére jók, a valódi hatás gyakran ellentmondó. Szóvá tették többen a tömegkommunikáció felelősségét: nem egyszer a műsorszerkesztés hibái miatt a tényleges művészi értékű műsort szinte azonnal „hatástalanítja" egy másik műsorszám; a technikai fejlődés következtében megnőtt művészi „ráhatás” (rádió, televízió, mozihálózat stb.) azt eredményezi, hogy ezeket ,,háttér-művészetként'’ kezelik az emberek. A művészet és közművelődés közötti kapcsolat bővítésében jelentékeny szerepe van az amatőrizmusnak. E mozgalomban több hozzászóló méltatta a közösségi jelleget, azt az aktivitást, mellyel a műalkotásokat befogadják, a művészi élményeket továbbsugározzák. Ebben természetesen legfontosabb maga a műalkotás. Ha az jó, akkor már döntő mértékben eleget tett az alkotója közművelődési szerepének. Nem elhanyagolható jelentősége van a terjesztésnek, a közművelődési intézményrendszernek. Az eszmecserét Fukász György, a filozófiai tudományok doktora, egyetemi tanár vezette; vitaindító előadást tartott Hermann István akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, Poszler György kandidátus, egyetemi docens, Tóth Dezső akadémikus, művelődési miniszterhelyettes és Ujfalussy József Kossuth-díjas akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora. **•