Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)

1973-02-01 / 6. szám - Tankó László: Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára…

ke: Vysťahovalci c. költeményét, s végül az egész osztály bevonásával moz­galmi dalokat énekelhetnek. Ha a tanulóknak az iskolában vagy az iskolán kívül alkalmuk van megte­kinteni a februári eseményeket bemutató filmet, a szlovák órákon föltétlenül beszélgetni kell velük a filmmel kapcsolatos élményeikről. Nagyon fontos az is, hogy a tanulók az iskolai ünnepélyről is beszámoljanak a szlovák órákon. Miután meggyőződtünk róla, hogy a tanulók kielégítő szókincsre tettek szert ebből a témakörből, s önállóan is tudnak róla beszélni, írásbeli fogalmazást is adhatunk nekik a februári eseményekkel kapcsolatosan. Az írásbeli fogal­mazás témája azonban nem lehet valamiféle elvont elmélkedés a februári ese­ményekről, hanem élménybeszámoló (pl. Ako sme oslaviki v škole 25. výročie Februárového víťazstva, vagy: Porovnaj život Miška z románu Cenkovej deti so svojím životom, vagy: Život mojej babičky — na základe básne slohová úloha; Boli sme v kine és hasonlók). A szlovák órákon még számos más formában is meg lehet emlékezni a feb­ruári eseményekről. Felhívjuk pedagógusaink figyelmét, hogy ne csak egy tanítási órán foglalkozzanak ezzel a témával, s ne a tananyagtól függetlenül, kiragadva valamilyen témakörből. A tanulók csak úgy értik meg a forradalmi gondolatokat, viszonyuk szocialista rendszerünkhöz csak akkor lesz helyes, ha fokozatosan vezetjük rá őket olyan olvasmányok, versek kapcsán, amelyek közel állnak érdeklődési körükhöz, s amelyekből természetszerűleg következik, hogy egyértelműen pártunk és szocialista rendszerünk politikája mellett fog­lalnak állást, így tudjuk teljesíteni a helyesen vezetett szlovák nyelvi órákon mindkét célunkat: beszélni tanítjuk tanulóinkat, bővítjük szókincsüket s egy­ben a kommunista erkölcs szellemében neveljük őket. (K. E.) PETŐFI SÁNDOR születésének 150. évfordulójára... TANKÓ LÁSZLÓ Petőfi Sándor születésének 150. év­fordulójára számos ünnepség és ren­dezvény zajlott le Magyarországon és külföldön is. Nehéz lenne ezek számát felsorolni akár csak nálunk, Csehszlo­vákiában is, hát még Magyarországon és szerte a világban. Gondolom, az iskolákban is sok-sok ünnepségen elevenítették fel Petőfi emlékét és örökségét, amely másfél évszázad távlatából is oly elevenen szól hozzánk, a ma emberéhez, szo­cialista jelenünkhöz. A gondolatok és kérdések sokasága vetődik fel az év­forduló kapcsán, amelyek közül min­ket, pedagógusokat az foglalkoztat leg­inkább: milyen az a kép, amely ta­nulóinkban kirajzolódik, a XIX. szá­zadnak nemcsak a magyar, de a vi­lágirodalomnak is egyik legnagyobb lánglelkű forradalmár költőjéről, Pe­tőfi Sándorról? Ez a gondolat és ösztönzés vezette az SZSZK Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Iskolák Osztályát, vala­mint a Pedagógiai Kutatóintézet Nem­zetiségi Csoportját, amikor e folyóirat hasábjain is meghirdette a következő című pályázatot: „Hogyan tudom Pe­tőfi eszmevilágát, költészetét közel vinni tanulóinkhoz, különös tekintet­tel a nemzetköziségre.“ A pályázat az alap- és középiskolák pedagógusai számára lett meghirdet­ve, s a mellékelt Útmutató szerint ar­ra kívánt ösztönözni, hogy végiggon­dolják, „eddigi működésük során mi­lyen szemléltető anyaggal, milyen el­járásrendszerben sikerült a leghatáso­sabb, vagyis a tanulók értelmi-érzelmi világát leginkább megmozgató Petőfi­­képet kialakítani“. Petőfivel, tudjuk jól, a tanulók az alapiskola első osztályától az érettsé­­ g 73

Next