Szocialista Vasútért, 1951. július-december (43. évfolyam, 10-21. szám)
1951-07-17 / 10. szám
2 A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott a békeharc fokozásáról A Szakszervezeti Világszövetség az elmúlt napokban Bécsben ülésezett. Ezen az ülésszakon határozatot hoztak a békéért folyó küzdelemről, Nyugat-Németország és Japán újrafelfegyverzése ellen irányuló harcról. A a SzVSz Végrehajtó Bizottsága megelégedéssel állapítja meg a békemozgalom erősödését. Ugyanakkor felhívja a szakszervezeteket és minden dolgozót, hogy fokozzák a harcot a fegyverek gyártása, valamint szállítása ellen, továbbá, hogy hatékonyan vegyék ki részüket az aláírásgyűjtésből a Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését követelő felhívására. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága 78 millió dolgozó nevében támogatja a Nyugat-Németország remilitarizálása elleni Európai Munkásértekezlet határozatait és ajánlja a szakszervezeteknek, hogy fokozzák a harcot a német békeszerződésnek 1951-ben történő megkötéséért. A Szakszervezeti Világszövetség felhívja a szakszervezeteket és az ázsiai országok dolgozóit, hogy vegyenek részt az ázsiai és csendesóceáni országoknak a Béke Világtanács által összehívott értekezletén, amelynek tárgya a harc Japán felfegyverzése, a különbéke megkötése ellen és a mindenoldalú Japán békeszerződés 1951-ben történő megkötéséért Befejezésül a Szakszervezeti Világszövetség üdvözli a Szovjetunió kezdeményezését, amely lehetővé tette a koreai fegyverszüneti tárgyalások megindítását, és felhívja minden ország dolgozóit, harcoljanak azért, hogy ezek a tárgyalások Ázsiában és világszerte a béke megteremtéséhez vezessenek. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe június 10-én ünnepelte a „Vasutasok Napját“ Az elmúlt napokban levelet intézett a szakszervezet központi vezetőségéhez a kelet-németországi vasutas szakszervezet elnöksége. Ebben a levélben beszámolnak a német „vasutasok napjának" ünnepségeiről. A levélben ezeket írják: ..Kedves Elvtársak! Kormányunk június 10-ét a német ,,vasutasok napjává" avatta, hogy ily módon kellő méltatásra találjanak azok a nagy teljesítmények, valamint döntő jelentőségük, amelyet a vasút a mi Német Demokratikus Köztársaságunk életében, békegazdaságunk felépítésével kapcsolatban jelent. Ám terveik teljesítése és túlteljesítése érdekében végzett erőfeszítésünk csak a következetes békepolitika, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről élvezett önzetlen segítség és támogatás révén vált lehetségessé azáltal, hogy példamutatásukkal segítettek bennünket és jó munkamódszereiket átadták számunkra. Aktivistáinknak, a munka élenjáró hőseinek, nemkülönben az erre érdemes vasutasoknak kiváló teljesítményeit kormányunk oly módon óhajtotta egész különlegesen méltányolni, hogy az „Érdemes Vasutas" kitüntetést létesítette. Mi, a mai ünnepi napunkat abban a történelmi órákban ünnepeljük, amikor a német nép túlnyomó többsége kivétel nélkül és zárt rendben sorakozik fel a béke erői mögött. Ezt a sikeres harcot csak a Szovjetunió és a népi demokráciák népeinek következetes békepolitikája, valamint a kapitalista országok békeharcosai tették lehetővé. Az egyre inkább elmélyülő barátság, amely a német népet ezeknek az országoknak népeihez fűzi, fájdalmas csapást jelent az imperialista háborús uszítók számára. Ünnepnapunkon megfogadjuk, hogy még erősebben folytatjuk küzdelmünket a béke megvédése érdekében és hogy valamennyi ország vasutasaival való barátságunkat állandó tapasztalatcsere segítségével még jobban el fogjuk mélyíteni. A „vasutasok napja” alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság vasutasai nevében testvéri üdvözletünket küldjük. A Német Vasutas Szakszervezet Központi Vezetősége. Most Alexander B. Atanaszov elvtárs, az itt járt bolgár vasutasok vezetője levelet intézett magyar barátaihoz. Atanaszov levelében többek között a következőket írta: Bolgár vasutasok köszönete Az elmúlt hónapokban bolgár vasutasok tartózkodtak hazánkban. Megismerték a magyar vasutasokat, mindennapi munkájukat és tapasztalatcsere révén gazdag szakmai tudás birtokában tértek vissza hazájukba. „Szabadság, Elvtársak! Szerencsésen hazaérkeztünk. Most a mindennapi munkával kell ismerkednünk, amely hathónapi távollétünk alatt erősen előrehaladt. A vasutas dolgozókkal máris ismertetjük kiváló munkamódszereiteket. Valamennyien örülünk annak, hogy szilárd testvéri kapcsolatok jöttek létre közöttünk. Szívből kívánjuk, hogy még jobban haladjatok előre a szocialista közlekedés megteremtésében, a szocializmus építésében és eltökélt szándékunk, hogy továbbra is tanuljunk egymástól. Valamennyi bolgár vasutas dolgozó nevében köszönjük azt a nagy figyelmet és segítséget, amellyel bennünket elhalmoztatok. Fogadjátok harcos üdvözletünket. Előre, a demokrácia, a szocializmus és a népek közötti barátság győzelméért!“ALEXANDER BATANASZOV a Bolgár Államvasutak dolgozója. AURELIA TAMBOR LEVELE A MAGYAR VASUTAS ÚTTÖRŐKHÖZ Az alábbiakban közöljük Aurelia Tambor román úttörő levelét, amelyet a magyar vasutas úttörőkhöz intéz, lapunkon keresztül: Kedves Elvtársak! Elhatároztam, hogy írok nektek, mivel a vizsgák vége felé közeledünk. Ha megkapjátok ezt a levelet, kérlek benneteket, válaszoljatok azonnal, írjátok meg, hogyan készültetek fel tanulmányaitokkal, hogy a vizsgákat sikerrel letegyétek. Szeretnénk tudni, hogy a hetedikes pajtásoknak szintén két vizsgát kell-e letenniük és hogy milyen iskolák vannak nálatok? Hogyan töltitek a vakációt? írjatok sokat az életetekről, a városaitok életéről. Kinek köszönhetitek napjaitok javulását? írjatok iskolai és az úttörő-egységben végzett munkátokról. Gróf József pajtással találkoztam Bukarestben, az Úttörők Palotájában és sok szép dolgot mesélt Rólatok. Olvastok szovjet könyveket? Sok minden érdekel Benneteket a szovjet úttörők életéről? Hát a szovjet hősökről olvastatok? Olvastatok a krasznodóni komszomolisták, az „Ifjú Gárda” földalatti szervezetéről? Tanultok oroszul, tetszik Nektek? Milyen tantárgyakat tanulnak nálatok? Van-e Budapesten román nyelvű iskola? Kérlek Benneteket, írjatok a Magyar Népköztársaság dolgozóinak munkában elért sikereiről, írjatok részletesen kulturális megmozdulásokról. Válaszoljatok, hogy rendszeresen levelezhessünk. Egységem nevében, valamint a magam nevében vidám és forró úttörői üdvözletemet küldöm. Aurelia Tambor Raionul Nicolae Balsescu. Bucuresti Strada Maler Borroczin Nr. 11. (R. P. R.) SZOCIALISTA VASÚTÉRT wmmmm fcAH ■—a— l eflak a termelésben KARIKÓ ERNŐNÉ •a Jegynyomda dolgozója. Eredetileg sztahanovista könyvkötő volt, most művezetővé léptették elő. Két gyermeke van. Karikóné az üzem pártitkára, tanácstag és választmányi tagja a VI. kerületi pártbizottságnak. — Mindezt a munkám után értem el — beszéli Karikóné elvtársnő — és döntően annak köszönhetem, hogy nagy Pártunk és a mi forrón szeretett Rákosi elvtársunk egyenjogúsította a nőket. Az alkotmány közeledő ünnepe minden nő figyelmét felhívja ismét, hogy minél számosabban vegyék ki nőtársaim részüket a termelésből. Csakis így tudjuk felemelt ötéves tervünket megvalósítani, a szocializmus építésének ütemét meggyorsítani és erőteljesen hozzájárulni ahhoz, hogy békénket és boldog jövőnket megvédjük. DANIELISZ BÉLÁNÉ a Landler Jenő Járműjavító OV. dolgozója. Művezetőnő. Három gyermeke van. Egy most érettségizett és már fel is vették az agráregyetemre. Dánieliszné azelőtt háztartási munkán dolgozott, de Pártunk tanítását megfogadva, elhatározta, hogy művezetői tanfolyamon vesz részt. A tanfolyamot jelesen végezte el. Jól dolgozik és mint az MNDSZ vezetőségi tagja, értékes társadalmi munkát fejt ki. — A gyermekeim jövőjéért, a béke megvédéséért jöttem a termelő munkába — mondja — és azt hiszem, hogy lehetővé válik számomra, hogy megmutassam: szívügyed a szocializmus mihamarabbi felépítése. GEISZTEREN a Landler Művek dolgozója. Sztahanovista magkészítő. Jelenleg 145 százalék átlagteljesítménnyel dolgozik. Egy éve dolgozik a szakmában. Így beszél: — A Párt a közelmúltban tagjelöltségre érdemesített. Ezt azzal hálálom meg, hogy az augusztus 20-i versenyben igyekszem felajánlásomat túlteljesíteni. Úgy szeretnék dolgozni, olyan jól és olyan sokat, hogy bebizonyítsam a Párt és Rákosi elvtárs iránti meleg szeretetemet. Ezzel is köszönetet mondok azért a megtiszteltetésért, amely minket, vasutas dolgozókat ért, a „Vasutas nap” rendszeresítésével. A magam területén is elősegítem az őszi forgalomra való felkészülést, majd a csúcsforgalmat. A Landler Jenő Járműjavító TV dolgozói sohasem érezték olyan bensőségesen a munkás-paraszt szövetség tartalmát, mint éppen most, amikor 660 dolgozónk, brigádokba tömörülve elindult a fejér megyei állami gazdaságokba, hogy részt vegyen a termés betakarításáért indított harcban. Pártunk és kormányzatunk felhívására tömegesen jelentkeztek öntudatos dolgozóink. Tudták, hogy évtizedek óta nem volt olyan termésünk, mint éppen most. A különbség csupán az, hogy nem a grófi magtárakba gyűlik a búza, hanem rákerül a dolgozó nép asztalára. A Landler Művek fontos hivatást tölt be: vasúti mozdonyokat és kocsikat épít, javít — mégis a dolgozók megértették, hogy a gabona minden szeméért folyó küzdelem, most mindennél fontosabb és megelőzi az egyéb feladatokat. Az üzemben maradt dolgozók most kétszeresen igyekeznek helytállni arató és betakarító társaik helyett is. Az a 660 dolgozó pedig, akik az elmúlt napokban elindultak új munkahelyük felé, két héten keresztül becsületesen dolgoznak majd a bő termés betakarításáért. Az üzemben maradt dolgozók hangsúlyozták, hogy munkástársaik távollétében arra törekednek, hogy az üzem harmadik negyedévi tervének ez időre eső részét túlteljesítsék. Úgy dolgoznak, hogy a mozdony- és kocsimunkákat hátralék nélkül elvégezzék. Azt is tudják, hogy a termés betakarítását követi a szállítási feladatok megoldása, ezt pedig csak jól karbantartott járműparkkal lehet lebonyolítani. Ezzel kívánunk hozzájárulni ötéves tervünk teljesítéséhez és a szocialista országépítés meggyorsításához. Kolosi Árpád, a Landler Művek dolgozója. A VST tiszteletére párosversenyre hívtam ki Vigh János ifi-sztahánovista hegesztőt A DISZ politikai körén tanultam, hogy a munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A versenymozgalom alapját az egyéni és párosverseny képezi. A versenymozgalom jelentőségét megértve kapcsolódtam be én is a párosversenybe és tettem versenykihívást a velem egy osztályon dolgozó Vigh János sztahanovista villanyhegesztő felé. A versenykihívás után munkám lényegesen megjavult, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Párosversenybe lépésem előtt nem éreztem magamban azt az erőt, amely arra ösztönzött vola, hogy még nagyobb eredményeket érjek el, de megértve a verseny jelentőségét, valamint a DISZ-szervezetem felhívását, munkám döntően megváltozott. Munkámat jelenleg 16 százalékra teljesítem. Versenytársammal, aki 137 százalékot teljesít, állandóan harcban állunk a több, jobb munka elvégzéséért, tervünk mielőbbi befejezéséért. Amióta versenyben vagyok a közösségnek is többet adtam munkámmal, de a magam anyagi helyzete is megjavult. Mindkettőnk keresete jelentősen emelkedett. Régi vágyam teljesült: vettem egy fényképezőgépet. A harmadik berlini VIT tiszteletére, valamint alkotmányunk ünnepére módosítottam versenyszerződésemet. Feladatomnak tartom, hogy dolgozótársaim előtt saját tapasztalataimon keresztül világítsak rá a szocialista munkaversenyben elért eredményeimre és bevonjam őket a versenybe. Nemrégen ért az a nagy megtiszteltetés, hogy felvettek Pártunk tagjelöltjei sorába Mint a Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltjének a jövőben még fokozottabb kötelességem, hogy a termelő és társadalmi munkámat példamutatóan végezzem, mint tagjelölt ifit kövessenek a DISZ-szervezeten kívüli, még eddig nem mozgósított fiatalok. Azon leszek, hogy Rákosi elvtárs szavait beváltva, a termelés rohamcsapatává segítsem üzemünk DISZ szervezetét. FARKAS JÁNOS Szolnoki Járóműjavító OV hilf JanupftvH) vJz. UUHAU HÁGÓKON" cím mal molto, örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Vasútpolitikai Osztály kiadásában megjelenő legújabb szovjet tapasztalati kézikönyvecskét. Ez a könyv az „Uráli hágókon“ címet viseli és Kuprijanov szovjet mozdonyvezető írta. Ennek a könyvecskének tengelyében az áll, hogyan kell építeni egy mozdonyvezetőnek a szocializmust, illetve a kommunizmust. Nálunk azelőtt teljesen ismeretlen volt a „2000 tonnás", az „500 kilométeres", a felemelt sebességű és az irányvonatképzési fogalom. A szovjet tapasztalatok átvételével, megismertük ezeknek a mozgalmaknak fontosságát. Fél év múlva már jelentős összeget takarítottunk meg millió forintokban népgazdaságunk számára. Nálunk jelenleg a „mosástól-mosási'g''-mozgalomban a mozdonyfutás emelésén dolgozunk. Az első próbánál 10.000 kilométerrel emeltük a mozdony mosás nélküli futását. Ezt az eredményt kellő vízlágyítással, szódázással és menetközben való lefavatással, ólompakolással értük el. Ezt tovább fejlesztjük. Mosáskor a kimosó fedeleket taurit-tömítéssel pakolták be és így a következő mosásig már 25.000 kilométert irányoztunk elő, amelyet ha sikerül, ttl is teljesítünk. Június első napjaiban Tamás Vendel és Führ Ferenc fűtőtársaimmal, felhívással fordultam az ország mozdonyvezetőihez és fűtőihez. Arra kértem őket, hogy csatlakozzanak ahhoz a kezdeményezésünkhöz, hogy még tovább fejlesszük a jó minőségű szénnel való takarékosságot és a külföldi, vagy hazai jó minőségű szenek mellett — az eddigi átlagos 35 százalék helyett 50 százalékban a gyengébb, harmadrendű hazai szeneket használják fel. Ezt a mozgalmat fűtőházunk egyre szélesíti. Ezzel egyidejűleg az egylapátos tüzelést és a gyors tűzkezelést az eddiginél is nagyobb mértékben alkalmazzuk, mert azt tapasztaljuk, hogy a mozgalommal segítjük felemelt ötéves tervünk túlteljesítését. Mindezekhez, amit elmondottam, nagy segítséget nyújt Kuprijanov könyve. Amit ott elmond színesen, érdekfeszítően, azt igyekszünk felhasználni a mozgalmaknál. Komoly támogatás a dolgozók részére a kiadvány közkinccsé tétele. Nagy értéke a könyvnek az, hogy lebilincselő módon közli velünk a munkamódszereit. Mi, nemcsak felhasználjuk ezeket a módszereket, hanem igyekszünk hazai talajon gyakorlatba ültetni, így segít bennünket a szovjet kisregény, így nyúl a hónunk alá, mikor zavarba vagyunk egy problémánál és így teszi lehetővé számunkra a szocializmus fokozott ütemű építését. Födi Sándor, sztahanovista mozdonyvezető, Északi Fűtőház. 1951 július 17. A „Közlekedés“ lap fejpályázatának eredménye Még az elmúlt év novemberében a „Közlekedés" pályázatot hirdetett új lapunk nevére. Egyéb okok folytán, amely szorosan összefüggött az új lap megjelenésének idejével, a pályázat eredményét nem hozhattuk nyilvánosságra. Július 14-én a Vasutas Szakszervezet elnöksége foglalkozott a pályaművek odaítélésével. Az elnökség az első díjat Csengeri Károly elvtársnak, a MÁV Pályaépítés- és Felújító TV dolgozójának ítélte oda a „Szocialista Vasútért’ lapcímért. Senki más ezzel a címmel nem pályázott. Az elnökség azonban méltányosnak találta a közel 300 pályázóra való tekintettel, hogy a pályaművek lelkes hangjáért és szocializmust építő irányzatáért még két pályázónak odaítélje a második és harmadik díjat. Ezek: Szabó Antal mozdonyfűtő, a Budapest-Ferencvárosi Fűtőház és Deák Antal főkalauz, a Széchenyi-hegyi Úttörő Vasút dolgozója. Az eredeti első pályadíj kétszáz, a második száz és a harmadik elsj ötven forint lett volna. Az elnökség úgy határozott, hogy méltányolja a dolgozók segítőkészségét és az eredeti pályadíjak összegét felemeli, így az első pályamű négyszáz, míg a második és harmadik pályadíj, amely mindegyike „Előre a szocialista vasútért’" címet viseli, 150—150 forint jutalmat kap. Felhívjuk a pályanyertes dolgozótársainkat, hogy a pályadíj átvételére jelenjenek meg a „Szocialista Vasútért" szerkesztőségében, Budapest, VI., Munkácsy Mihály utca 16. szám alatt Ugyanakkor szerkesztőségünk felhasználta a Völgyes László által beküldött pályamű egyik tussrajzát, a „Sorompót’" rovatjelként. A szerkesztőség a rajzért postán megküldi a tervezőnek az érre járó szokásos munkadíjat, kétszáz forintot.