Szocialista Vasútért, 1953. július-december (45. évfolyam, 28-53. szám)

1953-07-04 / 28. szám

XLV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM. Ara 40 fi­lit LEGYEN A HAVI VERSENY A NYÁRI ÉS ŐSZI SZÁLLÍ­TÁSOK LENDÍTŐ EREJE A havi versenyt a vasúton “ 1952 közepén elsőnek a m­űh­elyi szolgálatnál és egyes súlyponti sűtőházaknál vezették be szovjet mintára. Miután a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a versenynek ez a formája a kampányszerítség felszámolásá­ral biztosítja a szocialista mun­­kaverseny folyamatosságát, jú­lius 1-től kezdődően a vasút va­lamennyi munkaterületén rátér­tünk a havi versenyre. A hosszúlejáratú versenyszer­­ződésekben, amelyekben a dol­gozók több hónapra előre tették meg felajánlásaikat, a vállalá­sok elmosódtak, mert számos helyen nem tudták pontosan megjelölni huzamosabb időre a konkrét feladatokat. Ez arra ve­zetett, hogy a hosszúlejáratú szerződések keretében a verseny nem ösztönzött eléggé kimagas­ló eredmények elérésére. Csak nagy ünnepeink előtt lendült fel, utána ismét visszaesett, vagyis kampányszerű, hullámzó volt. A havi verseny, jellegénél fogva magában hordja ezeknek a hibáknak a kiküszöbölését. Je­lentősége mindenekelőtt abban van, hogy nemcsak új verseny­­formát, hanem új, magasabb munkaszervezési formát is je­lent. Mozgósító ereje kiterjed a fizikai, a műszaki és a szakvo­nali dolgozókra egyaránt. A mű­szakiakat, a szakvonali vezető­ket arra serkenti, hogy egy­­hó­napra előre, az egyéni dolgozók­ra és a brigádokra felbontsák a tervet és ezzel megszüntessék a­ kapkodást, a szükségleten á­t­csoportosításokat, az ebből kö­vetkező fegyelmezetlen munkát, ácsorgást, állásidőt. A fizikai dolgozókat pedig fokozottan ar­ra ösztönzi, hogy az egy hónap­ra megkapott tervek alapján fel­készüljenek a munkára, jobban beosszák a tennivalókat és le­rövidítsék a határidőket. Azok­nál a szakszolgálatoknál, ahol a felbontott tervek alapján a munkautalványokat egy hónapra kiadják, a vállalások alapján a dolgozók előre kiszámíthatják a keresetüket és így a verseny anyagi ösztönző ereje is jelen­tősen hozzájárul a teljesítmény fokozásához. II havi verseny, a havi ope­■a­ratív tervre épül és a terv túlteljesítéséért folyó harc­ban összekovácsolja a műszaki vezetők és a fizikai dolgozók kezdeményező erejét, tudását és tehetségét. A verseny eredmé­nyességét a havi terv túlteljesí­tése mutatja meg. Szakvonalon a munkaverseny legfőbb irányítója és szervezője a szolgálati főnök, akinek kö­telessége az értékelésről gon­doskodni. Az értékelés után a szolgálati főnök gondoskodik az alája rendelt szolgálati vezetők (munkahelyvezetők) bevonásá­val a hiányosságok és szűk ke­resztmetszetek megszüntetéséről. A szolgálati vezetők ne írásbeli utasítások tömegével és ne csak értekezleteken irányítsanak, ha­nem a dolgozókkal személyesen beszéljék meg a végrehajtandó feladatokat. Legfontosabb feladatuk a vál­lalások teljesítésének rendszeres ellenőrzése. Ezt pedig úgy kell végrehajtani, hogy a szolgáati vezetők, a munkahelyvezetők m­ű­­ködjenek szorosan együtt a szak­szervezettel és vegyenek részt az eredmények értékelésében, így állandóan tudni fogják, hogyan áll a verseny és kik azok, aki­ken segíteni kell. A szolgálati vezető legyen a dolgozók elv­társi segítségnyújtásának, a munkamódszerátad­ási mozga­­lomnak motorja. Az öntudatos szolgálati vezető nem feledkezik meg arról, hogy az eredmények pontos nyilvántartása, illetve a verseny nyilvánosságának leg­messzebbmenő biztosítása egyik döntő feladata. Különösen az előszállítások idején és az őszi forgalomban fontos, hogy a dol-­­ gazok elért eredményeikről ál­landóan tájékozva legyenek, hogy esetleges lemaradásukat műben behozhassák. A versenynek ez a formája csak akkor lehet igazán eredményes ha a dolgozók — ott már lehetséges — naponta de mindenütt legalább 10 napon­ként megismerik elért eredmé­­yeiket, szóval, ha ezeket az eredményeket megfelelően nyil­vánosságra is hozzák. Rossz munkát végez az a szolgálati vezető, aló elválasztja egymás­a termelést és a versenyt, i­­letve a versenyt öncélnak tekin­­ti- Jól végzi azonban munkáját az, aki az előtértételek megte­remtésével, a vezetés munkájá­­na­k megjavításával segíti elő a dolgozók verseny­rends­zerének zavartalan kibontakozását és úgy irányítja, a versenyt, hogy az legjobban szolgálja a terv teljesítés­ét. Mik a legfontosabb feladatok a havi verseny széleskörű sike­­res arkalmazása érdekében? A műszaki és szakvonal­i ve­zetők legjobb és egyetlen reá­lis verseny vállalása a szocialis­­ta verseny műszaki előfeltételei­­nek biztosítása. Ennek szem előtt tartásával a havi versenyt ,már a tárgyhónapot megelőző hó­nap 20-a, körül elő­ kell készíte­ni. A vezetés gondoskodjon ar­ról, hogy a következő havi ope­ratív tervet legkésőbb 25-ig ügyertekre és brigádokra fel­­?...Ezen a téren kérjék az üzemi bizonságok segítségét.­ A feladatok maradéktalan végre­­hajtása érdekében a tárgyhónap utolsó napján a műszála,­illetve szaxvonali vezetőség, valamint az üzemi bizottság közös érte­kezletre hívja össze a munka­­h­elyvezetőket és a bizalmiakat. Ia vitassák meg az előző hónap munkáját és a kezdődő hónap feladatait. Ezen az értekezleten -a munkahelyvezetők a hozzáju­k beosztott dolgozókkal történt előzetes megbeszélés alapján - a terv ismeretében — tegyenek konkrét vállalásokat és hívják rá egymást párosversenyre. Ezt követően a dolgozókat úgy kell mozgósítani, hogy havi vállalá­saikat legkésőbb a tárgyhó el­seje és ötödike között tegyék meg. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásánál a szakszerveze­teknek nemcsak segítő, hanem ellenőrző szerepe is van. Ellen­őrzi, hogy a szakvonali vezető­ség hónap köziben gondoskodik-e a verseny értékeléséről és nyil­vánosságra hozza-e az elért tel­jesítményeket. H­ó havi versenynél döntő szempont a vállalások konkrét jellege, vagyis az, hogy a vállalások, a tervek, valamint célkitűzések minél jobb telje­sítésre épüljenek. Ott, ahol a terv­felbontás kiszabott utalvá­nyozott órákban történik, irány­elv­ az, hogy a dolgozó órákban kifejezve — dekádokra bontva— tegye meg vállalását az utalvá­nyozott órák emelésére. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a tervet nem kiszabott utal­ványozott órákban állapítják meg, helyes, ha a dolgozók vál­lalásaikat olyan tényezőkre épí­tik, amelyek a tervvel szorosan összefüggő prémiumtényezők, vagy a szolgálati hely szűk ke­resz­tm­etsz­eteire vonatkoznak. Például, ha a forgalmi szolgá­lattevő felbontott tervszáma a tehervonatok menetrendszerinti indításánál 70­­százalék, ennek figyelembevételével a tárgyhó­napban vállalást tesz arra, hogy a tehervona­toknak legalább 75 százalékát menetrend szerint fogja indítani. A tolatásvezető, akinek fajlagos kocsimozga­tási terve 100 százalék, vállalja, hogy kocsi­mozgatási tervét 105 száza­lékra teljesíti. Abban az esetben, ha a tárgyhóban ünnepi dátu­mok vannak, a dolgozókat úgy kell mozgósítani és segíteni, hogy például augusztus hónap­ban a kocsimester vállalja az egész hónapra vonatkoztatva: a kocsitartózkodás csökkentési ter­vét átlagosan 110 százalékra teljesíti. Ezen belül vállalja, hogy a vasutasnap tiszteletére 115 százalékos eredményt ér el. Azoknál a munkaterületeknél, amelyeknél lehetséges, a dolgo­zók mennyiségi vállalást is te­hetnek. Például a szén-megtaka­rításnál az országos célkitűzés három százalék. A mozdonyveze­tő vállalja, hogy a vasutasnap és az alkotmány ünnepe tiszte­letére augusztusban átlagosan öt százalék szénmegtakarítást ér el, úgy, hogy a vasutasna­pig legalább nyolc tonna, az alkot­mány ünnepéig pedig legalább 20 tonna szenet megtakarít. A 4? irányelv tehát az, hogy a vállalások csak a tárgyhóra vo­natkozzanak és ezen belül az ünnepi dátumokra bizonyos fe­szítést tartalmazzanak. A A havi versenynek a Szov­­­jetunióban és a­ népi de­mokráciákban már nagy ered­ményei vannak. A­­ Szovjetunió tapasztalatainak alkalmazása itt is hatalmas segítséget nyújt. Döntő szempont, hogy műszaki és szakvonali vezetőink sokkal alaposabban és előrelátóbban foglalkozzanak a verseny mű­szaki előfeltételeivel, a­z időben végrehajtott tervfelbontással, az anyag biztosításával, általában a munka helyes megszervezésé­vel. Igen fontos és a helyes "ve­zetéshez" hozzátartozik az is, hogy az­ egyszemélyi felelős ve­zetés összetalálkozzon, összefo­nódjon a tömegek alkotó mun­kájával. Ehhez pedig az seM, hogy a szolgálati vezető a­­párt­szervezettel, a­ DISZ-szel, a szak­­szervezettel szorosan együttmű­ködve, átérezze, hogy felelős a pártnak, a kormánynak, a dol­gozó népnek azért, hogy a rá­bízott szolgálati hely, munkahely végrehajtsa a terv valamennyi részletét és így sikerre vigye a vasutasság nagy nemzeti felada­tának, az őszi forgalomnak le­bonyolítását. A kecskeméti pályafenntartási dolgozók a lassújelek csökkentésével segítik az előszállításokat A kecskeméti pályafenntartá­si főnökség dolgozói vállalták, hogy­ az építési munkáknál szük­séges lassújelek hosszát és ide­jét a tervhez viszonyítva átla­gosan 20 százalékkal csökkentik. A szol­nok-k­i­sk­un­féle­gy­h­á­z­i vo­nalon a 87/92 és a 118/22 szel­vények közötti kavicságy kicse­réléseknél a 10 kilométeres las­sú jelet két vonalra korlátozzák és a lassújelet a tervezett augusztus 30 helyett augusztus 20-ra megszüntetik. Vágányzá­rási, felépítményi és hídfelújítá­­si munkáknál a 130 százalék át­lagteljesítmény figyelembevéte­lével tervezett vágányzárási időt átlagosan 12 százalékkal csök­kentik. A kecskemét-lajcsfru­zsei vonalon két szerelvényben a ki­térők betolásánál a vágányzárat 28 százalékban megrövidítik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLÖT, 1953 JÚLIUS 4. Megfogadjuk Rákosi elvtársnak: áldozatkészen és becsületesen harcolunk a nyári és őszi szállítási feladatok végrehajtásáért Többórás géprevárások Tapolcán A szombathelyi igazgatóság kultúrtermében többszáz vasutas dolgozó hallgatja Pánti Béla igazgató emvtázi szavait. — Igazgatóságunk szerencsés helyzetben van — mondotta Pánti elvtárs — mert javarészt innen indulnak az ország kü­lönböző vidéke felé a kőszerel­­vények, a mi igazgatóságunk te­rületén van a­ nagy oroszlányi szénbánya. Mindez azonban kü­lönleges feladatokat ró ránk. Sürgősen meg kell kez­de­ni az előszállításokat, különben a nagy nyári és őszi szállítások idején nem lesz ele­gendő kocsi ezeknek az üzemek­nek a részére. Harcot kell foly­tatnunk a másodpercekért. Lehe­tetlen állapotok uralkodnak Ta­pe­scán, ahol még mindig több­­százperces pépre várások van­nak Meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet. Nem fordulhat elő olyan eset, mint Celldömöl­­kön, ahogy Sümegi József miatt, aki nem vitte e m a­ rendezőbe a zárjelző készüléket, 40 percet ácsorgott egy­­ sürgős irányvo­­nal. Szovjet módszerekkel jobban megy a munka . Ahhoz, hogy jó eredménye­ket érjünk el — folytatta — el­engedhetetlen a szovjet munka­­módszerek alkalmazása. Tapol­cán például a Gurjev-féle lökés­sorozatos tolatás­ módszerrel 30 százalékkal magasabb ered­ményt értek el. Szombathelyen a Lucskov-módszer bevezetése óta 11 perccel rövidült meg a tolatás. Vannak olyan álomások is, ahol nem törődnek a munka­versennyel. A türjen állomás­­főnök nagyszerű beszámolót tar­tott a felajánlások „tejesítésé­ről” , amelyeket még csak nem is értékeltek. Türjén sem a dolgozók, sem a pártszerve­zet nem ismeri a napi teljesít­ményeket, eredményeket. Azután Bebrits Lajos közle­kedésügyi miniszter emelkedett Július elsején reggel 8 óra­kor összejöttek a szombathelyi igazgatóság legjobb sztahano­vistái, a munkásai, hogy­ a nyári és őszi forgalom során rájuk háruló feladatokat megbeszéljék.­­ Nagy örömmel jöttünk el erre a tanácskozásra — mon­dotta Gál Magdolna, K sunyom állomásfőnöke. — Közösen megtárgya­juk problémáinkat, tennivalóinkat. , — Nem régen lettem álomás­­főnök — folytatta. — Azelőtt forgalmi szolgálatot teljesített szólásra. A miniszter elvtárs kifogásolta, hogy több mint egy hét eltelt már az Országos Vasútüzemi Értekezlet és a vi­déki tanácskozások között, hol­ott három nappal utána meg kellett volna­ már tartani az igazgatósági értekezletet. Az irányvonal a legjobb emelő . A nyári és őszi forgalom nagy szállítási feladatai meg­követelik — folytatta a minisz­ter elvtárs — hogy a közvetlen és irányvonatok részére szabad utat biztosítsunk. Ezekkel a vo­natokkal a közbeeső állomáso­­kon tolatni nem szabad. Tűrhe­tetlen állapot az, ami Székes­­fehérvár és Celldömölk között uralkodik, ahol úgyszólván minden vonat tolatós. Ez nagy­mértékben akadályozza az elegyáramlás gyorsaságát, ezt az állapotot m­eg kell szüntetni. Indítsanak bátran irány­vonatokat a vasutas dolgo­zók! Legalább háromszor annyi irányvonat indulhatna naponta útnak kószálltmányokkal meg­rakodva, mint most a szombat­helyi igazgatóságtól. Az irány­­vonal a legjobb emelő a napi kocsirakodásnál — mondotta a miniszter elvtárs. Az oroszlányiak kocsinként 1 tonnával növelik a raksúlyt A dolgozók hozzászólásaikban a vasútüzemi értekezlet határo­zatainak végrehajtásáról s az új nagy feladatok végrehajtását megkönnyítő módszerekről szá­mol­ták fel. Hilbert László, az oroszlányi bánya dolgozója arra kérte a vasutas dolgozókat, hogy mindenkor biztosítsák az üres kocsit a bánya számára.­­ Nagy segítség lenne szá­munkra, ha az igazgatóság felemelné az engedélyezett tengelynyomást sem. Mikor Kisunyomra kerül­tem, ott nagy zűrzavar ural­kodott. Az érkezett kocsikat nem rakták ki, bizony többször meg­mosolyogtak, hogy nő létemre erélyesen lépek fel a kirakási időt be nem tartó v­­­ia átokkal szemben. Az igazgatóság azonban nem adott­ támogatást. Bármelyik osztályhoz fordultam, mindenütt elutasítottak. Mégis bejelentem a mai értekezleten, hogy hamarosan él üzem lesz Kis­­unyom állomás­ Oroszlány és Tatabánya-alsó kö­zött. A do­gozók nagy tapssal fogadták a pályafenntartási­­osz­tály főnökének bejelentését, hogy az igazgatóság hozzá­járult, hogy az oroszlányi bá­nya dolgozói kocsinkén, egy tonnával nőve fák a raksúlyt. A do­bozokról való fokozott gondoskodásról beszélt Varga Gyula elv.ars. Várpalota ay­o­­másfőnöke. Helytelen az, hogy a főnökök a legenyhébb esetekben is komoly pénz­­büntetéssel sújtják a dol­gozókat. Csak a legsúlyosabb esetei­ben szabad­­ pénzbüntetést al­kal­­mazni! Miért áll Ind­án 300 kocsi kirakatlanul A kocsifordul­óidő leszorítá­sának legnagyobb gátlója, hogy a vállalatok és üzemek nem tö­rődnek a beállított rakott kocsik kirakásával. Inotán jelenleg is 300 kocsi áll kirakatlanul. A November 7 Erőmű négy dol­gozót állított be 300 kocsi ki­rakásához. Az erőmű vezetői­­ béralap­hiányára hivatkoznak, ugyan­akkor azonban egymillió forint kocsiálláspénzt fizet­nek a késedelmes kiraká­sokért. A tanácskozáson egymás után születnek a kiváló rrmnkafel­­ajánlások. Popsa Mihály elv­­társ, a szombathelyi fűtőház fő­nöke bejelentette, hogy az ,,500‘‘-as mozgalomban részve­vő gépek naponta 198 kilomé­teres teljesítményt érnek el. Napi 1780 tonna túlsúlyt továb­bítanak. Fiókműhelyük pedig harmadik negyedév-­ tervét 20 nappal a­ határidő előtt befe­jezi. Várpalota, Veszprém-külső, Zalaegerszeg dogozói táviratban üdvözölték a szombathelyi ta­nácskozás részvevőit. Vállalták, hogy harmadik negyedévi ter­vüket 4-7 nappal a határidő előtt befejezik. A dolgozók felszólalása után az értekezlet részvevői távirat­ban ezeket írták Rákosi elvtárs­nak: „Megfogadtuk, hogy a nyári és őszi szállítási feladatok si­keres végrehajtása érdekében a koesi fordulóidőt igazgatóságunk dolgozói 2,1 napró­ csökkentik. Naponta 10.000 tonna túlsúly továbbítását valla­ju­k, a mun­kásvonalak késését 0,1 százalék alá szer­jük. Ígérjük, e felada­tok teljesítésével áldozatkészen és becsületesen harcolunk né­pünk élerszínvonalának­ emelésé­ért, hazánk boldogulásáért.” 7000 tonna túlsúly továbbításával fejlesztik a „3000 tonnás“ mozgalmat a harmadik negyedévben a ferencvárosi dolgozók Budapest-Ferencváros állomás dolgozói a nyári előszállítások érdekében vállalták, hogy gurítá­­si tervüket a vasutasnap tiszte­letére 105, az alkotmány ünne­pére 106, a harmadik negyedév végére 107 százalékra teljesítik és ezzel 106 százalékos negyed­évi átlagteljesítményt érnek el. Vállalták, hogy az általuk el­indított „3000 tonnás”­ mozgal­mat úgy fejlesztik tovább, hogy a vasutasnapra jövő. augusztus A fűtőházak közül az elsők között tette meg vállalását a hat­vani fűtőház. A fűtőház dolgozói a nyári előszállítások sikeres le­bonyolítása érdekében vállalták, 20-ra 6000, a negyedév végére pedig 7000 tonna túlsúlyt továb­bítanak. Vállalták, hogy az irány- és közvetlen vonatok számát július­ban napi 46-ra, augusztusban 49-re, szeptemberben 50-re eme­lik. A tehervonatok 85 százalé­kát menetrendszerint indítják, kocsitartózkodási tervüket pedig 105 százalékra teljesítik a har­madik negyedévben, hogy százelegytonna kilométer­­tervük teljesítését augusztus 9- re 104, a negyedév végére 106 százalékra teljesítik. A mosás­­tól-mosásig mozgalom keretében vállal­ják, hogy augusztus 9-ig 8300, augusztus 20-ig 8400 és szeptember 30-ig 8500 kilométert fognak teljesíteni. A „2000 ton­­nás"­mozgalomban augusztus­­i­ig , napi 2800, augusztus 20-ig 2900. szeptember 30-ig 3000 tonna túlsúly továbbítását vál­lalták. Felajánlásaik között sze­repel még, hogy 400 tonna sze­net takarítanak meg a negyedév végéig. Ebből augusztus 9-ig 120, augusztus 20-ig 160 tonna megtakarítást érnek el. Ezzel a 400 tonna megtakarított szénnel 40 darab „2000 tonnás” vonatot lehetne továbbítani Hatvantól Salgótarjánig és vissza. A hatvani fűtőház a nyári előszállítások sikeréért

Next