Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
VISÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN LAPJA IX. évfolyam, 51. szám. ARA: 50 fillér, 1958. március 1. szombat. Megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél 9 órakor megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusainak tapasztalatait és megjelölik a magyar szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, — Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a párt politikai bizottságának tagjai. — Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfont, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és a világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a csehszlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezetek, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Nemzetközi Szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus résztvevői egyperces néma tisztelgéssel adóztak az elmúlt kongresszus óta elhunyt magyar és külföldi szakszervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszámolója, a Magyar Szakszervezetek alapszabályainak módosítása, a vezető szervek megválasztása. — Ezután megválasztották a különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszámolóját, a többi között a következőket mondotta: — Bevezetőjében a XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt, majd a szakszervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalmunkban. Ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek — és kell, hogy legyenek! — társadalmi életünknek a szocializmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egybehangolása. Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartanunk a dolgozók életés munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erősítésében. Hangsúlyozta: a munkáshatalom erősítésének legfőbb kérdése ma az ellenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszínvonal biztos alapjainak megteremtése. Az 1958. évi gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseit ez határozza meg. — 1958-ban a dolgozó nép termelő munkáját megtestesítő nemzeti jövedelem 4,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4,6 százalékkal emelkedik a tervek szerint, jórészt az 1957-ben hozott intézkedések eredményeképpen, részben az idén először szétosztásra kerülő nyereségrészesedéssel. A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgozunk, takarékoskodunk az anyaggal, pontosan tervek szerint termelünk és a beruházások is a terveknek megfelelően alakulnak. Enélkül nem juthatunk előbbre az életszínvonal alapjainak megerősítésében. Az üzemi tanácsokról szólva hangsúlyozta az előadó, hogy azok az üzem valamennyi dolgozójának fórumai, a szervezetlen dolgozóké is Az üzemi demokráciának ez az új szerve az általános szakszervezeti célok megvalósításának és az egész szakszervezeti munka eredményességének is eszköze. A továbbiakban a bérezésről beszélt, hangsúlyozva, hogy a béralapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák alkalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egész társadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá tétele, a munkások pedig közvetlenül is részesednek a gazdaságosabb termelés anyagi eredményeiből. 4 Teljes — heti indiánníUac Elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormány küldöttség Bukarest (MTI). Csütörtökön 24 órakor elutazott Bukarestből a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány küldöttsége. A késő éjszakai óra ellenére a bukaresti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a bameasai pályaudvaron, hogy búcsút vegyen a vendégektől. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjainak búcsúztatására Cheorgiau- Dej és Chivu Stoica vezetésével a román párt- és állami élet számos vezetője megjelent a pályaudvaron. Ott voltak a Bukarestben akkreditált egyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői. A román és a magyar Himnusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiu-Dejzsel együtt ellépett a díszszázad előtt. A magyar párt- és kormányküldöttséget Mariaseanu külügyminiszterhelyettes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollosztályának vezetője elkíséri a magyar-román határig. A magyar küldöttséggel utazik Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete is (MTI). Hi SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a kolhozrendszer további fejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről Moszkva (TASZSZ). Mint már jelentettük, az SzKP Központi Bizottsága 1958 febuár 25—26-i ülésén meghallana és megvitatta Hruscsov «számolóját „a kolhozrender további fejlesztéséről és gépállomások átszervezésés megfelelő határozatot f JZötti A határozat helyesnek és újszerűnek ismeri el az M KP Központi Bizottsága elnökségének javaslatait a dlhozrendszer további fejesztésére és a gépállomások szervezésére. Ezt a árdést a párt a Szovjetuió Legfelső Tanácsának soan következő ülésszaka elé ijeszti megvitatásra. Az adónak Hruscsovot, a párt f főtitkárát jelölték ki. A plénum célszerűnek ismerte el, hogy addig is, amíg a Legfelső Tanács ülésszakán megvitatják a tervbe vett intézkedéseket, azokat a nép országszerte vitassa meg a kolhozok, a gépállomások és szovhozok közgyűlésein, az ipari vállalatokban és az építkezéseknél, a tudományos szervezetekben és a tanintézetekben, a katonai alakulatoknál és a közintézményeknél, a lapok és folyóiratok hasábjain. Hruscsov beszámolójának téziseit nyilvánosságra hozzák. Célszerűnek tartja azt is, hogy 1959 elejére hívják össze a kolhozparasztok harmadik országos kongresszusát. A határozat rámutat arra, milyen óriási történelmi jelentőségük volt a kolhozrendszer megteremtésében és megszilárdításában, a gépállomásoknak. Az állam a gépállomások formájában segítette a kolhozokat közös gazdaságuk megszilárdításában, különösen az utóbbi években. A jelenlegi körülmények között már nincs összhangban a mezőgazdasági termelőerők fejlődésének szükségleteivel a jelenlegi forma, amikor is a kolhozok a gépállomások útján kapják meg a termeléshez szükséges technikai szolgáltatásokat. Sőt, ez a forma sok esetben kezdi akadályozni az élenjáró kolhozok további előrehaladását. Ezért szükséges a jelenlegi rendszer megváltoztatása és a gépállomások fokozatos átszervezése. A határozat kifejti, hogy a gépállomásokat műszaki karbantartó állomásokká kell átszervezni, amelyeknek feladata a traktorok és egyéb gépek javításának biztosítása, a kolhozok technikai kiszolgálása, a kolhozok és szovhozok új gépekkel, pótalkatrészekkel és egyéb anyagokkal (eladás útján) történő ellátása. A határozat megállapítja, hogy a XX. pártkongresszus óta eltelt két év alatt a Szovjetunió ipari termelése 22 százalékkal, a nehézipar termelése pedig majdnem huszonnégy százalékkal növekedett. A munkások és alkalmazottak egy dolgozóra eső reáljövedelme az említett időszakban tíz százalékkal emelkedett. Sikeresen fejlődik a szocialista mezőgazdaság is — hangzik tovább a határozat. — A szűz- és parlagföldeknek a Szovjetunió keleti területein történt hasznosítása lehetővé tette, hogy az utóbbi négy esztendő alatt a Szovjetunióban 27 százalékkal több szemesterményt takarítottak be, mint az előző négy év alatt. Megszüntették az állattenyésztés hosszantartó elmaradottságát. Az 1953—1957-ig eltelt időszak alatt a szarvasmarhaállomány 10.900.000 darabbal növekedett. A hústermelés 38 százalékkal, a tejtermelés ötven százalékkal emelkedett. A határozat a továbbiakban adatokat sorol fel, amelyek a kolhozgazdálkodás fellendüléséről tanúskodnak. (MTI.) Újraválasztották a Szolnok megyei békebizottságot Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel a Szolnok városi tanácsháza nagytermében összeültek a Szolnok megyei békemozgalom aktívái. Mintegy százhuszan-százharmincan jelentek meg. Halász Mátyás, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a békeaktívát. Utána dr. Nándori Pál, az Országos Béketanács tagjának előadása következett. Az előadás és a hosszúra nyúló, de érdekfeszítő vita után újjáválasztották a Szolnok megyei békebizottságot. A Szolnok megyei békebizottság harminchét taggal alakult újjá. Tagjai a következők lettek: Dr. Lévai Károly, Papp Jánosné, Gáli Zoltánná Szolnok, Hajdú Lajosné, Boda Róza Mezőtúr, dr. Árvai Margit, dr. Vidra József, Csótó Istvánná, Papp Gábor, Hegedűs Ferenc, Szokolai János, Kató Ernő, Bagodi Ilona, Cseh Imre, Vilcsek Jánosné, Aranyosi Ágostonné, Konkei Gyula, Tengeri Jánosné, Bujáki Ferenc Szolnok, Kalmár Jánosné Jászladány, Lázár Barna, Dorka János, Gál István Törökszentmiklós, Dósa Istvánná, Sólymosi Zoltán Kunszentmárton, Nemes Miklós Tiszafüred, Lékó Sándor, Devánszky Imre Jászjákóhalma, Németh Imre Hunyadfalva, Balla Emil Martfű, Bézi Imre, Szabó Sándor Karcag, Miklovich Sándor Túrkeve, Baróthi Ignácné Kisújszállás. Nagy Lajosné Tószeg, Szurmay István Besenyszög, Herczeg József Tiszaug. ÉPÜL AZ ORSZÁG A berettyóújfalusi tejporgyár 21 millió forintos beruházással épült. A gyár azért Berettyóújfalun létesült, mert a közeli környékről, kis szállítási költséggel jó minőségű tejet tud beszerezni. Napi 35 ezer liter tejet dolgoz fel. Megyénk nagytávlati öntözéses tervéről Mintegy hatvan főnyi hallgatóság előtt tartotta meg tegnap délelőtt előadását Fuszter István, a VIZITERV osztályvezető mérnöke. — A szakemberekből és meghívott tsz-vendégekből álló hallgatóság megismerkedett azokkal a távlati tervekkel, melyeket kormányunk Szolnok megye öntözéses gazdálkodásának fejlesztése terén valósít majd meg. Ez a nagyfontosságú terv további 80 ezer kat. hold földterületnek 30 év alatt történő bekapcsolását jelenti. A sokmilliós beruházások közül megemlítjük a Jász-főcsatorna építését, mely 173 millió forintba, valamint a Nyugati főcsatornáét, mely 391 millió forintba kerül. A karcagi, Tiszabőészaki, Tiszabő-déli és a villogói csatornák létrehozása 35 millió forintot igényel. — Ha a csatornák megépülése után öntözéses gazdálkodást folytatva, az agrotechnika valamennyi követelményének eleget teszünk: a beruházás nem egészen egy év alatt visszatérül. A kezdeti időszak lehetőségeit véve alapul, sem kell több két esztendőnél ahhoz, hogy az összes építési költség a nagyobb termésből visszatérüljön. Lánczi Antal, a VÍZIG főmérnöke megyénk öntözési adottságaival foglalkozott s a fejlődés eddigi útját ismertette. Kállai Kornél, az FM kiküldöttje a mai hiányosságok lehető gyors megszüntetését sürgette. Kifejtette, hogy mennyire helytelen a belvízlevezető csatornákat öntözésre felhasználni; ezek vize magas sótartalmánál fogva elszínesíti a jó földeket is. Öntözéses gazdálkodásnál a Tisza és mellékfolyóinak vizét kell hasznosítanunk. Nyíri Béla, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője hozzászólásában utalt azokra a hatalmas összegekre, melyeket kormányunk az öntözés továbbfejlesztésére áldozni kíván. Helytelenítette, hogy a tervben feltüntetett előirányzat kevés a lecsapódási költségekre, kevés a gépi beruházásokra. Elmondotta, hogy munkatársaival együtt eddig még kölcsönbe sem sikerült gépeket szerezniük egyes tereprendezési munkáikhoz, annak ellenére, hogy azokat legfeljebb három hétig kellene használniuk. Bízik abban, hogy a problémák feltárása után mind a párt, mind a kormány segítséget nyújt. Több felszólaló foglalkozott a szakemberképzés kérdésével Megállapították, hogy már aránylag kevés, de magas képzettségű szakember néhány hét alatt megfelelő ismeretekkel rendelkező segítőgárdát nevelhetne. JL lo írásneVőm-U tttiius ütem* etet A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság elkészítette a lottosorsolások március havi ütemtervét. Eszerint ebben a hónapban 4 húzást rendeznek, amelyek közül — mint a eddigiekben — csak egy lesz a fővárosban, a többi vidéken. A hónap első lottohúzásán kettős sorsolás lesz. Március 7-én Csepelen, a Munkás Otthonban húzzák a 10. heti nyerőszámokat és a februári tárgynyereményeket. Március 14-én Salgótarjánban, 21-én pedig Kaposvárott sorsolják a lottót A márciusi utolsó sorsolást, a 13. hét nyerőszámainak húzását 28-án Nyíregyházán tartják. A Lotto nyerőszámai Pénteken délelőtt Szegeden került sor a lottó 9. játékhete nyerőszámainak húzására. Beérkezett 3 millió 840 ezer 05 szelvény, 120 ezerrel több mint a múlt héten. Ha valaki öt találatot ér el,mintegy másfélmillió forintot nyer. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 23, 28, 56, 69, 77 A 9. játékhét nyerőszámainak sorsolása után újabb sorsolással döntötték el, hogy a tárgynyeremény-sorsoláson a 8. játékhét szelvényei vesznek részt . Lapzártakor érkezett: Győzött Moszkvában a Szolnoki Dózsa vízilabdacsapata (Moszkva, február 28.) Pénteken a szovjet bajnok, Moszkvai Dinamó együttese ellen szálltak vízbe a Szolnoki Dózsa vízilabdázói a nemzetközi torna keretében. A Dózsa jó játéka sikerre vezetett. Szolnoki Dózsa.—Moszkvai Dinamó 1:0. A két nemzet bajnokcsapatának találkozója iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg. Szinte ostrom indult meg a jegyekért. Zsúfolt nézőtér előtt zajlott le a nagy találkozó. A mérkőzést a televízió is közvetítette. Hatalmas küzdelemben a Szolnoki Dózsa Pintér góljával legyőzte a szovjet bajnokcsapatot. Ma este: karnevál A városi KISZ bizottságon hallottuk, hogy a ma este kezdődő KISZ karneválra már csütörtökön este minden meghívó elfogyott. Bővültek a zenét szolgáltató zenekarok. A Jászkun KISZ Együttes nyitótáncát Kozá' István népi zenekara kísér Rajtuk kívül Lukács József népi zenekara és a Jászki KISZ Együttes tánczenekara működik még közre.