Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK M­E­GYE I |a megyei pártbizottság és a megyei TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 10. szám. Ara SO fillér 1964. január 14.. kedd. t tla Én... a magyar nép fia, eskü­szöm Árulkodó kartotékok Utazás Esz­tornában Fidel Castro Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Fidel Castro kubai miniszterel­nök hétfőn TU–114-es kü­­lönrepülőgépen Havannából Moszkvába érkezett. A látogatásra Hruscsov meghívása alapján került sor. Mint a hivatalos köz­lemény elmondta, a szovjet kormányfő tavaly hívta meg Fidel Castrót, amikor az a Szovjetunióban járt, hogy „télen ismét keresse fel a Szovjetuniót és ekkor majd további eszmecserét folytatnak a feleket kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről. Jöjjön el azért is, hogy üdüljön, ismerje meg a Szovjetuniót télen és va­dásszon a hóborította szov­jet erdőkben”. A meghívást Nyikolaj Podgornij, a kubai forra­dalom 5. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken rész­t vett szovjet kül­döttség vezetője megismé­telte. Fidel Castro szívesen vette Hruscsov meghívását és január 12-én a Podgornij vezette szovjet küldöttség­gel együtt a Szovjetunióba utazott. A vnukovói repülőtéren Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és más szovjet­­ vezető személyiségek fogadták a vendéget. Három középüzem — budapesti irányítás alatt Z 30 százalékkal több férfiöltöny •­­ Február elsején megindul a futószalag • 30 száza­ékkal nő a termelékenység 1964. január elsejével megyénk három kisipari ter­melőszövetkezete — a szolnoki Vörös Csillag Ruháza­ti KTSZ, a mezőtúri Lábbelikészítő KTSZ és a jász­berényi Felsőruházati KTSZ —, a három középüzem, a Ruházati Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsé­gének felügyelete alá tartozik. A nagyobb ruházati ktsz­­eknek egy szakszövetség alá rendelése egyben azt is je­lenti, hogy a jövőben ezek sokkal nagyobb anyagi, mű­szaki és adminisztratív tá­mogatást kapnak a Ruhá­zati KISZÖV-től. A fent kisipari szövetkezetek lé­nyegében önállóak marad­tak, belső és termelési ügyeiket tovább is ugyan­úgy intézik, mint a Szol­nok megyei KISZÖV irá­nyítása alatt tették. Két ktsz-elnök nyilatko­zott, mit jelentett részükre az átszervezés és mit vár­nak az országos KISZÖV- től. A szolnoki Vörös Csillag Ktsz-nél a futószalag mel­letti termelés, amely havi 1100 férfiöltöny volt, az idén 1500-ra emelkedik. Ezenkívül férfiingből, női ruhából, férfi-, női- és gyer­mekballon kabátból is töb­bet készítenek, mint 1963- ban. Az idén 3,5 millió fo­rint értékű áruval termel többet a ruházati kisipari szövetkezet, mint tavaly. A termelés emelkedése munkaerőfelvételt igényel. Tíz fővel több fizikai dol­gozóra lesz majd szükség a nagyobb feladatok megva­lósításához. A mezőtúri Lábbelikészí­­­tő Ktsz-ben a tavalyi 30 000 helyett 1964-ban 40 000 pár sportcipőt kell készíteni. Az átszervezés után minden remény megvan arra, hogy javuljon a szövetkezet anyag- és gépellátása. Az ígért kalapáló és foglaló gépek hamarosan megér­keznek Mezőtúrra. Február elsején már, a jelenleg még szerelés alatt álló kényszer­­mozgásos futószalag mellett fognak dolgozni az embe­rek. A futószalag üzembe­helyezése mintegy 30 száza­lékos termelékenység növe­kedést jelent a Lábbeliké­szítő Ktsz-nek A szövetkezet vezetőinek az az elképzelésük, hogy a labdarúgó és női korcsolya­cipő gyártást teljesen gépe­síteni fogják, így könnyen elérhető lesz a vágyuk, hogy 1965-ben már 100 000 pár export sportcipőt adjanak a kereskedelemnek. Mindkét szövetkezet el­nökének egyformán az a véleménye, hogy ktsz-eik fejlődését szolgálja és a jö­vőben fokozottabban fogja szolgálni a Ruházati Kis­ipari Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségének szaksze­rű irányítása. Februárra összehívták az SZKP KB plénumát MOSZKVA: Szombaton a késő esti órákban két érde­kes hírt közölt a moszkvai rádió. Február 10-re össze­hívták az SZKP Központi Bizottságát, hogy megvitas­sa a mezőgazdasági terme­lés intenzívebbé tételének módszerét. Volovcsenkót, a Szovjetunió mezőgazdaság­ügyi miniszterét kérték fel előadónak, aki a Szovjet Szövetségi Köztársaságok mezőgazdaságügyi minisz­tereivel együtt elsősorban foglalkozik majd a műtrá­gya fokozottabb felhaszná­lásával, az öntözés fejlesz­tésével, a mezőgazdasági termelés teljes gépesítésé­vel, a tudományos eredmé­nyek és a jó tapasztalatok elterjesztésével. A Pravda vasárnapi ve­zércikkében utal a decem­beri és a februári plénum szoros összefüggésére, a vegyipari, a mezőgazdasági feladatok különös fontossá­gának a XXII. pártkong­resszus határozatainak va­lóra váltásával. A múlt évi kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, mint ismeretes, szükségessé tették, hogy a Szovjetunió Kanadától és más országoktól nagyobb gabona­tételeket vásárol­jon. Éppen szombaton írtak alá Moszkvában egy meg­állapodást az amerikai Continental Grain társaság­gal egymillió tonna ameri­kai búza vásárlásáról. Idén a szovjet népgaz­daság egyrészt maximáli­san függetleníteni akarja a mezőgazdasági termelést az időjárás szeszélyeitől, más­részt olyan intézkedésekre készül, amelyek a termés­­eredmények többé-kevésbé általános emelésével kom­penzálhatják az esetleges MIÉRT rosszízű az ivóvíz ? (Tudósítónktól) Az utóbbi időben sokat panaszkodik a város lakos­sága az ivóvíz minőségére. Az érzékenyebbek ihatat­lannak találják és inkább kannában hordják az ártézi vizet. Persze, ezt nem mindenki teheti meg és így a lakosság többsége joggal panaszkodik. Munkatársunk a lakosság tájékoztatása érdekében véleményt kért a Vízmű­vek és a KÖJÁL szakem­bereitől. A válaszokból ki­derül, hogy a rossz ízt klór és fenol, valamint egyéb fenolszármazékok jelenléte okozza. A klórt, kevésbé lehet érezni, mint nyáron, a kellemetlen íz főleg a fe­nol és származékainak kö­szönhető. A szennyeződés eredete az északi iparvidék, ahonnan a Sajó és a Bod­rog szállítja a „hazai” és „import” fenolt. Problémák a Tisza öntisztulásával Felmerül a kérdés, miért csak télen érezni ezt?­­ Azért, mert ilyenkor egy­részt a folyót borító jégké­reg miatt a víz nem szellő­zik, nem jut elegendő oxi­génhez, másrészt az oxidá­ciónak nem kedvez az ala­csony hőmérséklet. Ezért a fenol oxidációja lassabban megy végbe mint egyéb­ként A­­ folyó biológiai öntisz­tulása is kevésbé érvénye­sül, mert hideg vízben a bomlasztó mikroorganiz­musok tevékenysége mini­mális. Tehát a két hatásból ös­­­szetevődő öntisztulásnak ne­vezett eredő hatás végered­ményben elenyésző a mele­gebb időszakokéhoz képest Ezért szükséges kissé túl­klórozni a vizet a szükség­lethez képest, biztonsági okból. Ez viszont elkerül­hetetlenül klórfenol vegyü­­let keletkezésével jár, ami fokozza a kellemetlen ízt. Pedig télen is inni kell A probléma megoldása rendkívüli körültekintést igényel, mivel a fenol — a technika jelenlegi állása szerint — csak adszorpciós módszerrel választható ki a vízből, mai igen drága berendezések tervezését igényelné. A kérdés Euró­­pa-szerte gondot okoz az ipari országoknak, nem­csak Magyarországon (pl. a Duna vizét is elszennyezik a dunántúli ipartelepek). Figyelembe kell venni azt is, hogy a szennyezés csak az év leghidegebb idősza­kában jut el a háztartáso­kig és annak is csak ártal­matlan része kerül közvet­len fogyasztásra. Tisztázás­ra vár az a kérdés is, hogy ennek a vízmennyiségnek az átlagos fenol- és klórfe­nol tartalma káros-e az egészségre. Minden­esetre az illeté­kesek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lakosságot megszabadítsák ettől a kellemetlen íztől és e célból kísérletek folynak külföldön is és hazánkban is. Fogzománc erősítés intézményesen Végül a Vízművek veze­tőitől tájékoztatást kértünk a víz fluorozási kísérletek állásáról (mint ismeretes, a fluor a fogzománcba épül be és ellenállóbbá teszi azt.) Elmondották, hogy a víz fluortartalmának beállítá­sára szolgáló nyugatnémet gyártmányú készülék elek­tronikus szabályozó rend­szere, valószínűen zárlat következtében, kiégett. Mi­vel a hazai ipar nem vál­lalta a javítást, kénytele­nek voltak a gyártó cégnek visszaküldeni javításra és így a kísérleti fluorozás szünetel.­­ Megemlítették, hogy a gyártó cég rendkí­vül csekély dokumentációt és használati utasítást ad a készülékhez. P. Z. Négymillió forintos beruházással 1964-ben megkezdődik a karcagi kenyérgyár építése A megye tanácsi, ipari vállalatai most készítik az 1963-as év mérlegét, ezért a végleges eredmények még nem ismeretesek.­­ Annyi biztos, hogy a szol­noki Vasipari­ és a kis­ újszállási Faipari Vállalat remekül dolgozott 1963. II. félévében. Az előbbi a IV. negyedévben kétmillió fo­rintos adóssággal indult, s ezt december végére nem­csak megszüntette, hanem éves tervét kb. 103 száza­lékra teljesítette. Sőt az előírt nyereségszintet is elérte. * A kisújszállási Faipari Vállalat 1963. augusztu­sában még a lemaradók között volt, de az év vé­gén már 100,7 százalékos teljesítménnyel rukkolt ki. Erre az évre az Orszá­gos Tervhivatal meghatá­rozta a megye tanácsi ipa­rának különböző tervmuta­tóit. Az ennek alapján ké­szített javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának soron következő ülé­sén tárgyalják meg, hagy­ják jóvá. Az Országos Tervhivatal, különösen a vas- és fa­ipart érintő jelentős ter­melékenység növelést írt elő. Hírt adtunk két átszer­vezésről is. Ez év január 1-ével a jászberényi és s jászárokszállási asztalos­­ipari vállalatokat összevon­ták, valamint a szolnoki vasipari vállalattól az iro­dagép javítás és karbantar­tás budapesti vállalathoz került Ebben az évben hozzá­kezdenek néhány beruhá­zás terveinek elkészítésé­hez, folytatják a megkez­dett építkezéseket, illetve újakat kezdenek. Megtervezik a jászberé­nyi asztalosipari vállalat új üzemét, ugyancsak elkészülnek a mezőtúri kenyérgyár tervei is. A tervezés költségei együtt­véve elérik a 750 ezer fo­rintot Az idén folytatódik és Valószínűleg befejeződik a szolnoki Vasipari Vállalat Körösi úti építkezése. Meg­kezdik a karcagi kenyér­gyár építését, amelyre eb­ben az évben négymillió forintot költ a megyei ta­nács. Ezt az építkezést 1965-ben folytatják. A be­ruházási tételek közül na­gyobbnak számítanak még a kisújszállási Faipari Vál­lalat szociális létesítmé­nyei, amelyek négyszáz­­ezer forintba kerülnek. Az első sertéscsalád „benevezett“ Vásár állattenyésztési ered­ménybemutatójára beérke­zett az első jelentkezési lap. Az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet kiválo­gatta azokat a sertéseket, amelyeket majd a kiállí­tásra visz. Olyan fehérhúsú kocára esett a választás, mely az utóbbi három év­ben 41 malacot nevelt fel. Remélhetőleg Budapesten is népes családjával lesz látható. Terv szerint kiállí­tásra kerül a kocának há­rom lánya, másik három kocasüldővel, valamint hat, kiváló származású kansül­dővel. Az állatokat külön he­lyezték el, s úgy gondozzák, hogy azok megnyerjék az országos bíráló bizottság tetszését, s „belépőjegyet” kapjanak a kiállításra. Az 1964. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Módosítás • a szólnoki autóbusz­­forgalomban A szolnoki Eötvös tér és a vasútállomás között — a forgalom biztonságának nö­velése érdekében — a BM Szolnok megyei Rendőrfő­kapitánysága közlekedési osztálya­­ és a 7. sz. AKÖV igazgatósága módosította az autóbuszforgalmat. Holnap reggeltől az autó­buszok az Eötvös tértől a vasútállomáshoz a Thököly út — Viktoriánus utca — Mátyás király utca útja út­vonalon közlekednek. Meg­szűnik a szülésznőképző in­tézet előtti megálló. Ahe­lyett az autóbusz a Vikto­riánus utca és a Köztársa­ság út sarkán áll meg. A vasútállomástól az Eötvös tér felé irányuló for­galom rendje változatlan.

Next