Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEG­YEI­­ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN^r«;­i XV. évfolyam, 317. szám. Ara 50 fillér 1964. szept. 16., szerda. Vetik a kenyérgabonát Tegnap i­efeei a jász­apáti Alkotmány Termelő­szövetkezet két vetőgépé­­nek garatját búzával töltöt­ték meg. Egyiket a jásztel­ki, másikat az alsószent­­györgyi határrészükre irá­nyították. Néhány napja máshol is elkezdődött a megyében az esztendő egyik legnagyobb, de legszebb fa­lusi munkája is, az őszi búzavetés. A jászapáti gé­pek még az első holdakat vetik, ám a hét közepére má­r az állami gazdaságok is jelezték a munka indu­lását. Roppant munka ez. Csak a termelőszövetkezetek 178 000 holdon termeszte­nek kenyérgabonát. Az ál­lami gazdaságok vetésével együtt több mint 200 000 holdon zöldellik idei vetésű búza a megyében, a későb­bi hónapokban.­­E számok­ból már valamelyest le­mérhető, milyen nagy mun­ka kezdődött el. Tavaly még október 25 volt a kenyérgabona veté­sének hangoztatott határ­ideje. Az idén már október 20-át is emlegetjük, sőt a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet októ­ber 20-át jelölte meg ver­senycsatlakozásában. S a szövetkezetek többségének üzemi ütemtervében ugyan­ezek az időpontok szere­pelnek. Olyannyira, hogy az egyik igen nagy gabonater­mesztő közös gazdaságunk, a karcagi Béke, látva, hogy ekkorára nem érik be Ti­lalmason a kukoricája, táb­lát cserélt. Úgy döntöttek a szövetkezetiek, hogy ahe­lyett, ugyancsak Tilalmason de cukorrépa után vetik a búzát, csakhogy az időha­táron belül maradhassanak. Mert nem könnyű úgy tervezni, szervezni a gabo­navetést, hogy október 20— 25-re le tudjuk a gondját. Hozzávetőlegesen csaknem 100 000 holdat tesz ki az a terület, ahol kapások után kerül földbe a kenyér­­gabona. S a kapások ter­mése még kinn van a föl­dön, azt előbb be kell ta­karítani. Érthető és helye­selhető hát a mezőgazdasá­gi üzemek azon törekvése, hogy sorolják a betakarí­tást. Előbb a vetésre kije­lölt táblákról, s utána a többiről. Ez hát „az idő törvény”. De még nem az egyedüli üdvözítő. A népdal is azt mondja: „Káka tövén költ a ruca, jó földben terem a búza”. S a népdal igazságát bi­zonyítja a XX. század ag­rotechnikája. Ha valamely növény úgy a búza igen hálás a jó földért. Jó föl­dön természetesen nem sza­bad csak jó termőtalajt érteni. Hozzátartozik a fo­galomhoz a vetőágy jó elő­készítése is. Úgy, ahogyan ez már a tiszaföldvári Le­nin, a mezőhéki Táncsics, a tiszaderzsi Kossuth, a karcagi November 7, és még a megye igen sok szö­vetkezetében évek óta gya­korlat. Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk érzi és tudja, hogy a kenyérgabona veté­se nem önmagáért a veté­sért történik, hanem az or­szág kenyere előteremtésé­nek első lépése. Ezt az első lépést néhány helyen már megtették. El­kezdődött a jövő évi ke­nyér teremtésének folyama­ta. S hogy­ e munka nagy­ságát mennyire tudja és ér­zi a falvak népe, a most jövő napok bizonyítják majd. B. fc. Az ifjúság fóruma Ma kezdődik Moszkvá­ban a földkerekség ifjú küldötteinek második fó­ruma. A csaknem ezer küldött a legkülönbözőbb felfogású fiatalokat kép­viseli; ott vannak a szov­jet fővárosban a chilei radikálisok, az angol li­berálisok és labouristák, a japán szocialisták, az olasz kommunisták és kereszténydemokraták if­jú képviselői, s minde­nekelőtt Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fiatal nemzedékének szószólói. A nagysikerű 1961-es Vi­lágifjúsági Fórum har­cos szellemét igyekeznek tovább éleszteni. Milyen kérdésekről ta­nácskoznak majd az if­júsági világparlament de­legátusai? Mindenekelőtt arról, hogyan segíthetné a haladó ifjúság jobban a gyarmati rendszer és maradványai, az impe­rializmus elleni harcot. Arról tárgyalnak majd, hogyan hat a leszerelés a nemzeti függetlenségért folyó küzdelemre, mi­lyen kedvező körülmé­nyeket teremt a békés egymás mellett élés a kolonializmus és a neo­­kolonializmus elleni harc számára. Hiszen a lesze­relését folyó harc nem azt jelenti, hogy a füg­getlenségükért harcoló népeknek le kell tenniök a fegyvert —bármennyi­re is hangoztatják ezt a békés egymás mellett élés politikájának ellen­zői. Kuba és Algéria né­pének forradalma, győ­zelme is a békés egymás mellett élés körülményei között folyó imperialis­ta-ellenes harc sikerét bizonyította. A nagy kérdések mel­lett „kis” problémák, gyakorlati feladatok is szóba kerülnek: az írás­­tudatlanság elleni moz­galom kibontakoztatása a független afrikai orszá­gokban, tanítók képzése, iskolák építése, a beteg­ségek elleni küzdelem­ben való részvétel, nem­zetközi ifjúsági építőtá­borok felállítása, a gyar­mati sorból felszabadult országok fiataljainak egyetemi képzése. A fó­rum legfőbb célja: a szolidaritás, az összefo­gás és egység elmélyí­tése. Ezek a feladatok eme­lik magas rangra a világ ifjúságának második fó­­­­rumát — egy esztendő­vel a kilencedik Világ­ifjúsági Találkozó előtt, j Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Magyar-jugoszláv közös nyilatkozatot írtak alá Joszip Broz Tito,­­ a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, va­lamint a velük együtt ha­zánkban tartózkodó jugo­szláv vendégek kedden dél­előtt meglátogatták a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és vásárt. A kiállítás főbejárata előtt Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter és Sző­ke Mátyás, a kiállítás igaz­ Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendé­geink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­saság elnökével, a Jugo­szláv Kommunisták Szö­vetségének főtitkárával. — Tagjai voltak az elnökség­nek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták gatója köszöntötte a láto­gatókat. A kiállítás megtekintése után Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke a kiállí­tás fogadótermében villás­reggelit adott Joszip Broz Tito és felesége, valamint kísérete tiszteletére. A vil­lásreggeli után Szőke Má­tyás átadta a vendégek­nek a 65. Országos Mező­­gazdasági Kiállítás ajándé­kát: művészi faragású do­bozokban elhelyezett kü­lönféle magyar vetőmag­vakat. Szövetsége Központi Bi­zottsága Végrehajtó Bizott­ságának tagja, Kocsa Po­­povics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics kül­kereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánál­ első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Bisz­­ku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cse­­terki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mi­hály, Németh Károly, Szur­­di István, a Központi Bi­zottság titkárai, Pap Já­nos, a kormány elnökhe­lyettese, Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Pé­ter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, mű­vészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Jo­szip Broz Tito felesége, Jo­vanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Já­nosnak. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bi­zottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsá­ga kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagy­gyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés rész­vevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a ter­melő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszer­vezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a fő­város minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű fel­iratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emel­vényen a nagygyűlés elnöksége. Tito elvtárs és kísérete meglátogatta a Mezőgazdasági Kiállítást. ­­ltörőcsapataink nyári táborozásáról A Magyar Úttörő Szövet­ség Szolnok megyei elnök­sége értékelte az úttörőcsa­patok nyári tevékenységét. Megállapította, hogy me­gyénkben százharminckét úttör­őcsapat hatezeregy­­százhelyenhárom résztve­vővel táborozott a nyáron hazánk legszebb tájain. A Balaton mellett 24, a Bükk­­ben 16, a Mátrában 10, a Mecsekben 9 csapat verte fel sátrait. Szinte mind­egyik járási úttörő elnök­ség szervezet váltótábort, ezzel biztosították, hogy a felszereléssel nem rendel­kező kis iskolák csapatai is tudjanak táborozni. Az úttörő elnökség a kö­vetkező évre is legfonto­sabb feladatnak a váltótá­borok szervezését tekinti. Felhívta a csapatok figyel­mét, hogy már most a tanév elején­ kezdjék meg a táborok szervezését. A pajtások előzetes kutató­munka alapján ismerked­jenek meg a táborhely fel­­szabadulás utáni változá­saival, történelmi, irodalmi emlékeivel. A jövő nyáron minden járásban kísérletképpen szerveznek egy-egy olyan úttörő tábort is, ahol a gyerekek naponta három­­négy órát társadalmi mun­kával töltenek. A jövő évi költségvetési javaslattervezet A Szolnok városi tanács végrehajtó bizottsága szep­tember 15-én rendkívüli ülést tartott. Megtárgyalta az 1965. évi költségvetési javaslattervezetet, a pénz­ügyi osztály vezetőjének előterjesztése alapján. A vb megállapította, hogy a tervezet figyelembe veszi a takarékosság elvét, s al­kalmas a feladatok megol­dására. Ugyancsak a pénz­ügyi osztály jelentése alap­ján tárgyalták az 1964. év költségvetés első félévi végrehajtását. • Megnyílt a marxizmus­­leninizmus középiskola Tegnap délután 1 órakor Szolnokon, a városi tanács nagytermében volt a marx­izmus-leninizmus egyéves középiskola ünnepélyes megnyitója. A megnyitó beszédet a városi pártbizottság részé­ről Sárkány elvtárs tartot­ta. A folyó tanévben az is­kolának 200 hallgatója lesz. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy 500 jelentke­zőből választották ki a résztvevőket.

Next