Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 213. szám. Ára 50 fillér 1964. nov. 21. szombat Az országgyűlés tanácskozása Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozást. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szóló törvényjavaslat feletti vitát. Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra Hangsúlyozta: — A vízügyi törvényjavaslat vitája megmutatta, hogy a vízgazdálkodás, amely azelőtt lényegében csak a szakmai köröket foglalkoztatta, jelentős társadalmi üggyé vált. A víz, amelynek bősége, vagy hiánya korábban megváltoztathatatlan természeti adottságnak tűnt, a korszerű gazdálkodás eszközeivel mindinkább szabályozható, s egyre jelentősebb szerepet tölt be a társadalom életében, a termelés különböző ágaiban. A vita megmutatta, hogy a törvényjavaslatban szereplő kérdések élénken foglalkoztatják közéletünket. A vízgazdálkodás helyzetét, fejlesztési irányát és megoldásra váró feladatait sokoldalúan megvilágító értékes hozzászólásokból kitűnt: a lakosság, az egészségügy, a kommunális gazdálkodás, a településfejlesztés, az ipar, a mezőgazdaság, a bányászat egyaránt érdekelt abban, hogy tovább szilárduljon a vízgazdálkodás tervszerű rendje. Óvni, Védeni kell országunk vízvagyonát, s gondoskodni kell annak ésszerű, gazdaságos hasznosításáról. A felszólalók egyértelműen időszerűnek találták a vízügyi törvény megalkotását, — egyetértettek alapelveivel és helyeselték rendelkezéseit. A törvényjavaslatot hasznosan egészítették ki az egyesített bizottságok javaslatai. Ezek egyrészt a vizek tisztaságának fokozottabb védelmére, másrészt arra irányultak, hogy a belvizek levezetése a lakosság és a termelés érdekeinek figyelembevételével történjék. Igen értékes a bizottságnak az a javaslata is, amely kiemeli a tanácsok és ezek szakigazgatási szerveinek szerepét a helyi vízügyi feladatok megoldásában. A miniszter a továbbiakban a helyi erőforrások felhasználásának jelentőségével és a képviselők néhány más indítványával foglalkozott. Losonczi Pál végül a kormány nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a törvényjavaslat kidolgozásában, s a bizottságoknak, valamint a hozzászólóknak az értékes kiegészítő javaslatokért. — Kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az egyesített bizottságok javaslataival, valamint dr. Zsigmond Lászlónak a 23. paragrafusra vonatkozó javaslatával együtt fogadja el. Az Országgyűlés a földművelésügyi miniszter válaszát és — a javasolt módosításokkal — a vízügyről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra; Péter János külügyminiszter beszéde Beszéde elején a külügyminiszter rámutatott: A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymértékben növekedtek. Ennek következtében a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei határozzák meg. Ennek alapján élünk a megnövekedett lehetőségekkel. Vagyis: azért küzdünk, hogy a békés egymás mellett élés elvének megfelelően kapcsolataink bővítése járuljon hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez mind itt közvetlen közelünkben Közép-Európában, mind szélesebb összefüggésben és ezek a kapcsolatok segítsék elő az imperializmus agresszív szándékainak fékentartását és teremtsenek kedvező feltételeket a szocializmus mind virágzóbb építésére hazánkban a szocialista népek nagy családjával együttműködve. Ezért külpolitikai tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: 1. erősítsük a szocialista országok összefogását; 2. fejlesszük a szocialista és a többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonializmus és neokolonializmus teljes felszámolásának gyorsítására; 3. erősítsük a népek harcát a termonukleáris háború veszélye ellen a nemzetközi béke megszilárdításáért; 4. fejlesszük kapcsolatainkat a nyugati kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a kölcsönös előnyök alapján. Ezeket a feladatokat népünk szolgálatában nagyon mozgalmas nemzetközi viszonyok között látjuk el. Az erőviszonyok megváltozása, a szocialista világrendszer fejlődése, a gyarmati rendszer felbomlása, a Szovjetunió haditechnikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nemzetközi lehetőségeit. Az új lehetőségek bonyolult feladatokkal járnak együtt. A 14 szocialista országot — a mai történelmi viszonyokat egyre inkább meghatározó szocialista világrendszert — a gazdasági, a társadalmi rendszer és a marxista—leninista idológiai azonossága, az emberiség jövőjéért vívott közös (Folytatás a 2. oldalon) Ouipfrt * XJBS' Képekben a nagyvilág Családi körben Az é «jegye* ide szól Mi leszek ha nagy leszek Napirenden: Sáros utak, hóeltakarítás, balesetek, csúcsforgalom Ílésezett a Balesetelhárítási Tanács Pénteken délelőtt ülést tartott a Szolnok megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács. Dr. Polónyi-Szűcs Lajos, a megyei tanács vbelnökhelyettese, a tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd, Sarkadi Imre százados, a megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője szólt a tárgyhoz , az őszi-téli közlekedés problémáinak megoldásához. Ismertetett néhány fontos számadatot, melyekből kiderült, hogy 1964-ben eddig 15143 közlekedési baleset történt, ennek mintegy 3 százaléka halálos volt. A megyék sorrendjében az ötödik helyen állunk, vagyis 14 megyében magasabb a balesetek száma, mint nálunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy elégedettek lehetünk a fennálló helyzettel. Sokkal jobban kell felkészülni a télre, mint tavaly. Ezután Oláh Ferenc, a Közúti Igazgatóság megyei kirendeltségének vezetője ismertette őszi-téli felkészülésüket. Elmondotta, hogy a sártalanítás elég nehezen halad, egyes illetékesek értetlensége miatt. Haladás viszont, hogy az utak mentén 60 új „sárrázó”-t készítettek, s szeptemberben összehívták az úttörőket, feladataik körülhatárolása céljából. A télre sikerült megfelelő mennyiségű, hóeltakarításra alkalmas gépet lekötni, jegesedés esetén pedig tizenegy gépjármű áll „ugrásra” készen, hogy megkezdjék a salakszórást. A hóeltakarítás megszervezéséhez térképet készítettek. Az időszaki munkákhoz a létszám elegendő, a gépek napi 16 órát fognak dolgozni. A megyei tanács közlekedési osztálya 16 565 főt, 265 lófogatot, 156 erőgépet és 26 hóekét biztosított a megye számára. A munkálatokat sürgősségi sorrendben fogják elvégezni, melyeknek irányítására tanácstagokat jelölnek ki mindenütt. A 7. számú AKÖV-öt a tél igen nagy erőfeszítésekre készteti majd, elsősorban a személyszállítás terén. Az intézkedési terv végrehajtása a gépkocsik téli átállásánál nem sikerült maradéktalanul, az AFOR hibájából. Viszont már most „fagyszolgálatot” szerveztek a harminc legjobb gépkocsivezetőből, a rendkívüli munkákra. A csúcsforgalom problémájának megoldásán könnyít valamit, hogy rövidesen öt új autóbuszt állítanak be. November 29-én gépjárműszemlét tartanak a biztonság fokozása végett. Ezután Csányi István a megyei pártbizottság ipari osztálya részéről néhány érdekes javaslatot tett: a szállítási és gazdasági felelősök törődjenek többet a balesetmegelőzéssel, foglalkozzanak a gépjárművezetőkkel, keltsék fel bennük a felelősségérzetet. Felvetette a szeszesital-fogyasztás, az üzemen belüli közlekedés és a munkafegyelem kérdését. Elhangzott még néhány hasznos ötlet: a Tisza-híd szolnoki lejáratánál a kanyar pontosan ellenkező irányba lejt, mintsem kellene, s ez sok baleset oka lehet még; a kerékpárosok és vontatók közlekedésének szabályozása céljából forgalomfelmérést kellene tartani;a sáros utakat a város területén öntözőkocsikkal, vagy tűzoltóautókkal lehetne lemosni, ezáltal kevésbé csúsznának; az AKOV-járatok menetideje télen-nyáron ugyanaz. Ezen okvetlenül változtatni kell, hiszen mások az időjárási feltételek; a jövőben a fogatosokat is levizsgáztatják; igyekeznek összehangolni a közlekedéssel, utakkal kapcsolatos beruházásokat. Végül ismét a balesetelhárítási tanács elnöke emelkedett szólásra, s összefoglalta a tanács álláspontját a lényeges kérdésekben. Képek a szolnoki cukorgyárból A Szolnoki Cukorgyárban jelenleg 210—220 vagon répát dolgoznak fel három műszakban. Ebből 26—28 vagon cukrot tudnak előállítani. A gyár eddig 906 vagon nyerscukrot exportált, s most újabb 240 vagonra kapott megrendelést. Cukorteregetek A foto váhumDán a cukor kristályusonasat ellenőrzik. Egy csille édesség.