Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
Világ proletárjai egyesüljetek/ SZOLNOK MEGYEI ( a megyei pártbizottság És a megyei tanács LAPJA XV. évfolyam, 883. szám. Ára 50 fillér 1<>64- december 3, csütörtök Irigység nélkül Az irigység nem csupán ellenszenves, de fölötte veszélyes jellemgyengeség. Alantas indulatok táplálják, s ha valakin elhatalmasodik, se lát, se hal. Állandó lázban ég, bosszút forral, és képtelen a tárgyilagosságra. Mi az irigység károkozója? Némelyek szerint természet dolga. Hiszen vannak „született” megrögzött irigykedők. — Nem reális okoskodás hiszen nemigen születik senki sem irigynek. Viszont valóban vannak olyan emberek, akik nem tudják elviselni mások sikereit. Felszisszennek, ha valamelyik társukat előléptetik, vagy az fizetésemelést kap. Hátha még váratlan szerencse is ér környezetükből valakit, nyereményhez, vagy örökséghez jut. Az irigy ember ilyenkor elátkoz minden égi és földi hatalmat, s napokig nem tud nyugodtan aludni sem. Az életben előfordul, hogy egyik embernek több szerencséje van, kevesebb baj éri, kisebb erőfeszítéssel könnyebben boldogul társainál. Van olyan eset is, amikor valaki joggal gondolhatja: „Ezt a posztot, vagy elismerést én is megérdemeltem volna.” De az irigység legtöbbször mégsem az ilyenfajta mérlegelés nyomában támad, mert egyáltalán nem a tárgyilagosság a szülőanyja. A tárgyilagos, önmagát ismerő ember még ha hátrányosabb helyzetbe kerül is, legfeljebb bosszankodik, esetleg elkeseredik, vagy — ami a rokonszenvesebb —, nyíltan kimondja sérelmét. De nem így tesz az, akinek az önzés, önmaga túlbecsülése, vagy a hiúság adja a tanácsot. Az ilyen embert elönti az irigység, szidja a sorsot, és alattomban intrikálni kezd az ellem, akit irigyel. Mindannyiunk közös ismerőse az a törtető, becsvágyó ember, akit szinte szétvet a diadal, amikor feljebb lép a számára boldogulást jelentő létrán, s amikor maga mögött hagy valakit. Ugyanez az emberfajta érez emésztő irigységet is, ha másoknak valami jobban sikerül. Az irigység egyébként szánandó jellemhiba, gyötrő, emésztő lelkiállapot. Az irigy ember zaklatottan él, hiszen örökké a mások lépteit lesi, a mások szerencséjének ingadozásain lelkesül vagy kesereg, s örökké a „titkos erőiket” kutatja, melyek segítségével állítólag mások boldogulnak. S talán nem is gondol arra, hogy a szerencse legfeljebb egyegy lottónyeremény formájában köszönthet csak az emberre, hiszen ma már az érvényesülés, az előbbre jutás tehetség, rátermettség és tudás dolga. Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa. A mondásban van sok igazság, még ha az ötös találatra nem is vonatkozik. De arra igen, hogy megbecsülést, rangot csak szorgalommal, becsületes helytállással szerezhet az ember. Így tehát az irigykedő is jobban teszi, ha intrikálás, gyűlölködés, a sors és a szerencse csepülése helyett széjjelnéz a maga portáján, megpróbál a legnagyobb tudomány, az önismeret birtokába jutni, utána pedig tehetségét, adottságait, tudását fejlesztve, könnyebben meghódítja az áhított szerencsét is. Rátermettebb társakra irigykedni pedi meddő dolog, felesleges önmarcangolás. Kellő életbölcsességgel kell tudomásul venni, hogy nem vagyunk egyformák. De azt, is: minden szinten lehet valaki hasznos, alkotó ember. (K. Gy) A megyeszékhely lakóinak könyvtári ellátásáról tárgyalt a városi tanács VB December 2-án, szerdán tartotta soron következő rendes ülését a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a vb határozatok végrehajtásáról, a fontosabb intézkedésekről szóló jelentés után a megyeszékhely lakóinak könyvtári ellátásával, a könyvtár munkájával kapcsolatos jelentést vitatta meg. A jelentés, melyet dr. Nagy János, a megyei Verseghy Könyvtár igazgatója terjesztett a végrehajtó bizottság elé, többek között tartalmazta a fiókkönyvtárak elhelyezési nehézségeit. Több fiókkönyvtárba, így például a Lomb és Nyúl utcaiba, valamint a Vörös Csillag útiba kevesen járnak, mert nincs hely. Az említett, könyvtárakban a könyvállomány is kevés a szűk helyiség miatt. A végrehajtó bizottság ennek felszámolására úgy döntött, hogy a lehetőségek figyelembevételével a jövő évben üzlethelyiségekbe helyezik át ezeket a külső kerületekben lévő fiókkönyvtárakat. Sőt 1965-ben három új fiókkönyvtárral bővítik a hálózatot. A jelentésben szó volt még a könyvállomány növeléséről is. Jelenleg csaknem nyolcvanezer kötet könyv között válogathatnak az olvasók. Ez azt jelenti, hogy minden lakosra másfél kötet jut. Ezt az arányt tartva — mondotta ki határozatában a végrehajtó bizottság — a jövő év végére el kell érni, hogy a város lakosságának tizenöt százaléka a tanácsi könyvtárak tagja legyen Ma: Vásárok romantika nélkül Szülők nevelők fóruma * A költő szerelme * Merre ? * Nyolcszoros levélforgalom Új mozgalom indul a falusi iskolákban - Ismerjék meg az úttörők is a gépeket A pajtások és a KISZ-esek közös munkájáról A KISZ megyei küldöttértekezletén elfogadott határozatban több olyan pont is szerepel, amely az úttörők számára jelöl meg feladatokat. A pajtások legfontosabb feladatának tekintette a jó tanulást, az alapos felkészülést a jövendő élethivatásra. A küldöttértekezlet határozata felhívja a pajtások figyelmét arra, hogy vegyenek részt minél többen a szakkörök munkájában. A falusi iskolákban új mozgalmat kívánnak elindítani. „Minden falusi úttörőcsapatnál működjön mezőgazdasági szakkör" — címmel. Főképpen a mezőgazdasági gépek megismertetése a cél. Ehhez az úttörők kérhetik a tsz-ekben, állami gazdaságokban dolgozó KISZ-es barátaik segítségét. Ha a szakkörökben megismerik a pajtások a mezőgazdasági munka szépségeit, nem okoz majd nehézséget a KISZ értekezlet azon határozatánál teljesítése, amely szerint évenként 400 Szolnok megyei fiatalt kíván a KISZ beiskolázni mezőgazdasági tanulónak.* A megye úttörői feladatul kapták, hogy a KISZ tagokkal együtt segítsék az elkövetkezendő időkben is a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzését. Közös feladat, hogy évenként végezzenek 130 ezer társadalmi munkaórát. A rétek és legelők ápolása is az úttörőkre és a KISZ-esekre vár. Évi 80 ezer katasztrális hold terület gondozását bízta a fiatalokra a KISZ értekezlet. Az úttörők a fásításban is együtt dolgoznak az ifjú kommunistákkal. Évenként 100 ezer facsemete elültetését vállalták. Részt vesznek a hasznos anyagok gyűjtésében is. Elsősorban a rongy és a papír gyűjtését jelölték meg fő feladatnak. A küldöttértekezlet megállapította, hogy bár közel 50 ezer tagja van a megyében az úttörőmozgalomnak, még mindig elég sok azoknak a pajtásoknak a száma, akik nem ismertél meg eddig az úttörő élő szépségeit. ESTE A KLUBBAN Újszászon a fiatalságnak nem üresek az estéi. A művelődési ház klubja és esténként a táncterme teli van fiatalokkal. Rendszerint csak beszélgetésre, magnóhallgatásra, sakkozásra jönnek össze, de nem egynek a kezében ott látni a folyóiratokat, könyveket Az újszászi ifjúsági klubnak ma már törzsvendégei vannak, akik a világért el nem maradnának, különösen olyankor, ha valamilyen érdekesebb előadás ígérkezik. Kintjártunkkor a mai magyar irodalomról hallgattak meg egy előadást, amelynek végén az ifjúsági színpad egyik fiatal leánytagja rendkívül mély belső átéléssel mondotta el Vihar Béla Önarckép 1962 című versét. Aztán megindultak a kérdezősködések: miért esik olyan kevés szó Szabó Magdáról, akinek könyveit a klub tagjai nagyon szeretik? Hova állítható az irodalom értékrendjében Szilvássi Lajos? Aztán szünet, nem sokára kezdődik a fejtörő. Általában így zajlik a klub élete. — Nehézségeik vannak, az utóbbi időben kétszer is változott a vezető személye. A diák és munkásfiatalok mellé nem sikerült még beszervezniük a parasztfiatalokat. De nem gondoljuk, ez csak idő kérdése, az egészséges szellemet látva nem is hosszú időé. Esőben, sárban a szállítókat is próbára tette az ősz A gépjárművek cukorrépával terhelten az utolsó fordulókat tették. December 1-én letudták a kunszentmártoni Búzakalász Tsz-ben a 20 ezer mázsa répa elszállítását Akkor sem tétlenkedhettek volna a gépjárművek vezetői, a fogatosok és rakodók, ha csak ez lett volna a munkájuk. De ennél jóval több várt rájuk. — Nem is boldogultunk volna, ha csak nyolc órahosszát dolgoznak a szállítással megbízott traktorosok, gépkocsivezetők. De legtöbbször 14—15 órát húztak le pihenés nélkül. Voltak olyan gépeink is, amelyekkel nappal szállítottunk, éjjel szántanunk. Váltották egymást a traktorosok — mondta Pugner András elnökhelyettes. — Kik voltak a legszorgalmasabbak? — Neveket nem említhetek, mert akkor sorolhatnám az összes traktorost, gépkocsivezetőt és fogatost. Mindannyian helytálltak, nagy igyekezettel dolgoztak Olasz József főagronómus és Mészáros Lajos gépesítési brigádvezető irányításával — hangzott a válasz. — A cukorrépán kívül a 15 gépjármű és ugyanennyi fogat behordta a 9000 mázsa kukoricát, kiszállítottak a határba mintegy 1300 mázsa búza vetőm ont, 340 I mázsa őszi árpát. Az őszi idényben érkezett 20 vagon mésziszap — talajjavításra — ez is szaporította a szállítók munkáját — sorolta Karsai István főkönyvelő. — Most már munka nélkül vannak? — A szállítók? Dehogy. Ettől nem kell tartaniuk. Négyszáz holdon még kint van a kukoricaszár. Fele kévébe kötve, s másik fele lábon. Ez utóbbit silókombájnnal vágjuk le. Ha a szár betakarításával végzünk, a gépek és fogatok megkezdik a szervestrágya kihordását. Nemsokára itt az ideje a zárszámadásnak is. Akkor a tagoknak számítjuk haza a természetbeni járandóságot. A többezer holdas közös gazdaságban mindig van munkája a szállításhoz beosztott embereknek. De ez az ősz különösen próbán tette őket. Esőben, sárban szinte járhatatlan utakon küszködtek. De nem tágítottak. A termést be kellett hordani, s most is szabaddá kell tenni a földet, hogy a még kintlévő szár ne akadályozza a mélyszántás befejezését. Ennek sikeréért dolgoznak most a Búzakalász gazdái. ■ Megválasztották a KISZ kongresszu küldötteit A KISZ megyei küldöttértekezleteivel befejeződött az ifjúsági szövetség decemberi kongresszusát előkészítő több mint kéthónapos eseménysorozat. Októberben és novemberben újjáválasztották az ifjúsági szövetség több mint 21000 alapszervezetének 120 00j vezetőjét és a KISZ járási, városi és Budapest kerületi, valamint budapesti év . megyei bizottságát. Valamennyi fórumon sokoldalú < vélem ' , cser'' zsitott az ■ elmúlt négy év munkájáról, s a következő hónap feladatairól. Az alapszervzeti taggyűléseken mintegy 780 000 fiatal vett részt, s közülük 80 000-ren kérteszót. A véleménycserében elhangzott észrevételek , javaslatok felölelték életünk úgyszólván valamennyi területét. A küldöttértekezleteken megválasztották az ifj kommunisták 670 kongresszusi küldöttét. A december 11 én összeülő tanácskozásra.