Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
Viég proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 214. szám. Ara 50 fillér 1965. szeptember 11., szombat. Negyedmillió újító • A vállalatok, a műszaki értelmiség érdekeltsége Ezrek vettek részt az újítási rendelettervezet vitáin Beszélgetés Tasnádi Emillel, az Országos Találmányi Hivatal elnökével Tavaly kezdődött, és az idén országos méretűvé szélesedett a vita, amelyet a szakszervezetek és az Országos Találmányi Hivatal az új újítási rendelettervezetről kezdeményezett. Az elmúlt években a műszaki fejlesztés és a gyorsabb technikai haladás szükségének felismerése egyre jobban a közvélemény elé állította a technikai szellemi alkotások, az újítások, találmányok, és ezzel együtt a „nehéz emberek” problémáját. Érthető, ha százezreket érdekel, milyen tapasztalatokat gyűjtött az Országos Találmányi Hivatal, és mennyiben igyekszik a jelenleginél hathatósabb segítséget adni az újítóknak és feltalálóknak. Ezért fordultunk kérdéseinkkel a hivatal elnökéhez, Tasnádi Emilhez. — Az új tervezet milyen célok elérését kívánja segíteni? — Mindenekelőtt a műszaki fejlesztésre, a technika, a technológiai eljárások, a gyártmányok minőségének és korszerűségének a munka termelékenységének elősegítésére szeretnénk — a jelenleginél jobban — az újítók figyelmét ráirányítani. A műszaki értelmiségnek fokozottabb lehetőséget kell rendeletileg is biztosítani, hogy az újító mozgalomban tevékenyebben részt vehessen. Anyagilag és erkölcsileg egyaránt teljes mértékben érdemes legyen számára, hogy — munkaköri kötelességén túl — szellemi alkotókészségének legjavát adja. — Fokozni szeretnénk az újítók jogvédelmét. Rendeletileg is szükséges a vállalatok érdekeltségét szorgalmazni az újítások bevezetésében, gyorsabb hasznosításában. Ezenfelül — amennyire ez csak lehetséges —, világos jogszabályok alkotásával szeretnénk megszüntetni a díjazások körül ma még meglévő bizonytalanságot. — A jelenleg érvényben lévő rendelethez képest milyen újdonság, jelentős eltérés található a tervezetben? — Nemcsak fogalmazásban, de tartalmában és szellemében is új magának az újítás fogalmának meghatározása. A tervezet szerint: az újítás a termékben, vagy annak előállításában hozzon pozitív jellegű változást, illetve új terméket és új technológiát eredményezzen. Ezzel a „látszat újításokat” igyekszünk a jövőben lehetetlenné tenni. Másképpen értelmezi a tervezet a munkaköri kötelesség kérdését is. Azt akarjuk elérni, hogy mindenki azon a szakterületen újíthasson, amelyhez a legjobban ért, és amelyet hivatásszerűen művel. Az legyen a lényeg, hogy az újítás többet, nagyobb teljesítményt jelentsen, mint ami a javaslattevőtől fizetése, beosztása arányában elvárható. Jelentős újdonság: lehetővé szeretnénk tenni, hogy az e kérdések körül folyó vitákban végül is a bíróság dönthessen. Egyik leglényegesebb újdonsága a tervezetnek, hogy a vállalatokat, — az egész vállalati kollektívát — közvetlenül anyagilag is érdekeltté teszi az újítások bevezetésében és hasznosításában. Ez az érdekeltség — véleményünk szerint — jelenleg az újító mozgalom igen fontos kérdése. — Mely kérdések körül alakult ki eddig a legnagyobb vita? — Gyakran más az újítók és megint más a vállalatok, a főhatóságok érdeke. A különböző érdekek egyeztetése nem könnyű feladat. A leghevesebb viták, természetesen az ellentétes érdekek ütközési pontjain alakultak ki. Igen megoszlanak a vélemények például abban a kérdésben: megengedhető-e a műszaki értelmiség résztvétele az újító mozgalomban, vagy az kizárólag a közvetlenül termelők, a munkások mozgalma legyen? (A kérdés ilyen fogalmazása meglehetősen maradi szemléletet tükröz.) Egy-egy újítás megítélésénél mi legyen a mérce? Ki döntsön? Bizony, sokan ellenzik a bíróság hatáskörének növelését is, mondván: a bíróság messze van az üzemtől. Mondanom sem kell, hogy a bíróság hatáskörének kiterjesztése az újítók érdekeit szolgálná. Aki azt mondja, hogy a bíróság „messze van”, az nem gondol arra, hogy a bíróság széleskörű bizonyítási eljárás, szakértők és tanúk meghallgatása után dönt... Miért éppen az újítások elbírálásánál nem tudna hasonló körültekintéssel, és igazsággal dönteni? — Lefelé, vagy felfelé kerekítsük a díjakat? A vállalati, vagy a népgazdasági eredmény legyen a számított díjak alapja? Mind megannyi kérdés, amelyben még a viták nem jutottak nyugvópontra. — Várhatják-e a „nehéz emberek”, a gyorsabb technikai haladásért dolgozók, a jelenlegi tervezettől, ha rendelet lesz belőle, hogy oltalma alatt kevesebb akadályt kell leküzdeniük? — Nem hiszem, hogy rendeletileg minden bajt meg lehet szüntetni. A fő rendelet a mozgalom fejlődésének csak egyik része. Eredménye nagyban függ a termelés és a gazdasági szervezet egészének alakulásától. A legfontosabb talán mégis a közhangulat segítő ereje. Semmilyen rendelet nem helyettesítheti a határozott és felelősséget is vállalni merő vezetőt, a társadalmi ellenőrzést, az alkotni akaró és az alkotásért adott helyzetben kockázatot is vállaló szocialista embert, a szocialista gondolkodást. Ezek nélkül a legtökéletesebb jogszabály is keveset ér. A rendelet nem pótolhatja a megfontoltan és merészen, önállóan gondolkodó irányító embereket. A „nehéz emberek” helyzetét természetesen könnyíti majd a rendelet, de változatlanul egyre nagyobb szerep vár a társadalmi ellenőrzésre, a társadalom segítő erejére. Sz. R. Milliókat érő intézkedések Minden felhasználó és fogyasztó azt kívánja a gépipartól, hogy a gépipari cikkek korszerűek és olcsók legyenek. E két fontos követelmény kielégítéséhez több út vezet, amely végülis egy fogalomba, a műszaki fejlesztésbe torkollik. Ide tartozik a gyártás és gyártmányfejlesztés, *az anyagokkal és az energiával való takarékosság. Megyénk három legnagyobb gépipari üzemében az év első felében megfelelően alakult a műszaki intézkedési tervek végrehajtása. Általában, a hat hónappal párhuzamosan, 50 százalék körül mozognak a tervteljesítési százalékok is. A jászberényi Aprítógépgyárban az egész esztendőre 3 827 000 forint eredményre számítanak a terv hiánytalan végrehajtása esetén. Félév után az intézkedési tervet időarányosan 47 százalékra teljesítették, ami 1 799 000 forint költségcsökkentést jelent. Az Aprítógépgyárban a legnagyobb eredményt, a gyártmányfejlesztésnek tulajdonítják. A gyártásfejlesztés és az energiamegtakarítás megközelítően egy szinten mozog. Az előbbi 210, az utóbbi 199 ezer forint megtakarítást eredményezett. A jászberényi Hűtőgépgyár műszaki intézkedési tervének összesített forint rovatában 15 millió áll. Június végéig ennek 45,7 százaléka valósult meg, — 6 855 000 forint. Huszonnégyezer forinttal túlteljesítette előirányzatát a harmadik gépgyár, a BMG törökszentiklósi gyáregysége. 870 helyett 894 ezer forint megtakarítást hozott a műszaki intézkedési tervekben lefektetett elgondolások megvalósítása. A gyártmányfejlesztés itt főleg a rendfelszedő, a talajmaró és a palántaültető gépek korszerűbbé tételére irányult. A gyártásfejlesztési címszó alatt az öntödében alkalmazott héjformázás öntési módszer elterjesztése volt nagyon eredményes. Öt megye mezőgazdaságának vezetői Debrecenben Az őszi betakarításról, szántásról és vetésről tanácskoztak Nyíri Béla felszólalása (Tudósítónktól) öt megye — Békés, Csongrád, Hajdú, Szabolcs és Szolnok — valamint Debrecen és Szeged megyei jogú városok elnökhelyettesei, a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, valamint a gépállomások és állami gazdaságok megyei igazgatói pénteken az őszi betakarításról, szántásról és vetésről tanácskoztak Debrecenben. Klenczner András földművelésügyi miniszterhelyettes megnyitójában elmondotta: az aratás többmint két heti elhúzódása továbbra is érezteti hatását s mindehhez hozzájárult a rendkívüli időjárás, a sok eső. Az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva később kezdődtek az őszi munkák és ennek következtében kevesebb a rendelkezésre álló idő, s a jobb termés folytán sokkal több a tennivaló. Ismeretes mindenki előtt, hogy kenyérgabonát ugyanannyi területen kell elvetni az idén is, mint az elmúlt két esztendőben s a másik célkitűzésnek sem kisebb a jelentősége: továbbra is saját magunk által termelt kenyérgabonából akarjuk fedezni az ország szükségletét. A munkák jó végrehajtása az elmúlt éveiktől eltérően sok tekintetben rendkívüli intézkedést. — , szakszerűbb irányítást « mindenekelőtt tervszerűbb munkát követel meg. — A betakarítás, szántás, vetés még szélesebb körű összefogást követel meg mindenkitől, aki ebben az ügyben valamit tehet. Csak így tudjuk biztosítani azt, hogy a mi viszonyainknak és adottságaink között a legmegfelelőbb időben — szeptember 20 és október 30-a között — mindenütt földben legyen a kenyérgabona vetőmagja. S hogyan állunk jelenleg a munkákkal? A tanácskozáson felszólalt mezőgazdasági szakemberek szavai nyomán azt lehetett összegezni: a Tiszántúl minden részén megindult s teljes ütemben folyik az ősziek betakarítása. Szedik a burgonyát, ássák és szállítják a répát. Az elmondottakból az is kiderült: mindenütt zöldek a tengerik, s általánosan csak október közepén kezdődhet a törés. Ez pedig nemcsak a szállítást nehezíti meg, hanem a kenyérgabona vetésnél egy sor újabb intézkedést követel meg. Beszámoltak arról, hogy mindenütt csökkentik a lehetőségek szerint a tengeri után a búzavetést, s át is csoportosították már a táblákat, de még újabbakra kerülhet sor. A Szolnok megyében folyó őszi munkákról Nyíri Béla, a megyei tanács vbelnökhelyettese adott tájékoztatót. Bevezetőben elmondotta, hogy a nyár folyamán nemcsak a rendkívül esős időjárás állította nagyobb feladat elé a tsz-eket és állami gazdaságokat, hanem az is, hogy jóval nagyobb termést takarítottak be, mint korábban. őszi búzából 12,5 mázsa körül alakult a termés, több termett tavaszi és őszi árpából . Szolnok megyében eddig 3000 vagonnal több kenyérgabonát vásároltak fel, mint az eredeti előirányzat volt. A nyári munkák fontos tapasztalataként szűrtük le és ezt országosan is kamatoztatni kellene. Sokkal aktívabban és hathatósabban segítsék egymást a megyék, a távolabbi országrészek nagyüzemei. Ezáltal sokkal inkább ki lehet használni a gépeket, részben a kezdésnél, másrészt az aratás befejezésénél vagyis szélesebb körű kooperációval hamarabb, kevesebb veszteséggel lehet betakarítani a termést.. Az őszi munkákra való felkészülésről és az eddigi eredményekről a következőkben számolt be Nyíri elvtárs. Tíz nappal ezelőtt befejeződtek a járási tanácskozások, amelyen egyeztették a véleményeket, számbavették a lehetőségeket, széles körben megismertették a feladatokat. Ezután már azon múlik minden, hogyan dolgozunk. A jövő hét közepén megyei tanácskozást tartunk, amelyen kettős célt szabtunk ki: egyfelől el akarjuk mondani mindazoknak, akik a nyári betakarításban részt vettek, hogy munkájuk, erőfeszítésük sikerrel járt, s amiért elismerés jár. A másik pedig: arra kérjük a tsz-ek, állami gazdaságok, gépállomások vezetőit, szakembereit az eddigi lendületet, igyekezetet — a feladatok ismeretében — vigyék át a következő hetekre is, s ha ez így lesz , akkor a mostani nagy feladatunkat is sikeresen tudjuk megoldani. Az egyes munkákat részletezve a következőket mondotta el a megyei tanács elnökhelyettese: Mintegy 100100 hold a vetőszántás szeptember első hetéig, ami nem egészen fele az eredeti 210 000 hold(Folytatás a 2. oldal~ Kovács István, a Karcagi Általános Szerelőipari Rtsz rádió-4v —cella részlegvezetője Volga gépkocsi rá----- iiKj** javítja