Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-16 / 218. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 218. szám. Ara 50 fillér 1965. szeptember 16. csütörtök. Versenyben a rendkívüli •Összefogás, szervezettség, helytállás szükséges a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI NAGYAKTÍVA Szerdán reggel 9 órakor a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmai művelődési otthonában kezdődött meg a Szolnok megyei mezőgazdasági nagyaktíva, amelyet a Szolnok megyei pártbizottság, a Szolnok megyei tanács és az állami gazdaságok megyei igazgatósága hívott össze. Megjelentek a megye állami gazdasági igazgatói, termelőszövetkezeti elnökei, gépállomási vezetői, a mezőgazdasági jellegű vállalatok vezetői és mind e szervek párttikárai, valamint meghívott szakemberek. Ezenkívül a közigazgatásban és a pártapparátusban dolgozók. Pontosan a meghirdetett időben foglalta el helyét az elnökség, amelyben a többi között Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, megyénk pártbizottságának első titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb-elnökét láthattuk. A nagyaktívát Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Üdvözölte az aktívan résztvevő Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettest, Halász Pétert, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, Maróti Jánost, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezető helyettesét. Majd Nyíri Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét kérte meg beszédének megtartására. Minden pillanatok alatt történt Ahol nincs analfabéta Egy gimnázium kezdeti lépései K.____________________________________________J Megkezdődött az oktatás a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola szolnoki kihelyezett levelező tagozatán A mezőgazdasági szakra nem jelentkeztek három éve nyílt meg Budapesten a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli szakiskola. Ez évben az ország több városában megkezdődött az oktatás a szakiskola kihelyezett tagozatán. Szerdán délelőtt 9 órakor Szolnokon, a TIT előadótermében tartott ünnepélyes megnyitón megjelent dr. Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, több iskola, pénzintézet meghívott képviselője. Dr. Budinszky Andor főiskolai tanár méltatta a tagozat jelentőségét, ismertette a hallgatók feladatait. Révész Ferenc, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának helyettes vezetője, a kihelyezett tagozat vezetője az alábbiakat mondta munkatársunknak: — Az első évfolyam huszonhat hallgatóval indult, ketten Békés, a többiek Szolnok megyéből jelentkeztek. A megnyitó alkalmatesítményei: Fall István (Szenttamás) 116 vagon, Sípos István (Szolnok) 94 vagon, Baráth István (Csorba) 90 vagon. A gépállomási kombájnosok közül Vass Imre SZK-gépével 140 vagon, Fülöp Lajos 73, Veres István 71 vagon gabonát takarított be ACD gépével. Mindhárman a Törökszentmiklósi Gépállomás dolgozói. A termelőszövetkezeti kombájnosok közül Bozóki József (Csataszögi Szebb Élet) 93, Kálmán János (újszászi Szabadság) 84 javal a hallgatók megkapták a szükséges jegyzeteket, s ezzel megkezdődött az oktatás. Havonta kétnapos előadásokat tartanak pesti és helyi tanárok. Vizsgázni is Szolnokra kell jönniük, nem Budapestre, mint korábban. • Az oktatás a negyedik félév után két szakra válik: számvitel-ipar és pénzügyi szakra. Sajnos ez ideig nem volt jelentkező a harmadik szakra, a mezőgazdaságira. Pedig úgy véljük, megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodása indokolttá tenné ilyen szakemberek képzését. Ezúton is felhívjuk közös gazdaságaink figyelmét a lehetőségre, hogy megfelelő számú jelentkező esetén, majd Szolnokon is megszervezhessük a mezőgazdasági szakot. gon, Piriszló Lajos (Tiszaföldvár, Szabad Nép) 77 vagon és Dóra Imre (Zagyvarékas, Béke) 76 vagon gabonát aratott le és csépelt el. Kedves Elvtársak! A csapadékos időjárás kihatását helytelen lenne csak a kár oldaláról értékelni. Az állami gazdaságok és tsz-ek mérlegének vizsgálata azt mutatja, — bár ez a következő hónapok eredményes betakarításától is függ —, hogy év végére a megye mezőgazdaságának össz bruttó termelési értéke elérheti a tervezettet. Nyíri Béla elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! A megyei párt- és állami vezetés úgy látja, — az év első nyolc hónapja után — hogy szükséges megvitatnunk a mezőgazdasággal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és az idei tevékenységünket. A tapasztalatokból megfelelő következtetéseket kell levonnunk az őszi kampánymunkák előtt és az 1966-os év előkészítéséhez. Az 1964. évi időjárás kedvezőtlen előfeltételeket teremtett az idei tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Tavaly A megyi párt- és állami vezetés ezeknek tudatában készítette el az 1965. évi intézkedés tervét. Ebben meghatároztuk, hogy az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben párttaggyűléseken, termelési értekezleteken és szakmai vitákon elemezzék a tavalyi tapasztalatokat, és ennek megfelelően saját üzemükre vonatkoztassák a párt Központi Bizottságának decemberi határozatát. A határozat alapvető követelményként jelölte meg, hogy minden területen magasabb szintre emeljük a vezetést, csökkentsük a munka bürokratikus vonásait és az eddigieknél végezzünk elmélyültebb elemző munkát. A megyei pártbizottság és a tanács határozata arra kötelezett bennünket, hogy minden szinten törekedjünk a takarékosságra, a hozamok növelésére, a gazdaságosságra, a népgazdasági és üzemi érdekek összehangolására. Végül feladatul kaptuk, hogy a mezőgazdaság minden ágazatában törekedjünk a tervek túlteljesítésére és megkülönböztetett gondot fordítsunk a kenyérgabona, a takarmány- és zöldségfélék termesztésére, továbbá a hústermelésre és a felvásárlásra. A megyei párt- és állami vezetés ezeknek az elgen állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a tervkészítés közepén tartottak, amikor január 16-án fellépett megyénkben a száj- és körömfájás. Hosszú és nehéz hónapok következtek ezután. Jó ideig a tól közel 60 ezer katasztrális hold szántatlan terület maradt és mintegy 30 ezer hold területen későn és nem a legjobb minőségben került a földbe a kenyérgabona. Ez arra intett bennünket, hogy az eddiginél is tervszerűbben, szervezettebben készüljünk fel a következő évre. Figyelembe kellett vennünk, hogy a mezei pocok elszaporodása súlyos károkat okozott. — Ezenkívül takarmánygombjaink voltak, több helyen vezetési problémák akadtak, tehát előre látóan kellett felkészíteni nagyüzemeinket az idei évre. dolásaiknak a megvalósításakor arra törekedett, hogy ezeket a megye mezőgazdasági dolgozói minél szélesebb körben megismerjék. Azt akartuk, hogy a megye mezőgazdaságának párt- és gazdasági irányítói, az állami gazdasági, gépállomású dolgozók és a tsz-tagok megvitassák a tennivalókat és a kollektív bölcsesség alapján határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. A járási és városi pártbizottságok — a helyi elvtársakkal együtt — ennek szellemében szervezzék meg a télen a párttaggyűléseket, a termelési tanácskozásokat és a tsz közgyűléseket. Legtöbb termelőszövetkezetünkben a közös gazdaság tervével párhuzamosan megfelelően munkálták ki a háztáji gazdaságokkal való kooperációt. Figyelemre méltó, hogy a háztáji gazdaságokból tavaly csak 16197 hízott sertést vásároltunk fel, az idén több mint 41 ezerre kötöttek szerződést és ebből már 22 ezret eladtak az államnak. Kedves Elvtársak! Az első félév ismert tényszámai alapján a harmadik negyedév végén elmondhatjuk, hogy nagy szükség volt erre a gondos előkészítő munkára. Annál is inkább, mert megyénk mezőgazdaságát jónéhány kellemetlen meglepetés érte. betegséget a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudtuk felszámolni. Sok tízezer szarvasmarha, sertés és juh betegedett meg. Jelentős volt az elhullás, továbbá a hús és a tej hozam kiesése. Állami és közös gazdaságaink súlyos károkat szenvedtek. A mezei pocok 30—40 százalékos kárt okozott az évelő pillangós növényeinkben. A társadalmi összefogás eredményeként a mezőgazdasági, az ipari dolgozók és az alkalmazottak együttesen mintegy 150 ezer munkanapon át sikeresen vettek részt a kártevő irtásában. A tavaszi csapadékos időjárás nehéz feladat elé állította mezőgazdasági üzemeinket. Hallatlanul nagy erőfeszítésekkel szinte napok alatt kellett a szántást és a vetést elvégezni. Az erőfeszítések ellenére a vetések egy részét csak későn tudtuk befejezni, csaknem 20 ezer holdon egyáltalán nem tudtuk a vetőmagot a földbe tenni. A csapadékos időjárás következményeként — az ár- és belvíz miatt — további károk keletkeztek, s összesen 32 000 holdról nem tudunk termést betakarítani. Kedves Elvtársak! A megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben csaknem 300 ezer hold kalászos betakarítására kellett felkészülni. A mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói komolyan vették azokat a határozatokat, melyeket a tél folyamán hoztak. A különböző posztokon dolgozó elvtársak valamint az egyes üzemek igen pártszerűen segítették egymást. Bírálták a fogyatékosságokat és előírták kinek, mit, mikorra kell elvégezni. Ahol kevés volt a gép, ott kooperáltak a szomszédos üzemekkel, járásokkal, sőt megyékkel. Az üzemek többségében helyesen alakították ki az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, melyek a munkaidő, a gépek jobb kihasználására, a jobb minőségű munkára és a betakarítási vesztesség csökkentésére serkentettek, öntevékenyen oldották meg a hiányzó raktártér pótlását is. Az állami gazdaságok 420, a termelőszövetkezetek több mint 800 vagon termény tárolására kötöttek szerződést, amikor látták, hogy az aránylag jó termést az állami vállalat nem tudja megfelelően elhelyezni. A tanácsi szervek több mint 1300 vagon szükségraktárteret biztosítottak. Csak az ilyen munkamódszernek és a társadalmi összefogásnak tulajdonítható, hogy a későn köz-Állami és közös gazdaságaink sikeresen ápolták az őszi és tavaszi vetéseket. Felhasználták a rendelkezésre álló műtrágyát és túlteljesítették a fej trágyázása tervüket. Sajnos a vegyszeres gyomirtás a legtöbb helyen elmaradt és ez károsan éreztette hatását a nyári betakarításnál. A késői kitavaszodás, a túlságosan csapadékos tavaszi időjárás miatt az egyes növényi kultúrák fejlődése megkésett. Csak az előrelátó, meggondolt munkaszervezésnek és a mind jobban érvényesülő fegyelemnek köszönhető, hogy a növényápolást mégis időben és jó minőségben sikerült elvégezni. Ezek a tények azt mutatják, hogy nagyüzemeink vezetői mindinkább megtanulják a gazdaság vezetését és a termelőszövetkezeti tagok magukénak érzik a közös gazdaságot, de az aratást és cséplést a megye állami gazdaságai és tsz-ei szeptember első napjaiban befejezték. Figyelemre méltó, hogy — néhány üzemünk kivételével — a mezőgazdasági üzemeink irányítói a legnehezebb időszakban sem kapkodtak. Olyan ütemet diktáltak, hogy az egészséges türelmetlenség a higgadtsággal és a következetességgel párosult. A gazdaságok vezetői a legesősebb időszakban is bíztak a gépekben. A traktoristáknak és a gépek kezelőinek köszönhetők, hogy a megye állami gazdaságaiban az aratási, cséplési munkákat 98,8, a tsz-ekben 91 százalékban géppel sikerült elvégezni. A szomszédos megyék — elsősorban Bács — jelentős gépi segítséget adtak az aratáshoz. A betakarítási vesztesség csökkentéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a gépészek mind jobban megismerték a szakmájukat, a gépet és egészséges versenyszellem alakult ki közöttük. Az egy kombájnra eső teljesítmény — a borsóval együtt — az SZK kombájnoknál meghaladja a 400 holdat, a régi kombájnoknál pedig a 180 holdat. A munkaverseny kimagasló teljesítményeket hozott. Csak a legjobbakat említem meg. Az állami gazdasági kombájnosoktól A bőséges csapadék tehát hozzájárult az átlagtermések növekedéséhez is. Természetesen az átlagtermések kedvező alakulását jelentősen elősegítette a mezőgazdasági dolgozók hozzáértő, szorgalmas munkája. Bár végleges számadataink nincsenek, az előzetes becslések az alábbi átlagterméseket mutatják a tervezetthez viszonyítva. Állami gazdaságokban: Az év végi eredmények nagymértékben függnek attól, hogy az egyik legfőbb növényünknek, a kukoricának az átlagtermése hogyan alakul. Ezt jelenleg még nem tudjuk, biztonsággal megbcsülni, mert nem tudhatjuk, hogy a jelentős területet elfoglaló késői vetésű kukoricából mennyi fog beérni, örvendetes, hogy az egyik legintenzívebb ipari növényünk, a cukorrépa — megyei összterülete meghaladja a 22 ezer holdat — jó termést ígér. Az előzetes becslések szerint állami gazdaságainkban a tervezett 155 mázsa helyett 175, termelőszövetkezeteinkben a tervezett 150 mázsa helyett 175--180 mázsás átlagtermést várhatunk. Megemlítem a legjobb állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink átlagtermését. A Szenttamási Állami Gazdaságban őszi búzából 23,6, őszi árpából 22,6 mázsa, a Héki Állami Gazdaságban búzából 23,1, őszi árpából 23,3 mázsa, a Csorbái Állami Gazdaságban búzából 22,2, őszi árpából 19,2 mázsa átlagtermést takarítottak be. Termelőszövetkezeteink közül a legjobb eredményt búzából a tiszaföldvári Lenin Tsz érte el. Holdanként 23,8 mázsa, a mezőhéki Táncsics 21,1, a cibakházi Vörös Csillag 20, a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz holdanként 20 mázsa átlagtermést ért el. őszi árpából a törökszentmiklósi Rákóczi Tsz (Folytatás a 3. oldalon) Az 1965 évi intézkedési terv Amit nem lehetett előre látni Jó munkamódszerek — társadalmi összefogás Kedvező termelési átlagokt Terv Tény Búza 14,5 16,5 Őszi árpa 14,8 16,1 Tavaszi árpa 12,7 16,7 Borsó 7,5 9,2 Termelőszövetkezetekben: Terv Tény Búza 10,9 12,6 Őszi árpa 13,1 13,7 Tavaszi árpa 10,3 11,0 Borsó 7,0 10,0