Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 218. szám. Ara 50 fillér 1965. szeptember 16. csütörtök. Versenyben a rendkívüli­ ­•Összefogás, szervezettség, helytállás szükséges a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI NAGYAKTÍVA Szerdán reggel 9 órakor a Középtiszai Állami Gaz­­daság bánhalmai művelődési otthonában kezdődött meg a Szolnok megyei mezőgazdasági nagyaktíva, amelyet a Szolnok megyei pártbizottság, a Szolnok megyei tanács és az állami gazdaságok megyei igazgatósága hívott össze. Megjelentek a megye állami gazdasági igazgatói, termelő­szövetkezeti elnökei, gépállomási vezetői, a mezőgazdasági jellegű vállalatok vezetői és mind e szervek párttikárai, valamint meghívott szakemberek. Ezenkívül a közigaz­gatásban és a pártapparátusban dolgozók. Pontosan a meghirdetett időben foglalta el helyét az elnökség, amelyben a többi között Csáki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, megyénk pártbizott­ságának első titkárát, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb-elnökét láthattuk. A nagyaktívát Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Üdvözölte az aktívan résztvevő Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettest, Halász Pétert, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának helyettes vezetőjét, Maróti Jánost, a Minisz­tertanács tanácsszervek osztályának vezető helyettesét. Majd Nyíri Bélát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét kérte meg beszédének megtartására. Minden pillanatok alatt történt Ahol nincs analfabéta Egy gimnázium kezdeti lépései K.____________________________________________J Megkezdődött az oktatás a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola szolnoki kihelyezett levelező tagozatán A mezőgazdasági szakra nem jelentkeztek három éve nyílt meg Bu­dapesten a Felsőfokú Pénz­ügyi és Számviteli szak­iskola. Ez évben az ország több városában megkezdő­dött az oktatás a szakiskola kih­elyezett tagozatán. Szerdán délelőtt 9 órakor Szolnokon, a TIT előadó­termében tartott ünnepé­lyes megnyitón megjelent dr. Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, több iskola, pénzintézet meghívott képviselője. Dr. Budinszky Andor főiskolai tanár méltatta a tagozat jelentőségét, ismertette a hallgatók feladatait. Révész Ferenc, a megyei tanács vb pénzügyi osztá­lyának helyettes vezetője, a kihelyezett tagozat veze­tője az alábbiakat mondta munkatársunknak: — Az első évfolyam hu­szonhat hallgatóval indult, ketten Békés, a többiek Szolnok megyéből jelent­keztek.­­ A megnyitó alkalma­tesítményei: Fall István (Szenttamás) 116 vagon, Sí­pos István (Szolnok) 94 va­gon, Baráth István (Csorba) 90 vagon. A gépállomási kombáj­nosok közül Vass Imre SZK-gépével 140 vagon, Fülöp Lajos 73, Veres Ist­ván 71 vagon gabonát taka­rított be ACD gépével. Mindhárman a Törökszent­miklósi Gépállomás dolgo­zói. A termelőszövetkezeti kombájnosok közül Bozóki József (Csataszögi Szebb Élet) 93, Kálmán János (újszászi Szabadság) 84 ja­val a hallgatók megkapták a szükséges jegyzeteket, s ezzel megkezdődött az ok­tatás. Havonta kétnapos előadásokat tartanak pesti és helyi tanárok. Vizsgázni is Szolnokra kell jönniük, nem Budapestre, mint ko­rábban. • Az oktatás a negyedik félév után két szakra válik: számvitel-ipar és pénzügyi szakra. Sajnos ez ideig nem volt jelentkező a har­madik szakra, a mezőgaz­daságira. Pedig úgy véljük, megyénk termelőszövetkeze­teinek gazdálkodása indo­kolttá tenné ilyen szakem­berek képzését. Ezúton is felhívjuk közös gazdasá­gaink figyelmét a lehető­ségre, hogy megfelelő szá­mú jelentkező esetén, majd Szolnokon is megszervez­hessük a mezőgazdasági szakot. gon, Piriszló Lajos (Tisza­­földvár, Szabad Nép) 77 vagon és Dóra Imre (Zagy­­varékas, Béke) 76 vagon ga­bonát aratott le és csépelt el. Kedves Elvtársak! A csapadékos időjárás kihatását helytelen lenne csak a kár oldaláról érté­kelni. Az állami gazdasá­gok és tsz-ek mérlegének vizsgálata azt mutatja, — bár ez a következő hóna­pok eredményes betakarí­tásától is függ —, hogy év végére a megye mezőgaz­daságának össz bruttó ter­melési értéke elérheti a tervezettet. Nyíri Béla elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! A megyei párt- és állami vezetés úgy látja, — az év első nyolc hónapja után — hogy szükséges megvitat­nunk a mezőgazdasággal kapcsolatos eddigi tapasz­talatokat és az idei tevé­kenységünket. A tapaszta­latokból megfelelő követ­keztetéseket kell levonnunk az őszi kampánymunkák előtt és az 1966-os év elő­készítéséhez. Az 1964. évi időjárás ked­vezőtlen előfeltételeket te­remtett az idei tavaszi és nyári mezőgazdasági mun­kák elvégzéséhez. Tavaly­ A megyi párt- és állami vezetés ezeknek tudatában készítette el az 1965. évi intézkedés tervét. Ebben meghatároztuk, hogy az állami gazdaságokban, a gépállomásokon és a ter­melőszövetkezetekben párt­taggyűléseken, termelési ér­tekezleteken és szakmai vi­tákon elemezzék a tavalyi tapasztalatokat, és ennek megfelelően saját üzemükre vonatkoztassák a párt Köz­ponti Bizottságának decem­beri határozatát. A hatá­rozat alapvető követelmény­ként jelölte meg, hogy min­den területen magasabb szintre emeljük a vezetést, csökkentsük a munka bü­rokratikus vonásait és az eddigieknél végezzünk el­mélyültebb elemző munkát. A megyei pártbizottság és a tanács határozata ar­ra kötelezett bennünket, hogy minden szinten töre­kedjünk a takarékosságra, a hozamok növelésére, a gazdaságosságra, a népgaz­dasági és üzemi érdekek összehangolására. Végül fel­adatul kaptuk, hogy a mezőgazdaság minden ágazatában törekedjünk a tervek túlteljesítésére és megkülönböztetett gondot fordítsunk a ke­nyérgabona, a takar­mány- és zöldségfélék termesztésére, továbbá a hústermelésre és a felvásárlásra. A megyei párt- és állami vezetés ezeknek az elgen­ állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a tervkészítés közepén tartot­tak, amikor január 16-án fellépett megyénkben a száj- és körömfájás. Hosszú és nehéz hónap­ok követ­keztek ezután. Jó ideig a tól közel 60 ezer kataszt­­rális hold szántatlan terület maradt és mintegy 30 ezer hold területen későn és nem a legjobb minőségben ke­rült a földbe a kenyérga­bona. Ez arra intett ben­nünket, hogy az eddiginél is tervszerűbben, szervezet­tebben készüljünk fel a következő évre. Figyelembe kellett vennünk, hogy a mezei pocok elszaporodása súlyos károkat okozott. — Ezenkívül takarmánygomb­­jaink voltak, több helyen vezetési problémák­ akad­tak, tehát előre látóan kellett felkészíteni nagyüze­meinket az idei évre. dolásaiknak a megvalósítá­sakor arra törekedett, hogy ezeket a megye mezőgazda­­sági dolgozói minél széle­sebb körben megismerjék. Azt akartuk, hogy a megye mezőgazdaságának párt- és gazdasági irányítói, az ál­lami gazdasági, gépállomá­sú dolgozók és a tsz-tagok megvitassák a tennivalókat és a kollektív bölcsesség alapján határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. A járási és városi pártbi­zottságok — a helyi elv­társakkal együtt — ennek szellemében szervezzék meg a télen a párttaggyűlése­ket, a termelési tanácsko­zásokat és a tsz közgyű­léseket. Legtöbb termelőszövetke­zetünkben a közös gazdaság tervével párhuzamosan meg­felelően munkálták ki a háztáji gazdaságokkal való kooperációt. Figyelemre méltó, hogy a háztáji gaz­daságokból tavaly csak 16197 hízott sertést vásá­roltunk fel, az idén több mint 41 ezerre kötöttek szerződést és ebből már 22 ezret eladtak az államnak. Kedves Elvtársak! Az első félév ismert tényszámai alapján a har­madik negyedév végén el­mondhatjuk, hogy nagy szükség volt erre a gon­dos előkészítő munkára.­­ Annál is inkább, mert me­gyénk mezőgazdaságát jó­­néhány kellemetlen meg­lepetés érte. betegséget a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudtuk felszámolni. Sok tíz­ezer szarvasmarha, sertés és juh betegedett meg. Je­lentős volt az elhullás, to­vábbá a hús és a tej hozam kiesése. Állami és közös gazdaságaink súlyos káro­kat szenvedtek. A mezei pocok 30—40 százalékos kárt okozott az évelő pillangós növényeink­ben. A társadalmi összefo­gás eredményeként a mező­­gazdasági, az ipari dolgo­zók és az alkalmazottak együttesen mintegy 150 ezer munkanapon át sikeresen vettek részt a kártevő irtá­sában. A tavaszi csapadékos idő­járás nehéz feladat elé ál­lította mezőgazdasági üze­meinket. Hallatlanul nagy erőfeszítésekkel szinte na­pok alatt kellett a szántást és a vetést elvégezni. Az erőfeszítések ellenére a ve­tések egy részét csak későn tudtuk befejezni, csaknem 20 ezer holdon egyáltalán nem tudtuk a vetőmagot a földbe tenni. A csapadé­kos időjárás következmé­nyeként — az ár- és belvíz miatt — további károk ke­letkeztek, s összesen 32 000 holdról nem tudunk ter­mést betakarítani. Kedves Elvtársak! A megye állami gazdasá­gaiban és termelőszövetke­zeteiben csaknem 300 ezer hold kalászos betakarításá­ra kellett felkészülni. A mezőgazdasági üzemek ve­zetői, dolgozói komolyan vették azokat a határozato­kat, melyeket a tél folya­mán hoztak. A különböző posztokon dolgozó elvtár­sak valamint az egyes üze­mek igen pártszerűen se­gítették egymást. Bírálták a fogyatékosságokat és elő­írták kinek, mit, mikorra kell elvégezni. Ahol kevés volt a gép, ott kooperáltak a szomszédos üzemekkel, járásokkal, sőt megyékkel. Az üzemek többségében helyesen alakították ki az erkölcsi és anyagi ösztön­zőket, melyek a munkaidő, a gépek jobb kihasználásá­ra, a jobb minőségű mun­kára és a betakarítási vesz­tesség csökkentésére ser­kentettek, öntevékenyen oldották meg a hiányzó raktártér pótlását is. Az állami gazdaságok 420, a termelőszövetkezetek több mint 800 vagon termény tá­rolására kötöttek szerző­dést, amikor látták, hogy az aránylag jó termést az állami vállalat nem tudja megfelelően elhelyezni. A tanácsi szervek több mint 1300 vagon szükségraktár­­teret biztosítottak. Csak az ilyen munka­módszernek és a társadal­mi összefogásnak tulajdo­nítható, hogy a későn köz-Állami és közös gazda­ságaink sikeresen ápolták az őszi és tavaszi vetése­ket. Felhasználták a ren­delkezésre álló műtrágyát és túlteljesítették a fej trá­gyázása tervüket. Sajnos a vegyszeres gyomirtás a leg­több helyen elmaradt és ez károsan éreztette hatását a nyári betakarításnál. A késői kitavaszodás, a túlságosan csapadékos ta­vaszi időjárás miatt az egyes növényi kultúrák fej­lődése megkésett. Csak az előrelátó, meggondolt munkaszervezésnek és a mind jobban érvényesülő fegyelemnek köszönhető, hogy a növényápolást mégis időben és jó mi­nőségben sikerült elvé­gezni. Ezek a tények azt mutat­ják, hogy nagyüzemeink vezetői mindinkább meg­tanulják a gazdaság veze­tését és a termelőszövetke­zeti tagok magukénak ér­zik a közös gazdaságot, de az aratást és cséplést a megye állami gazdaságai és tsz-ei szeptember első nap­jaiban befejezték. Figye­lemre méltó, hogy — né­hány üzemünk kivételével — a mezőgazdasági üze­meink irányítói a legne­hezebb időszakban sem kapkodtak. Olyan ütemet diktáltak, hogy az egészsé­ges türelmetlenség a hig­gadtsággal és a következe­tességgel párosult. A gazdaságok vezetői a legesősebb időszakban is bíztak a gépekben. A trak­toristáknak és a gépek ke­zelőinek köszönhetők, hogy a megye állami gazdaságai­ban az aratási, cséplési munkákat 98,8, a tsz-ekben 91 százalékban géppel si­került elvégezni. A szom­szédos megyék — elsősor­ban Bács — jelentős gépi segítséget adtak az aratás­hoz. A betakarítási vesztes­ség csökkentéséhez jelen­tősen hozzájárult, hogy a gépészek mind jobban megismerték a szakmáju­kat, a gépet és egészséges versenyszellem alakult ki közöttük. Az egy kombájnra eső teljesítmény — a borsó­val együtt — az SZK kombájnoknál meghalad­ja a 400 holdat, a régi kombájnoknál pedig a 180 holdat. A munkaverseny kima­gasló teljesítményeket ho­zott. Csak a legjobbakat említem meg. Az állami gazdasági kombájnosok­tól­ A bőséges csapadék tehát hozzájárult az átlagtermé­sek növekedéséhez is. Ter­mészetesen az átlagtermé­sek kedvező alakulását je­lentősen elősegítette a me­zőgazdasági dolgozók hoz­záértő, szorgalmas munká­ja. Bár végleges számada­taink nincsenek, az előzetes becslések az alábbi átlag­terméseket mutatják a ter­vezetthez viszonyítva. Állami gazdaságokban: Az év végi eredmények nagymértékben függnek attól, hogy az egyik legfőbb növényünknek, a kukoricá­nak az átlagtermése ho­gyan alakul. Ezt jelenleg még nem tudjuk, bizton­sággal megbcsülni, mert nem tudhatjuk, hogy a je­lentős területet elfoglaló késői vetésű kukoricából mennyi fog beérni, örvendetes, hogy az egyik legintenzívebb ipari növényünk, a cukorrépa — megyei összterülete megha­ladja a 22 ezer holdat — jó termést ígér. Az előzetes becslések szerint állami gazdaságainkban a terve­zett 155 mázsa helyett 175, termelőszövetkezeteinkben a tervezett 150 mázsa he­lyett 175-­-180 mázsás át­lagtermést várhatunk. Megemlítem a legjobb állami gazdaságaink és ter­melőszövetkezeteink átlag­termését. A Szenttamási Állami Gazdaságban őszi búzából 23,6, őszi árpából 22,6 má­zsa, a Héki Állami Gazda­ságban búzából 23,1, őszi árpából 23,3 mázsa, a Csor­bái Állami Gazdaságban búzából 22,2, őszi árpából 19,2 mázsa átlagtermést takarítottak be. Termelőszövetkezeteink közül a legjobb eredményt búzából a tiszaföldvári Le­nin Tsz érte el. Holdanként 23,8 mázsa, a mezőhéki Táncsics 21,1, a cibakházi Vörös Csillag 20, a tisza­földvári Szabad Nép Tsz holdanként 20 mázsa átlag­termést ért el. őszi árpából a török­szentmiklósi­­ Rákóczi Tsz (Folytatás a 3. oldalon) Az 1965 évi intézkedési terv Amit nem lehetett előre látni Jó munkamódszerek — társadalmi összefogás Kedvező termelési átlagokt Terv Tény Búza 14,5 16,5 Őszi árpa 14,8 16,1 Tavaszi árpa 12,7 16,7 Borsó 7,5 9,2 Termelőszövetkezetekben: Terv Tény Búza 10,9­­ 12,6 Őszi árpa 13,1 13,7 Tavaszi árpa 10,3 11,0 Borsó 7,0 10,0

Next