Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-09 / 238. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 238. szám. Ara 50 fillér 1966. október 9. szombat Több mint tizenegyezer hold szőlő vár betakarításra Tiamnakürtön új tárolót építettek A Magyar Állami Pincegazdaság Csomgrád—Szolnok vidéki üzeme is felkészült a szüretre. Megyénkben Szolnokon, Tiszakürtön, Jászberényben, Csépán és Homokon üzemeltetnek borpincét, de a szüret alatt a fenti helyekkel együtt tizenegy helyen szervezik meg a szőlő felvásárlását. Az őszi napokban a közös gazdaságok 6685 hold termését, a háztáji gazdaságok 1652 hold, az egyéni gazdaságok 2742, az állami gazdaságok pedig 381 hold termését kínálják eladásra. Az utóbbi években termőre fordultak a Tisza-menti áttelepítések is. Kedvezően alakult az időjárás és a szakszerű, lelkiismeretes növényápolási munka, az idejében történő védekezés meghozta a gyümölcsét, emelkedtek a termésátlagok. Míg 1961-ben holdanként 17 mázsás, 1962-ben 18, 1963- ben 19 mázsás megyei állagot értek el a termelők, az elmúlt évben pedig rekorderedmény született, s holdanként 30 mázsás terméssel. Sajnos ebben az évben a több mint tizenegyezer holdnyi termő szőlőtől nem várhatunk ilyen jó eredményt, ugyanis a legutóbbi becslések alapján a szakemberek csak holdanként 11 mázsás termést ígérnek. Az egyik legnagyobb szállítója a pincegazdaságnak a Jászsági Állami Gazdaság. Általában évenként 4000 hektoliter mennyiségű áru átadására köt szerződést. Előreláthatólag ezen az őszön mintegy kétezer mázsa szőlőt tud értékesíteni. A megye termelőszövetkezetei közül a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság tagsága 10 ezer mázsa szőlőt ad át a pincegazdaságnak. Általában az évi felvásárlás 80—85 százaléka szeptember elejétől december közepéig tart. Az átvett áru mennyisége évről évre növekszik. Amíg 1961-ben Szolnok megyében összesen 50 ezer hektoliter mennyiségű árut vettek át, addig az elmúlt évben 110 ezer hektolitert. A pincegazdaság korábban felkészült a szőlő átvételére. Annál is inkább, mivel érdeke, hogy minél több szőlőt vásároljon meg, mert így jó minőségű, egységes borokat tud szakszerű kezeléssel előállítani, s értékesíteni. A szőlő átvételével egyben ki lehet iktatni a borhamisítást, így nincs vita, hogy cukrozott-e a must, vagy festett a bor. Ma már a szakemberek minden kétséget kizáróan ki tudják mutatni mind a cukrozást, mind a festést, sőt a direkt termő fertőzést is. Szüret idején a megye területén üzemelnek már az új feldolgozó telepek és új tárolóhelyek. Jászberényben új feldolgozótelepet létesítettek, 25 ezer mázsás kapacitással. A Homokon ugyancsak új feldolgozóüzem. Tiszakürtön pedig új tárolópince épült vasbeton tartályokkal, aminek a befogadóképessége 32 000 hektoliter. A megyében a beruházások összege meghaladta a 15 millió forintot. Az október eleji kedvező napos idő következtében naponta 2 tizeddel is nő a szőlő cukorfoka. Éppen ezért sok helyen várnak a szüret megkezdésével. Ez veszélyes lehet, mert felléphet a szőlőrothadás. A Magyar Állami Pincegazdaság Csomgrád—Szolnok Vidéki Üzemének vezetői azt tanácsolják: a helyi adottságok szerint a szakemberek közös megbeszélés, felmérés alapján döntsék el, hol, mikor kezdődjék a szüret. Az új árak szerint a szerződéses szőlő kilójáért 3.35 forinttól 5.20 forintot fizetnek. A fajtától és a minőségtől függően 10-35 százalékos felárat kaphatnak a termelők. Télidézés a Jászságban Gépesítési ankétot tartottak Jászárokszálláson Szolnok megyében alighanem a hétezer holdon gazdálkodó jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezeti gazdaságban van a legszebben rendben és karbantartott szövetkezeti géppark. Ezért történt, hogy a Jászság huszonhét termelőszövetkezetének gépesítési szakembereit, a két jászsági gépállomás — a jászkiséri és a jászberényi — képviselőit, valamint a járási és a megyei szakirányítókat ide, a Táncsics Termelőszövetkezetbe hívta tapasztalatcserére a járási tanács. A jászberényi út mentén, a központi majorban összevont gépparkot elismeréssel szemlélte a látogató csoport. Nem csoda. Olyan glédában állnak itt a gépek, mint a katonai rajvonal. A munkagépeket gépszín óvja az időjárás viszontagságaitól, a rozsdától. Az egész gépparkot különben kerítés veszi körül s zárja ki a lehetőségét annak, hogy oda illetéktelen akárki is bejuthasson. A jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetben egyébként az a gyakorlat, hogy azokat a gépeket, lekenik, lefestik, amelyeket nem tudnak tető alá vinni. A Táncsics közös gazdaságban meggyőződhettek a testvérszövetkezetek képviselői arról, hogyan lehet elég egyszerű eszközökkel és olcsón gépjavító műhelyt létesíteni . Táncsics gazdái egy gépszínt alakítottak át erre a célra, úgy, hogy nádpallót vontak mennyezetnek. S arról is bizonyságot szerezhettek, hogy a pedánsan rendbe tartott alkatrészraktárban milyen könnyű eligazodni, hogy mennyire megéri ezt a fáradtságot. A bemutatót szóbeli tapasztalatcsere előzte meg a községi pártházban. Itt már a telet idézték az előadók és a hozzászólók. Már a téli gépjavításról, a téli géptárolásról és a traktorosok, a gépesítésben dolgozók téli szakmai ás politikai oktatásáról beszélt a két előadó: Koszna Mihály, a jászberényi járási pártbizottság osztályvezetője és Baja Ferenc, a járási tanács gépesítési előadója. Itt hangzott el, hogy 1967-ig a jászsági termelőszövetkezetek, a jászdózsaiak kivételével önállóan gépesítik magukat. Az ankéton jelentette be Sallai Gábor főmérnök, a Jászberényi Gépállomás figyelemreméltó kezdeményezését. Novemberben és decemberben termelőszövetkezeti gépjavítási hónapokat szerveznek a gépállomáson, s ebben az időben csak szövetkezeti gépek javításával foglalkoznak. Elhangzott az is, hogy a gépesítési üzemágban dolgozók sokat tehetnek a takarékosságért. A jászágói Rákóczi Termelőszövetkezet példáját hozták fel, ahol kilencvenhatezer forinttal kevesebbet költöttek a tervezettnél gépesítési kiadásokra. Nagy László, a jásziványi Szabadság Termelőszövetkezet elnökhelyettese egy olyan hibától óvta a szövetkezeteket, amelyet ők már elkövettek. A tavaszon cukorrépaföld és kukorica művelésére kötelezték a traktorosokat is. Ebből az lett, hogy a nagy munkák idején üresen maradt a gép, mert törtek és cukorrépát szedtek a traktorosok. B. L. * * Hia <?\ x| "c/& £ kungyalui kicsi bors A jégágy Családi kör Bemutatkozás Eddig páratlan, s érdekesnek ígérkező bemutatkozásra kerül sor holnap Karcagon a múzeumi hónap keretében. A kiválóan gazdálkodó tiszaföldvári Lenin Tsz fejlődését bemutató kiállítást nyitja meg Bártfai Sándor, a karcagi Lenin Tsz elnöke. A tárlatvezetést — a program szerint — Bódi elvtárs, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke tartja. Ez alkalommal sok szövetkezeti gazda utazik Tiszaföldvárról Karcagra tapasztalatcserére. A Karcag környéki szövetkezetekben is érdeklődés tapasztalható a kiállítás iránt, onnan is sok látogatóra számítanak. Az elképzelések szerint jövőre szerepet cserélnek, a karcagiak lesznek a kiállítók, s a földváriak a vendéglátók. Almaszüret a Surjányi Állami Gazdaság szajoli üzemegységében A nők felelőssége, saját életük, gyermekeik jövőjének formálása Újjáválasztották a Szolnok városi nőtanácsot Tegnap délután mintegy háromszáz asszony részvételével megtartották a Szolnok városi nőtanács nagyaktíva ülését. Agócs Mátyás, a Hazafias Népfront városi titkára, a nagyaktíva elnöke üdvözölte a résztvevők körében Sípos Károlyt, az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának első titkárt, Vándor Verátaz Országos Nőtanács külügyi osztályának vezetőjét, Kapás Rezsőt, a városi tanács vb-elnökét, Borsonyi Jánosnét, a nőtanács megyei titkárát. A nagyaktíva előtt Mészáros Istvánná, a nőtanács Szolnok városi titkára összegezte, hogy mit végeztek a nőmozgalom aktívái az utóbbi években, s melyek azok a legfőbb feladatok, amelyeket a közeljövőben kell végrehajtatok. A nők társadalmi szerepét bizonyítva név szerint is felsorolt néhány köztiszteletben álló női vezetőt, akik évek óta helytállnak a különböző fontos munkahelyeken. Beszélt arról is, hogyan segítette a nőtanács a nők tanulását, majd hangsúlyozta: — A nőmozgalomnak feladata napjainkban is, hogy politikai, szervező és kulturális tevékenységével növelje a nők felelősségét, saját életünk, gyermekeink jövőjének formálásáért. — Városunkban is nagyjelentőségű annak a többezer asszonynak a tevékenysége, akik fáradságot nem ismerve, vesznek részt a különböző munkákban. A nőtanács aktivistái, a pedagógiai, a jogi, a kulturális és a háztartási bizottságok, a szülői munkaközösségek tagjai lelkes, lelkiismeretes munkájukkal juttatják kifejezésre felelősségüket a közös ügyek iránt. — Innen mondunk köszönetet mindannyiuknak és egyben kérjük őket, továbbra is segítsék a célkitűzések megvalósítását. A hozzászólók közül dr Hőgye Anna a fiatal házasok, a fiatalasszonyok gondjairól, a dolgozó nők gyermeknevelési nehézségeiről szólt. Mészáros Sándorné a szolnoki háziipari szövetkezet női bedolgozóinak kérését tolmácsolta. Pásztor Józsefné a négy éve működő pedagógiai bizottság titkára a városi nőtanács eddigi segítő munkájáért mondott köszönetet, majd terveikről szólt. Sípos Károly, a városi párbizottság elismerő véleményét tolmácsolta az asszonyoknak munkájukért és kifejezte a pártbizottság reményét, hogy a nőmozgalomban dolgozó asszonyok a jövőben is az eddigihez hasonló aktivitással fognak tevékenykedni. Majd a nőmozgalom aktivistáinak figyelmét a nevelő munkára felhíva a következőket mondta: “ Munkájuk középpontjában a nevelés állhat. Baráti, barátnői szóval segítsék, hogy az emberek gondolkodása is hozzáidomuljon a szocializmus, a kommunizmus építésének munkájához — mondta. Feitel Erzsébet a nőmozgalom kezdeti ténykedésére emlékeztetett, majd a család- és gyermekvédelemről szólt. Javasolta, hogy a Ságvári körút közelében az új, szép, modern épületek tövében lévő úgynevezett Bíró-féle kocsmát szüntessék meg. Virágh Ferencné, dr. Garai Géza és a felszólalók közül még mások az ifjúság neveléséről, Rácz Gyula és Vándor Vera a nőmozgalom feladatairól szóltak. A nagyaktíva ülés a vita után újjáválasztotta a városi nőtanácsot. Elnöke Kozma Sándorné, elnökhelyettesek Nagy Ferencné és Bozóki Jánosné, titkára pedig Mészáros Istvánná lettek. A megyei értekezletre 36 küldöttet választottat Minden jó, ha az eleje jó A szolnoki cukorgyárban több mint egy hónapja kezdődött a répa feldolgozása és szeptemberi tervét teljesítette a vállalat. Az első öt nap átlaga 193 vagon cukorrépa volt, majd fokozatosan javult az eredmény. A második dekád 216, a harmadik 238, s a jelenlegi negyedik dekádban 242 vagonos átlagteljesítménnyel dolgozik a gyár. Az október hatodikai jelentés szerint pontosan 250 vagon répát dolgoztak fel. Tavaly a kampányátlag 180 vagon répa volt. A mennyiségi és minőségi mutatók a tavalyi kampányhoz viszonyítva kedvezően alakultak. Ámde arról se feledkezzünk meg, hogy a viszonyítási alap rendkívül alacsony volt. A múlt évi rekonstrukciós hibák kijavításával ilyen eredménnyel kell is számolni. Megszűnt a répatörés, a feldolgozható répafarkok nem kerülnek a szennyvízbe. Sokat javult a répaszelet minősége is, mert a beépített hőfogó berendezés megakadályozza, hogy idegen anyagok kerüljenek a szeletelő alá. A répagyártási szezon tehát nagyobb zökkenős nélkül, jól kezdődött és egyre jobban folytatódik úgy néz ki, hogy ebben az esztendőben könnyebben éri el a szolnoki cukorgyár a sokkal nagyobb teljesítményt, s nem kell annyit izzadni, mint a tavalyi „kampányocskában”. - b. j. -