Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 45. szám. Ara 10 fillér 1966, február 23. szerda, Két hetet késik a szövetkezeti tervkészítés Hét termelőszövetkezettel kevesebb van a megyében Megkésve látott napvilágot az elszámoló árváltozás Tíz termelőszövetkezetet kivéve véget értek Szolnok megyében a zárszámadá­sok. A közös gazdaságok­ban azonban továbbra is „hajrázik” a számviteli ap­parátus. Készülnek az idei gazdálkodási tervek. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán Demeter László agrármérnöktől érdeklőd­tünk, hol tartanak Szolnok megyében ezzel a munká­lattal. Megtudtuk, hét termelő­­szövetkezettel kevesebben terveznek, mint amennyi­ben még zárszámadást tar­tottak. Időközben ugyanis Jászágon a Rákóczi és a Kókai, Jászszentandráson a Petőfi és a Haladás, Nagyivánon az Új Üton és a Béke, Jászfényszarun a Béke és a Szabadság, Jász­ki­séren a Kossuth és az Alkotmány, Jánoshidán a Béke és a Vörös Hajnal, Kőtelken az Ady és a hu­­nyadfalvi Hunyadi Terme­lőszövetkezet gazdái ki­mondták egyesülésüket. Ez azonban csak annyi­ban befolyásolta a terve­zést, hogy a különböző szintű gazdálkodású és jö­vedelmű üzemek adottsá­gait egyeztetni kellett. Az éves gazdálkodási tervek tulajdonképpen három részre oszlanak: termelé­si, pénzügyi és jövedelme­zőségszámítási összetevők­re. Termelési tervükben a szövetkezeti gazdaságok azt rögzítik, miből és mennyit termelnek, milyen termé­keket állítanak elő. A pénzügyi terv a gazdaság kiadási-bevételi elgondolá­sait tartalmazza. A szövet­kezeti gazdákat a tervnek ez a része érdekli a leg­jobban. Ugyanis itt terve­zik meg a munkaegységér­téket, illetve a tagok kö­zösből származó jövedel­mét. Végül a múlt évtől kez­dődően a jövedelmezőségi számítással is bővültek a termelőszövetkezetek ter­­vei. Önköltségszámításról, előkalkulációról van itt szó. Tavaly tíz termelőszövet­kezet alkalmazta Szolnok megyében ezt a módszert. A múlt évi tapasztalatok­ra építve az idén már negyven megyénkbeli kö­zös gazdaság kapcsolódott be a tervezés ilyen új for­májába. Azok a szövetke­zetek, ahol a számviteli ap­parátus technikailag is és személyileg is a legjobban felkészült erre. Érthetően időrendben is a tervek termelési részé­nek készítéséhez kezdtek elsőnek. Ez még január el­ső napjaiban történt. Ezzel megyeszerte elkészültek. Az olyan kevés kivételtől el­tekintve, mint a tiszaroffi Aranykalászé is. Ott még most foglalkoznak a vetés­­szerkezet kialakításával. Valamelyest a szakmai ve­zetés változása indokolja a késést náluk, de elsősor­ban mulasztásról van szó. A megye szövetkezetei­nek nagy részében már komplett kész terveket szolgáltatnak a számviteli dolgozók. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése szerint igen elő­rehaladtak a tervezéssel a jászapáti Alkotmány, a jásztelki Tolbuchin, a ci­­bakházi Vörös Csillag, a tiszaföldvári Lenin, a fegy­verneki Vörös Csillag, a karcagi Lenin és az abád­­szalóki Lenin termelőszö­vetkezetekben. A szövetkezetek általá­ban előbb járnak most a tervkészítéssel a tavalyinál. A múlt esztendőben az em­lékezetes száj- és körömfá­jás­ járvány miatt egy hó­napot késett a megyében a tervek készítése. Most a felvásárlási árak változása, az elszámoló ár változását vonta maga után. Az el­számoló, vagyis az országos egységár kialakításával megkésett a Földművelés­­ügyi Minisztérium, ezzel hátráltatta a szövetkezeti tervezést. Február 21-én látott napvilágot a hivata­los Mezőgazdasági Értesí­tőben az új elszámoló ár­rendszer. E­nnek ismereté­ben most a szövetkezetek behelyettesíthetik a számo­kat és befejezhetik a ter­vezést. A termelőszövetkezetek gazdasági terveit a járási, városi tanácsok mezőgaz­dasági osztályain vizsgál­ják felül és erősítik meg. Március 5-ig fejezik be ezt a munkát. Utána pedig a megyei tanács mezőgazda­sági osztálya végzi el ugyanezt. Majd a tervek­ből összesítést továbbít a Földművelésügyi Miniszté­riumnak, s így véglegesül az ország termelőszövetke­zeteinek idei termelési terve. Gyakorlat teszi a Mezőgazdászt (Tudósítónktól) A karcagi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum az országban elsőnek rendezett olyan ankétot, amelyen a mezőgazdasági üzemek ve­zetői az alkalmazás előtti, végzős hallgatókkal talál­koztak Az ankétot Erős András igazgató nyitotta meg. Tá­jékoztatta a résztvevőket az oktatás és a gyakorlati mun­ka módszereiről. Véleménykutatás alapján megállapították, hogy a Karcagról kikerült hallga­tók nagy része jól meg­állja helyét a gyakorlati munkában. Az ideológiai képzést dicséri, hogy az itt végzettek 80 százaléka bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmakba és közel 70 százalékuk az üzemekben KISZ-tit­kári teendőket lát el. Az ankéton több felszóla­lás hangzott el. Poczok Barnabás a füzesabonyi já­rási tanács mezőgazdasági osztályvezetője kifejezésre juttatta, hogy az intézmény kezdeményezése nagyon ér­tékes, mivel alkalom nyí­lik a végzett hallgatók megismerésére. Füzesabony­ban tizenhárom ifjú szak­embert szeretnének alkal­mazni Karcagról. Mohácsi Imre karcagi főagronómus szerint az iskolai képzés csak a munkafolyamatok megismerését tudja biztosí­tani. A Szakembereknek a gyakorlat adja a biztonsá­got. Ebből következően a gyakorlati időt nem lehet önálló vállalkozásnak fel­fogni. Segíteni kell a fia­talokat Nem szabad elfe­ledni, hogy még idősebb szakemberek is követnek el hibát. Dr. Kasza Béla, a Szolnok megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetője arról beszélt, a mezőgazda­­sági üzemek nem töreked­nek eléggé arra hogy ösz­töndíjasokkal biztosítsák szakembergárdájukat. Bor­bély Károly­né, az FM kép­viseletében említette meg: a 23 iskola és egyetem há­romezer szakembert ad évente a mezőgazdaságnak. A termelőszövetkezetek szakemberellátása fő forrá­sa a továbbiakban az is­kola lesz. Állami gazda­ságból vagy máshonnan történő átcsoportosításra már nemigen tehét szá­mítani. A délelőtti ankét után a hallgatók személyesen talál­koztak leendő szakveze­tőikkel. Ez a karcagi kez­deményezés feltétlenül kö­vetendő. B. J. AZ ÜZEMEKBŐL JELENTJÜK... Olasz ikergépsor a fermentálóban A szolnoki dohányfer­mentáló üzemben a szezon vége felé közelednek. Elő­reláthatólag, március tize­dike körül állnak le a ter­­meléssel, s kezdetét veszi a szokásos karbantartás. Je­lenleg egy gépsoron dol­goznak, melynek teljesít­ménye nagyban függ a do­hány minőségétől, nedves­ségtartalmától. Például a szabolcsi dohányból mű­szakonként 84 mázsát fer­mentálnak, míg a más faj­tákból kevesebbet-többet. Az azonban tény, hogy az üzemmel szemben tá­masztott termelési követel­mények megnövekedtek, s kisebb teljesítményű gép­sor kapacitása viszont eh­hez kevésnek bizonyult. A Tiszamenti Vegyimű­vek az első negyedévi 100 ezer tonnás szuperfoszfát termelési tervének időará­nyos részét ütemesen telje­síti. Eddig mintegy 60 tonna műtrágyát állítottak elő, melyből 21 tonna a szemcsézett. Pedig nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis a be­ruházási munkák elhúzó­dása miatt a bővített szu­perfoszfát gyárban a várat­lanul kiesett üzemidő na­gyobb, mint a tavalyi át­lag. E nehézség ellenére sincs veszélyben az első negyedévi terv teljesítése. Az a korábbi elképzelés, mely szerint az első három hónapban bizonyos nagysá­gú túlteljesítést szerettek volna elérni , aligha va­lósul meg. A vegyiműveknek szer­ződés szerint 50 ezer ton­na szemcsézett szuperfosz­fátot kell az első fél évben Bulgáriába exportálni. Az elmúlt héten a bolgár nagykövetség kereskedelmi attaséja Szolnokon járt és azt kérte, hogy mivel az­Ezért a karbantartás idő­szakában az öreg gépet le­bontják, s helyette egy Olaszországból importált ikergépsort építenek fel, melyet az új szezonban üzembe helyeznek. Az ikergépsor teljesítmé­nye olyan nagy, hogy a je­lenlegi termelés megkétsze­reződik, s ugyanakkor ke­vesebb kiszolgáló személy­zetre lesz szükség. A do­hányfermentáló üzem meg­szabott tervének megfele­lően dolgozik, az áru minő­sége szabványos. Az idén, csakúgy mint a korábbi években, jelen­tős mennyiségű dohányt exportálnak a szocialista országokba és a tőkés piac­ra egyaránt. számukban februárban be­köszöntött a tavasz, eljött a mezőgazdasági munkák ideje, ha lehet a vegyimű­vek már az első negyedév­ben szállítsa le az 50 ezer tonna műtrágyát. A tárgyalás eredménye­­­­sen zárult, a vegyiművek vezetői megígérték, hogy a kérést teljesítik, egy tel­jes negyedévvel rövidítik le a szállítási határidőt. A kezdés jól sikerült a kőolajtermelő vállalatnál A korábbi években a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat mindig nehezen lendült munkába, elmara­dással küszködött. Nem így az idén: januárban 26 750 tonna kőolajat hoztak fel­színre, 1500 tonnával töb­bet a tervezettnél. Sok ola­jat hoztak fel a vasgólyák. (Mi úgy mondanánk a szi­vattyúk, amelyek külsőre olyanok, mint az egy lá­bon álló gólya.) A februári eredmények is arra engednek következtet­ni, hogy ez a hónap is jól zárul. Bár a létszámhiány nehezíti a helyzetüket, a belső létszámgazdálkodás­sal, időleges átcsoportosí­tásokkal leküzdötték az akadályokat. Remélhetőleg a jó kez­detnek jó folytatása követ­kezik: 1966-ot nem adós­sággal fejezik be, sőt több kőolajat adnak a népgaz­daságnak a tervezettnél. Szállítási ha­táridőt rövidít a vegyiművek Előkészület a BM­W-re A könnyűiparban meg­kezdődött a felkészülés a május 20-án kezdődő Bu­dapesti Nemzetközi Vásár­ra. Jóváhagyták a kiállítási programot, amely szerint a könnyűipar kiállításának központja változatlanul a tavaly épített és nagy si­kert aratott Kossuth-pavi­­lon lesz. Ebben mutatják be a textil- és bőr­ruházati ipar kollekcióin kívül a nyomda- és papíripar ter­mékeit is. A lakberendezés egy most érintő új csarnok­ban, a Kossuth-pavilon melletti épületben kap he­lyet. A magyar könnyűipar termékeinek kiállításai ös­­­szesen ötezer négyzetmé­ternyi területet foglalnak el. A nagy áruválaszték teljes bemutatására azon­ban még ez sem elegendő, ezért a Nemzetközi Vásár jellegének, a külkereske­delmi érdekeknek megfe­lelően elsősorban az ex­portra ajánlott termékeket helyezik előtérbe a kiállí­tás anyagának kiválasztá­sánál. Egy nap alatt hétezer katasztrális holddal csökkent a belvízzel elöntött terület nagysága A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság legfris­sebb jelentése szerint To­kajnál a Tisza kedd regge­lig 43 centimétert apadt. A vízállás továbbra is apadó jellegű. A levonuló árhul­lám pillanatnyilag Tiszafü­red térségében tetőzik. Az igazgatóság tiszai vé­dővonalán az I—X-ig ter­jedő védelmi szakaszokon másodfokú készültséget tar­tanak. Egyes helyeken a hullámverés ellen védik a gátakat. A Hármas-Körös, a Hortobágy-Berettyó, a Zagyva és a Tárna folyók apadása tovább tart. A törökszentmiklósi IV/1- es és a besenyszögi H/3-as védelmi szakasz kivételével az igazgatóság működési területén harmadfokú bel­vízvédelmi készültség van. Az üzemben lévő stabil szivattyútelepek másodper­cenként 67 köbméter vizet emelnek a befogadókba, míg a hordozható szivat­­­tyúk 21 köbméter/sec. ka­pacitással dolgoznak. A szivattyúzási korláto­zás megszűnése következté­ben — az elmúlt egy nap alatt — ezer kataszt­rális holddal csökkent az elöntött terület nagysága a Hortobágy-Berettyó men­tén. Örvendetes hírt kap­tunk az igazgatóság egész működési területének bel­vízvédelmét illetőleg,­­ ugyanis 24 óra alatt hét­ezer katasztrális holddal csökkent a vízzel elöntött terület nagysága. Munkában az átemelő szivattyú.

Next