Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI IA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA filaagagfifiBa XVII évfolyam, 246. szám. &TCI 50 Hitel 1966. október ig#. kedd. A VIII. OSZTÁLYIG A LEGUTÓBBI nép­­számláláskor mintegy két és félmillió embernek nem volt meg az országban az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzését ta­núsító bizonyítványa. A VIII. pártkongresszus ösz­tönzésére mindenfelé nagy lendülettel láttak a fel­nőttoktatás megszervezésé­hez. Százezernél több em­ber végezte el ennek ered­ményeként az általános is­kolát. Tagadhatatlanul szép eredmény ez, de a fenti számhoz viszonyítva mégis kevés. Főleg akkor nem lehetünk vele megelégedve, ha figyelembe vesszük, hogy időközben több tíz­ezerre tehető országosan azoknak a száma, akik gyermekfejjel kimaradtak az iskolából, vagy egyéb okok miatt nem fejezték be általános iskolai tanul­mányaikat. Mint cseppben a tenger, megyénkben is tükröződik az országos helyzet. Ezek­­után azt hinnénk, hogy a dolgozók általános iskolái­ban a tanárok, igazgatók nyakig vannak a munká­ban Feltevésünk igazoló­dik is, ha a felnőttoktatást vizsgáljuk,­­ de a tartal­mi munka helyett szerve­zési gondok, problémák ra­bolják el a nevelők idejé­nek jórészét. SZERVEZŐ munkájuk során nagyon sokszor ért­hetetlen közönnyel talál­ják szemben magukat, nem tapasztalnak kellő segítsé­get az üzemek, vállalatok vezetői részéről. A „beisko­lázás” kezdetét jelentő megbeszélésen például csak ,,25 százalékos megjele­nést” könyveltek el az SZMT-nél. A szolnoki dol­gozók iskolájának vezetői más módszerekkel is kísér­leteztek. Amellett, hogy személyesen felkeresték az üzemek­ vezetőit, 34 válla­latot levélben értesítettek a dolgozók tanulási lehető­ségeiről, s munkájukhoz se­gítséget kértek. A legtöbb helyen még válaszra sem érdemesítették őket. Sok vállalatnál azt mond­ják: „nálunk sok a fiatal, főleg szakmunkások dol­goznak — így nagyon ke­vés azoknak a száma, akik nem végezték el az álta­lános iskolát”. Ezt mond­ták először a szolnoki gép­javítóban is. Mikor aztán utána néztek kiderült, hogy körülbelül százötve­nen nem jutottak el az ál­talános iskola nyolcadik osztályáig. EGYEDI volna a pél­da? Sajnos korántsem. A szolnoki MÁV állomás dol­­gozói közül mintegy hat­száznál ugyanez a helyzet. S nemcsak a fizikai dolgo­zóknál. Több mint kétszáz ember az általános iskola nyolcadik osztályának el­végzése nélkül tölt be ilyen vagy olyan — nem fizikai erőkifejtéssel járó — mun­kakört. Ez az érem egyik oldala. A másik: több mint egy milliárd forintos be­ruházással végzik a szol­noki vasúti rekonstrukciót. Túlzás nélkül mondhatjuk: hazánk egyik legmoder­nebb vasúti csomópontja lesz a szolnoki. De az ott dolgozóknak meglesz-e a kellő, a megkövetelhető is­kolai végzettsége? Soroljuk tovább a me­gyeszékhelyről a hasonló példákat? Felesleges, s egyáltalán nem szívderítő képet kapnánk. S ha így van Szolnokon, ahol mégis csak kedvezőbbek a lehe­tőségek, méginkább így van megyénk többi részén. Vannak, akik a tényeket látva azt mondják: „hát igen, akik akartak tanulni, azok már elvégezték az is­kolát. A többiek nem akar­nak, nem tudunk velük mit csinálni”. E^K szerint nyugod­junk bele ebbe a helyzet­be? Legyünk igénytele­nek? Kár volna, hiszen egyrészt a korszerű gépek egyre képzettebb kezelősze­mélyzet beállítását köve­telik. Másrészt a dolgozók tanulással szembeni kö­zömbössége sem olyan mér­vű, ahogy egyesek elkép­zelik. Szolnokon — marad­junk most már a megye­­székhelyi példáknál — például kétszázötvenre te­hető azoknak a száma, akik erre a tanévre minden ösz­tönzés nélkül jelentkeztek a dolgozók általános isko­lájába. Több példával lehetne bizonyítani azt is, hogy ahol az szb-titkár, vagy a tanulmányi felelős kellő ambícióval lát a felnőttok­tatás segítéséhez, sikerrel jár fáradozása. A Tisza­­menti Vegyiművekben pél­dául most mintegy ötven munkást „beiskoláztak”.­­ Van viszont néhány üzem, ahol a munkaügyi osztály­­vezető, a tanulmányi fele­lős, s az szb­ tagjai arra hivatkoznak, hogy nem ér­nek rá a dolgozók tanulá­sával foglalkozni. Persze mindjárt adódik a kérdés, hogy hogy nem érnek rá, hiszen munkakörükhöz tar­tozik ez is, ezért kapják a fizetést. S ez az „ez is” ki­fejezés korántsem mellé­kes, könnyen elhanyagolha­tó feladatot jelent, hanem olyat, aminek fontosságára nem kisebb fórum, mint a pártkongresszus hívta fel a figyelmet, szabta meg a tennivalókat. Szerintem, ha a tanulás iránti közömbösségről be­szélünk, akkor először a szervező­munkáért felelős vállalati vezetőket, szak­­szervezeti funkcionáriuso­kat kell elmarasztalni. Az ő mulasztásuk elsősorban, hogy például a sépjavító, a bútorgyár, a fűrészüzem, a papírgyár és a kórház pelüttesen sem tudott ki­állítani egy ötödik, hato­dik és hetedik osztályt. De ha ilyen ipari körzetben nem találnak erre módot, akkor hol találunk? MOST MÁR a szerve­ző munkán jórészt túl va­gyunk, kezdődik a tanév. Azon munkálkodjanak leg­alább az üzemekben, főleg a vasúti csomóponton szer­vezett három osztályban, hogy a beiratkozottak el is végezzék az iskolát. S ha valamelyik üzemben úgy gondolják — jobb későn mint soha elv alapján —, hogy kihelyezett osztályt hívnak életre, rövidített tanfolyamon még mindig van erre mód. A cukor­gyárban is csak a kam­pány után kezdik a tanu­lást... S. B. ölvén Tsz-ben száz klub — Öt év alatt tízszeresére növekedett a falusi TV előfizetők száma — Növekszik a termelőszövetkezetek szociális alapja (Tudósítónktól) Az igényeknek megfele­lően egyre nagyobb eszkö­zöket, pénzösszeget tartalé­kolnak a közös gazdaságok szociális és kulturális cé­lokra is. Az elmúlt évben a fel nem osztható alap 2,9 százalékát, kevés híján 20 millió forintot szántak er­re. Ez az összeg 6 és fél millió forinttal több mint négy évvel ezelőtt volt. Az egy tsz-tagra jutó szociális és kulturális alap 278 fo­rintra emelkedett, csaknem száz forinttal magasabb mint koráb­ban. Bővült a könyvtárak, a külterületek könyvellátott­sága. Az ezer lakosra jutó könyvállomány meghaladja az 1500 kötetet. A tsz-ek jelentős anyagi segítséget nyújtanak fiókkönyvtárak létesítéséhez. A tanyaköz­pontokban klubhelyiséget rendeznek be és ezeket te­levízióval, könyvvel és más eszközökkel látják el. Ötven tsz-ben ma már több mint száz klub vár­ja látogatóit. A kulturális munka szer­vezését népművelési ügy­vezetők irányítják. A nép­művelők program szerint foglalkoznak a mezőgaz­dasági dolgozók továbbkép­zésével, szórakozási igé­nyeik kielégítésével. Az elmúlt ismeretterjesztési évadban már megduplázó­dott a politikai, gazdasági és agrárkérdésekkel foglal­kozó ismeretterjesztő elő­adások száma. A posta na­ponta 150 ezer előfizető számára kézbesíti az újsá­gokat, folyóiratokat, öt év alatt több mint tíz­szeresére emelkedett a falusi televízió-tulajdono­sok száma. Az elmúlt években jelen­tősen fejlődött a falun élő dolgozók lakáskultúrája, bővült, korszerűsödött a vendéglátóipari ellátás.­­ Mindezek a tények azt bi­zonyítják, hogy a termelő­szövetkezeti parasztság anyagi, szociális és kultu­rális helyzete mind maga­sabb szintre emelkedik. A kulturáltság színvonala egy­re közelebb kerül a városi nívóhoz. E. S. Túlteljesítenék a társadalmi munkák tervét Mezőt­úr­on Mezőtúron a lakosok te­vékenyen vesznek részt a város fejlesztésében, szépí­tésében. A tervben elirány­­zott 720 ezer forint értékű társadalmi munkát máris jelentősen túlteljesítették.­­ Augusztus 31-én egy kis mérleget készítettek: esze­rint egy lakosra több mint 54 forint értékű társadal­mi munka jut. A legtöbb energiát a sportpálya épí­tésébe fektette a lakosság. A talajmunkák zömét a városban lévő vállalatok, szövetkezetek vállalták ma­gukra. A Víz- és Csatorna­mű dolgozói 1300 méternyi vízvezetékcsövet fektettek le. A lakosság nagy lelkese­déssel működött közre a vízvezetékhálózat kiépítésé­nél, a kül- és belterületi földutak egyengetésénél. A városi parkok ápolásában tevékenyen vettek részt a leánygimnázium tanulói. Vázlat készült a IV//W tevékeny­ségének beillesztésére a gazdaságirányítás új rendjébe A gazdaságirányítás re­formjának előkészületei so­rán a minisztériumoknak és országos hatáskörű szerveknek javaslatot kell tenniük új hatáskörükre, feladataikra és ügyrend­jükre. A Nehézipari Mi­nisztériumban a javaslatok­nak a vázlata elkészült. Ezt természetesen több illeté­kes fórummal való megvi­tatás után még javítják, módosítják és pontosan tisztázott részletekkel egé­szítik majd ki. Mindeneset­re már a vázlat is mutatja, hogy a nehézipari tárca te­vékenysége is jelentősen megváltozik. A vázlat szerint a mi­nisztérium tevékenységébe mindenekelőtt nagyobb sú­lya lesz a nehézipar jövő­jét jelentő több éves­­ perspektivikus fejlesztés munkájának. Az éves gaz­dálkodás szemlélete és az ezt szolgáló eszközök, mód­szerek is változnak. A kö­zép- és hosszúlejáratú mű­szaki fejlesztésnek, beruhá­zásnak, tervezésnek, gazda­ságirányításnak nemcsak a súlya növekszik meg, ha­nem módosul belső tartal­ma is. Az új rendszerben nem egyetlen adott helyze­tet feltételező tervezet rész­letes összefüggéseit keresik majd a műszaki fejlesztés­nél, a beruházásoknál és a többi perspektivikus terv kidolgozásánál, hanem főbb vonatkozásaiban több al­ternatívát állítanak fel. Ezeket közgazdaságilag ap­ró részletességgel elemzik, s az elemzések eredményé­től függően gazdaságpoliti­kai megfontolások alapján választják ki közülük a legmegfelelőbbeket, s ké­szítik elő magasabb szintű döntésre. Tartalmazza a vázlat a minisztériumnak műszaki fejlesztési, ipari kutatási, beruházási, műszaki terve­zési, ötéves terv kialakítási, nemzetközi együttműködé­si stb. tennivalóit is. M­agyar k­üldöttség Moszkvá­ban Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meghívására, baráti látoga­tásra Moszkvába érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a párt Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint Czine­­ge Lajos honvédelmi mi­niszter, a Politikai Bizott­ság póttagja. A magyar politikusok fo­gadására a pályaudvaron megjelentek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtit­kára, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnö­ke, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai, Jurij Andropov és Andrej Kirilenko, az SZKP KB tit­kárai, Andrej Gromiko külügyminiszter és Andrej Grecsko marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegy­veres Erőinek főparancsno­ka. A fogadásnál jelen vol­tak a moszkvai magyar diplomácai képviselet mun­katársai is, élükön Szipka József nagykövettel. Mint ismeretes, Moszkvá­ban tartózkodik Wladyslaus Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz mi­niszterelnök. A lengyel párt- és kormányküldöttség más tagjai, akikkel koráb­ban együtt érkeztek a szov­jet fővárosba, hazautaztak Moszkvából. Nagyméretű áruház épül Szolnokon Az augusztus óta nagy sikerrel működő Csepel Áruház után megnyílt Sze­geden a Tisza Áruház, majd rövidesen a tatabá­nyai áruház is a vevők rendelkezésére áll. Miskolc 8000 négyzetméter, Szé­kesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár 4000—4000 négyzetméter, Szekszárd pe­dig 2500 négyzetméter alapterületű áruházat kap 1970-ig. Még ebben az öt­éves tervben megkezdődik Egerben, Pécsett és Szol­nokon hasonló nagymére­tű áruház építése. A jövő év elején megkezdődik a Corvin Áruház belső re­konstrukciója, amit a nagy üzlet részleges üzemelése közben két év alatt végez­nek el. Az Otthon Áru­ház 1300 négyzetméternyi területtel bővül. A harma­dik ötéves terv végéig ös­­­szesen több mint 40 000 négyzetméterrel gyarapo­dik az áruházi hálózat. A minisztérium ezenkí­vül anyagi segítséget ad a tanácsi szerveknek a dunaújvárosi vegyes, vala­mint a salgótarjáni és a nagykanizsai ruházati áru­házak építéséhez. Saját erő­ből a tanácsi kereskede­lem is sok helyen — példá­ul Kazincbarcikán, Esz­tergomban, Vácott, Máté­szalkán, Körmenden — lé­tesít 800—1000 négyzetmé­ter alapterületű áruházakat. A KISZ irányította a vasárnapi szállítást Október 16-án, vasárnap a 7. sz. AKÖV gépkocsi­­parkjának kétharmada, 310 teherautó vett részt a szál­lításban. Cukorrépa és mű­trágya fuvarozása szerepelt az AKÖV programjában. A Tiszamenti Vegyiművekből 72 gépkocsi 1100 tonna szu­perfoszfátot szállított a me­zőgazdasági üzemekbe. A cukorgyár részére pedig 1230 tonna répa érkezett közúton. A gépkocsik vissz­­fuvarként répaszeletet vit­tek. A vasárnapi munkából a vállalat 2-es KISZ alap­szervezete becsülettel ki­vette a részét, ők végezték a munkahelyi menetirányí­tást és ellenőrzést. A Héki- és a Surjáni Állami Gazdaság is befejezte az ősziek vetését Legutóbb hírt adtunk ró­la, hogy a Szenttamási Ál­lami Gazdaságban végez­tek az őszi takarmány- és kenyérgabona vetésével. Most a Surjáni és a Héki Állami Gazdaságból jelen­tették, hogy vasárnap estig befejezték az őszi takar­mánykeverék, az őszi árpa és a kenyérgabona vetését. Surjánban 1253, Héken 2751 holdon tették földbe az ősziek magját. Az említett gazdaságok felszabaduló gépeiket a társgazdaságok rendelkezésére bocsátják

Next