Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
ktldg proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MENYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HaSsafigfiffil XVIII. évfolyam, 33. szám. Am SO fillér 19 €1. február 14., kedd, Az értelem meghódításáért népünk keze munkával van tele. Sokoldalúan fejlesztjük országunkat. — Korszerű színvonalra emeljük a termelés eszközeit és módszereit, hogy mindenünk meglegyen, ami szükséges. Azon vagyunk, hogy a dolgozó embereknek mind több jusson az élet javaiból és mind kevesebb gond húzza a vállukat. De a régi, jelképes szólás igazsága szerint nemcsak kenyérrel él az ember. Az élet csak akkor szép és értelmes, ha a szellem napvilága ragyogja be. Anyagi jómód és pallérozott értelem — ez a két dolog együtt van jó törekvéseinkben. A kettő között szoros az összhang és a kölcsönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondolataiban már a régi időkben is együtt gyökerezett ez a két összetartozó igény Bessenyei», népünk haladását és anyagi virágzását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté”. Széchenyi, miközben a honi ipar megteremtéséért küzdött, a jómódra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők sokaságát” tekintette. Bizonyos, hogy jól és eredményesen csak az az ember dolgozhat, aki munkája célját is látja, és az emberek erőfeszítéseiből születő nagy mű értelmét is át tudja tekinteni. Ettől lesz a munka igazán emberi, enélkül viszont csupán lélektelen robot. Valamikor a népek akarattalanul sodródtak a történelem árjában, anélkül, hogy tudták volna, hová tartanak s végül hová jutnak. A szocializmus tette az embert sorsának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cementből, kőből és üvegből épül, hanem épp ily fontos építő eleme az emberi értelem és öntudat A szocializmus a milliós tömegek felismert érdekeiből, céltudatos törekvéseiből táplálkozik. A szocializmust építő ember világosan látja a célt: tudja, hová akar és hová fog eljutni. Egyik legnagyszerűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a követelmények színvonalára: tanul, művelődik, bővíti fogyatékos tudását és tágítja látókörét. A teljes élet igénye munkál benne. Már pedig az élet csak a megvilágosodott értelemmel, a műveltséggel, a kultúra kincseinek birtoklásával együtt teljes. A kulturális felemelkedés szerves része a szocialista forradalomnak Benne és általa női fel a nemzet a „kiművelt emberfők sokaságává”, benne és általa formálódnak a kisebbnagyobb emberi közösségek a dolgozók „okos gyülekezeteivé”. A kultúra eszközeivel a párt az emberi értelem meghódításáért is harcol. Abból indul ki, hogy csak egy művelt, tájékozott, fölvilágosult nép lehet a szocializmus letéteményese. Hiszen a legtökéletesebb anyagitechnikai vívmányokkal berendezett Világ is sivár volna, ha benne az emberek életét nem fényesítené meg » szellem, az érzel«»” a szépség, és a belőlük táplálkozó öröm. Az MSZMP IX. kongresszusa, felmérve népünk eddig megtett történelmi útját, joggal állapította meg hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az értelem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként — előre törtek a szocialista elemek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű ismeretekben, elvi-politikai tisztánlátás dolgában A párt szívós erőfeszítései, és az emberek feltörő tudásvágya nyomán jelentős tért hódított a leghaladóbb tudomány, a marxizmus—leninizmus. Felmérhetetlen szellemi nyereségünk, hogy a dolgozó emberek mind nagyobb tömegei a marxizmus—leninizmus eszmei fénykörében ítélik meg az élet jelenségeit, mérik meg saját tapasztalataikat, figyelik a bel- és külpolitikai fejleményeket. Nem könnyű tartós és átfogó sikereket kivívni a termelésben, a jobb életkörülmények megalapozásában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódításáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan vár, amit huszáros rohamokkal be lehetne venni. Egy-két év alatt új, modern városokat emeltünk a kukoricaföldeken, gyáróriásokat a kietlen pusztaságokon. De egy-két év az értelem meghódításáért folyó harcban roppant kurta idő; jól tudják ezt mindazok, akik eltökélték, hogy előre küzdik magukat a tágasabb tudás és műveltség bozótos ösvényein Mégis: miliók vállalják ezt a küzdelmet, mert nemcsak jobban akarnak táplálkozni és ruházkodni, nemcsak kényelmesebben akarnak élni, hanem pallérozott értelemmel, tiszta ítélőképességgel, éretten gondolkodva. A régi, múltba süllyedt világ anyagi javak dolgában bizony nyomorúságos örökséget hagyott erre a nemzedékre, nem is szólva a szörnyű háborús pusztításokról. De ennek a nemzedéknek nemcsak az anyagi örökség romjait kell eltakarítani, hogy helyén egy modern, új világ épületét emelhesse fel. Még ennél is fárasztóbb, nehezebb lebontani egy avult világképet, felszámolni az elmaradottságot, megbirkózni a régi világ kispolgári szellemi hordalékával a rossz ízléssel a szellemi igénytelenséggel, a torz szemléletmóddal. Nagy türelmet igénylő küzelem ez, hiszen ekkor a közöny és a hamis tudat állít falat azok elé, akik az értelem meghódításának arcvonalán harcolnak. Mindenkit ráébreszteni az igazságra valódi érdekeikre, megnyitni előttük az értelem és a szellem világát — ez az egyik leclfőbb tennivalónk. — Az élet nem lesz boldog és gazdag, ha ezt a harcot is teljes sikerrel vívjuk meg — az értelem meghódításáért. fi. 1 Kollégiumok a gyógypedagógiai iskoláknak 1650 millió forint az élelmiszeripar fejlesztésére A szellemi fogyatékos gyermekek képzése érdekében az idei tanévben már a meglévő gyógypedagógiai osztályok mellett újabbakat hívott létre a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya — Jászapátiban, Jászberényben, Jászladányban és Tiszalnán. Ugyanakkor a kihelyezett gyógypedagógiai osztályok, az önálló iskolák szakmai felszerelésének javítására ez évben több mint 200 ezer forintot fordítottak. Folytatódik a homoki intézet rekonstrukciója is, s rövidesen átadásra kerül itt az új konyha, az új tantermi rész és négy új nevelői lakás. Megkezdődött a kisújszállási gyógypedagógiai intézet nyolctantermes skolájának építése is, melyet előreláthatólag szeptember 1-én átadnak rendeltetésének. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott arra, hogy a szellemi fogyatékos gyermekek teljes beiskolázásának megvalósítására 1970-ig milyen intézményfejlesztést kell végrehajtani. A jelenleg iskoláztatásban részesülő több mint ezer tanulón kívül, csaknem kétszáz gyermeket kell még intézetben elhelyezni. Ezért a karcagi gyógypedagógiai iskola bővítésére a városi tanács végrehajtó bizottsága az új kórház átadása után az iskola rendelkezésére bocsátja a jelenlegi belgyógyászati pavilont. Itt kilencven személyes kollégiumot alakítanak ki, mintegy másfél millió forintos költséggel. A kollégiumhoz új nyolctantermes iskola is kapcsolódik, amely mintegy két és fél millió forintba kerül majd. Bővítik a szolnoki gyógypedagógiai iskolát és ugyanitt szintén 90 személyes kollégiumot alakítanak ki négy és fél milliós költséggel. Egy ZIL Vietnamnak A motor az első indításra „ugrott”. — Kissé hideg — szólt ki a vezetőfülkéből Oberlender István, a 7-es AKÖV jászberényi üzemegységének műszaki osztályvezetője — és még csak ötven kilométer van benne. A ZIL 164-es tehergépkocsit körülállták az emberek. Nézték, mustrálgatták. A fiatalabbak, — még ipari tanulók — rongyokkal törölgették. Csillogott a kocsi, mintha új lett volna. — Látta volna, amikor Miskolcról meghoztak — mondta a műszaki osztály vezetője. — Egy roncs volt. — Mennyi anyagot és munkát fordítottak a felújítására? — Négyszázkilencven óra alatt varázsolták újjá. Ebből kétszázkilencven társadalmi munkaóra volt. Kétszáz híján hatvankétezer forint értékű anyagot fordítottunk rá, a munkadíj pedig hat és félezer forintot tesz ki. — Teljes felújíását Jászberényben végezték? — Nem. A felújított motort Miskolc adta, és az első hidat is felújította. A hátsó hidat a szolnokiak csinálták. Nekünk a neheze jutott. A sebességváltót, a kormányművet és a teljes karosszériát készítettük. — Nagy munka volt? — kérdeztem a körülöttem állóktól. — Inkább az anyagok, alkatrészek előteremtése volt a nehéz. Nekünk nincs egyetlen ZIL gépkocsink sem. Nem hiszi el, de a benzintartály kupakjáért jó két hetet szaladgáltunk. Talán nincs is olyan ember a telepen, aki valamit ne tett volna a felújítás érdekében. Ez különben meg is látszik a 7-es AKÖV ajándékán, amelyet a szabadságáért és függetlenségéért küzdő hős vietnami népnek ad. Csak szívvel és szeretettel lehet ilyen munkát végezni. Az egyik szerelő meg is kérdezte a művezetőtől: „Tessék mondani, azok a felújított gépkocsik, amelyeket a felújító vállalatok csinálnak, miért nem így néznek ki?” Kerekes Ferenc, a 7-es AKÖV igazgatója, valamint a párt és szakszervezeti bizottság titkára hétfőn délelőtt a kis átadási ünnepségre összegyűlt dolgozóknak meleg szavakkal köszönték meg a fáradságos és áldozatos munkát, melyet a ZIL tehergépkocsi felújítására fordítottak. Ezzel együtt húsz felújított ZIL 164-es járművet küld Vietnamba az Autóközlekedési Vezérigazgatóság. Akik a legtöbbet dolgoztak ft síjftwÉB Új konzervgyár Debrecenben Tejüzem Szeden, Székesfehérvárott 60 és Miskolon • Ötven százalékkal nő a hűtőipar termelése Az élelmiszeripar termelési volumene az idén 4,5— 5 százalékkal nő Az Élelmezésügyi Minisztérium a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a központi keretből jutó mintegy 1,3 milliárd forintot a legfontosabb iparágak fejlesztésére, a hűtő- és a tárolóterek bővítésére és a technológiai folyamatok gépesítésére fordítja. A vállalatok a saját erejükből felhasználható több mint háromszázötven millió forint beruházási összeget ugyancsak a nagyobb feladatokat elősegítő rekonstrukciókra, az üzemek korszerűsítésére költik. Az élelmiszeripar leggyorsabban fejlődő ága, a hűtőipar gyors fogyasztott termékeinek jórészét exportra s ebből sokat tőkés exportra gyárt. A termelés több mint ötven százalékos idei növekedését két új hűtőház összesen 1700 vagonos mirelitegyártó kapacitásának belépése teszi lehetővé. A bajai hűtőházban a múlt évben elkészült 750 vagonos tároló mellett — késve ugyan — várhatóan a szezon elején üzembeáll az ezer vagonos gyorsfagyasztó üzem. A székesfehérvári hűtőház beruházói és kivitelezői szocialista szerződésben vállalták, hogy a létesítményt május elején átadják rendeltetésének. Folytatják a jövőre elkészülő ezer-ezer vagonos győri hűtőház és mirelité üzem építését, amellyel — a következő évekre tervezett nagyütemű fejlesztéssel együtt az ötéves terv végéig 6700 vagonra növekszik a hűtőipar gyorsfagyasztott árutermelése Gyors ütemben fejlődik a konzervipar is, amely a tavaly kezdődött nagy rekonstrukciók — a nagykőrösi és a szigetvári konzervgyár bővítése — nyomán az idén 1900 vagonnal több termék gyártására lesz képes. Folytatódik a paksi és a nagyatádi konzervgyár bővítése, korszerűsítése. Az idén már nagy lendülettel épül az 1969-ben vagy 1970-ben elkészülő debreceni konzervgyár, ahol ezer vagonos hűtőház is és ezer vagonos gyorsfagyasztó üzem is helyet kap. Ugyancsak nagyarányú rekonstrukciókkal bővítik a baromfiipar teljesítőképességét. A sárvári, a kaposvári és a kecskeméti baromfifeldolgozó üzem korszerűsítése eredményeként az idén már mintegy 350 vagonnal több baromfit dolgoz fel az ipar. Jókora összeget fordítanak a tejipar fejlesztésére is. Fizetési , mérleg javító hitelből bővítik a főleg exportra termelő répcelaki sajtérlelőt, amely az idén elkészül és jövőre már hetvenkét vagonnal több sajtot gyárthat. Épül, s 1968- ra készül el a napi százezer literes szegedi és székesfehérvári tejüzem, valamint az 1969-re elkészülő napi százötvenezer liter teljesítményű miskolci tejgyár. Nagyobb munka még az idén a pécsi sörgyár bővítése s a szabadékházi szeszgyár átalakítása paradicsomfeldolgozó üzemmé. Ezenkívül szinte valamennyi iparág, üzem gazdálkodik korszerű berendezésekkel. Az olajipar például új finomítót, a cukoripar modern, import toronydiffúziós berendezést, a malomipar öt, összesen 2800 vagon befogadóképességű silót kap ebben az évben.