Szolnok Megyei Néplap, 1968. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI S A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. évfolyam» 213. szám. ára 70 fillér 1908. szeptember 11., szerda. Vita a minőségről Kedvezően hat az új fogyasztói árrendszer Ülést tartott a megyei tanács vb Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével együtt­­járt a fogyasztói árreform is. A megyei tanács végre­­h­ajtó bizottsága tegnapi ülé­sén összegezte és megvitatta az új árrendszerrel össze­függő eddigi tapasztalatokat. Ehhez a napirendhez a ke­reskedelmi osztály készített írásbeli jelentést. Az anyag részletesebb is­mertetésétől azért tekintünk el, mert lapunk az első fél­évet követően már tájékoz­tatta olvasóinkat — éppen a kereskedelmi osztálytól ka­pott információ alapján — az ármegfigyelésekről. Ezúttal a jelentés főbb részeiről ejtünk szót. Az úgynevezett fix és maximált árkategóriába sorolt élelmi­szercikkek forgalma az el­múlt évihez viszonyítva emelkedett, összetételében kedvező volt. A beszerzés­ben nem volt fennakadás. A sütő- és húsipari termékek­ből lényegesen jobb volt a kínálat a korábbinál, és ezeknek a cikkeknek­­ az ár­színvonala nem is válto­zott. A ruházati árufőcsoport­ban mintegy 1700 cikk tar­tozik az említett ártípusok­­nak megfelelően. Ezek sem hiányoztak a boltokból. A tapasztalatok szerint reális­nak és értékarányosnak bi­zonyult az ágynemű, lepe­dővászon, flanell méteráru, a csecsemőruhák és tréning­öltönyök árának mérséklése. Indokolt volna azonban a női flanellruhák és blúzok árának nagyobb mérvű csök­kentése. A legtöbb ellátási probléma a vegyesiparcikk árufőcso­portban volt. Például hú­zott, hengerelt árukból, sze­gekből, csavarokból, falazó­anyagokból, egyes üveg- és porcelánfélékből a kínálat időnként alatta maradt a keresletnek. A jelentésben foglalkoz­tak a hatósági előírások fi­gyelembevételével kialakí­tott árakon, illetve a sza­badáron forgalmazható cik­kek kereskedelmi forgalmá­nak, illetve azok ármozgásá­val is. Az elmúlt hónapok vizsgálatai szerint az árufe­dezet általánosságban meg­felelt a piac követelményei­nek. A korábban ismert áru­hiányok egy része megszűnt vagy jelentős mértékben csökkent A napirend vitája na­gyon élénk volt, és főkép­pen az áruk minősége körül zajlott. Szántó István a megye lakosságának kenyér­gondjait ecsetelte, elsősorban a jászságiakét. Megemlítet­te, több esetben kellett bün­tető, illetve szabálysértési eljárást indítani a fogyasz­tók megkárosítása miatt.­­ Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a belső ellenőr­zés sok helyen nem megfe­lelő, laza. Csor­a Kálmán arra a jelenségre hívta fel a figyel­met, a fogyasztói ármozgás elsősorban a termelői oldal­ról indult ki, és nem a piac­ról. Sok áru minősége­ romlott az utóbbi időben, ami bizo­nyos értelemben burkolt ár­drágításnak fogható fel. — Oláh János felszólalásában egyebek mellett megemlítet­te, Szolnokon nagyon inga­dozik a tej minősége. Ért­hetetlen, az egyik­­ boltban elfogadhatatlan, a másikban meg kiváló. Dobos József el­mondotta, a fogyasztói ár­rendszer összességében pozi­tíven hat. Felszólalásában ennek bizonyítékait sorakoz­tatta fel. Bordás Dezső számos olyan cikket említett, amelyeket a lakosság hiába keres az üz­letekben. Tom­a Károly sze­rint a kereskedelem még mindig nem tudja kellően befolyásolni az ipari kínála­tot és valóban ténykérdés az is, hogy sok cikk minősége romlott. A felszólalók kifogásolták például, hogy amióta a zsi­radék árát leszállították, a húst több zsiradékkal adják el. Két érdekes példáról is szó esett. Megtörtént, hogy a Tisza Cipőgyár ezer pár lábbelit szállított egy alka­lommal a nagykereskedelmi vállalat lerakatának. Ennek a mennyiségnek csaknem 70 százaléka a súlyos minőségi hibák miatt eladhatatlan volt­. (Vajon milyen haté­kony és szigorú a gyárban a minőségi ellenőrzés, ha ilyesmi előfordulhat. ( A szerk.) ‘Aztán, húsz NDK gyártmányú MZ motorke­rékpár „lélek”, azaz motor­­nélkül érkezett meg a nagy­­kerhez. Valahol „kibelez­ték”. A vita után a vb elfogad­ta a jelentést, és több ha­tározatot hozott, így megál­lapította, az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy az új fogyasztói árrendszer pozitíven hat. Kétségkívül bővült a választék, a keres­kedelem és az ipar közvet­len kapcsolatai jó irányban alakulnak. Az áruellátásban a vártnál több gond, nehéz­ség nem volt az elmúlt hó­napokban. Ugyanakkor még mindig nem játszik kellő szerepet a kereslet-kínálat a piacon. Ennek jele töb­bek között, hogy sok a hiánycikk, jónéhány termék­minősége romlott. Az is igaz, hogy a kereskedelem sok esetben nem állít fel meg­felelő minőségi követelmé­nyeket a szállítóival szem­ben. A helyi árképzésre nem törekednek eléggé. A végrehajtó bizottság ál­láspontja szerint helyes, ha a fogyasztók és egyben sa­ját maguk érdekét védve a kereskedelmi vállalatok, szervek, amennyiben minő­ségrontást, vagy jelentős mi­nőségromlást tapasztalnak, kezdeményezik szállítóik gazdasági bírságolását, vagy­is élnek ezzel a jogi intéz­ménnyel. Többek között eze­ket­ a gondolatokat tartal­­mazzák a vb határozatai. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésének további ré­szében előterjesztéseket ha­gyott jóvá. Az ötvenedik évforduló tiszteletére Kiváló mezőgazdasági gépek Túl a kétmillió méteren Már a bányásznapra A KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny újabb sikere­ket hozott a törökszentmik­lósi mezőgazdasági gépgyár­ban. Átadták a kereskede­lemnek az őszi betakarítás­hoz szükséges mezőgazdasá­gi munkagépek első soroza­tát. A gyár kollektívája vál­lalta, hogy október végéig minden megrendelt munka­gépet leszállít. Most került forgalomba a 350 MO—6-os típusú kukoricamorzsoló. — Ez a gép óránként 3—6 tonna 15—26 százalékos nedvességtartal­mú fosztott csöves­ kukori­cát morzsol le, tisztít és zsákol. A mezőgazdasági üzemek nagy érdeklődéssel várják a gyár másik fontos termékét az MM—15-ös jelzésű uni­verzális mezőgazdasági szál­lítószalagot is, amelyből az első szállítmányt ugyancsak útnak indították a gazdasá­gokba. Az univerzál-szállító­­szalag a majoron belüli anyagmozgatás egyik legfon­tosabb gépe. Kiválóan alkal­mas a csöveskukorica, a cukor- és a takarmányrépa, a burgonya, az ömlesztett gabona, a zsákolt áru, a bá­lázott széna és szalma rako­dására. A gyár harmadik új ter­mékéből, az RZ—3-as típu­sú rotációs szárzúzóból szep­tember végéig bocsátják ki az első sorozatot, és folya­matosan 200-at hoznak for­galomba az AGROTRÖSZT közvetítésével. A szárzúzó alkalmas a ku­korica, a napraforgó és egyéb növényi szárak le­vágására, felaprítására és szétterítésére. Jól alkalmazható ezenkívül a gyümölcsösökben, a zöld­­trágya- és a gyomnövények levágására és a gazos, cser­jés területek megtisztítá­sára. ☆ Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem és a Nagyalföldi Kő­olaj és Földgáztermelő Vál­lalat együttes munkájának eredményeként a magyar olajtermelés súlypontja a Dunántúlról az Alföldre te­vődött át. Ez a körülmény újabb tettekre, munkasike­rekre ösztönzi az olajbá­nyászokat. A jubileumi munkaver­seny lényegében már a múlt évben megindult. Az alföldi olajipar történetében 1967 volt a legeredménye­sebb esztendő: 76 olajterme­lésre kiképzett kutat fejez­tek be és 270 ezer méter kutatófúrást végeztek el. Az eredmények az idén tovább növekedtek. Az első félév­­ben 76 fúrást mélyítettek le és 65 rétegvizsgálatot fejez­tek be. A kibontakozó „olaj­­városban”, Algyőn 46 olaj­termelő kutat adtak át a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalatnak,­­ amely lehetővé tette, hogy már a bányásznapra az Alföld napi olajtermelése elérje a háromezer tonnát. A jubileumi szocialista munkaversenyben a kőolaj­fúrási üzem dolgozói eddig több mint 2 millió métert fúrtak az Alföld szénhidro­gén kincsének a további fel­tárása érdekében. MA: az ötödik és a hatodik békekölcsön nyereménylistája Miniszteri tanácskozás a II. Tiszai Vízlépcsőről d­r. Ürmény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Szolnokon Kedden magasszintű ta­nácskozás színhelyére hívta meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium lapunkat. Kiskörén a II. Ti­szai Vízlépcső építkezésein a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és az öntözőrendszer építésében legjobban érintett két megye, Szolnok és He­ves vezetői találkoztak. A tanácskozást dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­­zésésügyi miniszter vezette, részt vett rajta dr. Gergely István miniszterhelyettes, dr. Soós Gábor miniszerhelyet­­tes, Kazareczki Kálmán mi­niszterhelyettes, dr. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára, Dé­­gen Imre államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nöke, az OVH­­ elnökhelyet­tesei, s más vezető személyi­ségek. Szolnok megyét Csáki István, a megyei pártbizott­ság első titkára, Váczi Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese képviselte. Kiskörén Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, Szabó La­jos, a Tiszavidéki Mezőgaz­dasági Fejlesztési Iroda igaz­gatója és dr. Gábor István, a kiskörei építkezést kivite­lező DÜNABER vállalat igaz­gatója tájékoztatta a megje­lenteket arról, mi minden történt azóta, hogy 1966 őszén elkezdődött a magyar mezőgazdaság eddigi legna­gyobb vállalkozásának meg­valósítása. Gábor miniszterhelyettes in­formálta bővebben a jelen­lévőket , hogy a vízlépcső és az öntözőrendszer kiépí­téséhez kisajátított harminc­­három ezer hold tulajdono­sait hogyan kártalanítják. Különösen 13 termelőszövet­kezetet érint érzékenyen a kisajátítás, köztük az abád­­szalóki Lenin és a tiszaör­­vényi Dózsa Tsz-t. A kor­mányzat kivételes kártalaní­tási eljárással lehetővé te­szi, hogy a környező állami gazdaságok földjeiből kapja­nak, s 100 százalékos állami támogatásban is részesülnek. Megtörtént az öntözésben érdekelt üzemek kiválogatá­sa és rangsorolása. Százhet­vennyolc termelőszövetkezet­ről, állami gazdaságról elké­szült a helyzetfelmérés. Ké­szülnek­ a komplett öntözés­­fejlesztési és beruházási ter­vek. 1971-től üzemelni kezd a­z úgynevezett öntözési mintaüzem. Közöttük a kis­újszállási Búzakalász Tsz-t esőztető öntözésre rendezik be,­­ a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben pedig más jellegű öntözőtelepeket építenek. Az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium még ebben az évben elké­szíti a Tiszatáj regionális tervét. Utána területekre bontva alaposan kidolgozzák hová kerülnek az üdülőtele­pek, idegenforgalmi építke­zések hol kezdődnek, hol helyezkedik el a húszezer holdnyi halastó is.­ ­T­iszatáji Intézőbizottság Felvetődött a tanácskozá­son­­ Csáki Istvánnak, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárának javaslatára tiszatáji intézőbizottság ala­kításának gondolata. Ebben elsősorban Szolnok és Heves megye érdekelt. A tanácskozáson — me­lyet a helyszíni tájékozódás után a Kisköréről Szolnokra tartó Kunság tanyahajón folytattak és Szolnokon fe­jeztek be — nagyon sok tár­sadalmi, fejlesztési gond hangot kapott. Megállapodás született abban, hogy az ezekre vonatkozó állami döntések meghozatala előtt a közeljövőben Szolnokon magas szintű tanácskozásra kerül sor, a legjobban érin­tett hat alföldi megye veze­tőinek részvételével. Épül a Tisza új medre­ kezés első ütemének költsé­geire. A kiskörei építők ed­dig mintegy kétszáz millió forintot használtak fel. Még 1966-ban megépült a munkai­helyet védő körtöltés. 1967- ben kezdődött el a felvonu­lás, megépült a betonút, la­kások, műhelyek építése kezdődött el Az utóbbi két esztendőben pedig nagy ütemben halad a hőerőmű, a duzzasztómű és hajózsilip alapozása. Pillanatnyilag is tíz méter mélyen dolgoznak az építők, hogy 17—18 mé­ter mélységben teljesen víz­telenítsék a leendő nagy művet. Megkezdődött a Tisza új medrének kialakítása is. A munka azonban jövőre gyor­sul meg igazán, amikor is hozzákezdenek már a Jász­sági és a Nagykunsági Fő­csatorna kieresztő zsilipjei­nek építéséhez is. Az első ütemben a két csatorna 18 kilométer hosszan készül el. Tizenhárom „vesztes” Elhangzott az is a tájé­koztatón — erről dr. Soós A népgazdaság két mil­liárd forintot biztosít az épít­ A mai nap eseménye: Kupadöntő a Népstadionban Szerdán este a Népstadi­onban másodszor áll egy­mással szemben a Ferenc­város és az angol Leeds United labdarúgó csapata. A tét: a Vásárvárosok Kupa elnyerése. Az augusztus 7-i Leeds-i első döntő mérkőzésen az angolok 1:0-ra győztek, s folytatták csaknem páratlan kupa­sorozatukat: tizenegye­dik VVK mérkőzésükön is veretlenek maradtak.­­ A Leeds még azzal is büszkél­­­kedhet, hogy híres védelme eddig mindössze négy alka­lommal kapott egy-egy gólt. Két találkozón érintetlen maradt Sprake hálója. A Ferencvárosnak tehát — ahhoz, hogy megismétel­je 1965. évi nagy sikerét és újra birtokba vegye az érté­kes kupát — egyszerre két bravúrral kell kirukkolnia. Meg kell szakítani a Leeds veretlenségi sorozatát, s legalább két gólt kell lőni a betonvédelemnek. — Nagy a­ feladat a Ferencváros előtt! A mérkőzést a tele­vízió 18.25-kor közvetíti.

Next