Szolnok Megyei Néplap, 1968. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
VIlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEfyH LXX. évfolyam, 237. szám. Ára 70 fillér 1968. október 9., szerda. Közéleti emberek — Hallottam, hogy az egyik iskolaigazgató jókora summát sikkasztott — mondta a tiszafüredi járás egyik funkcionáriusának lapunk munkatársa. — Nem volna jó, ha arról írna, — hangzott az ellenvetés.—■ Utóvégre közéleti emberről van szój Többek között tagja volt a járási tanácsnak is, — tette hozzá olyan nyomatékkal, — mintha a járás vezető állami testületének presztízse nyomban semmivé válna, ha kiderülne, hogy egyik tagja jogtalan haszonra tett szert, méltatlannak bizonyult a tisztségével járó bizalomra. Lehet, az is felvetődött gondolatában, hogy az ügy sajtóbeli szellőztetése általában ártana a kisebbnagyobb posztot betöltő vezető emberek tekintélyének. Pedig a méltatlanná váltaktól való elhatárolás — függetlenül azok korábbi tisztségétől — nem csökkenti, inkább növeli a tisztségviselők iránti tiszteletet és bizalmat. A vétkesekről úgy is beszélnek az emberek, ha a sajtó nem foglalkozik velük. Sőt! Akkor még többet, hiszen „,jólértesültek” — mindig akadnak, akik még meg is toldják az igazat. Tehetik, ha a „hivatalos” száj néma marad. Jó volna mindenkinek megérteni, s a közvéleménnyel is jobban elfogadtatni, hogy a különböző funkciókat betöltő emberek sem valami különleges anyagból vannak gyúrva. Ugyanolyan vágyak hevítik, ugyanolyan szenvedélyek égetik őket, mint akármelyikünket. — Amiben talán különböznek az átlagtól: céltudatosan vállalnak pluszt — ha kell, az átlagosnál nagyobb gondot fordítanak önművelésükre, hogy vezető posztjukat jól betölthessék. Életmódjuk sem különleges; ők is szeretik a szépet, a lélekemelő pillanatokat, a harmóniával teli napokat, a családi élet melegét. Mert csakis így, az átlagemberek életét élve ismerhetik azok gondolatvilágát, figyelhetnek fel gondjaikra, ügyes-bajos dolgaikra. Csak így, emberi közelségből hathatnak rájuk, formálhatják világnézetüket, irányíthatják cselekedeteiket. Volt idő, amikor egész másként ítélték meg mindezt. Akkor kispolgárnak számított az, aki a munkaidő letelte után vette a kabátját, s elment a dolgát intézni, vagy beült egy moziba. A „vonalasak” sok helyen akkor is bentmaradtak hivatalukban, ha semmi dolguk sem volt, mert hátha intézkedni kell”. Ma már nevetségesnek hat, de a mozgalmi munkában korábban is részt vett, s pártában maradt lányok a megmondhatói: vezető poszthoz (még az iciri-piciri funkcióhoz sem) nem illett a bálba járás, a lánc, s az élet ehhez hasonló önfeledt öröme. Van, aki ettől a régi nyűgtől nem tud szabadulni. Pedig ha ilyen lenne a magatartási mérce, akkor a Inlownónk miért küzdenénk, hiszen a mi célunk az ember minél teljesebb boldogulása. A mi életigazságunk az, hogy mindenki emberhez méltóan éljen, s ne csak dolgozzon, hanem élvezze — mint ahogy élvezheti is — munkája gyümölcsét. A mi világunk nem az aszketizmus, az önsanyargatás, az élet kellemesebb oldalainak semmibevétele. Mi azért küszködünk a műszaki fejlesztéssel, — a termelékenység fokozásával és számtalan egyéb módon — így például a szabad szombatok bevezetésével is, — hogy a dolgozók lássák erőfeszítésük értelmét, örömüket leljék eredményeikben. Aki ezt nem érti, nem tud a tömegekkel lelkesedni, feloldódni, az nem is tud az emberekre hatni. Aki pedig nincs hatással a többiekre, az a legfontosabb vezetői erények híján van. S ha mindezt meggyőződéssel valljuk, — a való élet a tanú arra, hogy mindez így is van — akkor közülünk való hús-vér embereknek kell tekinteni a funkcióban lévőket is minden poszton. S ha ezt elfogadjuk, akkor az is természetes, hogy akad köztük — még ha természeténél fogva kevesebb is — aki hibázik, vétkezik; tán még törvényeinket is megsérti. Mert hisz emberek ők is. De ha annak tekintjük őket, embernek — s nem valami földöntúli kiválasztott lénynek — nem tűnik világot rengető dolognak, ha akad egy sikkasztó az egészében véve tiszteletreméltó járási testületben. Van a dolognak — így már jogosan — másik oldala is. Ha embernek tekintjük őket, akkor nemcsak azt látjuk meg, ha valamelyikük méltatlan lesz tisztéhez, hanem elismeréssel adózunk azoknak is, akik önzetlenül, hivatali kötelességeiket messze túlmenően dolgoznak a közért. Sokan vannak ilyenek, s mi — talán éppen abból adódóan, hogy a vezetőket valami különleges ténynek tartjuk — ezt is természetesnek vesszük. Ez az oka általában a jogos elismerés elmaradásának is. Csak ha kidőlnek a sorból, akkor hiányoznak. —Emlékszem, volt egy falusi párttitkár. — Mindenki szerette — s mindenki magától érthetőnek tartotta, hogy náluk „flottul mennek a dolgok”. Ezzel el is intézték az ügyet. — Halála után kapott csak kitüntetést. Pedig életében, munkája közben kell, hogy értékmérőként tisztelet övezzen, vagy tisztségétől való megvonás érjen minden vezetőt. Ilyen vonatkozásban az egyedi eset nem általánosítható,— legfeljebb tanulságként arra, hogy mit várnak manapság a vezetőktől. S arra, hogy a vezetettek is felnőttek, — reális szemmel nézik a világot, megfontoltan alkotnak véleményt az általuk választott tisztségviselőkről. Simon Béla MA: A várossá válás útján % A tv képernyője előtt # A szerkesztőség postájából * Kik a hatóságok? Sport Könnyű kicsi esteA jászszentandrási Haladás Tsz gépműhelyében Kelemen Emánuel a rendsodró futójavítását végzi. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Emlékművek az 50. évfordulóra A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára újabb két emlékmű hirdeti majd megyénkben 1919 hősi harcait és az ellenforradalom áldozatainak emlékét. Tegnap délután Csáki Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának és Fodor Mihálynak, a megyei tanács vb elnökének vezetésével az illetékes megyei, járási és községi vezetők megtekintették Bálint _ András építészmérnök építészeti kompozíció terveit s kiválasztották azt a kettőt amely Fegyverneken, illetve Tiszafüreden kerül emlékműként felállításra. A megyei tanács határozata alapján emlékművet állítanak fel a fegyvernek volt angolkertben meggyilkolt több mint száz 1919-es kommunista mártír emlékére. A nyolc méter magas építészeti kompozíciót a 4-es főközlekedési útvonal és a fegyvernek: bekötőút találkozása mellett helyezik el. Az emlékmű homlokzata a főközlekedési útvonallal párhuzamos. Alapzata 10x15 méteres, 75 centiméter magas, fagyálló mészkő burkolatú, amelyről három különböző nagyságú, egymáson elcsúsztatott fehér, illetve fekete márványhasáb emelkedik magasba. Az első hasábra Hidas Antal költeményéből vett idézet kerül. A tiszafüredi járási szülőotthon elé a magyar Vörös Hadsereg — a 80. nemzetközi dandár — Tiszafüred térségében folytatott hősi küzdelmeinek állítanak emléket. A csaknem tíz méter magas, hármas, modern vonóvezet ésü diadalív vasbetonhéj-szerkezetű, fehér műkő borítással. A mellette levő fekvő helyzetű vörös márvány hasábon Gábor Andor Évfordulón című versének néhány sora idézi a Tanácsköztársaság emlékét. Szén „kísérő" nélkül A TÜZÉP túrkevei telepe első féléves tüzelő értékesítési tervét túlteljesítette. Hat hónap alatt 614 SZOT utalványra szolgáltattak tüzelőt Most sem kell attól tartani, hogy nem tudják kiszolgálni vevőiket Jelenleg a telepen 290 tonna brikett és koksz. 420 tonna tűzifa van. Az ellátás a második félévben is biztosított. Ma már nem kell a jó minőségű szénhez gyengébbet mérni. Mindenki olyan szenet vásárol, amelyet legmegfelelőbbnek tart Egy perc a telefonnál — Halló! Megyei művelődési ház? — Igen. — Egy levelet kaptunk matt Betonútépítő Vállalat munkásszállójából. .. — A munkásszállói körműsor hétfő esti bemutatójáról? — Igen. Monndana róla valamit? Mintegy háromszáz néző előtt, került sor az előadásra. „OU, szép ma az öröm” — címmel. — A levélben köszönik a szép estét. — Ez jólesik, mert mi is a siker érzésével búcsúztunk a közönségtől. De ezt a sikert még nekünk is meg kell köszönnünk. A közönségnek és a közreműködőknek. A színház művészeinek. — Kérem, hogy sorolja fel még a közreműködők neveit. — Bókay Mária, Sebestyén Éva, Bárányi László, Halász László és Nádori László — Köszönöm... Munkaerőáramlás a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium közgazdasági főosztálya felmérte, hogyan éltek a vállalatok és dolgozóik az új mechanizmus bevezetésével életbe léptetett munkaügyimunkaerő gazdálkodási, illetve munkahelyváltoztatási lehetőségekkel. Általános tapasztalat, hogy élénkült a munkaerő vándorlás. Ez év második negyedében 21 ezer új dolgozót vettek fel, míg a múlt év utolsó negyedében 15 ezret. A felvételek az összlétszámhoz viszonyítva hét százalékról tíz százalékra emelkedtek. Ugyanakkor kilépés két százalékkal volt több — hat százalék helyett az össz munkáslétszám nyolc százaléka változtatott munkahelyet. Bár valamelyest emelkedett a munkáslétszám, sok ütemben, — nagy gond a munkaerőhiány. A kilépések zömét nem a vállalatok, hanem a dolgozók kezdeményezik. Ugyanakkor egyes iparágakban, egyes munkakörökben és a legtöbb vállalatnál stabil a munkásgárda, népes a törzsgárda. A munkaerőforgalom növeléséhez hozzájárult az is, hogy mind többen veszik igénybe az anyasági segélyt, s mivel a könnyűiparban a munkások többsége nő. — például a textiliparban 67,7 százalék — helyettesítésükre is újabb munkaerőkről kellett gondoskodni. A könnyűiparban mintegy tízezer, ezen belül a textiliparban ötezer kismama maradt otthon, hogy gyermekét gondozza. Konferencia A fejlődésiben levő országokkal fennálló műszaki és gazdasági kapcsolatainkról rendeztek kedden konferenciát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületében. A tanácskozás első előadójaként Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese vázolta gazdaság kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, majd a konferencia három szekcióban a Technika Házában folytatta munkáját Hét előadás alapján _ e gazdasági kapcsolatok továbbig;tehetőségeit vitatták meg tíz előadás ismertette a fejlődő országok_ nagy Tétjesítményeidet "k^p* csőlatban szerzőit’ üzemi tapasztalatokat, további 'hét' előadás pedig építészetünknek és építőiparunknak a fejlődő országokkal kialakult kapcsolatait vázolta. Új klub Szolnokon ?! Október 22-én, a műszaki könyvhónap ünnepélyes megnyitóján először mutatkozik be a Ságvári Endre megyei Művelődési Házban a legfiatalabb szolnoki klub. A programon, a működési szabályzaton most dolgozik az ideiglenes klubbizottság. A műszaki könyvhónap megyei megnyitóján már sor kerül a szolnoki műszaki értelmiségiek klubjának első vizsgájára, első vitáiára is. A klubprogram ismertetése után a tudományos műszaki forradalom időszerű kérdéseiről hangzik el előadás, amelyet nyilvános vita követ. A műszaki könyvhónap alkalmából, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának könyvtárában műszaki könyvkiállítás nyílik. Jó lenne több baromfi és tojás A közhiedelemmel ellentétben nincs túltermelés baromfihúsból és tojásból — hangsúlyozta Sztupa Lajos, a Baromfiipari Országos Vállalat sárvári gyárának igazgatója azon a tájékoztatón, amelyet Pajor Jánossal, a devecseri és Tompa Györggyel, az úriújfalui Állami Gazdaság igazgatójával közösen rendeztek a gazdaságok, illetve az ipari üzemek között létrejött újszerű kooperáció ismertetésére. A piackutatások egyértelmű tapasztalata szerint ahhoz, hogy a szomszédos államok igényeit kielégíthessük, a negyedik ötéves tervben további 60 százalékkal növelhetjük tojás-, illetve bárámfihús termelésünket.