Szolnok Megyei Néplap, 1968. december (19. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA HA XIX. évfolyam, 283. szám. Ára: 70 fillér Remények és lehetőségek A középiskolák IV. osztályaiban rövidesen megkezdődnek az 1969—70-es egyetemi tanévre a jelentke­zések. A Művelődésügyi Mi­nisztérium és a tanácsok­ művelődési osztályai az elő­zetes felmérések alapján a közelmúltban tárgyaltak a továbbtanulás lehetőségeiről. Általános tapasztalat: még a gyenge eredményt elért ta­nulók fele is, továbbtanulási vágyakat, szándékokat hor­doz, holott köztudott: számos egyetemre­ — bölcsész, jogi, orvosi — tavaly helyhiány miatt még a maximális húsz pontot elérők egy részét sem tudták felvenni. Az idei tanévben például Budapesten előreláthatóan 13 ezer — országosan pedig 52 ezer — fiú és lány fejezi be középiskolai tanulmányait és érettségizik. A felmérések szerint a végzős diákok kö­zül Budapesten és a nagyobb vidéki városokban — Pécs, Szeged, Miskolc, Győr, Deb­recen, Szolnok, Székesfehér­vár — valamivel több mint 25 ezer fiatal — ebből 6 ezer a fővárosi — szeretne vala­melyik egyetemen vagy főis­kolán továbbtanulni. A szándék és elképzelés tehát 8 hónappal az érettségi előtt világos. Ám ugyanilyen világos az is, hogy a társada­lom értelmiségi igénye meg­határozott. Az ország összes egyetemére és nőiskolájára­­ mindössze 6700 — a felsőfokú technikumokba pedig 4500 — elsőéves kerülhet be. A leg­több helyet 2201-et — a kü­lönböző műszaki egyetemek, míg a legkevesebbet — or­szágosan 258-at — a jogi egyetemek kínálják. Az ös­­szes érettségizők egynegyede Budapesten fejezi be tanul­mányait, viszont, ha minden budapesti egyetemre jelent­kező fiúnak és lánynak sike­rülne valamelyik egyetemre vagy főiskolára bejutnia, ak­kor csak fővárosi fiatalok­­ töltenék be az országos keret­szám úgyszólván minden fé­rőhelyét. Már az eddigiekből is nyil­vánvaló, hogy a Budapesten végző és továbbtanulni vá­gyó fiatalok fele sem kerül­het vágyainak, elképzelései­nek megfelelő tanintézetbe, a vidékieknek pedig mintegy 60—65 százaléka nem jut el az egyetemig. A Művelő­désügyi Minisztérium — na­gyon helyesen — számará­nyuknak megfelelő 75 száza­lékban a vidéken érettségiző fiataloknak tartatja fenn az egyetemi férőhelyeket. Azon­ban a kisebb városok és já­rási székhelyek középiskolái­ban végzők mégsem juthat­nak számarányuknak megfe­lelő egyetemi képviselethez, fennek oka: képzési szín­vonalkülönbség, korlátozott művelődési lehetőség, tehát a kisváros adta kisebb „kezdő­­sebesség”, ami a felvételi vizsgákon óhatatlanul alacso­nyabb pontszámot helyez ki­látásba.­­ Különösen 18 éves korban érzékeny a csalódott lélek, és bizony az adott realitások miatt nagyon sokan már fel­nőtt életük első pillanatai­ban kisebb-nagyobb belső válsággal, az elképzelések és a lehetőségek rideg konflik­tusával kényszerülnek szem­benézne A statisztikák sokévi átlaga azt bizonyítja, hogy például országosan minden ötödik érettségiző fiatal be­juthat valamelyik felsőokta­tási intézetbe. Így talán ke­vésbé tűnik reménytelennek a fiatalok helyzete. Azonban, mint ahogy az egyik gimná­zium IV-es tanulói a minap erre válaszoltak, csak a lát­szat biztató, mert valójában olyan ez, mint a minden második sorsjegy nyer mot­tója, hiszen vehet valaki akár 10 sorsjegyet is, mégsem biz­tos, hogy egyet is kihúznak számai közül, bár általában igaz, hogy minden második nyer. Ez a nagy számok törvé­nye. És igazsága különösen vonatkozik a vidéken érett­ségiző és továbbtanuló fiata­lokra, mert ha a vidék 75 százalékos egyetemi férőhely lehetőségét vizsgáljuk, ennek nagyobb részét a felsőokta­tási intézményeikkel rendel­kező és iparilag fejlettebb nagyobb vidéki városok kö­zépiskoláiban végzett fiatalok foglalják­ el. A nagy számok törvényéből adódik az is, hogy például Budapesten a 2 és félezer, várható jeles érettségiző közül, a végzés évében mintegy ezer fiatal nem érheti el az egyetem padjait, mert ahol a túlje­lentkezés nagyobb arányú, ott a jelesek aránya is nagyobb, így megeshet, hogy egyes megrohant szakokra olyan fiatalokat sem vesznek fel, akiket más egyetemeken — ha érdeklődésük szerint oda jelentkeztek volna — elsők között vennének fel. Minde­nekelőtt vonatkozik ez a böl­­csészkarokra, amelyekre or­szágosan a tavalyi előfelvé­­t­el­izettekkel együtt alig 350 elsőéves iratkozhat be. Sokan kifogásolják: nem túlzott-e ilyen erős korláto­zásokat alkalmazni? A kér­dezőknek kérdéssel kell lehet válaszolni, melyik jobb: el­helyezkedni nem tudó 24—25 éves állástalan diplomásnak lenni, vagy 18 éves korban úgy módosítani az érdeklő­dést és pályaválasztást, hogy az mind az egyén, mind pe­dig a társadalom egésze szá­mára hasznos és kielégítő le­gyen? Anélkül, hogy az élet­ről vallott elveiben bárki megalkuvásra kényszerülne, a társadalmi munkamegosz­tásba való belei­ll­eszkedés te­kintetében ma még igen gyakran elkerülhetetlen bizo­nyos fokú kompromisszum. Aki pedig a szakmai képesítés megszerzése után is ragaszkodik eredetileg elkép­zelt hivatásához, az a szocia­lista oktatási rendszer lehető­ségeivel élve később is meg­szerezheti az ahhoz szükséges diplomát. Szamos Rudolf Kétszáz millió forintos beruházás kezdődik a törökszentmiklósi Aranykalász tsz-ben Étterem, diákszállás, lakótelep a szövetkezetben (Tudósítónktól) Termelőszövetkezeti mére­tekben szokatlanul nagy, mintegy 180—200 millió forintos beruházás kezdődik jövőre a törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben, első lépcsőjeként egy nagy fej­lesztési programnak. Ez a bejelentés a városi tanács legutóbbi ülésén hangzott el, ahol a tsz gazdálkodásának elemzése is szerepelt a na­pirenden. A jóhírű közös gazdaság múltjáról, jelenéről már sok­szor szólt a krónika, most pillantsunk előre, mit tar­togat a közeljövő? A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerének megépü­lése biztos alapot teremt a nagyüzemi öntözés fejleszté­séhez és ezzel párhuzamosan az egész üzem komplex kor­szerűsítéséhez. Terv szerint január köze­pére készül el a szövetke­zet fejlesztési progsik­ája* Ez üzemáganként tartalmaz­za az új létesítményeket Az első szakasz kivitelezé­se 1969-ben indul meg Eb­ben a periódusban elkészül a hűtőház, a manipuláló, a zöldséghajtató-telep, a sza­kosított növendék- és hízó­marha-, illetve tehenészeti telep, valamint a csibe- és jércenevelő. Ezeknek a be­ruházásoknak az értékét mintegy 180—200 millió fo­rintra becsülik. A fejlesztési tervet vizs­gálva figyelemre méltó az ágazatokon belüli együttes, arányos fejlesztés. A gyü­mölcskertészetben például a meglévő mellé hatvan ka­­tasztráls hold új ültetvényt telepítenek és a lehetősé­gekkel számolva, tárolásra és feldolgozásra is felkészül­nek. Többek között kétszáz vagonos hűtő táro­ló, gépesített manipuláló és csomagolóteret építenek. A gyümölcstermesztés több­rétű hasznosítására hatszáz vagon gyümölcs feldolgozá­sára alkalmas gyümölcslé-, sűrítő és palackozó üzemet létesítenek, mélyhűtő alagút­tal és tárolóval. A gyümölcs­­feldolgozót közös vállalko­zásban tervezik megépíteni, illetve üzemeltetni. A nö­­vén­yterj­esztésben sor kerül 1200 hold gravitációs öntö­zőtelep rekonstrukciójára, az egész szántóterület komp­lex belvízvédelmi rendsze­rének a kiépítésére. Itt építenek meg egy 4*9 vagonos magtárat is,­­ amelynek keverő- és szá­rítóüzeme lesz. A zöldségkertészetben gáz­fűtéses rekonstrukciót való­sítanak meg, többek között négyhajós hajtatóházat és kétszáz személyes üzemi ét­termet is építenek. Az egyéb ágazatokat jól egészíti majd ki a fejlett állattenyésztés. A szakosított tehenészeti te­lepen tejház, tejfeldolgozó és palackozó egyaránt lesz. Létrehozzák a szakosított növendék- és hízómarha te­lepet, a borjúnevelőt és egyebek között a 40 ezres tojókombinátot. A termelőszövetkezet mes­­­szemenően gondoskodik a szociális feltételekről és a jó munkakörülményekről is. A beruházások között szere­pel központi irodaház, labora­tórium, ezer személyre fő­ző üzemi konyha, három­száz személyes étterem, bölcsődék, napközi ottho­nok, óvodák, művelődési létesítmények és egy har­minc személyes diákszálló. A nagy fejlesztési progra­mon kívül a közös gazdaság gondol a tanyáról betelepe­dő, illetve a fiatal tsz-tagok lakásgondjára is. Számításba vették, hogy négyszáz laká­sos tsz lakótelepet építenek. E. S. 1968. december 3. kedd. A pénzügyi rendszer tapasztalatai a tsz-ekben Előadás a szolnoki járási tanács székházában Tegnap délelőtt Szolnokon, a járási tanács nagytermé­ben a termelőszövetkezetek pénzügyi rendszeréről tanács­koztak. Ott voltak a járási­, városi pártbizottságok köz­­gazdasági titkárai, a mező­­gazdasági- és élelmezésügyi osztályvezetők, a tanácsok pénzügyi osztályvezetői, va­lamint a tsz területi szövet­ségek szakelőadói. Az érte­kezletet Sári Mihály, a me­­­­gyei pártbizottság mezőgaz­dasági- és élelmezésügyi osz­tályvezetője nyitotta meg, majd dr. Sütő Dezső, a Pénz­ügyminisztérium osztályveze­tője tartott nagy érdeklődés­sel kísért előadást. Az előadó részletesen ele­mezte a termelőszövetkeze­tek pénzügyi rendszerét, a jövedelemszabályozás elmé­leti és gyakorlati kérdéseit. Beszélt az állami támogatás ösztönző szerepéről, az árpo­litika idei tapasztalatairól, s a szövetkezeti alapok képzé­séről. Dr. Sütő Dezső h­os­­­szasan taglalta a szövetkeze­tek adózási rendszerét, a föld-, a jövedelem-, a forgal­mi- — és az idén bevezetett — jövedelemfelhasználást befolyásoló adó tapasztala­tait. Az előadó végezetül vá­laszolt a résztvevők kérdé­seire. — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK­­....................................................................................................................................................................................................----------------t Mezőgazdasági gépalkatrészek olcsóbban A Mezőgazdasági Gépal­katrész Ellátó Vállalat hét­főtől időszakos árleszállítá­si kedvezményt kínál a me­zőgazdasági üzemeknek gép­­alkatrészek megvásárlására. Az akció, amelynek során 300 millió forint értékű rak­tárkészletet bocsátanak áru­ba, december 15-ig tart Az üzemek átlagosan 32,7 szá­zalékos kedvezménnyel sze­rezhetik be a téli gépjavítá­sokhoz szükséges alkatrésze­ket Tizenkilenc vidéki AGROKER telepen 5400 fé­le alkatrész kerül a vásár­lók elé. Az akció kiterjed olyan szerkezetekre is, ame­lyek például aratógépekhez szükségesek. A vállalat egyes cikkekre 70 százalékos vásárlási kedvezményt kí­nál. Magyar filmsiker Acapulcóban Szép, magyar sikerrel vég­ződött az acapulcói filmfesz­tivál Az „Ezüst istennő” nagydíjat a „Nyár a hegyen” című film nyerte. A filmet Balcsó Péter rendezte. Men­­sáros László nyerte el a legjobb férfi alakítás díját. Mosolygó Antal szobra Mátészalkán Vasárnap délelőtt Máté­szalkán a Lenin téren ben­sőséges ünnepségen leplez­ték le Mosolygó Antal mell­szobrát A szobor Rátonyi József alkotása. A párt meg­alakulásának 50 éves évfor­dulója alkalmából a párt egyik kiemelkedő harcosá­nak emlékezetére az avatá­son szűkebb hazája emléke­zett, hiszen Mosolygó Antal a szomszédos Opályi község­ben született, s gyermek­éveinek egy részét Mátészal­kán töltötte. Karácsonyi előzetes Hétfőn az ország két leg­nagyobb karácsonyfa terme­lő vidékén a Bükkben és a Vas megyei fenyvesekben megkezdték az ünnepre szánt örökzöld fák vágását. A Keletbükki Állami Erdő­­gazdaság lucfenyővel beül­tetett telepeiről az idén több mint 50 ezer karácsonyfát szállítanak a borsodi váro­sokba, községekbe és az al­földi megyékbe. Tizedik Országos Képzőművészeti Kiállítás A sorrendben immár ti­zedik miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításon a miskolci galéria termei­ben kétszáznál több olaj­­festményt és grafikát, fél­száznál több szobrot és ér­mét állítottak ki. A kiállí­tás anyagát az ország min­den részéből Budapestről, a hódmezővásárhelyi, a szol­noki és más művésztelepek­ről, beküldött nyolcszáz al­kotás közül válogatta össze a zsűri. Események sorokban Csökkent a balesetek szá­ma. A hét végén a szoká­sosnál kevesebb karambol történt, összesen 79 amely­ből csak egy halálos.. A japán piacra is betörtek az Országos Baromfiipari Vál­lalat sárvári gyárának ké­szítményei. Eddig 11 vagon grill-csirkét szállítottak a távoli szigeti országokba, ■ií Hazaérkezett az NDK- ból a Magyar Állami Ope­raház együttese. Négy elő­adásukat nagy tetszéssel fo­gadta a berlini közönség, ■sir két hónappal a tervezett határidő előtt elkészült az ózdi kohók levegőellátását szolgáló berendezések szere­lése.­­­­ A peremartoni Ipari Robbanóanyag Gyár és az Építéstudományi Egyesü­let által kidolgozott új mód­szer 80 százalékkal csökken­ti a mezőgazdasági csatorna­­rendszerek és vízlevezető ár­kok építési költségeit. Delhiben megnyílt a 21.-ik Nemzetközi Földrajzi Kong­resszus, amelyen 75 ország­ból több mint ezerhárom­száz küldött vesz részt. Kétszer kettőt nyerhet Fizessen elő a NEPLAP-ra Január 1-től hetenként kétszer két oldallal bővül a Néplap — változatlan előfizetési díj mellett

Next