Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Egyedül a jobboldali Auróra minősíti „ragyogónak” Chaban-Delmas francia miniszterelnök televíziós beszé­dét, amelyben Párizs közel-keleti politikáját körvonalazta, különös tekintettel a világszerte sokat emlegetett líbiai fegyverszállításokra. A kormányfő emlékeztetett a megál­lapodásnak arra a részére, hogy a Mirage repülőgépeket nem szabad felhasználni Izrael ellen, amelynek létét és szuverenitását egyébként francia részről maradéktalanul elismerik. Különben is — tette hozzá Chaban-Delmas — a Líbiának leszállítandó M­irage-ok gyártását még el sem kezdték, így még a szállítmány első tétele is csak 15—16 hónap múlva juthat el az a megrendelőhöz. A kontingens nagyobb része még ennél is később, 1973-ban kerül Lí­biába és „addigra a háború remélhetőleg be is fejeződik”. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök beszédét balol­dali körökben bizonyos ellenérzéssel fogadták. Azzal ugyanis, hogy Chaban Delmas egyáltalán szükségesnek tar­tott egy ilyen „bizonyítvány-magyarázatot”, kétségtelenül legalább bizonyos mértékig engedett az atlanti, mindenek­előtt amerikai—angol nyomásnak. Londonban és Washing­tonban az elmúlt napokban sűrűn vádolták azzal Párizst, hogy a Líbiának juttatott korszerű fegyverekkel veszé­lyezteti ,,a közel-keleti erőegyensúlyt”. A francia fővárosban alighanem sokan gondolnak ezekben az órákban arra, hogy De Gaulle tábornok idején aligha került volna sor egy ilyen magyarázkodásra. Való­színűleg nem véletlen a miniszterelnöki nyilatkozat idő­zítése sem. Amikor elhangzott, Nixon elnök és Wilson brit miniszterelnök éppen tárgyalóasztalnál ült a Fehér Ház tanácstermében... A jövőben valószínűleg sokasodnak a jelei annak, hogy hosszú fagy után felengedőben van az angol—francia viszony. Maurice Schumann külügyminiszter a miniszter­­tanácsnak megtartotta beszámolóját londoni útjáról. „A két ország között — jelentette ki — egészségesebb, jobb a légkör”. Ennek köszönhető — folytatta Schumann —, hogy módjában volt megvitatni mind Anglia belépését a Kö­zös Piacba, mind a két ország között függő kérdéseket Változatlanul aggasztó hírek érkeznek Kínából. Az a háborús hisztéria, amely az elmúlt napokban intenzíven foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt, minden jel sze­rint folytatódik, sőt, fokozódik. A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet hetilap legújabb száma szerint a Kínából ér­kező utasok elmondták: a gátját vesztett propaganda ha­tására több kínai nagyváros lakosai meg vannak győződve arról, hogy hamarosan fegyveres konfliktusra kerül sor Kína és a Szovjetunió között. A szovjet lap felhívja olvasói figyelmét arra az idő­beli egybeesésre, amely a kínai hisztéria és a kínai—ame­rikai tárgyalások megkezdődése között megállapítható. ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Repülőszerencsétlenség. Loza R­icában lezuhant egy utasszállító gép — jelenti a képtelen Me­xikóból. Az áldozatok: tizenné­gy újságíró, illetve fotoriporter, négy repülős és egy orvos. (Telefoto — AP—MTI­­ KS) Wilson fejet hajt... — így tiszteleg vissza a felsorakozott díszőrségnek Washingtonban. Ni­­xonnal folytatandó tárgyalásai o­­án szót ejtenek Anglia közös piaci tagságáról, a szovjet amerikai leszerelési tárgyalásokról, és a NATO-ról. Az amerikaiak azt akarják, hogy Né­metország katonai megszállásának költségeit később egy NATO tagállamok által létesített közös kasszából fedezzék. Hogy erre is fejet hajt-e Wilson, az hamarosan kiderül... Vöröskeresztes segély Nigériának A nigériai Vöröskereszt ked­den bejelentette, hogy több mint 39 000 tonna súlyú élelmi­szerrel rendelkezik, amelyet szétoszt a hadműveleti terüle­teken élő lakosság között. Ezekben a körzetekben 18 vá­rosban állítottak fel vöröske­resztes elosztó bizottságokat. A lagosi kikötői hatóságok köz­ben arról számoltak be, hogy különböző hajók, több mint 59 000 tonna élelmiszert szál­lítottak Nigériába a kelet-ni­gériai lakosság számára. Az UPI hírügynökség jelen­tése szerint megérkezett La­­gosba azoknak a római katoli­kus misszionáriusoknak és apá­cáknak az első csoportja, akik Port Harcourtban regedtek, miután a szakadár Biafra ös­­­szeomlott. A misszionáriusok legtöbbje a katolikus Caritas segélyszervezethez tartozott. Nigéria már korábban fekete listára tette a Caritast, mert ez a szervezet hathatós támogatást nyújtott az Ojukwu rezsimnek. Ennek megfelelően egyes kül­földieket ki fognak utasítani az országból. A nigériai rádió kedden este kommentárt sugárzott, amely­ben megemlékezett arról, hogy bizonyos külföldi hatalmak, amelyek korábban Ojukwu sza­kadár törekvéseit támogatták, most Nigéria „barátainak” pró­bálják feltüntetni magukat. A rádió ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Nigéria jól tudja, kik az igazi barátai, és kik nem. A győzelem a külföl­di országok közül elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető — hangoztatta a kommentátor. Párducok A „Fekete Párducok” elneve­zésű néger szervezet vezetői­nek — Hamptonnak és Clark­nak — megölésével, a gyilkos­ság körülményeinek vizsgálatá­val megbízott vádemelő esküdt­szék döntése szerint az akció­ban résztvevő rendőrök „iga­zolható körülmények között” gyilkolták meg a két néger ve­zetőt. A döntés óriási felháborodást keltett az Egyesült Államok ha­ladó köreiben. Jól tájékozott források szerint az esküdtszék által folytatott vizsgálat ko­rántsem volt tárgyilagos — az esküdtek csakis a rendőrök vallomásait hallgatták meg. Az „igazolható körülmények kö­zött végrehajtott gyilkosság” kifejezés manapság a „lincse­­lés” kendőzésére szolgál — nyilatkozta egy polgárjogi ve­zető. INDENFELO1 ROMA Az Olasz Szociális Mozga­lom (neofasiszta párt) fe­­keteingesei kedden éjszaka megtámadták az Olasz Kom­munista Párt Balduina­ ke­­rületi tagozatának székhá­zát A fasiszta huligánok kö­vekkel és botokkal beverték az ablakokat és horogkeresz­tet festettek a ház falára. A provokáció határozott tilta­kozást és felháborodást vál­tott ki a haladó olasz köz­véleményben. 9AIGON Kedden csupán kisebb összecsapásokra került sor a szabadságharcosok és az amerikai alakulatok között Az éjszaka folyamán a DNFF tüzérsége 12 ellensé­ges állást támadott, az utol­só 24 órában az amerikai B—52-es légierődök támadá­sai elsősorban a laoszi határ közelében fekvő Shan völgy­re összpontosultak. SAN JOSÉ A Costa Rica-i elnökvá­lasztási kampány során szer­dára virradóan valóságos csata folyt San José főútvo­nalán a szembenálló két el­nökjelölt hívei között. Mint­­­egy harminca­n megsebesül­­tek. KAIRO Egy négy gépből álló izra­eli bombázókötelék szerdán délelőtt ismét Kairó közvet­len közelében hajtott végre támadást. Bombák hullottak az egyiptomi fővárostól mindössze 10 kilométerre le­vő El Maadi és a Heluantól 13 kilométerre fekvő Dahshur városra. Az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője szerint a légitá­madások következtében hár­man életüket vesztették, 12-en megsebesültek. Az EAK légvédelmi erői tüzet nyitot­tak és elkergették a légika­lózokat. JERUZSÁLEM A Gázai övezetben és a Jordán folyó megszállt nyu­gati partvidékén tevékeny­kedő izraeli katonai törvény­székek ismét négy arab sze­mélyt ítéltek 7—15 évig ter­jedő börtönbüntetésre. Az elítélteket az Al Fatah el­lenállási szervezettel való együttműködéssel vádolják. SAIGON Do Quang Giai, a dél-vi­etnami szenátus külügyi bi­zottságának elnöke szerdán nyílt levélben szólította fel William Fulbright szenátort, hogy látogasson el Dél-Vi­­etnamba. Fulbright szenátor, aki a saigoni kormány és a Viet­nammal kapcsolatos ameri­kai politika legelszántabb bírálóinak egyike, több éve nem járt a délkelet-ázsiai országban. SZALONIKI Szerdán Szalonikiben ki­lenc személyt, köztük hét egyetemistát katonai bíróság elé állítottak. A vád szerint összeesküvést szerveztek a rendszer megdöntésére. A vádlottakat szeptember 1-én tartóztatták le. A bíró­sági eljárás egy 22 évvel ez­előtt hozott ,,lázadás-ellenes törvény” alapján folyik, amelynek értelmében, ha a vádlottakat bűnösnek talál­ják, halálos ítéletet is hoz­hatnak. Szavak és fegyverek USA—francia vetélkedés a Közel—Keleten SZINTE egyidejűleg a ra­bati csúcskonferenciával az amerikai külügyminiszter nagyfontosságú kijelentéseket tett az USA közel-keleti po­litikájával összefüggésben. Rogers — úgy tűnt — revi­deálta a korábbi amerikai álláspontot. Meglepő módon sürgette ugyanis az izraeli kivonulást a megszállt arab területekről. Ezzel párhuza­mosan pedig utalt a kölcsö­nös megegyezésen alapuló tartós béke megteremtésének szükségességére. Ez a rendezési program tulajdonképpen nem lépett túl a Biztonsági Tanács 1967 novemberében az USA által is megszavazott határozatán. Igaz, más volt ezt a koncep­ciót elfogadni 1967 őszén, mint két esztendővel később megismételni. Rogers szavai azonban nem tudták feled­tetni a Közel-Kelet országai­ban, hogy a válság politikai rendezése legalább annyira az Egyesült Államokon múlt, mint amennyire Izraelen. — Másrészt az is devalválta Rogers szavait, hogy az Egye­sült Államok külügyminisz­tere feltűnő módon Rabat előestéjén mondotta el nagy figyelmet keltő beszédét. — Már Rabat előtt sem volt kétséges, a csúcstalálkozó rendeltetése nyílt állásfogla­lásra késztetni az arab ál­lamfőket, kik hajlandók egy­öntetűen támogatni az izraeli megszállók elleni harcot és kik nem. S mivel az arab vi­lág jobbszárnya rendkívül óvatos a progresszív arab or­szágokkal való együttműkö­désben, s féltékenyen figyeli ezek kezdeményező és hang­adó szerepét, a washingtoni deklaráció jelezte számukra: Washington hajlandó köze­ledni feléjük. Rövidesen eloszlottak azon­ban az illúziók a washing­toni manőver körül. S hogy valójában az arab világ jobb­­szárnyának, mindenekelőtt a különegyezkedésre többször is hajlandóságot eláruló Jor­dániának szóltak Rogers sza­vai, az előbb-utóbb kétség­telenné vált. Hogy valóban nem változott alapvetően az USA álláspontja, azt Nixon személyesen erősítette meg. Az Amerikai Zsidó Szerve­zetek képviselőihez intézett üzenetében az amerikai el­nök nyomatékosan jelentette ki: az Egyesült Államok gon­doskodik arról, hogy a ba­ráti államok meg tudják magukat védeni és kész arra, hogy rendelkezésükre bocsás­sa az ehhez szükséges fegy­vereket. Az USA a Rogers-féle ma­nőver kudarca után is min­den bizonnyal újabb taktikai lépésekkel próbálkozik. Ez annál is sürgetőbb a számuk­ra, mert a jelen periódusban Anglia, Franciaország, sőt bi­zonyos vonatkozásban Nyu­­gat-Németország is erőfeszí­téseket tesz az arab világban pozíciói visszaszerzésére, meg­erősítésére. Anglia elsősor­ban a Perzsa-öböl térségé­ben, tehát a válság szélár­nyékában fejt ki nagy akti­vitást. Erre utal az a közel­múltban tett brit bejelentés, hogy 1 millió fontért légel­hárító rakétákat adnak el a Perzsa-öböl sejkségeinek. A lassú merev taktikázás­nál, amelynek tehertétele az Izraelbe irányuló fegyver­szállítás is, sokkal veszélye­sebb rivális Washington szá­mára a Közel-Keleten Párizs. Bár Franciaország hatalmá­­nak vége e térségben fegy­veres konfliktusokkal kötő­dött egybe, Párizs ma Kai­rótól Bejrútig s Algírtól Bag­dadig szinte egyértelmű szim­pátiát élvez. Kétségtelenül része van eb­­­ben annak, hogy a hatnapos háború kirobbanása után közel-keleti válság rendezé­sével kapcoslatos francia ál­lásfoglalás — úgy tűnt -j­­közelebb áll az arabok elkép­zeléseihez, mint a washin­g­­toni, londoni koncepcióhoz. Nem közömbös az sem, ho­gy Franciaország fegyverszállí­tási embargója miatt Izr­ael nem kapta meg kifizetett re­pülőgépeit. A legutóbbi mag­állapodás, amelynek értelm­é­ben Líbia viszont száz ka­to­­nai repülőgépet vásárol a franciáktól, csak tovább nö­velte a Párizs iránti szimpá­tiát. A francia magatartás ma­gyarázata, értelmezése az utóbbi hetekben a világlapok állandó témája. Ennek kap­csán szó esett arról, hogy a francia álláspont hagyomá­nyosan sok területen tudato­san szembehelyezkedik az amerikaival. Utaltak a gaz­dasági okokra is: Párizs úgy véli: inkább 15 arab o­­szág részére ad el fegyvert, mint Izraelnek. Megjegyezték azt is, hogy a fegyvereladás te­rén a nyugati hatalmakat nem vezérlik szigorú erköl­csi elvek. A FRANCIA közeli-keleti politika indítékai között azonban sokkal lényegesebb­nek látszik egy párhuzam. A második világháborút, s fő­ként az 1956-os Szuezi-kalan­­dot követően az USA az an­golok távozásával és befolyá­sának csökkenésével keletke­zett — úgymond — politikai vákuum betöltését tűzte ki célul. A 67-es háború azon­ban még a legkonzervatí­vabb arab országokban is diszkreditálta az amerikai politikát, katonai hatalmát pedig ma már ellensúlyozza a Földközi-tengeren jelenlévő szovjet flotta. Nem elképzel­hetetlen, mégha egyelőre ezt nem is fogalmazták meg Pá­rizsban, hogy a de­ gaullei nagyhatalmi álmok öröksége­ként a fancia politika tit­kos célja: annak a vélt vá­kuumnak a­ betöltése, amely Közel-Kelet térségében az Egyesült Államok politikai és katonai hatalmának csök­kenésével függ össze. Ónody György Főjavításra szoruló rendszám nélküli Warsawa személy­gépkocsi közületnek eladó. — Az megegyezés szerint. Ér­deklődni lehet: Faipari Ktsz Jászárok­­szállás, Rákóczi u. 4. — Uévintéző: Ballagó. Te­lefon: 28. 1970. január 29. AUTOSDKMOTOHOSfIK? A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ­SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1970. évi díja. A liít végéig pótlékmente­­­sen fizethető. Befizetőlappal, felvi­lágosítással szíveset­ áll rendelkezésre slz Állami biztosító Zalka Máté Mg. Tsz Kunszentmárton, kertészetébe felvételre keres női dolgozókat készpénz díjazás mellett. Jelentkezés a kertészet vezetőjénél, vagy a tsz. köz­pontjában.

Next