Szolnok Megyei Néplap, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

1970. január 14. HÍREK a vegyiművekből Színes film A napokban filmforgató csoport „szállta” meg a Ti­szamen­ti Vegyiműveket Fel­­szabadulásunk 25. évforduló­jának tiszteletére készítettek színes filmet városiunk e ran­gos létesítményében, a fel­vételeket elsősorban a mo­sószer és partfestékgyárban, majd az automata szuper­­foszfát-csomagolóban és az üzem több más fontos he­lyén készítették. Az első export Az év első exportszállítmá­nya is elhagyta az üzemet. A zsákokba csomagolt szem­csés és porított szuperfoszfát szállítmány útjának végcélja Svájc lesz. Ebben a negyed­évben összesen mintegy 14 ezer tonna szuperfoszfátot szállítanak a szolnoki gyár­ból ebbe a nyugati országba. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Eddig 2000 iskola kapott televíziót A Művelődésügyi Miniszté­riumban összegezték a „Te­levíziót minden iskolának” akció eredményeit. A nagy visszhangot kiváltó kezdemé­nyezés nyomán 1500 taninté­zet — elsősorban falusi, ta­nyai kisiskola — kapott tv­­készüléket, különböző tár­sadalmi és tömegszervezetek­től, továbbá üzemektől, vál­lalatoktól, intézményektől, termelőszövetkezetektől. KOMÁMASSZONY, HOL A S­TUKKER A Thália Színház vendégjátéka Szolnokon Görgey komédiája 1968 te­lének nagy színházi sikere volt, s úgy tűnik, maradandó az új magyar játékszínen. Bizarr helyzetekben mond véleményt az író, akárme­lyik drámáját is nézzük, mindig zárt térben. A Ko­­mámasszony, hol a stukker­­ben öt különböző magatar­tás tartamú embert zár ös­­­sze. Görgey szimbólumrend­szerében leegyszerűsített len­ne az a felfogás, hogy egy szobába, egy pincébe, vagy egy laktanyába... Sokkal töb­bet érzünk: a „Kárpát—Duna —Tisza Nagy Hazá”-ról van itt szó — s a megjelöléssel már a komédia valós idejét is elárultuk. A nyilas ura­lomba visz bennünket Gör­gey. Ennek a korszaknak sö­tét világából indul színpadi példázatával. Komédiái ugyanis, minden erősségük­kel együtt, általában szín­padi példázatok. Ebben a komédiában azt vizsgálja az író, ki hogyan viselkedik a hatalom birto­kában. A hatalom jelképe egy pisztoly. Akinél van, az diktál, pontosabban a zárt világban levő öt jelképfigu­ra közül csak négyen élnek a hatalom birtoklásának le­hetőségével. az ötödik figu­ra, K. Müller úr, a kispol­gár. ő nem, ő csak bólogat, dörzsölődzik, mindig annak udvarol, akinél a pisztoly van. Mit csinál Kiss, az intel­ ^OOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCO 8 Hétfőn este Görgey § 8 Gábor: Komámasszony, 8 8 hol a stukker? című két 1, 8 részes komédiájával ven­ i­­­dégszerepelt a Sópráris § Endre megyei művelődésig 8 központban a budapesti 8 § Thália Színház, telktvel, a hatalom birtoká­ban? Zavaros teóriákat épít a humanizmusról, s ennek jegyében lelőné a másik né­gyet — ha közbe nem jön valami. Az előzőek is falhoz állítják ugyan a társaikat, de elfelejtenek cselekedni. Kissnél nem erről van szó, ő csak azért nem lő, mert elügyetlenkedi a pisztolyt. Cuki úr, az alvilág királya rabol, rangot szerez őseinek, saját magának pedig sült­­csirkét. Ez is jelkép: a min­dennapi jó betevő falatot szimbolizálja. A Méltóságos úr biztosítja a pisztollyal habbalmáit, mindazt, amit ősei még a Werbőczy-törvény alapján szereztek. Gyarapítja vagyo­nát, demagógiát von köré és pallosjogot hirdet. Hogy viselkedik Márton, a rezervátumbéli műparaszt? Nagy, lölöttyös őszintséggel fecseg a tengersík rónaság­­ról, „amicsoda” vetésekről és „mellyes” szeretőjéről, akit aztán odaad egy hold földért. De kiköti, hogy ka­taszteri legyen ám! A remek figurák, a maga­tartásformák félelmetes pő­rére vetkőztetése történik a színpadon Görgey komédiá­jában. De az intellektuel jel­­képrendszerének megfogal­mazásakor kicsit tévútra sza­lad az író tolla. A történe­lem ugyanis éppen azt bizo­nyítja, hogy a ..filosz’’ dik­tátorok uralmához korántsem tapad annyi vér, mint a kis­polgári talajból fakadó és táplálkozó erőszakhoz. (Hit­ler!) A komédiát Gosztonyi Já­nos ötletgazdag, bátran po­­éntírozó rendezésében láttuk, remek színészi alakításoknál­ tapsolhattunk. Cukit, a be­törőt, Inke László markáns hangúlyokkal játssza; — a Méltóságos úr alakja, Ko­vács Károly érdemes művész alakítása, ötvösmunka; Ka­­utzky József K. Müllerje igazi kaméleon; Kiss, az in­tellektuel, Tándor Lajos megfogalmazásában megdöb­bentő; Buss Gyula rezervá­tum falubeli parasztja föld­­hözragad butaságával el­gondolkoztató. Második alkalommal ven­dégszerepelt Szolnokon a Thália Színház, mindig igazi művészi élményt hoz­tak a város színházszerető közönségének. Reméljük sze­repléseik sora folytatódik. *— tiszai — írta : Tabi László — Raixok s Gócai Mihály Mi, pestiek... Az illető, akit most láttam először, zsakettet viselt s ke­zében egy papírtekercset tar­tott. A küszöbön meghajolt és így szólt: — Mester! Engedje meg, hogy megilletődötten közöl­jem: a Franyó Mátyás-társa­ság önt egyhangú felkiáltás­sal tagjainak sorába válasz­totta. Könnybe lábadt a szemem. Nem tudtam ugyan ki volt Franyó Mátyás, s udvariat­lanság lett volna megkérdez­nem. De bizonyosnak lát­szott, hogy nagy ember volt, ha egyszer társaságot alapí­tottak az emlékezetére. — Mester —, folytatta az Illető —, a Franyó Mátyás­társaság az ön egyhangú meghívásával meg akarja hajtani az elismerés lobogó­ját a Nyuszek-viccek írója előtt. E díszes meghívó­ levél, amelyet íme a kezemben tar­tok, örök időkre tanúsítani fogja, hogy ön, Mester, egy áldásos élet zenitjén jutott be a Franyó Mátyás-társaság halhatatlanjai közé. És most, Mester, válaszát várom: el­fogadja-e a tagságot? Feleségemre pillantottam, aki mellettem állt. Nedves szemekkel­ nézett rám és for­rón megszorította a kezem. Ezek után nem habozhattam: — Elfogadom — feleltem röviden — és köszönöm. — Erre egy blokkot vett elő a zsebéből és így szólt: — Akkor kegyeskedjék alá­írni ezt a belépési nyilatko­zatot és kérek tíz forintot. Októberi tagdíj. A feleségemre pillantot­tam, aki mellettem állt. El­engedte a kezemet és kiné­zett az ablakon. Rútul ma­gamra hagyott. Már éppen elő akartam kotorni a tizest, — amikor eszembe jutott valami. Na­gyon ünnepélyesen azt mond­tam: — Igen tisztelt uram! Sze­rény munkásságomnak azon elismerése, amit az ön sza­vai jelentettek, jól esett. Va­lóban uram, kutya kötelessé­ge mindannyiunknak azon fáradozni, hogy a becsületes munka ne csak anyagiakban érje el a jutalmát, de erköl­csiekben is. Az ön munkál­kodása kulturális felemelke­désünk érdekében, felettébb értékes. Engedje meg, hogy szerény elismerésem jeléül felajánljam önnek a Csömösz Tódor-társaság tiszteletbeli tagságát, amely társaságnak elnöke vagyok. Erre sűrűn és lapos adat pislogott. Láttam, hogy nem mer érdeklődni Csömösz Tó­dor iránt. — Kérem — folytattam —, nyugtasson meg... Elfogad­ja-e a tiszteletbeli tagságot? Egy pillanatig rágta a szá­­ja szélét, aztán: — Elfogadom — mondta halkan és szomorúan. — Mennyi a tagdíj? Sohasem tudtam kegyetlen lenni. Most sem. — Nyolc forint — feleltem. Halványan elpirult és vi­dámabb lett. — Akkor két forintot még én kapok... Elővettem két forintot és átnyújtottam neki. Aztán kik­értem. Mielőtt kilépett volna a folyosóra, visszafor­dult — Bocsánat, Mester... Még be sem mutatkoztam... Fra­nyó Mátyás vagyok. Vége Megvalósult tervek Kis híján egy éve jártam utoljára Tiszaigaron. A községben folyó kulturális-népművelési munika iránt ér­deklődtem. Elmondtak mindent, az igazságnak megfele­lően, de nem sok örömünk tellett benne. Cikk is szü­letett akkor a beszélgetések alapján: „Füstbe ment ter­vek” volt a címe. Igaz, már akkor épült az új művelő­dési ház és az igaziak figyelmeztettek: megváltozik itt sok minden, ha elkészül. Abban maradtunk, egy év múl­va újra eljövök. Néhány hónapos késéssel, 1969. július 6-án hivatalosan klubkönyvtárként nyílt meg az új művelődési ház. Ez azonban csupán a hivatalos besorolást jelenti. Sok na­gyobb község is megirigyel­hetné az épületet. Könyvtár, olvasóterem, klubhelyiség szakiköri szoba, tévé­terem és egy nagyterem kapott benne helyet. A nagyterem­ben színpad is van, igaz, hogy nem túl tágas, de elő­adóesteknek, kamaradarabok­nak helyet tud adni. Heten­ként három napon itt tart­ják a filmvetítéseket is. A berendezés méltó az épület­hez. A megyei tanács 100, a járási tanács 30 ezer forin­tot adott a bútorokra. Kőszegi János pedagógus a művelődési ház vezetője, egyúttal könyvtáros is. — Tavaly 372 beiratkozott olvasónk­ volt — mondja. — A könyvek száma 3528. A könyvtárban a kölcsönzés mellett árusítás is folyik. A községnek körülbelül 1300 lakosa van, majdnem 30 szá­zalékuk könyvtári tag. Ha pedig úgy számítunk, hogy a kölcsönzött könyveket töb­ben is elolvassák a család­ban, ennél jóval nagyobb szám jön ki. A választás megkönnyítésére ajánló bibliográfiákat készítettünk. Eddig a mezőgazdasági, a tör­ténelmi és a szépirodalmi készült el. Alakítottunk egy honismereti szakcsoportot, amely megírta a község tör­ténetiét 1945-től napjainkig. A köz­ségi kulturális terve­ket lapozgatva, hamarosan kiderül, hogy a művelődési ház átadásában bekövetke­zett néhány hónapos késés akadályozta a munkát. En­nek ellenére is jóval keve­sebb az elmaradt program, mint tavaly ilyenkor. A gépkezelők akadémiá­ján harmincöten vettek részt, megrendezték a nép­front vitafórumát. Ez utóbbin vetődött fel, hogy hasznos volna a községben a nyúlte­­nyésztés meghonosítása. Azóta már létre is jött egy tizenhat tagú nyúltenyésztő szakcsoport. A megnyitás óta három kiállítást rendeztek a művelődési házban, a peda­gógusok segítségével pedig pályaválasztási tanácsadást tartottak. Gyermekklub, ifjúság, klub alakult, szintén a pedagógu­sok vezetésével. Bélyeggyűj­tő kört és népitánc csopor­tot is szerveztek. A progra­mot négy ORI-rendezvény és hat hál egészítette ki. Ez utóbbiakat szívesen tartaná­nak gyakrabban is, de zene­kar-gondok vannak. Nehéz jó zenekart kapni, amely a megadott időben, megfizet­hető fellépti díjért megy el Tiszaigarra. Januárban életrehívták az öregek klubját és kezdődik az ötrészes népfront előadás­sorozat, aktuális politikai kérdésekről. Néhány terv most is meg­hiúsult, de összehasonlítha­tatlanul kevesebb, mint egy évvel korábban A házkörüli állattartásról szóló előadássorozat tulaj­donképpen nem is maradt el csupán elhalasztották az idei évre. Elmaradt viszont a Veres Péterrel tervezett író—olvasó találkozó, mivel a tervezett időpontra nem készült el a helyiség. Műkedvelő színjátszó cso­port szervezése is szerepelt a tervben. — Ez sajnos nem megy — mondja Kőszegi János. „ Azt hittük, ha a körülmé­nyeink megjavulnak, létre tudjuk hozni. Rájöttünk, hogy ezt a lakosság nem is igényli. A tévében szinte na­ponta láthatják a legnagyobb színészeket. Azt hiszem a műkedvelő színjátszáson, legalábbis annak hagyomá­nyos formáján, túlhaladt az idő. A miénknél nagyobb helyeken sem tudják létre­hozni a csoportokat. Az idei évre nem is tervezzük. A jól végzett munka örömét éreztem a szavak mö­gött, bárkivel beszéltem Tiszaigaron a kulturális mun­káról. Nagyon várták, hogy elkészüljön az új művelődési ház, talán azért is tudják jól kihasználni. B. A. Brüsszelben is bemutatják Forradalmi újítás az alumínium forrasztásnál Magyar találmány megvá­sárlásával nagyjelentőségű munkához kezdtek a tatai hű­tőtechnikai ktsz-ben. Gál Pál, budapesti mérnök sza­badalmának hasznosításával valósággal forradalmasítják az alumínium olvasztásának technológiáját Bár az alumí­niumnak számos kedvező tu­lajdonsága van, széleskörű felhasználását akadályozza, hogy nem tudják egyszerű módon forrasztani. A buda­pesti mérnök ezt a problémát oldotta meg az eddigi bonyo­lult és költséges forrasztási technológiák helyett rendkí­vül egyszerű eljárást dolgo­zott ki az alumíniumnak alu­míniummal és más fémekkel való forrasztására. Az új módszer lényege: különleges összetételű vegyszerfürdőben a fémfelületek önmaguktól forrnak össze, alkotnak töké­letes fémkötést. Az új eljárás­nak az ipar számos területén — így a repülőgép, a hajó és az autógyártásban is — nagy jövője van. A nagyjelentősé­gű szabadalmat a tatai szö­vetkezet a különböző ipari hűtőegységek gyártásánál kí­vánja kamatoztatni. Az új technológia lehetővé teszi, hogy a hűtőegységekben a nagy súlyú vascsöveket, drá­ga rézalkatrészeket alumí­niummal helyettesítsék. Az új technológiával a ta­tai szövetkezet már a sorozat­­gyártásra készül. Elsőként a MIRKÖZ jelentkezett mint megrendelő: hűtővitrinekbe szerelik be az új technológiá­val forrasztott hűtőbordákat. Az új eljárást bemutatják a Brüsszelben márciusban nyíló nemzetközi kiállításon is. 3 Meg­szüntették a hevesi tbc kórházat A Heves megyei Tanács rendeletileg megszüntette a hevesi tbc kórházat. Heves megyében a tbc elleni küzde­lemben igen szép eredménye­ket értek el. A nyilvántartott betegek száma évről évre ke­vesebb, a fiatalkorúak tbc-s megbetegedése gyakorlatilag megszűnt. A megszüntetett egészség­­ügyi intézmény épületeit és nagykiterjedésű parkját szo­ciális betegotthon céljaira ad­ták át. A hevesi szociális be­tegotthonban 160 rászoruló öreget és munkaképtelent he­lyezhetnek el. A műszaki tanárképzés, a műszaki főiskolák működési elvei és más fontos témák az Országos Oktatási Tanács előtt Az Országos Oktatási Ta­nács ebben az évben elsősor­ban a szakmai-műszaki okta­tás néhány fontos kérdését vitatja meg — közölte az MTI munkatársával dr. Ben­­cédy József, a tanács titkára. A testület elé kerül például a Művelődésügyi Miniszté­rium átfogó előterjesztése a műszaki tanárképzéssel kap­csolatban, amely a szakkö­zép-, illetve a szakmunkás­­képző iskolákban szükséges elméleti és gyakorlati okta­tást végző műszaki tanárok képzését tárgyalja. — Ugyan­csak a Művelődésügyi Mi­nisztérium terjeszti a tanács elé a felsőfokú technikumok­ból és szakiskolákból kialakí­tandó műszaki főiskolák mű­ködési elveit. A műszaki főiskolák létre­hozását az üzemmérnökök iránti népgazdasági igények indokolják, s az a felismerés, hogy a ter­vező, kutató mérnökök mel­lett a népgazdaságnak szük­sége van az üzemi, munkahe­lyi termelést szervező és köz­vetlenül irányító okleveles mérnökökre is. Ebből adódóan tűzi napirendre az Országos Oktatási Tanács újabb mű­szaki főiskolák és főiskolai szakok kialakításának tervét. — Több illetékes tárca együttes javaslata alapján tárgyaljuk majd, hogy a szakközépiskolát végzett fia­talok — meghatározott ideig tartó üzemi szakmai gyakor­lat után — miként szerezhe­tik meg a technikusi képesí­tést, illetőleg címet. 1968-ban kezdődött a szak­középiskolai és a szakmun­kásképző iskolai hálózat fejlesztési terveinek kidol­gozása és összehangolása. Ez a munka lényegében be­fejeződött. A tervek lezárásá­ról jelentés készül a tanács részére. Egy másik beszámo­ló a szakközépiskolai tanter­vi munkálatok befejezéséről ad tájékoztatást. Az illetékes tárcák és a Művelődésügyi Minisztérium összegezése alapján megvitatjuk a negye­dik ötéves terv oktatásügyi fejlesztési javaslatait.­­ Az érdekelt szakminisz­tériumok javaslatai alapján szintén az idén kerül az Or­szágos Oktatási Tanács elé az 1971—72-es és az 1972— 73-as tanévben külföldön képzendő egyetemi és főisk­lai hallgatók létszámterve

Next