Szolnok Megyei Néplap, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

4 r NAPÓRÁK OTTHO­NÁBAN A krakkói Vajdaság egyik kisvárosában, Jedrzejówban él Mgr. Tadeusz Przypkow­­ski, aki otthonában világvi­szonylatban egyedülálló mú­zeumot rendezett be. Gyűjte­ményében a legkülönbözőbb országokból és történelmi korokból származó, s a leg­különfélébb szerkezetű nap­órák szerepelnek, szám sze­rint 480. Több napórát maga a műtörténész házigazda konstruált, akinek másik nagy szenvedélye a konyha­­művészet. Ezért a házban egy másik nagy gyűjtemény is van, amely terjedelmben a napórakollekcióval vetek­szik: edények, fazekak, ser­penyők, merőkanalak, üstök, tálak, s akad közöttük sok értékes, ókori tárgy is. Ez a gyűjtemény korántsem „mú­zeumi kollekció” a szó ha­gyományos értelmében, mi­vel a háziasszony, Stefánia Przypkowska gyakran hasz­nálja őket, mikor régi len­gyel ételkülönlegességek ke­rülnek a ház asztalára. A jedrzejówi ház kincsei­nek felsorolását azonban még ezzel sem merítettük ki. Ta­deusz Przypkowskinak szép ősnyom­tatvány-gyű­j­teménye is van, közöttük Koperni­kusz és Kepler munkáinak első kiadásai. Vannak régi csillagászati műszerei, több új típusú homokóra (lágytojás­főzéshez!), vannak régi fegy­verei, gyönyörű éremkollek­ciója... A jedrzejówi Przypkowski Az öngyi­lk­osság oka Nyugat-Berlinben legutóbb számítógépek segítségével vizsgálták meg az öngyil­kosságok okait A vizsgálat célja: a megelőzés. Több mint tízezer esetet vizsgál­tak meg az öngyilkosok , a­­mára felállított Orvosegész­ségügyi Tanácsadó Központ bejegyzései alapján. A szerelmi problémák a húsz éven aluliaknál ját­szottak fontos szerepet az öngyilkossági indítékok kö­zött. Házassági, szerelmi gondok okozták általában az öngyilkosságok 14,3 százalé­kát. A 10 000 ember közül 3623 forgott olyan komoly veszélyben, hogy ki akarta oltani az életét. Csupán 2,1 százaléka nevezett meg ön­gyilkossági indítékául anya­gi vagy jogi természetű gondokat Nyugat-Berlinben egyéb­ként évente 900 férfi és nő követ el öngyilkosságot. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Fehér Hashoz címzett vendéglő Nem­ a Fehér Lóhoz cím­zett Lehár operettben sze­replő vendéglőről, hanem a Fehér Ház vendéglőjéről emlékeznek meg a lapok Harald Wilson angol mi­niszterelnök washingtoni lá­togatása alkalmából. A Fe­hér Ház ugyanis operett­uniformisba öltöztette az őr­ségeit teljesítő rendőröket. Az új egyenruhák Nixon el­nök javaslatára készültek. Valaha, néhai Theodore Roosevelt elnök idején, a vá­rosi rendőrség teljesített őr­szolgálatot a Fehér Házban. Nixon elnök ,,katonásabb” őrséget kívánt. Fekete nad­rágba és krémszínű zub­bonyokba öltöztették a ki­szemelt őrséget. Kiadósain el­látták őket aranysújtásokkal és műanyagból készített csá­kót nyomtak a fejükbe. A Fehér Házban azt mond­ják, hogy Nixon európai körútján határozta el, hogy új egyenruhába bújtatja őr­ségét, mert mély benyomást gyakorolt rá az európai ál­lamfők palotái előtt őrkö­dő gárdisták uniformisa. Az új egyenruhák bevezetésével a Fehér Ház méltóságát kí­vánta emelni, és az állam­kasszából nem sajnált 16 ezer dollárt áldozni erre a célra Wilson miniszterelnököt senki sem kérdezte meg, ho­gyan tetszenek neki a Fe­hér Ház őrei, ellenben az Atlanti-óceán mindkét part­ján gúnyos vélemények hang­zottak el. A London Evening News a Lehár operettben szerep­lő Ruritanda királyságot em­legette, amelyben a kóristák hasonló egyenruhában lépnek a színpadra. A New York Times is operett-uniformisb­­ról cikkezett, mert a krém­színű zubbony és a tornyos csákó, az osztrák császárvi­lág díszegyenruháira emlé­keztet. Gross köztársaság párti képviselő kijelentette: — Erre a behozatalra nem volt szükségünk. Talán még a feszes német díszlépést is bevezetjük majd? Nixon elnöknek tetszik az új uniformis, az új egyen­ruhába bújtatott tisztek egyike viszont kijelentette: „Teljesítettük a parancsot”. Míg egy másik rendőrtiszt dühösen megtagadta a vá­laszt. (U. S. News and World Report — Express) Úszódokkok a Néva-hidak alatt Leningrádnak több mint 600 Néva-hídja van. Építé­szetileg ezek a hidak igen érdekessé teszik a várost, de a hajózást jelentőse­n akadályozzák. A hidak meg­nyitása ugyanis igen lassú mű­velet, átépítésük pedig rend­kívül költséges lenne. Ezért felmerült az az érdekes öt­let, hogy a hidak alatt át­haladó hajók süllyedési szintjét kell megváltoztatni. Ezt a célt szolgálják az úszódokkok, amelyekre a hajók ráfutnak. Ezután az úszódokkot olyan szintre süllyesztik, hogy a hajók szabadon elhaladhatnak a hidak alatt. A tervet szaba­dalmaztatták. ház Lengyelország-szerte ne­vezetes. Számos író és költő megfordult itt, s az emlék­könyvben meleg, elismerő sorokkal, versekkel örökítet­ték meg látogatásukat. A ház egyik legnevezetesebb vendége Wladyslaw Bro­­niewski volt. A folyóirat új számának kiemelkedő írása Illyés Gyulának a Pécsett bemu­tatott Tiszták című drámá­jához készült előjátéka. Az izgalmas jelenet Montsegur várában játszódik, de nem a múltban, hanem napjaink­ban, s közvetlenül a jelen­ből veti föl az egész mű leglényegesebb problémáit. A lírai rovatban Pákolitz István új versei szerepelnek vezető helyen; az övéi mel­lett többek között Csordás János, Szepesi Attila, Ta­kács Imre és Tónagy Sán­dor költeményeit olvashat­juk. Bertha Bulcsú interjú-so­rozatában ezúttal Tüskés Tiborhoz látogatott. Tüskés Tibor A pécsi irodalom kis­­tükre-sorozat új darabja mellett a kritika problémái­val foglalkozó írásával sze­repel. Érdeklődésre tarthat szá­mot Végh Antal: Egyedül a kastélyban című riport-drá­mája és Bertha Bulcsú pá­lyadíjnyertes regényének új részlete. Az irodalomtörténeti ta­nulmányok közül Gál István gazdagon dokumentált írá­sára hívjuk fel a figyelmet, amely sok eddig elhanyagolt adalékot közöl Babits és Szabó Dezső kapcsolatáról. Bajomi Lázár Endre króni­­kája a megszokott könnyed stílusban tájékoztat a fran­cia művészeti élet esemé­nyeiről, s a megjelent fran­cia eredetű vagy lágyú mű­vekről: Meg­jelent a Jelenkor februári száma Űrhajósok — mérték után? A XXI. század űrhajósait „olyan méret szerint kell előállítani”, hogy teljesen al­kalmazkodni tudjanak majd egyrészt a hosszú — eset­leg több évtizedes — repülé­sekhez, másrészt azokhoz a feltételekhez, amelyek közé a távoli égitesteken, bolygó­kon kerülhetnek. Olyan tudósok szájából hallhatjuk ezt a megállapí­tást, akik azon fáradoznak, hogy megteremtsék a világ­mindenségben utazó ember, a „világutazó” modelljét. Dr. Haldane angol tudós legújabb kutatásairól nem­régiben az alábbiakban nyi­latkozott: ,,Szeretnénk meg­teremteni az úgynevezett aszeptikus embert, aki min­den baktériummal szemben ellenálló. Ennek az ember­nek nem lennének pórusai és speciális szűrők segítsé­gével lélegezne. „A további­akban a következőket mon­dotta: „Minthogy az elkö­vetkező évszázadban a Hol­don és a Vénuszon kívül más, távolibb bolygók fel­keresésére is sor kerül, már most­­ meg kell tervezni„ a jövő­­ speciális űrhajósát”. Az angol tudós szerint pél­dául a Jupiter bolygóra, ahol a gravitáció rendkívül erős, olyan embert kell majd kül­deni, akinek a magassága 120 centiméter, valamennyi végtagjával tud kapaszkod­ni, könnyű súlyú, erős izom­zatú és magas intelligen­ciájú. E sajátos vízióval dr. Hal­dane nem áll egyedül. Dr. Olaf Stapleton, számos fan­tasztikus mű tudós szerzője például azt­ állítja, hogy a Jupiter bolygót csak olyan speciális emberfajta tudja elfoglalni, amelynek két fel­ső és négy alsó végtagja van, továbbá a szemét előre tudja tolni a szemgöd­réből és így nem kell magát felforgatással fárasztania: a fizikai erőkifejtésnek ugyanis a Jupiteren uralkodó viszo­nyok nem kedveznek. A XXI. századdal foglal­kozó tudósok műhelyeiből egyelőre csak szórványos in­formációk érkeznek. A brit tudósokon kívül azonban az effajta kutatások iránt nagy érdeklődés mutatkozik ame­rikai, francia és olasz tudó­sok részéről is, pedig nem is olyan régen még ezeket a kutatásokat a túltengő fan­tázia termékének tartották. Szabadon a csupaszem sztár A székesfehérvári Video­ton televízió gyár végszerel­­déjének két szalagján a köz­kedvelt „Inter­eket”, a fo­lyamatos hangolású Inter­­sztárokat és az Interfavori­­tokat gyártják, amelyeknél gombnyomás helyett tár­csán kell keresni és beállí­tani az állomásokat. Ezek­kel az Interekkel egyaránt vehetők a hazai OIRT, vala­mint a külföldi CCIR állo­mások, s van magnó, illetve fülhallgató csatlakozásuk is. PESTI SZÉK... Ha nem lenne kívül a tábla, hogy „Bisztró”, be­lépve füstös, mocskos kocs­mának nézném. Az egyik pultot hatan állják körül. Előttük sörös korsók sorakoznak. És mert valahogy olyan szervezetten isznak ők hatan, mindaddig bámulom a társaságot, míg egyikük meg nem szólít: — Mit nézel, apuskám... Ez itten egy lakásszövetke­zet — világosít fel embe­rem, miközben az egyre nö­vekvő gravitáció miatt gör­csösen markolássza az asztal szélét. — Beléphetsz te is pajtás, ha hozod a rundót... — in­vitál miközben sörgőzös ba­rátai bambán bólogatnak. Féltem a kockázattól, nem vittem a rundót, így hát nem lesz szövetkezeti lakásom a Rózsadombon. ☆ Betértem a Góbé étterem­be ebédelni. És mert imá­dom a lencsét és a birkato­­kányt, a kettőt szerettem volna összeházasítani. — A tokányhoz a rizs he­lyett lencsét kérnék — szól­tam a pincérnek. — Azt nem lehet, kérem. — hangzott az elutasító vá­lasz. — Miért? — Csak. Nem lehet. — Akkor hozza külön a tokányt és külön a lencsét, majd én összeöntöm. Így már lehetett. És mert a Góbé öreg pincére nagy kópé, fizetéskor a számlán a tokány mellett a rizs ára is ott szerénykedett. És persze a lencséé is. — De uram, rizs nem volt, tehát két forinttal kevesebb. — Mondtam magának, hogy ne variáljon — szólt ingerülten a pincér, majd felkapva a pénzt a­z asztal­ról, dühösen elügetett. Mér­gében még visszaadni is el­felejtett. — pb — Számok MENNYI JÁR VISSZA? A nőknek mindössze 48 százaléka számolja meg a pénztárnál visszakapott pénzt. A férfiak gondosab­bak: 58 százalékuk végzi el ezt a műveletet. VÍZ... A földkerekség vizeinek csak 0,5 százaléka édesvíz, 97,2 százaléka sósvíz. A fennmaradó 2,3 százalék sar­ki jégmező. CIGARETTA A svájciak évente 16,78 milliárd cigarettát szívnak, ami annyit jelent, hogy egy svájcira naponta 8 cigaretta jut. Repülő autó A vaduzi kiállításon nagy érdeklődést keltett a repülő autó, amely a modern gép­kocsi és a helikopter keresz­tezése. A repülő autó mű­úton eléri az átlagos 90 km/h sebességet,­­ a levegő­ben a 160 kilométert. Mo­torja 260 lóerős, teherbírása a levegőben 500 kilogramm. Sorozatgyártását hamarosan elkezdik. 1970. február 14, Ezerkétszázötven kilométer új vasútvonal A Szovjetunió vasúti háló­zata 1970-ben 1250 kilométer­­nyi új útvonallal bővül. Át­adják rendeltetésének a Gurjev—Asztrahány (333 ki­lométer), a Kinyel—Zvezda (Volgán-túli vidé­k, 109 kilo­méter) és a Szamarkand— Karai (127 kilométer) közötti vonalszakaszokat. Ezenkívül folytatják — 35 — együttesen 4900 kilométer hosszúságú vasútvonal építé­sét. Ezek közül a legnehezebb a Tyumeny és Szurgut kö­zötti főútvonal, amelyet az a kollektíva épít, amely Szibé­riában a járhatatlan mocsa­rakon és szakadékokon ke­resztül vezető Abakan—Taj­­set vonalat létesítette. Az acélösvények építőire Kazahsztán és az Ural kör­zeteiben hárul a legnagyobb feladat. Véglegesen be kell fejezni az Altájt az Urallal összekötő középszibériai fő­vonal építését. A Kokcsetav és Volodraszk, valamint a Kusztranaj és Urickoje kö­zött „tátongó” rés eltünteté­se ezen a vonalon már a má­sodik közvetlen kijáratot te­remti meg Nyugat-Szibériá­­ból az Ural felé. Folytatják a dél-szibériai vasút munkálatait is.­­ A Bulgária és a KGST A bolgár gazdasági élet gyors fejlődésének egyik legfőbb tényezője az, hogy az ország részt vesz a KGST- ben. Az elmúlt 20 évben, e szervezet megalapítása óta, a bolgár ipar össztermelése 14- szeresére, a mezőgazdasági termelés több mint kétszere­sére, a nemzeti jövedelem pe­dig ötszörösére növekedett. Bulgária, a KGST-t meg­alapítóinak egyike­­ gyorsított ütemben szüntette meg azt a különbséget, amely gazdasá­gi élete és a fejlettebb szo­cialista országok gazdasága között fennállt. Rendkívül rö­vid idő alatt megteremtette a villamosítás, a vas- és fémko­hászat, a gépgyártás és a vegyipar alapvető termelési kapacitását. A Szovjetunió által rendelkezésére bocsátott eszközökkel Bulgária több mint 90 hatalmas kohászati, gépgyártási, vegyipari és energetikai objektumot épí­tett, melyeket aztán szovjet berendezésekkel szereltek fel. Az NDK hatalmas hűtőbe­rendezések, textilüzemek, ce­ment- és cukorgyárak építé­sében vett részt. Csehszlová­kia közreműködésével vízi- és hőerőmű és akkumulátor­­gyár létesült. Lengyelország­ból érkeztek a cement- és fafeldolgozó berendezések. A Szovjetunió és Magyarország pedig részt vett az ország új, nagyteljesítményű kalci­­nált szódagyártásának meg­teremtésében. Az iparosítás Bulgáriát a szocialista közös­ség egyenrangú partnerévé tette. Az egy főre eső árucse­re tekintetében a KGST or­szágok között a harmadik he­lyen áll, a Szovjetunió és az NDK mögött. Ez arról tanús­kodik, hogy Bulgária nagy részt vállalt magára a nem­zetközi munkamegosztásból. A KGST-országokkal va­ló együttműködés lehetőséget ad Bulgáriának arra, hogy sikerrel megoldjon egy sor gazdasági problémát, így például a nyersanyag és piac­problémát is. Jelenleg a Szov­jetunióból történő behozatal révén a bolgár ipar 10—60 szá­zalékban olyan deficites Bjeloreck és Csisma állomás közötti hézag (256 kilométer hosszú, nehéz hegyi szakasz), áthidalása 500 kilométerrel megrövidíti a Szibériából a Volga-mellékre tartozó vo­natok útját, fölöslegessé te­szi, hogy az áruszállítást a Közép-Uralon keresztül kell­jen lebonyolítani és közvet­len utat biztosít a magnyito­­gorszki fémnek nyugati irány­ba. Közép-Ázsia szempontjá­ból óriási jelentősége van a Kungrad—Bej­neu—Makat— Alekszandrov—Gaj útvonal megnyitásának. A forró kö­zép-ázsiai köztársaságokba vezető út ilymódon 600 kilo­méterrel rövidül meg. A vas­út magára vállalja a sűrű mangislaki kőolaj szállítását, amelynek csővezetéken való továbbítása nem kevés nehéz­séget okoz. És végül a Szovjet-Kelet leggrandiózusabb közlekedési építkezése a bajkál—amuri fővonal, amely Uszty-Kuttól kezdődően a Léna partján, az Amur-menti Komszomolszkig vezet. A vasútvonal 3150 ki­lométer távolságban vezet a tajgán és nehezen megmász­ható hegygerinceken keresz­tül mocsarakat szel át az örök fagy birodalmában, anyagokból is ki tudja elégí­­teni szükségletét, mint ami­lyen az olaj, a kén, foszfátok, a faanyagok, a fekete és a kokszolható szén, a vasérc és az alumínium. Bulgária szá­mára nagyjelentőségű ipari termékeinek értékesítése.­­ Csak a gépipar területén a bolgár népgazdaság 270 gép gyártására specializálta ma­gát. Jelenleg Bulgária elégíti ki 90 százalékban a KGST országok igényeit villamos targoncák és emelőgépek gyártásában. Az ország a KGST különböző nemzetkö­zi gazdasági szervezeteinek aktív tagja, így például a közös vasúti kocsiparknak, az egyesített energiaellátási rendszernek, s a csapágy­­gyártás céljából alakult nemzetközi szervezetnek az Intermetall-nak is. Bulgária a Nemzetközi Együttműködé­si Bank egyik aktív tagja. A fiatal bolgár ipar szívesen cseréli ki tapasztalatait, do­kumentációit a többi szocia­lista országgal. A bolgár tudományos-kuta­tó és tervezőintézetnek leg­fontosabb tudományos és műszaki kísérleteiket koordi­nálják a KGST országok ha­sonló rokonintézményeivel. Különösen értékes a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés a Szovejtunióval. A 11 bolgár minisztérium és­ a megfelelő szovjet tárcák kö­zött közvetlen tudományos­műszaki együttműködés so­rán több mint 240 problé­ma kidolgozása van folya­matban. Bulgária legfontosabb fel­adatának tartja, hogy hozzá­járuljon a KGST tagorszá­gokkal való tudományos és műszaki együttműködés ki­­szélesítéséhez és elmélyítésé­hez. A további specializálás és kooperáció, a gazdasági tevékenység összehangolt tö­kéletesítése a szocialista or­szágok fejlődésének szüksé­ges feltétele és ez a legjobb út nemzetgazdaságuk meg­erősítésére, a szocialista vi­lágrendszer gazdasági erejé­nek további megsokszorozá­sára. 1 BUDAPESTI KIEMELT MUNKÁRA KERESÜNK kőműveseket, segédmunkásokat (15 éves kortól is) kubikosokat, ácsokat, kompa rit brigádokat is felveszünk. Állandó budapesti munka, teljesítménybér, étkezés munkaruha. ÁPRILIS 4. KTSZ. Budapest, VIII., Auróra u. 23., Munkaügy. szállás,

Next