Szolnok Megyei Néplap, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Megfeszített küzdelem az árral: 60 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni Orvosokat Irányítottak az árvízsújtotta területekre 40 teherkocsi maradt a vízben Az árvízsújtotta, területek­ről kitelepített lakosság gyó­gyító-megelőző ellátását el­sősorban a velük együtt kite­lepült körzeti orvosok bizto­sítják. Feladatuk azonban az utóbbi napokban rendkívül megnehezült a befogadó terület lakosság­számának felduzzadá­sa miatt. Ezért a Szabolcs- Szatmár megyei egészségügyi vezetők kérésére az Egészség­­ügyi Minisztérium a debrece­ni orvostudományi egyetem­ről tíz orvost küldött ki. A múlt hét végén kiürített fe­hérgyarmati kórház betegeit a megye többi kórházaiban, elsősorban Nyíregyházán he­lyezték el. Ugyancsak az egészségügyi szervek gondos­kodtak a magánházakban fekvő, mintegy 300 beteg, il­letőleg magatehetetlen öreg elhelyezéséről. A folyamatos gyógyszerellátást központi se­gítséggel biztosították. A közegészségügyi szervek nagy erőfeszítéseket tesznek az árvíz következtében elő­állható egészségügyi ártal­mak megelőzésére. Nagy gondot okoz a tömegélelme­zés, higiénés feltételeinek biztosítása is. Az Egészség­ügyi Minisztérium orvosokat és más egészségügyi dolgozó­kat küldött a megyébe, hogy segítsék a helyi szakembere­ket a szükséges egészségügyi követelmények megteremté­sében. Járványügyi szaktanács­­adóval is megerősítették a veszélyeztetett területek egészségügyi szolgálatát. A Tisza menti árvíz sújtotta területeken a kitelepítettek­­kel és a gátat védőkkel együtt csaknem 60 000 ember ellátásáról kell gondoskodni. A megyei tanácsok keres­kedelmi osztályai szervezték, illetve szervezik az ellátást, amelyben különösen nagy se­gítséget nyújtanak az általá­nos fogyasztási és értékesíté­si szövetkezetek. A Belkeres­kedelmi Minisztérium intéz­kedésére Budapestről és az ország más vidékeiről 20 má­­gsa szárazkolbászt, 20 mázsa szalámit és 50 mázsa turista­szalámit szállítottak a Tisza menti területekre. Megérke­zett rendeltetési helyére az a 30 tehergépkocsi is, amely ruhaneműket szállított a ki­­telepítetteknek és az árvízká­rosultaknak. Az árvízvédelmi kormánybizottság belkereske­delmi összekötőjének véle­ménye szerint az árvíz sújtot­ta területeken és a megáradt folyók mentén az ellátás jól szervezett és megfelelő. Az élelmiszeripari üzemek ezekben a napokban a szo­kásosnál 30—10 százalék­kal több áruval látják el a tiszántúli területeket. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium in­tézkedésére megfelelő men­­­nyiségű vegyszerről gondos­kodtak, amellyel a kitelepí­tett lakosság visszatérése előtt fertőtlenítik az istálló­kat és a gazdasági épülete­ket. A vasutasok az árvíz első napja óta több ezren vesz­nek részt a védekezésben, a gépek, felszerelések szállítá­sában. A legutóbbi jelentések szerint a mátészalka—csen­­geri vonalon már megkezdték a vasút helyreállítását. Jelen­leg Kiszombor és Makó kö­zött szünetel a forgalom. A vasutasok 12 vagon terméskö­vet és többezer homokzsákot készítettek elő a töltés védel­mére. A veszélyeztetett területek­ről az ország más részébe utazóknak ingyenes vasúti jegyet adnak ki. Az árvíz sújtotta területe­ken a hirtelen jött áradás kö­vetkeztében csaknem 40 te­hergépkocsi maradt benn a vízben, s az autóközlekedési vállalatoknak 100 gépkocsija csak a vasúti töltéseken bírt elmenekülni a víz elől. Jelen­leg csaknem 3000 tehergép­kocsi segít az árvédekező anyagok szállításában, a kite­lepítésben és a visszatelepí­tésben. Az árvízzel elöntött területeken mintegy 250 kilo­méter hosszú úthálózat ke­rült víz alá. Az előzetes becs­lések szerint ennek körülbe­lül öü százaléka megrongáló­dott. A szállító járművek és a földmunkagépek zavartalan működtetéséhez rendkívül sok üzemanyag szükséges. Az ÁFOR naponta 400 tonna benzint és 700 tonna gázola­jat mér ki az árvíz sújtotta területeken. A zavartalan üzemanyagellátás érdekében 35 tankautót irányítottak eb­bpr a tóreóciha VKKAl Nehéz küzdelmes nappalok váltják a még nehezebb éj­szakákat a Maros mentén, az Alsótisza Vidéken. Szerteröp­pentette a hírt a rádió, a sok százezer újság; a rend­kívüli időjárás következtében a Maros egész szakaszán olyan árvízveszély alakult ki, amely Makót és a kör­nyékén lévő több községet — Maroslelét, Földeákot, a tanyaközpontok közül Gencs­­hátot, Ráikóczifalvát és a tápéi rétet — veszélyezteti. Ezekből a helységekből csü­törtökről péntekre virradóra el kellett szállítani a gyer­mekeket a nőket, idős em­bereket. Búvárral a buzgárok ellen Tizenhétezer embert szál­lítottak el biztonságos hely­re. Ebben a munkában tíz vasúti szerelvény, többszáz tehergépkocsi, illetve autó­busz működött közre. Közben folyt a védekezés is. Már­­már úgy látszott hiábavaló a nagy erőfeszítés, nem bír­nak megküzdeni az elemi erővel feltörő vízzel, a buz­gársorral. Több mint száz­ötven méter­ hosszú területen tört fel szinte emberderék vastagságban a több vízsu­gár és úgy tűnt, nem tudják megtalálni a buzgár betörési tankautó tulajdonképpen mozgó benzinkút, amely köz­vetlenül a gátak mellett vagy az egyéb veszélyeztetett he­lyeken szolgáltat üzemanya­got a földmunkagépeknek és szállító járműveknek. Intézkedtek arról is, hogy üzemanyagutalvány nélkül is kiszolgálják az igénylő­ket, s majd utólag számolnak el. Gondoskodtak az ÁFOR-ku­­tak rendszeres feltöltéséről is, helyét. A Maros mederben a búvárok egész raja igye­kezett fóliatakarót borítani a gátat veszélyeztető helyre, de előbb meg kellett talál­­niuk azokat. A többezer védő hősies küzdelmét az időközönként átvonuló zápor nehezítette. A töltést kívülről szádfallal (Folytatás a 3. oldalon) Elérte a Tiszát a Haros árhulláma Mentik az embereket } Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1970. évi Budapesti Nemzet­közi Vásár. A vásárváros fő­terén, — ahol külön kiállí­tás szemlélteti a népgazda­ság, s ezen belül a külkeres­kedelem negyedszázados ered­ményeit — Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO vezérigazga­tója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója üdvözölte a vendégeket. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titká­ra, a kormány több tagja, valamint a politikai, gazda­sági, társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott vol­tak a BMV alkalmából Bu­dapestre érkezett külföldi kormányküldöttségek és ke­reskedelmi delegációk. Részt vett a megnyitón a budapes­ti diplomáciai testület számos veztője és tagja, továbbá a kül­földi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képvise­lői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Szocialista üzem lett az ÁFOR szaj­eli bázistelepe A szajoli ÁFOR bázistelep hazánk egyetlen nagykapaci­tású üzemanyagtároló és előkészítő üzeme. Évenként 400 ezer tonna üzemanyagot szolgáltat ki az ipar és a mezőgazdaság számára. Teg­nap­­ ünnepségre gyűlt össze az üzem közel négyszáz dol­gozója. Az ÁFOR Vállalat hat üzeme közül ők érdemel­ték ki a szocialista üzem cí­met­ A vállalat budapesti központja 76 ezer forint kü­lön jutalmat utalt át a bá­zistelep dolgozói részére. A jól összekovácsolódott üzemi kollektíva valóban rá­szolgált az elismerésre. Nem­csak azzal, hogy üzemük csinosítására ezerórás társa­dalmi munkát végeztek, hogy a sokorópusztai iskolá­nak televíziót ajándékoztak, ők emberségből is mindig jelesre vizsgáztak. A tavalyi százhalombattai súlyos baleset idején száz­­tizenhatan jelentkeztek kö­zülük soronkívüli önkéntes véradásra. Sőt! Az égett sé­rültek részére öten bőrátül­tetésre jelentkeztek. Most, a súlyos árvízhelyzet idején az ünnepség alatt is külön ins­pekciót tartanak, hogy az árvízvédelem gépeinek üzemanyagellátása zavarta­lan legyen. Közben arról gondolkoznak, hogy az elvál­lalt 40—50 árvízkárosult gyermeket a vállalásukhoz híven hol helyezzék el. Tízezrek New York utcáin - Csökken Wilsonék esélye - Élénk olasz bel- és külpolitikai élet KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A & OLDALON hírek - tudósítások — hírek — tudósítások­] Ifjú agrárszakemberek találkozója (Tudósítónktól) A nagykunsági tsz szövet­ség és a Szolnok megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ren­dezésében ifjú agrárszakem­berek találkoztak tegnap Karcagon. A kezdő szakem­berek letelepedéséről, élet- és munkakörülményeiről esett itt sok szó. Arról, hogy a termelőszövetkezetekben hogyan fogadják az induló­kat, ők hogyan tudnak be­illeszkedni első munkahelyei­ken-kitűnt, elégedettek. Arra azonban panaszkodtak, hogy több helyen nem kapnak megfelelő szakmai segítsé­get s nem bízzák meg őket képzettségüknek megfelelő munkával. A javadalmazás általában megfelelő, az már nem, ahogyan a közéletben részt vesznek. Maguk sem keresik ugyan a kapcsolatot történetesen a KISZ szer­vezetekkel, de azok sem igyekeznek bevonni őket az ifjúsági munkába. Többen szóvátették, hogy a lakás és az étkezési körül­mények nem elégítik ki igé­nyeiket­ A találkozón el­hangzottakat a területi szö­vetség előterjeszti a küldött­­gyűlésnek. KGST tanácskozás A KGST országok sertés­tenyésztési szakértői 3 napig hazánkban tanácskoztak. A megbeszélésen jugoszláviai és vietnami szakértők is részt vettek. Az iparszerű sertéshústermelés eddigi ta­pasztalatait, a fejlesztés le­hetőségeit vitatták meg. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága állatte­nyésztési munkacsoportjának múlt évben Potsdamban megtartott tanácskozását úgy ítélték meg, hogy Magyar­­országon a legnagyobb az előrehaladás az új módsze­rek alkalmazásában. Ennek alapján került sor a tanács­kozásra. Római kori település a Balatonnál Újabb idegenforgalmi lát­ványossággal gazdagodik az idei szezonban a Balaton partja. A veszprémi Bakonyi Múzeum munkatársai Bala­ton­akali közelében csaknem kétezer éves római telepü­lést tártak fel. Előkerültek olyan leletek is, amelyek azt tanúsítják, hogy a rómaiak már egy előzőleg kialakult települést vettek birtokuk­ba. Feltárták a római kori templom alapfalait, amelyre később középkori templomot építettek. Lebegtető berendezés Az Élelmiszeripari Gép­gyár és Szerelő Vállalat szombathelyi gépgyárában készülnek az úgynevezett le­begtető szárító berendezések, amelyek a konzervipar mel­léktermékeiből — paradi­csom, paprika, szőlő stb — különválasztják a héját és a magot, s közben megszá­rítják a gépbe helyezett masszát. A berendezés segítségével egy mázsa nedves anyagból mintegy 15 kiló magot, ér­tékes nyersanyagot nyernek, a lebegtető szárítók nagyon jól beváltak, s az idén hét darabot küldenek a szovjet konzervgyáraknak is. A szárító berendezést Pé­csett a keményítőgyár kuko­ricacsíra szárítására is ki­váló eredménnyel alkalmazta- i

Next