Szolnok Megyei Néplap, 1970. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-27 / 227. szám

Huszonöt év a szövetkezés Ünnepség a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz-nél Az alapítóknak csak a dolgos két kezük volt, de hát kinek is volt akkor pénze, 1045 őszén? Mert akkor ala­kult a II. világháború utáni első békés, de nagyon sze­gény esztendőben a szolnoki cipész kisiparosok szövet­kezete, összeadták szerszámaikat, a három vagy négy­lábú c suszterszékeket, s az alakulás első hónapjaiban fi­zetésük 40 százalékát is. Hogy anyagot tudjanak venni, hogy dolgozhassanak. Abban az időben aligha csináltak valakinek is új ci­pőt. Talpalás, sarkalás, fol­tozás járta, a régi rosszat kellett viselhetővé tenni. Az alakulás után három évvel a tizenhárom cipész kis­iparos egyesülésre hívta a város huszonöt cipész segé­dét. Ez volt a mag, a kezdet kezdete. Erre emlékeztek szombaton a jubileumi köz­gyűlésen a Szolnok és Kör­nyéke Bőripari Ktsz tagjai és dolgozói. Mintegy 10 millió forint vagyonuk van most, kétszáz dolgozónak építettek ezelőtt 10 évvel korszerű üzemházat, két telephelyük van Török­­szentmiklóson és Kunszent­­mártonban, 38 cipőjavító műhelyük, bőrdíszmű és szíj­gyártó üzem, Szolnokon mé­retes szalon és egy szövetke­zeti bolt. A tagok létszáma már meghaladja a kétszázat, s az összes dolgozó pedig három­száznégy. A fejlődést, a gazdagodást jellemzi, a legutóbbi év eredménye is. Több mint kétmillió forint volt a nyereségük, s öt heti keresetnek megfelelő része­sedést fizettek szorgos tag­jaiknak. Huszonöt év sok idő. Azért tizenhárom alapító tag most is velük volt az ünnepségen, miként a mindennapok mun­kájában is. S eljöttek sokan a nyugdíjasok közül: százti­zenhat cipész vonult már nyugdíjba. Tiszteletteljes, az alapítóknak, a kezdőknek ki­járó volt az emlékezés, az egyperces néma felállás. Hu­szonnyolcan már nincsenek az élők soraiban. Valamikor sarkaltak, tal­paltak, foltoztak. Most olyan tekintélyes európai országok­ba szállítanak, mint a Szov­jetunió, Svédország, Hollan­dia, Finnország és Dánia. Híres a szolnoki korcsolya és hokicipő. Ez utóbbi egy kicsit kifejezi nemzetközi kapcsolataikat is. Svéd acélt japánok munkálnak meg, s a kész korcsolyára a szolno­kiak készítik a kiváló minő­ségű sportcipőt. Ezt mondta el szombaton délután a Múzeum étterem­ben megtartott jubileumi közgyűlésen Pálinkás Imre, a ktsz elnöke, ehhez a sok sikerhez gratulált emlékpla­kettel és díszoklevéllel az OKISZ, s a KISZÖV elnök­sége. Az ünnepi közgyűlésen ad­ták át a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Péntek Béla alapítótagnak. A ktsz tizenhét dolgozója kapta meg a kiváló címet és jutalmat, s huszonhárman pénzjutalmat. A nyugdíjaso­kat, az alapító tagokat a szö­vetkezet fiataljai köszöntöt­ték virággal, emléklappal. Az ünnepség díszvacsorá­val folytatódott. Most már tehetik, ünnepelhetnek. Meg­dolgoztak érte!­ ­ sj — Heti világhíradó — Nixon a zongoránál — Új kormány Jordániában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kerékpáros úttörőstaféta fogadásával megkezdődtek a Vili. Tisza-ligeti napok A Tisza-ligeti napok teg­nap délutáni megnyitó ün­nepségére a nehéz, szürke esőfelhők mögül egy fél órá­ra még a nap is előbújt és bearanyozta a zászlódíszbe öltözött Tisza-li­getet. A fel­­szabadulási emlékműnél a megye és a város KISZ és úttörő vezetőit, s a körülöt­tük felsorakozott vörös-nyak­­­kendős pajtások a kerékpá­ros úttörőstaféta érkezését várták. Hat megyéből — a Salgótarján, Eger, Füzes­abony, Heves, a Miskolc, Fü­zesabony, Heves és a Nyíregy­háza, Debrecen, Püspökla­dány útvonalon érkező , 59 kerékpáros úttörőt fogad­tak a szolnokiak. Nem sokkal két óra után a Tisza hídon feltűntek a forgalomirányító rendőrségi autók, s nyomunkban az új, fénylő kerékpárokon a tarka, vörös kopjafás menet. Míg a hangszóróból pattogó rit­musú induló áradt, a staféta tagjai az emlékmű előtt fel­sorakoztak. Díszegyenruhás raj­vezető köszöntötte őket megyénk úttörőcsapatainak nevében: — Mi magyar úttörők bol­dogok vagyunk, mert béké­ben élhetünk és tanulhatunk. Azt szeretnénk, ha a világon minden gyereknek ugyan­ilyen élete lenne. Ezért sza­bad időnkben olyan társa­dalmi munkákat is végzünk, amelyekkel együttérzésünket szolidaritásunkat fejezzük ki, a háborútól szenvedő paj­tásainkkal és a harcoló viet­nami fiatalokkal. Nemcsak együttérzünk velük, hanem segíteni is akarunk nekik, takarókkal, rádiókkal, kerék­párokkal. Ezt az üzenetünket és a mi tizenkét kerékpárun­kat is vigye tovább a stafé­ta. Az ajándék átadásának ünnpélyes alkalmára a paj­tások stafétaszalagokat ké­szítettek, amelyekre a csapa­tuk neve, száma és megala­kulásának időpontja mellé a Vietnamba küldött kerék­párok számát is ráhímezték. Emlékszalagjaikat a nagy vö­rös szirmú virágokhoz ha­sonlító kopjafákon, a VDK budapesti nagykövetségén adják át a kerékpárokkal együtt. Az ünnepség végén ezzel a csatakiáltással búcsúzott az Abonyba továbbinduló sta­féta: „A bilinccsel le a kézről, szabad ember lesz a népből! Veled vagyunk Vietnam! — Hurrá, hurrá, hurrá!” Az „Úttörők Vietnamért” országos akció, amelynek ke­retében az úttörőcsapatok­tól a megyei szervezeten ke­resztül jutottak el Budapest­re, a vietnami fiataloknak szánt kerékpárok, a jubile­umi úttörő év méltó meg­nyitója, látványos és a gye­rekek nagy tömegeit meg­mozgató esemény volt. Az országos úttörőváltó ma dél­előtt 11 órakor érkezik meg a végállomásra, a margitszi­geti Ú­ttörőstadionba. /$* Ära: 1 forint Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1970. szeptember 30-án — szerdán — délelőtt 11 órára össze­hívta. h. Úr­­­i! Október 4-én érkezik hazánkba az Indiai Köztár­saság elnöke Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására V. V. Giri, az Indiai Köztár­­s­­ág elnöke és felesége ok­tóber 4—7. között hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. 1 fia: Vasárnapi mellékletünk: Az első megyei szö­vetkezeti kommu­nista nagyaktíva Akik bizalmat kaptak Mágnás Miska Művészet és erkölcs Jászkun-Kakas hírek - tudósítások— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Csillagászati szabad­­egyetem Szolnokon Az űrkutatás eredményei napról napra ámulatba ejtik az embereket. A legmagasab­ban képzett — más tudo­mányterületen működő — tu­dóstól kezdve a háziasszo­nyig, öreg és fiatal egyaránt érdeklődik az űrkutatás, a tit­kaiból egyre többet eláruló világegyetem iránt. Ezt az érdeklődést akarják kielégíteni a rendező szervek — a Ságvári Endre megyei művelődési központ és a TIT megyei szervezete — amikor csillagászati szabadegyetemet indítanak Szolnokon. Az októberben kezdődő, ki­lenc előadásból álló szabad­­egyetem előadója az ismert nevű tudományos kutató, Sinka József lesz. Október 6-án nyitják meg a hagyományos csillagászati hetet is, amelyen Róka Ge­deon csillagász A nagy ősrob­banás, dr. Dankó Sándor pe­dig Az ember és a kozmosz címmel tart előadást. A csil­lagászati hét keretében bemu­tatják az Apolló—12 című színes filmet. Kiállítások a Szovjet Kultúra Napján Számos kiállítás gazdagítja az október 24-e és november 3-a között megrendezésre ke­rülő Szovjet Kultúra Napjai­nak sokrétű művészeti prog­ramját. A Műcsarnokban nyitják meg október 24-én a mai szovjet alkotók képzőművé­szeti kiállítását. A tárlat anyagát azok a művek alkot­ják, amelyeket a Lenin szüle­tésének 100. évfordulója em­lékére rendezett össz-szövet­­ségi kiállításon is bemutattak a Szovjetunióban, s amelye­ket az utóbbi három évben alkottak a szovjet köztársasá­gok mesterei. Először rendezték meg a Szovjetunióban a szovjet em­lékérem művészeti kiállítását a Lenin centenárium idején. Október 24-től a Műcsarnok­ban láthatja a magyar közön­ség is e kiállítás legszebb da­rabjait, különböző generációk alkotásait. A vidéki képzőművészeti események sorából kiemelke­dik a szolnoki Damjanich Múzeumban október 27-én megnyíló „Lenin és a forra­dalom a szovjet grafikában” című tárlat. Október 26-án szovjet hanglemezkiállítás és vásár kezdődik a fővárosban. 28-án pedig Szekszárdon nyílik lit­ván fotóművész-kiállítás. A debreceni Déri múzeumban október 29-től mutatkoznak be a b­elorusz népi iparművé­szek. A szovjet könyv ünnepi napjainak rendezvényei kö­zött két kiállítás is szerepel: Lenin könyvkiállítás nyílik a Magyar Tudományos Akadé­mia előcsarnokában novem­ber 2-án, Egerben a megyei könyvtár épületében pedig november 3-án kezdődik szovjet könyvkiállítás és vá­sár. A Szépművészeti Múzeum­ban október 3-a és november 3-a között ismét megtekint­hető a világhírű leningrádi Ermitázs legszebb grafikáiból összeállított tárlat. Néprajzi gyűjtőpályázat A Borsod megyei Tanács művelődési osztálya a mú­zeumi szervezettel közösen az idén kilencedszer hirdetett néprajzi gyűjtőpályázatot. Az érdekes és izgalmas munká­ban a honismereti szakkörök tagjain kívül szép számban vettek részt pedagógusok és középiskolai tanulók is. A pá­lyázatra harminchat rende­zett tanulmány érkezett a miskolci Herman Ottó Mú­zeumba. A néprajzgyűjtők — többek között — feldolgozták a mezőkövesdi summások da­lait, a hernádkakki lakodalmi szokásokat, Ózd város és já­rás földrajzneveit, a borsod­­nádasdi katonadalokat. A be­küldött anyagokat a múzeum tudományos kutatói most ér­tékelték és közülük tizennyol­cat javasoltak díjazásra. A jutalmakat a múzeumi hónap megnyitó ünnepségén adják át. Csak etetéskor gyullad ki a fény Az agárdi állami gazdaság pusztaszabolcsi zárt rendsze­rű szakosított sertéstelepén, amely a legelső ilyen komp­lex típusú üzem, kiemelkedő eredménnyel tenyésztik, hiz­lalják a hibridsertéseket. A telep tenyésztési részén ada­golt módszerrel, a hizlaldák­ban a Clay szabadalom alap­ján programozott automati­­kával etetnek. A sertések na­ponta négyszer kapnak enni és csak ilyenkor gyullad ki a fény az egyébként sötét alak­ban. Az idén a tervek sze­rint 11 500 sertést hizlalnak 105 kilós súlyra. A sertéshús termelése világszínvonalú, egyrészt azért, mert a serté­sek­ 75 százaléka sonkasertés, másrészt mert a felső súlyha­tár eléréséhez kilogrammon­ként átlagosan csak 3,30 kilo­gramm takarmányt használ­nak fel. A sertések vágási súlyvesztesége a legalacso­nyabb az országban: mind­össze 18,5 százalék. A zárt rendszerű telepen a sertéshús termelés a hagyományosnál kétszerte gazdaságosabb, ös­­­szesen negyvenkét ember dolgozik a telepen, nyolc órás műszakokban, s egy-egy dol­gozóra 478 000 forint évi brut­tó termelési érték jut. Kép- és hangrögzítő berendezés a tanítóképzésben A szombathelyi tanítóképző intézetben tovább fejlesztették az ipari televíziós láncot. Kép és hangrögzítő berendezést iktattak az intézet és gyakor­ló iskolája között működő tévérendszerbe. Ezzel filmre rögzítik a gyakorló iskolai ta­nítási órákról érkező kép- és hanganyagot. E lehetőség új fejezetet nyit a tanítóképzés­ben. A hagyományos hospitá­lások számát minimálisra csökkenthetik, az óra mene­tét kitűnően nyomon követhe­­tik a képernyőn, majd az egyes részeket, vagy akár az egészet visszajátszhatják a jobb megfigyelés végett. Az egyes órakori mozzanatok jó illusztrálásául szolgálnak ne­velési, pszichológiai, pedagó­­gai kérdések megértéséhez. A kép- és hangrögzítéssel pedagógiai archívum létreho­zása is lehetővé válik. Felszabadulási emlék­­könyvtárak Borsodban Borsod megyében néhány évvel ezelőtt kezdték meg a kétezer lélekszám alatti köz­ségekben az új művelődési intézménytípus, a könyvtár­klub hálózat kialakítását. A kis hegyi falvakban és a vas­útvonaltól távolabb eső tele­püléseken ma már negyven ilyen létesítmény működik. A több helyiségből álló, jól fel­szerelt könyvtárklubokban az előadások, társas összejövete­lek, filmvetítések és kisebb ismeretterjesztő hangverse­nyeken kívül szabadpolcos állványokon ezerötszáz—két­ezer kötet könyv között válo­gathatnak a dolgozók. Ré­szükre olvasószobát is beren­deztek, ahová folyóiratok és újságok járnak. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett száz falu száz könyvtár mozgalom kereté­ben a Művelődésügyi Minisz­térium és a tanácsok segítsé­gével huszonegy községben építenek felszabadulási em­lékkönyvtárakat. Ezek szintén klubszerűen dolgoznak majd. Eddig már négy helyen — Négyes, Tiszadorogma, Hejő­­keresztúr és Forró községek­ben — avattak ilyen létesít­ményeket. „ '

Next