Szolnok Megyei Néplap, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hétfő: Hírek és cáfolatok Atasszi szíriai elnök lemon­dásáról. Péter János találkozott U Thanttal és az amerikai külügyminiszterrel. Kedd: 27 európai ország kommunista és munkáspártjai­nak képviselői összeültek Moszkvában. — Megala­kult az EAK új kormánya. Szerda: Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen — Kül­ügyminiszteri szinten, zárt ajtók mögött ülésezett a Biztonsági Tanács. Csütörtök: Nixon—Gromiko találkozó, — Merénylet Chi­­lében a hadsereg főparancsnoka ellen. Péntek: Állam- és kormányfők felszólalásai az ENSZ- ben. — Brandt sajtóértekezlete egy éves kormány­zásának eredményeiről. Szombat: Nixon tárgyalása Szato japán miniszterelnöke­kel • Döntés Chilében, így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József: Jubiláns hét az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezetének napja zárta a hetet, az esztendőnek az a napja, amelyen a világszrve­­zetről szokás megemlékezni, 1945. október 24-én lépett hatályba ugyanis az ENSZ alapokmánya, a San Fran­cisco-­ egyezmény. Mivel en­nek most huszonöt esztende­je, érthető, hogy hosszú és látványos jubileumi üléssza­kot rendeztek. Volt olyan nap, amikor tucatnyi állam- és kormányfő váltotta fel egymást az ENSZ közgyűlési termének szónoki emelvé­nyén. Az újságírók, az ENSZ-ből tudósító kollé­gáim aligha örülhettek en­nek a „nagy emberinvázió­nak”, hiszen nem volt kön­­­nyű az egymás után szónok­ló elnökök által mondotta­kat röviden összefoglalni. — Talán csak a tolmácsok örültek a neves nagysá­gok felvonulásának, mert — alig kellett fordítaniok. A felszólalók maguk gondos­kodtak arról, hogy beszédeik hiteles és pontos fordításban jusson el mindenkihez... Sok szépet és jót is el­mondtak az ünnepi üléssoro­zaton az ENSZ-ről, elhang­zottak kifogások is. Észre le­het venni, hogy a nyugati nagyhatalmak szívesen hoz­zányúlnának az ENSZ alap­okmányához, különösen a Biztonsági Tanács jogköré­nek módosítása végett. Volt vita a jubiláris üléssorozat­ról kiadandó, 12 pontot tar­talmazó külön nyilatkozat megszövegezése körül is, fő­leg azért, mert abban név szerint megbélyegezték a faj­gyűlölet politikáját alkalma­zó Dél-Afrikát és az utolsó gyarmatosító hatalmat, Por­tugáliát. Fel-felmerült ez a fo­galom: az ENSZ egyetemes­sége. Talán nem árt „lefor­dítani”: azt jelenti, hogy a világ minden országa képvi­seltesse magát az ENSZ-ben. Nem lehet „egyetemes”,­­ „univerzális”, az egész em­beriség nevében szólni jogo­sult vagy képes szervezet az ENSZ, ha nem tagja a két Németország, hiszen az NSZK és az NDK a világ első tíz ipari hatalma között szerepel, vagy ha nincs ott a Kínai Népköztársaság. (Ép­pen a jubiláris üléssorozat alatt került nyilvánosságra az ENSZ Demográfiai Év­könyve. E szerint a Kínai Népköztársaság lakossága 740 millió.) A Szovjetunió és az Egye­sült Államok lélekszámát is ideiktatom: 240 millió a szov­jet emberek száma, az USA területét 224 millióan lakják. Ezé a két hatalomé kétségte­lenül a döntő felelősség a vi­lág békéjének megmaradásá­ért, amint mondani szokás: e két ország „szuper-nagyha­talom”. Nos, az elmúlt hét több alkalmat teremtett­ a szovjet—amerikai viszony tisztázásához, a két fél állás­pontjának kölcsönös megis­mertetéséhez. A múlt heti Gromiko Rogers találkozót a hét elején követte az a va­csora, amelyet a New York-i Waldorf Astoria szállóban adott az amerikai külügymi­niszter szovjet kollégája tisz­teletére. Pusztán a jelenlévők névsorából már következtet­ni lehetett arra, hogy ezen a „munkavacsorán” milyen té­mák jöhettek szóba, hiszen ott volt egy-egy amerikai diplomata a közel-keleti, a nyugat-berlini, az indokínai, a leszerelési ügyek felelőse­ként... Aztán létrejött egy Nixon—Gromiko találkozó is. Az amerikai elnök a was­hingtoni Fehér Házban fo­gadta a szovjet külügymi­nisztert. A két és fél órás megbeszélésen szóba került a két nagyhatalom viszonya, az európai kérdéscsoport, a fegy­verzet korlátozása, a Közel- Kelet és Vietnam problémá­ja. Érdekes volt megfigyelni, hogy Nixon oldalán Rogers mellett ott volt Henry Kis­singer, az elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója. Az ame­rikai—szovjet eszmecsere után washingtoni diplomá­ciai körökben azt mondták, hogy valamelyest javult a helyzet a két ország viszo­nyában. (Emlékezetes, hogy a közel-keleti vádaskodások, majd a Kuba földjén lévő állítólagos szovjet tenger­alattjáró támaszpontról szóló amerikai kitalálások, továb­bá a Nixon-kormányzat más „kemény hangú” megnyilat­kozásai megrontották a lég­kört.) Az ENSZ-közgyűléssel pár­huzamosan egész sor olyan két- és többoldalú megbeszé­lésre került sor, amelyeknek témája a közel-keleti válság, a fegyverszünet meghosszab­bítása és a Jarring-féle tár­gyalások esetleges megindítá­sa volt, így például U Thant főtitkár vacsoráján tulajdon­képpen szovjet—amerikai— angol—francia külügymi­niszteri megbeszélést tartot­tak — Gunnar Jarring, a svéd diplomata, a közvetítő tárgyalások leendő lebonyolí­tója és természetesen maga a vendéglátó házigazda, az ENSZ-főtitkár jelenlétében... Az egyiptomi külügyminisz­ter, Riad, sorban tárgyalt a nagyhatalmak külügyminisz­tereivel, akik New York-ban tartózkodnak. Abba­nban a hét végén indult el az ENSZ székhelyére, előreláthatólag négy hétig marad ott. Van tehát idő és alkalom a közel­­keleti közvetett érintkezés felvételére. Áttérve a Közel-Keletre; két ország belső helyzetére irányul az érdeklődés reflek­torfénye, az EAK-ra és Szí­riára. Az Egyesült Arab Köz­társaságban az új kormány megalakításával és az Arab Szocialista Unió főtitkárának megválasztásával befejeződött a Nasszer elnök halálával felvetődött utódlási kérdés megválaszolása. Szíriában a hét elején olyan hírek terjedtek el, hogy Nureddin Atasszi államfő le­mondott, s hogy a Baath­­párt soraiban válságot okoz­tak a viták, Szíria csatlakoz­­zék-e a közel-keleti fegyver­­nyugváshoz és részt vegyen-e a közvetett tárgyalásokon? A helyzet áttekintéséhez va­lószínűleg meg kell várni a jövő hétre beharangozott rendkívüli pártkongresszust. Míg az ülésteremben folyt az ENSZ jubileumi ülésszaka, a folyosókon és az étter­mekben magánbeszí­g­zéseken vitatták meg a delegátusok a nemzetközi politika ak­tuális kérdéseit. Képünkön: (balról—jobbra) Malik, a Szovjetunió, Hovejda, Irán állandó ENSZ képviselője Camarával, Guinea külügyminiszterével a fehér asztal mellett. (Telefoto — AP—MTI KS) U Thant beszéde az ENSZ jubileumi ülésén U Thant, ENSZ-főtitkár szombaton beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésnek azon az ülésén, amelyet a jubileu­mi üléssorozat záróakkordja­ként tartottak meg, az alap­okmány életbelépésének 25. évfordulóján. U Thant kijelentette: Amikor a szűk nemzeti ér­dekek hajhászása, a kataszt­rófa szélére juttatta a vilá­got könnyű volt azt mondana, hogy az ENSZ vallott kudar­cot. A világszervezet eredmé­nyei jelentősek még akkor is, ha hiányosaknak bizonyultak. Ez azonban nem ok, vagy esetleges ürügy a kétségbe­­esésre. A főtitkár helytelenítően szólt a fegyverkezési ver­senyről állást foglalt a gyar­matosítás minden formájának felszámolása mellett, figyel­meztetett az élelmiszerhiány­ban, a túlzott városiasodás­ban, a szegénységben, a ter­mészeti erőforrásokkal foly­tatott rablógazdálkodásban és a környezet szennyezésében rejlő veszélyekre, amelyek­kel — mint mondotta — a világszervezet tulajdonképpen túl későn kezdett el foglal­kozni. Elismerte, hogy drá­maian fogalmaz, de hozzá­fűzte, hogy elsősorban a kér­dések értek el drámai fokot, s a dráma könnyen tragédiá­ba torkollhat­ A Thant szót emelt a vi­lágszervezet egyetemessége mellett, félreérthetetlenül sürgetve ezzel a Kínai Nép­­köztársaság és az úgynevezett megosztott országok jelenlé­tét. Az ENSZ-et olyan szerve­zetté kell tennünk — mon­dotta a főtitkár — amely fe­lülemelkedik a nemzetek és népeket elválasztó régi vitá­kon és konfliktusokon. Arra van szükség, hogy kialakuljon a „földhazafiság” a globális szolidaritás — jelentette ki TI Thanf Események sorokban HONG KONG A kínai hatóságok szaba­don bocsátották Peter Crouch brit hajóstisztet, akit 1968- ban Sanghaj kikötőjében tar­tóztattak le egy brit keres­kedelmi hajón a kikötői sza­bályzat állítólagos megsérté­sének vádjával. WASHINGTON A kaliforniai Santa Monicá­­ban évi egymillió hallucino­gén tablettát, egyebek között N­SD-tablettákat gyártó ille­gális kábítószer laboratóriu­mot fedeztek fel. A labora­tórium látta el kábítószerrel a környező amerikai államo­kat, de szállítmányai London­ba is eljutottak. ANKARA Süleyman Demirel török miniszterelnököt pénteken el­söprő többséggel újra meg­választották a hatalmon levő igazság párt elnöki tisztébe. A párt kongresszusára érke­zett 1505 delegátus közül több mint 1400-an szavaztak Demirelre. LONDON Kelet-London egyik sze­mét- és hulladéktelepére szombaton a brit hadsereg egységei vonultak ki buldó­zerekkel és teherautókkal, hogy eltakarítsák a három és fél méter magasra nőtt rot­hadó szemétdombot, amely a köztisztasági dolgozók egy hónapja tartó bér­sztrájkja miatt keletkezett. 1955 óta most fordult elő első ízben, hogy katonákat vettek igény­be hasonló célra­ SOUTHAMPTON Southampton közelében az angol partoknál szombatra virradó éjszaka összeütközött két hatalmas olajtankhajó, a 42 000 tonnás Pacific Glory és a 46 000 tonás Allegro — mindkettő libériai társaságok tulajdona. A Pacific Gloryn a katasztrófa következtében tűz ütött ki, s a 42 főnyi le­génységből szombat reggelig csak 29-et tudtak megmen­teni. Tizenhárom matróz él­tünk. MOSZKVA Mohammed Reza Pahlavi iráni sah meghívására Nyi­­kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke október végén részt vesz a Szovjet­unió műszaki és gazdasági segítségével épült Trans­iráni gázvezeték hivatalos megnyi­tásának ünnepségein. A transziráni gázvezeték a Közép- és Közel-Kelet leg­nagyobb gázvezetéke, kiter­jedése több mint ezer kilo­méter.­ A fővezték délről ha­ladva átszeli csaknem az egész országot. A vezeték Asztara szovi­et város körze­tében lép át a határon és egyesül a szovjet gázellátá­si rendszerrel. Ezer, a veze­téken jut el a földgáz Azer­bajdzsánba, Grúziába és Örményországba. BERN Az idei lavina első áldo­zata Svájcban egy 25 éves katona, akit maga alá teme­tett a két és félezer méter magasságból alázúduló hó a svájci Alpokban. LA PAZ Torrez tábornok bolíviai kormánya csütörtökön közle­ményben jelentette be, hogy biztosítja azoknak a Teo­­ponte környéki gerilláknak az életét és sérthetetlensé­gét, akik hajlandók beszol­gáltatni fegyvereiket. A köz­lemény Osvaldo „SATO” Pe­­redonnak, a gerillaszervezet vezetőjének letartóztatását követte. MOSZKVA Szamarkand ünnepli ala­pításának 2500. évfordulóját. Ebből az alkalomból külö­nösen sok turista kereste fel a csodálatos látnivalókat nyújtó ősi várost. A birodalomalapító Timur Lenk sírja, az obszervetóri­­um, ahol Timur unokaöccse, Ulug bég „feltérképezte a csillagokat” a sir-dor és a re­­gisztán a keleti építészet bá­mulatra méltó remekművei. Mindamellett a több mint 250 ezer lakosú Szamarkand korántsem valamiféle halott „múzeum város”. Az ősi em­lékművek szomszédságában 13 emeletes szálloda, egye­tem, tudományos intézetek, növelik új fénnyel a hajda­ni dicsőséget SAIGON A saigoni amerikai pa­rancsnokság szombaton a vi­etnami háború kezdete óta a legrövidebb — 400 szavas — közleményben csupán kisebb összetűzésekről számolt be. A pénteki napon és a szombat­ra virradó éjszaka amerikai csapatok sehol nem bocsát­koztak harcba. A dél-v­etna­­mi parancsnokság Da Nang­­tól délkeletre, Due Dúc vá­roska közeléből jelentett par­tizántámadást. Ugyancsak akkor folytatódik az ország északi részén a dél-vietnami csapatok kétágú hadművele­te, amelyet a hét elején kezd­tek meg. SAN JUAN Különös módon végezte be életét egy Frank Alexander nevű texasi repülőoktató Pénteken kis sportrepülőgé­­pével úgy követett el szán­dékos öngyilkosságot, hogy a gépét nekirányította egy ka­tolikus templomnak. Előzőleg a közelben fekvő repü­lőtér irányítótornyát felszólította, hogy ürítsék ki a vidék temp­lomait, de erre már nem volt idő. A San Juan-i Szent Já­nos tem­pl­omban egy pap ép­pen misét celebrált 60 gyer­mek előtt, amikor a gén az épületre zuhant, de a hatal­mas gefiVii« imtedrális tor­nyai és falai megóvták a benntartózkodók életét 1970. október 25. Allende az új elnök Szombaton délután •gyüt­­tes ülést tarott a chilei parlament két háza. Az egyetlen napirendi pont a köztársasági elnök megvá­lasztása volt A kommunistákat, szocia­listákat valamint más balol­dali csoportokat tömörítő né­pi egységfront jelöltje Salva­dor Allende 153 szavazatot kapott. Ellenfele, Jorge Al­­lessandri, a jobboldal jelöltje mindössze 35-öt Hét képvi­selő tartózkodott a szavazás­tól, öten nem jelentek meg. A magát marxistának val­ló Salvador Allende novem­ber 3-án lép a jelenlegi ke­reszténydemokrata elnök, A­duardo Frei örökébe. Razziák Montrealban A montreáli rendőrség, amely 19 napja eredményte­lenül nyomoz James Cross angol kereskedelmi tanácsos és elrablói, valamint Laporte québeci miniszter gyilkosai után, péntek este cáfolta azt a neki tulajdonított közle­ményt, mintha a kutatás zsákutcába jutott volna. A rendőrség szóvivője kijelen­tette, hogy „rengeteg a nyom” és a kutatás egyre nagyobb iramban folytatódik. Mintha ezt akarták volna megerősíteni: a québeci rend­őrség pénteken elfogató pa­rancsot bocsátott ki három további gyanúsított ellen, akiket a Laporte-féle gyil­kossággal hoznak összefüg­gésbe. A québeci rendőrség pén­teken éjfélkor Montreál ke­leti kerületeiben végzett ha­talmas razziát és sok hippit állított elő. Előzőleg Montreál másik forgalmas pontját zár­ták le a rendőrök és katonák. Egy csomagot kerestek. A csomag nem került elő. A bejelentés egyike volt a rosszindulatú félrevezetések­nek. A Nixon-beszéd vissz­hangjából Nixon amerikai elnöknek az ENSZ jubileumi közgyű­lésén elhangzott beszédét a hírügynökségek kommentár­jai szerint bizonyos kiábrán­dultsággal fogadták politikai körökben. Az a gondolat, amely az amerikai elnök be­szédének alaphangját meg­adta az az, hogy a nemzetkö­zi helyzet alakulása kizárólag és teljes egészében a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok ma­gatartásától és egymás közöt­ti viszonyától függ, különösen francia és brit körökben vál­tott ki elégedetlenséget. Mau­rice Schumann francia kül­ügyminiszter és Heath brit miniszterelnök beszédéből — mindkét felszólalás az ENSZ közgyűlésben hangzott el — világosan kitűnt, hogy mind Franciaország, mind pedig Nagy-Britannia részt kér a nemzetközi politikai problé­mák alakításából, különös te­kintettel a közel-keleti hely­zetre. Az ENSZ diplomáciai kö­reiben némi lemondással ál­lapították meg, hogy az Egye­sült Államok elnöke lényegé­ben másodrendű szerepet szán a világszervezetnek. Kizáró­lag olyan testületnek tartja, amelynek feladatköre: a mű­szaki segítségnyújtás, a légi­­kalózkodás elleni küzdelem, a hadifoglyok helyzetének ren­dezése stb. Az említett kö­rökben egyúttal azt is elis­merik, hogy bármilyen saj­nálatos, Nixon nem rúgasos­kodott el túlságosan a reali­tásoktól az ENSZ tényleges hatáskörével kapcsolatban.

Next