Szolnok Megyei Néplap, 1971. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
1971. Január IS; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Szolnokon, a Csaba út és Sashalmi út által bezárt területen az ország egyik legmodernebb raktárát építi fel a Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat kivitelezésében. Saját erőforrásból ISOS-ban kezdődött az építkezés, s eddig 4500 négyzetméter alapterületű raktár készült el. A vállalat anyagi helyzetétől függően pár éven belül teljesen elkészül a 10 ezer négyzetméter alapterületű modern raktárépület. A jegyraktárban a Petőfi szocialista brigád tagjai megfelelő körülmények között dolgoznak. A raktár épülete A Tisza II. építői télen sem pihennek Az 1970-es év a kiskörei Tisza II. duzzasztómű építői felett sem múlt el nyomtalanul. Nehéz évet küzdöttek végig ők is. A rendkívüli A munkagödör felett 20 méter magasságban hömpölygött a megáradt Tisza tavaly tavasszal. A munka akkor sem állt le, csak lelassult. Hiányzottak az elvezényelt munkások. A rendkívül gyakori esők is alaposan hátráltatták a kivitelezési munkákat. Az építők elhatározták, hogy megszüntetik az árvíz okozta lemaradást. Ez a magas és mélyépítési munkáknál majdnem teljesen sikerült is, de a föld- és kőmunkáknál mintegy 30 milliós tartozásuk kiegyenlítetlen maradt. Tavaly 42 ezer köbméter betont dolgoztak be a gigantikus építkezésen. A hat duzzasztómű pillértestből három már teljesen elkét csikorgó hideg és a vastag hótakaró ellenére sem szünetel a munka a Tisza II. építésén. Losonczi Imre, a Vízügyi Építőipari Vállalat főépítésvezetője, aki — a pártvezetőség szerint emberfeletti teljesítményt nyújtott az építkezés irányításában, — tájékoztatójában elmondta, hogy a jelenlegi építő tevékenység továbbra is a három nagy egység befejezésére irányul. A negyedik duzzasztómil nillér építése jó ütemben halad mé’usban azt is befejezik. A hajé-silin betonozása a téli időjárás ele nére is zavartalan. A Heves menyei Állami Építőipari Vidas* jó ütemben dolgozik az ötszintes központi igazgatási érület kivitelezésén. Az erőmű vasbeton szerkezetét március végére akarják befejezni. A szabadban végzett téli építés a bevezetett korszervíz idején, márciustól júliusig 250 fős árvízi brigádjuk és a földgépeik nagy része őrködött a gátakon készültségben szült, s most a zsaluzás eltávolítása után büszkén hirdetik az építkezés monumentalitását. Ezek fogják törni a téli jeget és tartják a hatalmas víznyomással szemben a duzzasztó zsilipjeit. A hajózsilip alaplemeze is már 50 százalékban elkészült, az erőmű vasbetonszerkezete pedig már túlhaladta a 30 százalékos készültséget is. A hajózsilip méreteire jellemző, hogy az 1500 tonnás hajók átzsilipelését is nehézség nélkül ellátják majd, s ezzel a duzzasztott szakaszon a folyamhajózás teljesen zavartalan lesz. Sok szakember évszázados álmát fogja valóra váltani. Ifi technológián alapszik. A svájci licenc alapján legyártott gyorsgőzfejlesztők még 6 fokos hidegben is korlátlan betonozási lehetőséget biztosítanak a munkahelyeken. Naponta 150—200 köbméter betont is fagymentesen lehet bedolgozni az új módszerrel. A betonozás helyét gőzzel melegítik elő és a cementkötési idő alatt is biztosítani tudják a megfelelő hőfokot. Fagyásgátló vegyszert sehol sem alkalmaznak, mert ennek korrózív hatása még nem tisztázott. Enélkül is jobb betonminőséget értek el az előírtnál. A ledolgozott betonból készült próbabárkákat egyébként korszerű laboratóriumban tíz minőségvizsgáló mérnök szakirányításával folyamatosan ellenőrzik, mert kevés rossz minőségű beton is később katasztrófát idézhet elő. Hóban, fagyban emberséggel Tavaly 185 milliós termelési érték teljesítése volt az építkezés feladata. Ebben az évben viszont már 295 milliós teljesítés a cél. A nagy ugrás előfeltétele az, hogy a kivitelezők megkapják a részükre biztosított hitelkeretből megvásárlásra kerülő speciális gépeket. Ezek nélkül a további nagymérvű földmunkák gyorsítása nem képzelhető el. Az építkezés ezer fős létszámából ötszázan fagyszabadságon vannak, mert földmunkát ilyenkor csak a legszükségesebb helyeken végeznek. A többi ötszáz ember a téli időjárás ellenére változatlanul vasszerelési, betonozási munkán, acélszerkezetgyártáson és karbantartási munkákon dolgozik. Ők készítik elő egyben a tavaszi nagy felfutás gépi és technikai feltételeit is. A szabadban dolgozó építőmunkásokat jól ellátták téli védőruhával. Naponta többször kapnak védőitalt és az építkezésen megfelelő számú melegedő helyiség áll rendelkezésükre. Külön főépítésvezetői engedéllyel, a hidegebb idő esetén óránként 10 perces melegedő szünetet vezettek be. Ilyen kedvezmények mellett , is rendkívüli helytállást kíván a szabadban végzett munka. Molnár József, az építkezés r párttitkárhelyettese azitt dolgozók emberi helytállásáról me'eg szavakkal nyilatkozott Különösen ’el esett bahani bow az ér>ttke’ésen d Ugozó. rm’ntopv négyszáz fiatal énftőmunkás is néMaroutntb an delelik. Az el mélt é-ben eg ptlen fiatallal sem kellett íegyelm' úton fikezni Mint monrír%4-4- A 1 - CV'^«' + -ban is lehet tőlük tanulni bpiv+állást tisztelettudást és szakmaszeretetet. F. I. Húsz méterrel az árvízszint alatt Téliesítés korszerű technológiával s 4 mezőgazdasági lakosság adózása 1971-es I. rész Egyszerűbb, áttekinthetőbb Átalány a borforgalmi adónál Ki kaphat kedvezményt? A közelmúltban a mezőgazdasági földterületet használó lakosság adóztatásában többféle rendeletmódosítást hajtottak végre. Ezek közös célja, hogy az adóztatás egyszerűbb, közérthetőbb, és mindenki által könnyen ellenőrizhető legyen. S az adók ne növekedjenek. A módosított rendeletek érintik a termelőszövetkezeti tagokat, vagy alkalmazottakat, akik háztáji földdel, és azokat, akik mint állami gazdasági dolgozók, pedagógusok vagy más minőségben, illetményfölddel rendelkeznek, s kiterjednek az egyéni gazdaságokra is. Milyen adókat kell 1971- től a gazdálkodósi tevékenység után fizetni? Lényegében ugyanazokat, mint eddig. Tehát: jövedelemadót, köz-A kormány 1970. novemberében olyan határozatot hozott, hogy azok az állampolgárok, akik mezőgazdasági földterületük után eddig földadót és jövedelemadót is fizettek, a következő évtől mezőgazdasági lakosság jövedelemadója címen a két adót összevontan, egy összegben róják le. Az összevonás tulajdonképnen csak formailag módosítja az adófizetési kötelezettséget. Jövedelemadó bevallást csak azoknak kell tenniök, akik lakóhelyükön kívül is használnak földterületet. 1971-től kezdve ugyanis a használt földterület fekvése szerint illetékes tanács állapítja meg az adót, tehát a bevallást az említetteknek A régi és az új adófizetési kötelezettség közötti összegszerű egyezőséget a következő példa mutatja. Eddig 1 kataszteri hold szántó után a termelőszövetkezeti tag 120—140 forint jövedelemadót, aranykoronánként 12 forint földadót fizetett, ez 10—12 hanykoronás földet figyelembe véve 120—144 forint volt. 1971-től — összevontan, egy tételben — a jövedelemadó összegét a községi tanács 180—230 forint között állapítja meg, biztosítva azt, hogy az új adó összege általában megegyezzen a két adó együttes összegével. Az eddigi érvényben lévő kedvezmények jogfejlesztési hozzájárulást, a bortermelőknek borforgalmi adót A gazdaságilag hasznosítható és az átlagosnál nagyobb jövedelmet nem adó földterület után a használó az átlagjövedelem alapján — a kormányrendelet által megállapított keretek között — fizeti adóját. Ettől legfeljebb 30 százalékkal magasabb összegben a megyei, megyei jogú városi tanács állaníthatja meg az adótételeket, ha a helyi gazdasági adottságok, jövedelmezőségi viszonyok ezt indokolttá teszik. (Egyes esetekben, főleg az üzletszerű állattartással és kertészettel kapcsolatosan, általános jövedelemadó fizetési kötelezettség áll fenn. Erre a cikk második részében részletesen kitérünk, oda kell benyújtaniuk. (“Eddig a lakóhely szerinti tanács állapította meg az adót.) Azoknál, akik czek a lakóhelyükön használnak földterületet, a korábbi bevallás képezi az adózás alapját mindaddig, amíg a földterület nagysága, művelési ága nem változik. Az adó nagysága attól függ, hogy egyrészt a földterület használója mekkora területet művel, másrészt milyen a föld művelési ága (szántó, szőlő, gyümölcsös, kert stb.) és minősége (aranykorona értéke). A háztáji gazdaságoknál az adó mértéke csak a terület nagyságától és művelési ágától függ, megmaradnak, a két adó összevonása után is. A kulcsok azonban változnak, mert eddig a földadóból nem volt, a jövedelemadóból volt kedvezmény. A jövedelemadóból a 65 évnél idősebb férfi adózók és a 60 évesnél idősebb nők továbbra is kedvezményben részesülnek. Az adóból adható kedvezmény mértéke 35 százalék, de ez a szociális kedvezmény nem haladhatja meg az 1000 forintot. A szakszövetkezetek és társulások tagjait — alapszabályszerű működés esetén — 15 százalékos kedvezmény illeti meg. A nagy jövedelmet elérő adózók, a jövedelemadót nem az átlagjövedelem, hanem — gazdasági tevékenységük (pl. intenzív szőlő- és gyümölcstermelés) tiszta jövedelme alapján — progresszív adókulcs szerint fizetik meg. A jövedelemadó itt is magába foglalja a földadót. Nagy jövedelmet elérő adózónak számít az, akinek évi adóköteles tiszta jövedelme az 50 ezer forintot eléri vagy meghaladja Az adó megállapításához adóbevallást kell tenniük azoknak, akiknek 3 kat. holdat meghaladó szőlőkert gyümölcsös területíik van és évente legalább 120 ezer forint értéket termelnek. A jövedelemadó mértéke az ilyen adózóknál a tiszta jövedelem 22 százalékától 52 százalékig terjedhet. (Pl. 70 000 forint évi tiszta jövedelem után 15 400 forint adót kell fizetni.) Községfe»fm »si hozzájárulás A községfejlesztési hozzájárulás összegét az eddigi, szint körül a tanács határozza meg. A borforgalmi adózás rendszere lényegesen egyszerűsödik. Az évi 5 hektolitert meg nem haladó borterméssel rendelkezőknek nem kell bevallást adniuk, adójukat az ötévi átlagtermés alapján, átalányban fizetik meg. Amennyiben az ötévi átlaghoz képest tartós csökkenés, vagy növekedés (pl. területváltozás, stb.) következik be, az adóhatóság ezt figyelembe veszi. Termésbejelentést 1972- től csak azoknak a termelőknek kell tenniiök, akiknél az évi bortermés az 5 hl-t meghaladja. A bororc’mi adót ez esetben nem átalányként fizetik, hanm a tényleges termés az adó alapja. A felvásárló szerveknek, illetőleg a mezőgazdasági nagyüzemnek átadott bor továbbra is adómentes. Tévedések elkerülése végett megjegyezzük, hogy 1971-ben a borforgalmi adót a pénzügyőri szervek nyilvántartásába vett 1970. évi új bortermés, valamint az előző évekből fennmaradt adózatlan óbor-készlet alapulvételével kell megfizetni. Az adóátalányt első ízben az 1972. évi adókivetésnél alkalmazzák. Dr. Fehérvári István Két adót összevontan Összegszerű egyezőség Több élesztő -és csokoládé A IV. ötéves terv előirányzata szerint 1971-ben két fontos élelmiszeripari beruházáshoz biztosítanak fejlesztési kölcsönt; idén kezdik meg a budafoki élesztő- és szeszgyár élesztőüzemének és a szerencsi csokoládégyárnak a rekonstrukcióját. Az élesztőt jelenleg két budapesti üzem gyártja, évente összesen 9500 tonnányit készítenek. Ez azonban már nem elégíti ki a szükségletet és ráadásul a minőséget is kifeléentják a kenyérgyárak. Ezért a negyedik ötéves tervben fiomp* 1’ •'"O és minőségét is megjavítják. 4 napveWMtf. Jelenleg mintegy 7 oftO fwwít élesz+őt add hadninki gyárban új Üzemrészt emMolf és ezzel csaknem 4 000 tonnával több étes t* gyártását teszik lehetővé. A fejlesztéshez szükséges anyagiakat a Szeszipari Országos Vállalat részben saját erőből teremti elő —, mintegy 170 millió forintot —, a beruházáshoz szükséges további 80 millió forintot pedig fejlesztési kölcsönből fedezik. A kölcsönt a vállalat tíz év alatt fizeti vissza. Az új gyár gépeit külföldről hozzák be. A rege azrtasá.sros»bban működő ég a havi adottságoknak lesz me<rVd«lőbb géneket verseny tárgyalás napján válstják majd ki. Az új üzem átadása után már kétflip> minőségű sütőélesetőt hoznak forgalomba és ezzel kielégítik a hazai sütödék és kenyérgyárak igényelt Meeczanik majd az ország különböző vidékein időszakonként tapasztalható tárm Ít. A magyar édesipar 1969 évi 4767 vagonos termelését 1975-re 6500 vagonra fokosza, részben azzal, hogy a szerencsi gyárban rekonstrukciós bővítést hajtanak végre. A gyár rekonstrukciójára 270 millió forintot irányoztak elő. Gondos mérlegelés után jelölték ki a szerencsi üzemet a rekonstrukció színhelyéül. A számítások szerint ugyanis ebben az üzemben lehet a legkisebb költséggel megoldani a termelés hotár»tőleg 800 vagonos növelését. Mint megállapították, hasonló kanneltáeböft-As mécütt legalább »60—4SI millió forintba Verfilmt, a zeeons mellett szól az Ishóm. a szomszédos cukorgyyárb*l Víg távolságról szállíthat ék az üzembe a nyersanyagot és innen kaphat gőzt is a gyár A munkaerő szintén helyben van és az édes narí termelésnek Szerencsen közismerte» Hagyok a hagyományai!