Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

1971. február 25. Személyre szóló feladatok Még javában dolgoznak a vállalati ötéves tervek elvein, részletein, miközben már a végrehajtás is elkezdődött Az idei feladatok már ismertek, az 1971. évi tervek is elkészültek. Ilyen helyzetben nélkülözhetetlen a vezetés elvi és operatív tevékenységének összhangja. Vagyis, az előrelátás,a középtávú vállalati tervezés csak akkor lehet hatásos, ha ezekben a hetekben nagy figyelmet fordítanak az idei tennivalók széleskörű ismertetésére, a konkrét termelési, fejlesztési, értékesítési feladatok megszervezésére, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A IV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy minden munkahely, részleg, brigád pontosan ismerje a vállalat, a szövetkezet egészének idei feladatait, s abból az ő szűkebb környezetére háruló tennivalókat. Az év eleji műszaki-gazdasági konferenciák, termelési tanácskozások szokásos napirendje a tervismertetés. Ám ezek a megbeszélések — ha előzőleg nem végzik el a tennivalók sokoldalú elemzését, részletezését —, általánosak és érdektelenek. Pedig mit sem ér az olyan tervezés és tervismertetés amely csupán a dolgozók számára érzékelhetetlen nagy vállalati számokkal és általános jelszavakkal operál. Haszna, kellő visszhangja csak olyan megbeszéléseknek lehet, amelyek munkahelyekre, munkakörökre, személyekre szóló feladatokkal foglalkoznak. A munkások, technológusok, a szerkesztők, az anyagbeszerzők, az értékesítők egyaránt arra kíváncsiak, hogy személy szerint tőlük mit várnak 1971-ben. Jó, ha ismerik a mérleg másik oldalát is, azt például, hogy milyen mértékben változnak a munka, az anyagi ösztönzés feltételei, mit várhatnak az együtttműködő osztályktól, üzemektől. Érdemleges, a személyre szóló tervlebontás régi jogos igény, teljesítése szorosan kapcsolódik a vállalat belső irányítási rendszerének korszerűsítéséhez. Csak ott lehet a feladatokat üzemenként, osztályonként s ezen belül munkakörönként, személyenként megnyugtató módon részletezni, ahol a hatáskör és a felelősség pontosan körülhatárolt. Az 1971. évi feladatok részletezése, konkretizálása nem reszorttéma, nem a központi terv- és üzemgazdasági osztályok kizárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterület és termelőegység vezetője s a viták során a vállalat valamenyi dolgozója. A gyáregységek, az üzemek, az osztályok vezetői saját hatáskörükben bontják fel a részlegükre jutó feladatokat műhelyekre, csoportokra, személyekre. A feladatok részletezése, az összefüggések elemzése alkalmas egyébként a szűk keresztmetszetek és a belső tartalékok feltárására, a szükséges intézkedések időbeni foganatosítására, az éves terv jobb megalapozására. A vállalaton belüli munkamegosztás formáinak, ügyrendjének kialakítása és konkrét tartalommal való telítése, a részletes feladat meghatározás a tulajdonosi felelősségérzet elmélyítésének, a dolgozók aktivitása, kezdeményező készsége felkeltésének is fontos eszköze. A versenytörekvéseket, az egyéni ambíciókat csak így lehet célszerűen a vállalati feladatok szolgálatába állítani. Így — ha az 1971. évi vállalati tervek figyelembe veszik a növekvő hatékonysági követelményeket, a helyileg alakuló középtávú elképzeléseket —, jó kezdetről, és a negyedik ötéves terv sikeres indításáról beszélhetünk. A pusztamonostori Búzakalász Tsz-ben a hét elején megkezdték a szőlő nyitását Korszerűsítik a növényvédelem gépparkát A IV. ötéves tervben a mezőgazdaság termelési értéke 15 százalékkal növekszik; 1975-ben gabonából 9,6 millió tonnás, cukorrépából 3,5 millió tonnás termésre számítanak — mondotta dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes azon a szerdai tanácskozáson, amelyen a Technika Házában a növényvédelmi szakemberek beszélték meg a következő évek tennivalóit. Ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak, hatékony növényvédelemre van szükség. A miniszterhelyettes rámutatott: a nagyüzemi gazdaságokban már tízezernél több növényvédő gép működik. A tervidős*-' '-an előreláthatólag elavulnak a jelenleg használatban levő növényvédő gének. Pótlásukra, illetve az állomány kiegészítésére 15 000 úja bb berendezést állítanak munkába. A gépek megfelelnek majd a korszerű követelményeknek, 4 használatuk gazdaságosabbá teszi a kártevők elleni védekezést. A jelenlegi 60-ról 150- re emelik a növényvédő repülőgépek számát, a hegyvidéki területeken pedig helikopterekről permetezik a növényi kultúrákat. A szakemberképzésnél is előbbre lépnek. Azt tervezik, hogy két éven belül 560-ra növelik a szakmérnökök és 1130-ra a szaktechnikusok számát, s jövőre már 12 500 szak- és betanított növényvédelmi munkás dolgozik a mezőgazdasági nagyüzemekben — SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Együttműködési megállapodás Szerdán, a Magyar Sajtó Házában Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára és V. I. Csernisev, a szovjet újságírók szövetségének főtitkára, a hazánkban tartózkodó szovjet újságíróküldöttség vezetője megállapodást írt alá a két szövetség idei együttműködéséről. A program, amelyet az államközi kulturális és tudományos együttműködési munkaterv alapján dolgoztak ki, tovább gazdagítja a magyar és a szovjet sajtó közötti együttműködést A két szövetség újságíró csoportokat, delegációkat cserél, elősegíti a különböző folyóiratok és napilapok munkatársainak kölcsönös látogatásait, a testvérvárosok lapjai közötti együttműködést Lehetővé teszik továbbá magyar újságírók hosszabb — 20—30 napos — Szovjetunió-beli riportútjait Együttműködnek a nemzetközi újságíró szervezetben és más szakmai szervezetekben, a nemzetközi újságíró továbbképző központ munkájában. Kölcsönösen megküldik egymásnak folyóirataikat és kiadványaikat A megállapodás szerint mindkét szövetség két-két díjat alapít, amellyel évente a szovjet sajtóban a maggyar, a magyar sajtóban pedig a Szovjetunió dolgozóinak tevékenységét, életét és sikereit bemutató legjobb publicisztikai művek, illetve fotóriportok szerzőit jutalmazzák. Építők megyei küldöttértekezlete Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szerdán Szolnokon, az építőipari vállalat munkásszállójában tartotta megyei küldöttkö R ülését. A tanácskozó a megyei bizottság beszámolóját Busi Sándor terjesztette a küldöttek elé. "A számvizsgáló bizottság beszámolóját Papp László ismertette. A küldöttértekezlet a vita után megválasztotta az új megyei bizottágot, valamint küldötteit a szakszervezet megyei és országos fórumaira A mérvei bizottság titkárának ismét Busi Sándort választották. KISZ küldöttség utazott a VDK-ba Dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán elutazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A küldöttség tagjai: Csillik András, a KISZ budapesti bizottságának első titkára, Stier Sándor, a KISZ Somogy megyei bizottságának első titkára, Gyulai Ferenc, a Magyar Ifjúság főszerkesztő-helyettese és Dobos Ferenc főhadnagy, a Magyar Néphadsereg ifjú kommunistáinak képviselője. s 17,5 milliárd forintos beruházás az élelmiszeriparban A vállalati szakszervezeti testületek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy az éves és a középtávú terveket minden esetben vitassák meg a dolgozókkal és kérjék ki véleményüket az előirányzatokkal kapcsolatban — mutattak rá az ÉDOSZ központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen a negyedik ötéves terv és ezen belül az idei esztendő élelmiszeripari előirányzatait vitatták meg. A negyedik ötéves terv 26 százalékos élelmiszeripari termelésnövelést irányoz elő. Az iparágban előtérbe kerül a biológiailag értékesebb termékek gyártása. Növelik az állati fehérjéket és vitaminokat tartalmazó élelmiszerek előállítását. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedik a termelés a hús, baromfi, tej, konzerv és a hűtőiparban. Lassabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a gabona-, a cukor-, a sütő-, az édes- és a dohányiparban. A határozatok megvalósításáért Mostrona állami építőipari vállalatának kommunistái a múlt év októberében tartott pártértekezletükön általános követelményül a munka hatékonyságának növelését határozták meg. Azóta már a pártbizottság is foglalkozott az ebből adódó feladatokkal. Egy részüket a munkaterv szerint újból megvizsgálják még az idén, ám a tennivalók jelentős hányada több évre szóló kötelezettségeket ró a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szerveire. A még kidolgozásra váró középtávú tervben kell például azokat a feltételeket meghatározni, amelyek az építés befejező munkáinak gépesítéséhez nélkülözhetetlenek. Ennek a szükségességéről nagyon sok szó esett a pártértekezleten. A szak- és szerelőipari gépesítés programja tehát hosszabb távon, több év alatt megvalósítható követelmény. Ugyanígy a vállalatnál dolgozó szakemberek számának növelése sem biztosítható máról holnapra. Mégis ez az egyik legsürgetőbb gond. S nem csupán a közép- és felsőfokú képzettségűek, hanem a szakmunkások tekintetében is. Az ő arányuk növelését már a négy év előtti pártértekezlet is fontos feladatul szabta, ám az azóta eltelt idő nem hozta meg a kívánt eredményt. Kétségtelen, hogy e cél érdekében az ugyancsak kidolgozásra váró kollektív szerződésnek is hatékony intézkedéseket, szabályozásokat kell tartalmaznia. S ehhez útmutatásul szolgálhat az említett pártbizottsági ülés állásfoglalása, amely a törzsgárda fokozott megbecsülését a szakmunkásképzés növelését, valamint a közép- és felsőfokú intézményekben tanulókkal kötendő társadalmi ösztöndíjszerződések rendszerének bővítését szorgalmazta. Emellett egy sor más dologban is mielőbbi intézkedésre van szükség. Így a szervező, irányzó és ellenőrző munka javítása és a munkaszervezés egyes fogyatékosságainak megszüntetése végett, amire több lehetőség van. A vállalati géppark kihasználásának fokozása például olyan követelmény, amely a munka termelékenységének is fontos emelője. A pártértekezleten méltán bírálták azt a gyakorlatot, hogy egyes főépítésvezetőségek nagy teljesítményű gépeket tartanak — úgymond „minden eshetőségre készen” — maguknál, sokszor anélkül, hogy üzemeltetnék. Ha viszont másutt fel akarnák használni azokat, okot találnak rá, hogy ne kelljen kölcsön adniuk. Más esetekben is tapasztalható az együttműködési készség hiánya, sőt az is, hogy a vállalati egységek egymást okolják, ha mulasztásról van szó. Ahelyett, hogy nagyobb tiszteletben tartanák egymás érdekeit, s jobban becsülnék egymás munkáját. — Nyilvánvalóan egészségtelen gyakorlat ez, s a pártbizottság is elítélte. Azt javasolja, hogy a szocialista brigádokhoz is olyan versenyfelhívást juttassanak el, amely az együttműködés javítására, egymás munkájának megbecsülésére szólítsa fel a kollektívákat, és éves felajánlásaikban vállaljanak is erre kötelezettséget. Minden lehetséges módon törekedni kell a kivitelezési idő csökkentésére és — különösen a lakásépítéseknél — minőség javítására — hangsúlyozza a továbbiakban az állásfoglalás. Az anyagellátási gondok enyhítésén túl ehhez az is szükséges, hogy a közvetlen munkahelyi vezetők hozzáértése jobb legyen, mind több technikus és mérnök vegyen részt a kivitelezés irányításában, szervezésében. Néhány éve úgynevezett garancialevél-mozgalom indult a vállalat szerelőipari részlegeinél. Hogy, hogy nem, ez a kezdeményezés rövid életű volt, pedig a minőségi munka egyik biztosítéka lehetne manapság is. Ezért javasolja a pártbizottság ennek és más hasonló módszereknek a felújítását és elterjesztését, elsősorban a szocialista brigádmozgalomban résztvevők soraiban. Októberben a pártértekezlet úgy határozott: évi 8—10 százalékkal kell növelnie teljesítményét a vállalatnak, hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott követelményeknek. Most a IV. ötéves vállalati terv kidolgozása közben szükséges, hogy egy-egy főépítésvezetőségnél is meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek a teljesítmény ilyen arányú növeléséhez szükségesek. Az alapszervezetek is vegyenek részt e feltételek összesítésében, a terv részleteinek a működésük területére szóló kimunkálásában. Hasonló közreműködésre hívta fel a kommunistákat a pártbizottság a vállalat új, öt évre szóló kollektív szerződésének elkészítésében, a helyi igények felmérésében. Ezáltal javulhat a munka színvonala abban az értelemben is, hogy a pártszervezetek állásfoglalásának eredményei az adott területen gyakorlati haszonnal járnak, közvetlenül elősegítik a vállalati pártértekezlet és a X. kongresszus határozatainak megvalósítását. M. I. Kijátszotta a közgyűlés határozatát Háromszobás ház helyett emeletes lak Szabó László ménfőcsanakai termelőszövetkezeti elnök és háromtagú családja részére a tsz szolgálati lakásként egy háromszobás, közművesített családi házat adott 300 négyszögöl kerttel. Az elnök néhány év múlva javasolta a vezetőségnek, hozy visszaadja szolgálati lakását — arra egy újonnan szerződött szakember részére amúgy is szükség volt — ha a termelőszövetkezet hozzájárul ahhoz, hogy a részére az építőbrigád önköltéségi áron egy családi házat építsen. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, a ház méreteit és költségét azonban nem h«Hrozták meg. Az elnök aztán a^t is tervezgetett, míg végül 3 szobás házaska helyébe 14 helyiségből álló, emeletes összkomfortos „kis lak” kerekedett ki. Az építőbrigád hozzáfogott a munkához. A szövetkezet saját termelésű anyagot adott önköltségi áron az építkezéshez sőt az elnök minden egyéb szükséges anyagot is a tsz-szel vásároltatott meg, így olcsóbb volt a beszerzés, mintha egy magános személy vásárolta volna meg és azután eladta a maga részére. A ház önköltségi ára jóval meghaladja az 500 000, teljes ára pedg n 675 000 fő- A Legfelsőbb Bíróság a vádlottat a gazdasági ellenőrzés akadályozásával elkövetett és a pénzügyi fegyelmet sértő bűntett mellett bűnösnek mondta ki a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésében is és ezért két évi és két hónapi szabadságvesztésre, továbbá a közügyektől két évi eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében a többi között rámutatott a termelőszövetkezet közgyűlésének jogában áll, hogy alkalmazottainak, vezetőinek lakáshoz juttatásával kapcsolatban olyan határozatot hozzon, amely bizonyos anyagi hozzájárulást, áldozatvállalást jelent a közös gazdaság számára. Tehát a hozott közgyűlési határozat nem ütközött törvénybe. Amikor viszont a lakásfelajánlás történt, s helyette minden közelebbi megjelölés nélkül egy új családi ház önköltségi áron való felépítéséhez kért az elnök hozzájárulást a közgyűléstől, az értelemszerűen egy szintén háromszobás családi ház önköltségi áron való felépítéséhez járult hozzá. *